Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

262. szám Munkaügyi Levelek – 2024. június 25.

2024. június 25.

Műszakátadás mint a munkaidő része
Fél óra – nem túlóra
Munkaszüneti napok külföldi kiküldetés esetén
Tanulmányi szerződés megszüntetése
Részvétel kötelező orvosi vizsgálaton
Hallgatói munkaszerződés heti egynapos részmunkaidőre
Művészeti intézmény vezetőjének határozott idejű foglalkoztatása
Jogviszonyváltás – munkaviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba
Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a jogszerző idők
Helyettesítési díj NOKS munkakörben
Helyettesítési díj összege – akinek az illetményétől függ
Osztószám meghatározása órabér számításánál
Jegyző személyi illetménye
Próbaidő – rövidítése munkaszerződés-módosítással
Alvállalkozó munkaerő-kölcsönzés esetén
Rovarcsípésért fennálló munkaadói felelősség
Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény
Munkaköri feladatok módosítása
Felmentési idő – visszamenőlegesen kiadhatatlan

A foglalkoztatási formától is függ a diákmunka keresete – 2024/12.

2024. június 19.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

Szavazás vagy munka? – a választásokon való részvétel munkahelyi lehetővé tétele
2024. június 9-én Magyarország választópolgárai ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak. A választások napja – ahogyan azt a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) előírja – vasárnapra esik, ezért a legtöbb munkavállaló számára nem jelent nehézséget, hogy pihenőnapján gyakorolja választójogát. Nem mindenkinek adatik azonban meg a munkamentes vasárnap, ezért azoknak, akiknek vasárnapra is be van osztva munkaidejük, fejtörést okozhat, miként járulhatnak az urnákhoz. A Munka törvénykönyve 2022. július 26. napjától hatályos rendelkezése segítséget jelenthet abban, hogy a munkavállaló a munkahelyi kötelezettségei mellett a választásokra is eljusson.

Emelte a minimálbért a román kormány
A román kormány 12 százalékkal megemelte a minimálbért csütörtöki ülésén – írja az Agerpres. Ez idén a második minimálbér-emelés.

NIS2 felkészítés

2024. június 13.

NIS2 irányelv

Az Európai Unió válasza a kiberbiztonsági kihívásokra

A digitális kor növekvő kihívásait felismerve az EU új irányelvet alkotott, amelynek célja a hálózati és információs rendszerek magas szintű biztonságának biztosítása az egész Unióban.

Mi az a NIS2 direktíva?

A 2016-ban életbe lépő Network and Information Systems (NIS) Directive a kritikus nemzeti infrastruktúrákba tartozó szervezetek számára írt elő biztonsági és jelentési kötelezettségeket az Európai Unión belül. A NIS2 irányelv lépést tart a folyamatosan változó kiberbiztonsági fenyegetésekkel, és célul tűzte ki a kiberbiztonság további javítását az EU-ban. Az irányelv nevesíti azokat a szektorokat, mint például az energia-, víz-, közlekedési- és egészségügyi szektort, amelyek kritikus fontosságúak, és kitágítja az ezekben a szektorokban tevékenykedő cégekre is a kiberbiztonsági incidensek bejelentési és kezelési kötelezettségét.

Miért fontos ez az Ön vállalata számára?

Közeledik a 2024. október 17-i határidő, amikorra az összes EU-tagállamnak át kell ültetnie a NIS2 rendelkezéseit saját jogrendjébe. A nagyobb szervezetek számára ez különösen fontos, hiszen kötelezővé válik számukra a megfelelő kiberbiztonsági megelőző intézkedések megtétele és az ilyen incidensek bejelentése. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget az irányelvnek, nem csak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel néznek szembe, hanem jelentős bírságokkal is. Amennyiben cége ezekben az érintett szektorokban tevékenykedik, az irányelvnek való megfelelőség az ön számára is elengedhetetlen lesz.

Milyen lépéseket kell most tennie?

Ismerje meg a NIS2 irányelvet mélyebben és tájékozódjon arról, hogyan érinti ez vállalatát. Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, akik segítségével hatékonyan és időben felkészülhet az irányelv előírásaira!

A NIS2 irányelv az Ön cégét is érintheti

Az NIS2 nem csak egy újabb EU-s irányelv, hanem egy elengedhetetlen lépés a modern kiberbiztonsági kihívások kezelésében. Az irányelv célja, hogy választ adjon a dinamikusan változó kiberfenyegetésekre, és megteremtse azokat a keretfeltételeket, amelyek segítségével a vállalatok megfelelő védelmet biztosíthatnak az adataiknak és rendszereiknek.

Különösen kritikus ágazatban tevékenykedik

Amennyiben vállalata a NIS2 irányelvben az EU által meghatározott 14 kritikus infrastruktúra-szektor egyikében működik, például az energia-, közlekedési vagy egészségügyi szektorban, akkor közvetlenül érintetté válik. Kötelezővé válik az incidensek bejelentése és egyéb specifikus előírásoknak való megfelelés.

Egyéb kritikus ágazathoz tartozik

A NIS2 irányelv további kritikus szektorokra is kiterjeszti annak hatályát. Ilyenek többek között a postai szolgáltatások, vegyi- és élelmiszeripari cégek, illetve a hulladékkezelésben dolgozó, valamint gyártással és kutatással foglalkozó vállalatok.

Egy jól kezelt kiberbiztonsági válság nem csak a vállalati adatokat és rendszereket védi, de erősíti a vállalat piaci pozícióját és hírnevét is. A NIS2 irányelvnek való megfelelés mutatja az ügyfelek, partnerek és az érintett szektorok felé, hogy a vállalat komolyan veszi a kiberbiztonsági kihívásokat.

Az idő rövid, a 2024. október 17-i határidő pedig gyorsan közeledik. A megfelelés nem csupán jogi kötelezettség, de egy lehetőség is arra, hogy vállalata piacvezetővé váljon a kiberbiztonság terén. A teendőkről kérjen tőlünk időpontot szakértői konzultációra!

ITSecure.hu

Hazai cégek és munkavállalók ezreit érinti a kibervédelmi irányelv

Több ezer hazai cég működését alakítja át az idén hatályba lépett NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Az EU működése szempontjából nélkülözhetetlen iparágakat is lefedő új szabályozás közvetetten munkavállalók százezreit is érintheti Magyarországon.

A NIS2 irányelvet Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az elsők között ültette át saját jogrendszerébe, hogy hatékonyan vehesse fel a küzdelmet a látványosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben. Az előírások a legalább 50 főt foglalkoztató vagy a 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégekre, valamint minden olyan szervezetre vonatkoznak, amely az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót látnak el. Ezek közé a kritikus ágazatok közé tartozik az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az ivóvíz, a szennyvíz és a hírközlési szolgáltatás, a kihelyezett ICT szolgáltatások, az űrkutatás, valamint a digitális infrastruktúra is. Ugyancsak kiemelt tevékenységnek számít a postai és futárszolgálat, az élelmiszerelőállítás, feldolgozás és forgalmazás, a kutatás, a hulladékgazdálkodás, a vegyszerelőállítás és forgalmazás, valamint a digitális szolgáltatás.

Már az év elején elkezdték nyilvántartásba venni azokat a magyarországi vállalatokat, amelyekre kiterjed a NIS2. A szóban forgó vállalkozásoknak idén június 30-ig be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, ahol október 18-án el is indul az ellenőrzési folyamat. A szabályozás feltételeinek 2024. december 31-ig kötelező megfelelniük a cégeknek, valamint ki kell jelölniük egy auditort, aki 2025 végéig lefolytatja az első, NIS2 szabályozásnak megfelelő kiberbiztonsági átvilágítást.

„A kibervédelmi irányelv élesedésével komoly feladat és felelősség hárul az érintett társaságokra, mivel átfogó szervezeti átvilágításra kell felkészülniük. Jelenleg közel 2600 vállalatra vonatkozhatnak a NIS2 szabályai idehaza, amik közvetve több százezer munkavállalót is érinthetnek” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A NIS2 követelmények teljesítéséhez többek között szükség van a kiberbiztonsági hiányosságokat feltáró GAP analízisre, információbiztonsági irányítási rendszer kiépítésére, beszállítói auditokra, adathalász-, illetve kibertámadás-szimulációra is, ami komplex megközelítést igényel. Az értintett cégeknek ki kell alakítaniuk az információbiztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedéseket is, valamint egyértelműen meg kell határozniuk a biztonsági vezetők, valamint a felhasználók felelősségét. Az uniós szabályozás ugyancsak elvárja, hogy társaságok garantálják az üzletmenet folytonosságát, ellenőrizzék a beszállítókat, képzésekkel és szimulációs gyakorlatokkal javítsák a munkatársak tudatosságát, feltárják és kezeljék az IT biztonsági kockázatokat, bejelentsék az esetleges incidenseket és karbantartsák az informatikai rendszereket.

Forrás: ey.com

Nagy változás jön a cégeknél, ha nem figyel, milliós büntetéseket is kaphat

Mintegy 2500 magyar cégnek kell június 30-ig jelentkeznie a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH), mivel akkor jár le egy fontos határidő az új, az Európai Unió által bevezetett kibervédelmi direktíva, a NIS2 kapcsán. Az Európai Unió célja, hogy növelje tagállamainak a kibertámadásokkal szembeni ellenállóságát, ugyanis mára milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát az adathalászat és a kibertámadások.

A kiberbiztonság változó helyzetéről tartott sajtóbeszélgetést a Magyar Telekom, miután idén nagyon fontos határidők jönnek az Európai Unió által tavaly januárban hatályba léptetett, NIS2 névre keresztelt (Network and Information Security Directive) kibervédelmi direktíva kapcsán.

Az új direktíva célja ugyanis az, hogy

A TAGÁLLAMOK JÓVAL ELLENÁLLÓBBAK LEGYENEK AZ IMMÁRON MILLIÁRDOS ÜZLETÁGGÁ NŐTT KIBERTÁMADÁSOKKAL SZEMBEN.

Az elmúlt évtizedben már nem magányos hackerek viccből elkövetett magánakciói jelentik a legnagyobb problémát, hiszen az állami szereplőkön kívül a szervezett bűnözés egyik legprofitálóbb részévé váltak a kibertámadások, amelyeknek célpontjai akár középvállalkozások is lehetnek.

A támadások pedig nem kizárólag a cégekre, hanem drasztikus esetben akár a nemzetgazdaságra is kihatással lehetnek – elég arra gondolni, hogy 2021 májusában egy ransomware-támadás miatt Amerikában leállt a legnagyobb olajvezeték működése, ami miatt a keleti parton pánik lett úrrá az embereken, sok helyen azt okozva, hogy akár fizikai erőszakkal megharcolva, egymással küzdtek az autósok az utolsó csepp benzinért.

A legfrissebb, 2023-as adatok szerint a különböző zsarolóvírus-, az ún. ransomware-támadások következtében a világon 1,1 milliárd dollárt fizettek ki a megtámadott cégek a hackereknek – a ransomware ugyanis a megtámadott cég adatait elérhetetlenné teszi mindaddig, amíg az adatokért cserébe ki nem fizetik a támadókat.

A KIFIZETETT VÁLTSÁGDÍJ RÁADÁSUL CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA, HISZEN A GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSA MÉG ENNÉL IS NAGYOBB.

Sok cég eleve ugyanis nem fizet, hanem megpróbálják saját maguk visszaállítani megtámadott rendszereiket, azonban a zsarolók által zárolt adatok miatt ez akár napokig is eltarthat, ami alatt a cég nem tud működni sem, óriási kárt okozva az adott vállalat, drasztikusabb esetben pedig az egész ország gazdasága számára.

Az adat az új olaj

A kibertámadások növekedésének egyik indikátora a fentebb jelzett váltságdíj-kifizetéseknek az emelkedése, azonban bizonyára olvasóink is találkoztak már azzal, hogy SMS-ben, e-mailen vagy különböző üzenetküldő alkalmazásokon (Messenger, WhatsApp, Telegram, Signal stb.) egyre gyakoribbá váltak az ismeretlenek által küldött, linkkel ellátott üzenetek.

Az ilyen, általában vagy angolul, vagy pedig nagyon rossz gépi fordítással magyarul elküldött üzenetek általában egy linket is tartalmaznak. Az üzenetet elküldő botnak vagy személynek pedig az a célja, hogy a hivatkozásra rákattintsunk, majd ezáltal megfertőzve telefonunkat vagy számítógépünket zárolja adatainkat, amit ezután vagy váltságdíjjal megváltva vagy szakértők segítségével szerezhetünk csak vissza.

Nemes Imre, a Telekom kiberbiztonsági vezetője szerint mára az adat vált az új olajjá, ezért azt is úgy kell védenünk, mint fizikai értékeinket.

Ha van ajtónk, azt bezárjuk az idegenek elől. Minden cégnek, ami bármilyen adatot tárol, olyan vagyona van, amit ugyanígy védeni kell – fogalmazott a szakember, aki hozzátette,

[a kibertámadás] nem valami csillagháborús dolog, hiszen az már a mindennapi életünk része.

Nemes szerint emiatt is fontos, hogy mind a felhasználók, mind a cégek tisztában legyenek a lehetséges kockázatokkal, és olyan rendszereket működtessenek, ami a lehető legjobban tud ellenállni az ilyen támadásoknak.

Forrás: Index

261. szám Munkaügyi Levelek – 2024. június 4.

2024. június 4.

Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete
Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása – nyugdíj mellett
Nyugdíjas munkaviszonyának megszüntetése a közvállalatnál – juttatási lehetőségek
Nyugdíjas köztisztviselő felmenthetősége és a „nők 40”
Nyugdíjassá válás – a következmények
Jogviszonytípus jogsértő megválasztása – a jogkövetkezmény
Eszjtv. személyi hatálya – az asszisztensek
Munkába járás költségtérítése a gyermek 10 éves kora után
Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban
Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján
Levonás havi több részletben kifizetett bérből
Fiatal munkavállaló munkaközi szünete
Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben
Pótszabadság téves megállapításának következménye
Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén
Vezetői „összeférhetőség” két óvodában
Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultság – két szék között
Munkaszerződés-módosítás elektronikus levélben