Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél 2024. április 22.

2024. április 22.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban negatívan korrigált
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint áprilisban az üzleti világ és a lakosság is valamelyest kedvezőtlenebb kilátásokról számolt be, mint márciusban. Így a GKI konjunktúraindexe 2 ponttal csökkent, ami valamivel kisebb a márciusi javulásnál (ami 3 pontos volt). A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei viszont kissé erősödtek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága érdemben javult az előző hónaphoz képest.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén is elnyerte a Business Superbrands díjat
Immár tizedik alkalommal kapta meg a Business Superbrands díjat a GKI Gazdaságkutató Zrt., és ezzel ismét bekerült a legkiválóbb üzleti márkák közé. Az elismerést és az egy évig velejáró védjegyhasználatot egy többlépcsős kiválasztás után ítélte oda a Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, exportvezérelt növekedési modellel. 2004 és 2008 között – mindössze 4 év alatt – duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait: a 2008-as pénzügyi válság következtében 2009-ben 22%-kal csökkent a hazai termék és szolgáltatás kivitel.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a foglalkoztatottság?
Magyarországon 2004-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 56,8% volt. Ez 2022-re 74,4%-ra emelkedett, ami egészen kiemelkedő, 17,6 százalékpontos növekedést jelent. A foglalkoztatottsági szint változása azonban nem volt egyenletes: 2004 és 2010-közt lényegében 57%-on állt, majd a 2010-es évek elejétől rapid módon emelkedni kezdett. 2020-ban a koronavírus-válság miatti elbocsátások miatt egy nagyon enyhe (az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb) csökkenés jelentkezett, de ezt követően újra növekvő pályára állt a mutató.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2024-re
A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít. A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest.

Márciusban 3 ponttal emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint márciusban az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal tudott emelkedni. A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei valamelyest enyhültek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott az előző hónaphoz képest.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak a nyugdíjak?
Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt (ez 241%-os emelkedést jelent).1 Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak a keresetek?
Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a munkaerőköltség?
A munkaerőköltség változása befolyásolja a versenyképességet mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. A vállalkozások érdekeltek a munkaerőköltségek alacsonyan tartásában, az államok pedig abban, hogy a cégeknek vonzó gazdasági környezetet teremtsenek, aminek egyik szegmense lehet a munkaerőköltség (alacsony bérrel vonzani a befektetőket). De mi határozza meg a munkaerőköltséget?