A fenti (i) alpont szerinti említett ágazati foglalkoztatási törvények többsége nem tartalmaz konkrét munkavédelmi, illetve orvosi alkalmassági vizsgálatra vonatkozó előírást. Ezeket az előírásokat ugyanis alapvetően az Mvt. végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Ezek a rendeletek azonban nem kerültek módosításra szeptember 1-jével és azok továbbra is egyértelműen rögzítik, hogy fő szabályként kötelező a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata.
Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
Kötelező orvosi vizsgálat: mi változott szeptembertől?
Széles körben elterjedt a hír, hogy szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat. A hír igaz is, meg nem is, a prudensen eljáró cégeknek még egy ideig várniuk kell, amíg megszabadulnak ettől, a sokak által adminisztratív teherként kezelt szabálytól. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összegfoglalja a részleteket.
Mi változott szeptember 1-jétől?
A múlt hónap végéig a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a Munkavédelmi Törvény (Mvt.) minden munkáltató számára és minden munkavállaló vonatkozásában kötelezően előírta az orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzését a munkába lépést megelőzően, illetve bizonyos esetekben időszakosan, illetve soron kívül is.
A fenti két törvény módosult szeptember 1-jétől. Az Mt. most már nem írja általános jelleggel a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésének kötelezettségét, hanem külön jogszabályra, illetve a munkáltató döntésére hagyja azt. Ezzel összhangban változott az Mvt. is, amely akkor teszi kötelezővé az orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzését, amennyiben: (i) az adott munkakör tekintetében létezik ún. szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály, amely sajátos egészségügyi alkalmassági követelményekről rendelkezik; (ii) egyéb jogszabály kötelezővé teszi az orvosi alkalmassági vizsgálatot; vagy (iii) a munkáltató előírja a vizsgálatok kötelező elvégzését.
Mit mondanak a végrehajtási jogszabályok?
Kóka János: a vállalatoknak is be kell szállniuk az egészségügyi ellátások finanszírozásába
Az interjú legfontosabb elemei:
- „bármelyik politikussal szívesen találkozom, aki kíváncsi rá, hogy szerintem mitől lenne jobb az egészségügy”,
- utópiának nevezte, hogy tb-alapon is mindenkinek jó ellátást lehetne a magyar egészségügyben,
- „Az állam nem tud vagy nem akar többet költeni az egészségügyre, de a családoktól sem lehet többet várni”.
maradnak a vállalatok, melyek egy jó deal keretében tudnának és szeretnének is költeni a dolgozóik egészségére,
„egy jó egészségbiztosítási csomag hozzájárul a termelékenységhez, a munkatársak megtartásához”,
- „Van autószerelőnk, fodrászunk, csak az egészségünk esetében nem kapunk használható segítséget, útmutatást”,
- ”mindezt, egy kiegészítő magánbiztosítást, egy havi tízezres költségű cafeteriaelemként tudnák adni a munkáltatók”,
- „ösztönző volna számukra egy erre adott adókedvezmény, hiszen az állam nyer azzal, hogy nem neki kell az aktív korúakat ellátni”,
- „egy vállalati egészségügyi rendszer hatalmas terhet venne le a közfinanszírozott rendszer válláról is”,
- „a gyógyításfókuszú egészségügyről át kell térni a megelőzésfókuszú rendszerre”,
- „az egyik legnagyobb problémánk az elhízás”,
- „az egyik legnagyobb problémánk az elhízás”
Forrás: Portfolio
Kóka János: Az ingyenes, jól működő, állami egészségügy utópia
„Az ingyenes, jó minőségű, állami egészségügy utópia, ebben a gazdasági környezetben csak korlátozottan működhet” – többek közt ezt is mondta Kóka János, egykori SZDSZ-es gazdasági miniszter és a Doktor24 magánegészségügyi vállalkozás alapítója a hvg360-nak adott interjújában, ahol arról is beszélt, hogy
az állami és a magánegészségügy szétválasztása helyett együttműködésre lenne szükség a két szektor között.
Kóka szerint mindenki csak nyerne azzal, ha a kormány a magánszolgáltatóktól rendelné meg az egészségügyi szolgáltatásokat. Mint elmondta, a magánszféra már számos közszolgáltatás ellátásába száll be, sokszor a felhasználók tudta nélkül. „A BKK megrendeli a szolgáltatást, de hogy a BKV vagy egy magáncég üzemelteti az adott buszt, az az utasnak édes mindegy” – mondja Kóka. Szerinte erre a példára lehetne megreformálni az egészségügy finanszírozását: a társadalombiztosító lenne az a központ, amely szükség esetén a magánszereplőktől vásárolja meg a szolgáltatást.
Kiemelte, az együttműködéssel egymás erősségeire építhetne a két szektor: sok területen ugyanis a magán, de van ahol az állami ellátás a jobb. Emellett az állami egészségügy kapacitásproblémái is megoldódnának. Kóka szerint egy vállalati egészségügyi rendszer ráadásul hatalmas terhet venne le a közfinanszírozott rendszer válláról, így pedig több idő kapacitás jutna a krónikus betegekre és az inaktívakra. Hozzátette, fontos lenne, hogy a magyar egészségügy a gyógyításfókuszú rendszerről egy megelőzésfókuszúra térjen át.
Az egykori SZDSZ-es politikus, bár jogosnak tartja a felháborodást a „tarthatatlan infrastrukturális állapotok miatt”, szerinte az utóbbi években történtek pozitív változások is az egészségügyben – itt említi a hálapénz eltörlését és az orvosi bérek megemelését. Magyar Péter kórházjárós akciója kapcsán megjegyezte, megérti a felháborodást, de óvatosságra int, szerinte a visszásságok felderítése helyett inkább megoldásokat kéne találni.
Forrás: Telex
Mit tehetünk, ha elfogy az éves fizetett szabadság? – 2024/18.
A jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei, az igényérvényesítés eljárásjogi vetületei – 1. rész
Az alábbi – a Jogászvilág által két részletben közölt – cikk a 2023-as visegrádi XX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
A MASZSZ tiltakozik a kötelező munkaalkalmassági vizsgálat megszüntetése ellen
Rövid határidőt, alig több mint egy hetet hagyott a kormány a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak is a kötelező munkaalkalmassági vizsgálat megszüntetéséről szóló törvénymódosítás véleményezésére – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A munkavállalói jogokat súlyosan sértő, alaptörvény-ellenes tartalmat hónapokkal ezelőtt, már korábbi formájában is elutasította a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Mivel az akkori változtatási javaslatokat azóta sem vette figyelembe a jogalkotó, a MASZSZ tiltakozik a szeptember elsejei bevezetés ellen, olvasható a közleményében.
Szeptembertől a munkavédelmi szabályok betartását kiemelten ellenőrzik a fémipari cégeknél
A súlyos munkabalesetek megelőzése és az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében országos célvizsgálatot tart a munkavédelmi hatóság szeptember elejétől október végéig a fémipari tevékenységet folytató munkáltatóknál – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
GKI Hírlevél – A magyar közigazgatás digitalizációja
| Gyorsan javul a hazai digitális közigazgatás, de még van tér a fejlődésre
Mindnyájunkban ott él a kép, ahogyan bolyongunk a közigazgatás bürokráciájának útvesztőiben: sorban állás, nyomtatás, szkennelés, iktatás, majd türelmes várakozás, míg elér ügyünk az illetékeshez. Természetes, hogy befizetett adónkért szeretnénk a legjobb ügyfélélményben részesülni. A közigazgatási szolgáltatások digitalizációja mindehhez nagyban hozzájárul. De hogyan is teljesít hazánk ezen a területen? Elsősorban a folyamatos fejlődést érdemes kiemelni, melyhez nagymértékben hozzájárult a Covid-járvány: az otthoni ügyintézés iránti igény sokszorosára nőtt ebben az időszakban, ezzel párhuzamosan a közigazgatás is próbált alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az erőfeszítéseket jól mutatja, hogy míg 2019-ben a közigazgatási szervezetek 49%-a alkalmazott informatikai szakembereket, addig 2023-ra már 57%-uk tett így.[1] |
| A közigazgatási intézmények honlapján elérhető elektronikus közigazgatással kapcsolatos szolgáltatások arányainak változása, 2019–2023 |
|
|
| Forrás: KSH (2024) |
| Ezzel párhuzamosan mind az önkormányzatok, mind az államigazgatási szervek weboldalainak minősége szép ütemben fejlődött. Mára az önkormányzati honlapok 94%-án szerepelnek helyi vonatkozású hírek, valamint 90%-án ügyfélszolgálati információk.[2] Az államigazgatási szervezetek honlapjai 99%-án találhatók szervezeti információk és elérhetőségek, és 94%-án ügyfélszolgálati információk. Mindez hatalmas előrelépés az előző évekhez képest.[3] A legnagyobb tér a további fejlődésre a teljes körű online ügyintézés előtt van, a közigazgatási szervek 15%-a biztosítja ezt a funkciót.
Hogyan állunk EU-s összevetésben? A közigazgatási intézményekkel az előző egy évben online kapcsolatba lépők (pl. weblapot felkeresők) arányát tekintve kedvezőek a hazai adatok: a magyarok 82%-a tett így, az EU-s 75%-kal szemben (2019-ben ez az arány még csak 67% volt nálunk, és 60% az unióban).[4] Bár szívesebben tájékozódik a közigazgatási szervek honlapjáról a hazai lakosság, mint az uniós átlag, az online ügyintézés lehetősége egyelőre kisebb mértékben biztosított polgártársaink számára: az Európai Bizottság ezt mérő indexén a százból 73 pontot kapott a magyar közigazgatás, míg az uniós átlag 79 pont.[5] A vállalatok számára elérhető online szolgáltatásokat tekintve még nagyobb a lemaradás: ezen a téren 75 pontot tudunk felmutatni az Európai Unió 85 pontjához képest.[6] A lakossági online ügyintézés mobiltelefon kompatibilitását tekintve is súlyos lemaradásaink vannak: e tekintetben utolsó előttiek vagyunk az uniós rangsorban.[7]
Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés szempontjából azonban meglehetősen jól állunk: 100-ból 85 pontot értünk el ezen a skálán, jelentősen meghaladva az unió 79 pontos átlagát.[8] Itt érdemes megemlíteni az EESZT-t (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), mely fejlesztése nagyban hozzájárult a kedvező számokhoz.
Összességében tehát elmondható, hogy a hazai közigazgatás digitalizációja egyre bővül, de még bőven van hova fejlődnünk. A reformok mikéntje azonban nem mellékes. Mint előző elemzésünkben is írtunk róla, bár a lakosság digitális készségei folyamatosan javulnak, ezt tekintve még mindig jelentős különbségek vannak különböző demográfiai csoportok közt. A társadalom perifériáján élők (és a legidősebb korosztályhoz tartozók) gyakran nem rendelkeznek az online ügyintézéshez nélkülözhetetlen alapszintű digitális képességekkel, így kiemelten fontos, hogy a digitális fejlesztésekkel párhuzamosan közigazgatás ne engedje el az analóg világban élők kezét sem.
Vannak erre nézve kedvező példák hazánkban: egyes önkormányzatoknál az ügyintéző munkatárs az ügyféllel közösen végzi az adatok felvitelét, így a digitálisan kevésbé felkészültek is élhetnek az online ügyintézés lehetőségeivel. Ugyanakkor a tervbe vett további lépések (pl. e-személyi igazolvány) remélhetőleg nagy lökést adnak majd a folyamatnak.
[1] KSH (2024) [2] KSH (2024) [3] KSH (2024) |
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázati hírek
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
