GKI Hírlevél
2025. május 22.
Májusban csökkent a GKI konjunktúra indexe, tovább esett a cégek inflációs várakozása
Májusban csökkent a GKI konjunktúraindex, romlott az üzleti és fogyasztói bizalom, estek az inflációs várakozások. Fedezze fel, hogyan alakultak a gazdasági kilátások a GKI felmérése szerint!
A Gyenge évkezdet és bizonytalan kilátások az építőiparban
Gyenge évkezdet az építőiparban: 2025 első negyedévében 5,7%-kal csökkent a termelés, miközben a kereslet visszaesése és a pénzügyi bizonytalanság is sújtja az ágazatot. Középtávon ugyanakkor fellendülést hozhatnak a lakásfelújítási programok, EU-s források és digitalizáció.
A gyermekes családok adókedvezményeinek költségvetései hatásai
A gyermekes családoknak nyújtott SZJA-mentesség és adókedvezmények 2026-ig több száz milliárd forintos költségvetési kiesést okoznak. Olvassa el a GKI elemzését a pénzügyi hatásokról és a program hosszú távú fenntarthatóságáról!
EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.
Munkahelyi balesetek: mikor ki a felelős? – 2025/10.
2025. május 21.
Kötelező lesz a bérsávok közlése Magyarországon is
Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely kötelezővé teszi a bérsávok előzetes ismertetését, tiltja a fizetési titoktartást, és jelentési kötelezettséget ír elő a nemek közötti bérkülönbségről. Szakértők szerint az irányelv bevezetése újfajta transzparenciát hoz, amely jelentősen érinti a magyar munkaerőpiacot, különösen a cégek felkészültségét és a belső feszültségek kezelésének módját.
Végső reményüket is elveszítették a Dunaferr dolgozói, elbukták a 15 milliárdos pert
Nem elég, hogy a megmaradt munkavállalókat a nyár közepéig lapátra teszik a felszámolók, a Kúria felülvizsgálati eljárásban döntött: jogosan mondta fel a kollektív szerződésüket 2020 augusztusában az akkori, önjelölt cégvezető.
Változik az ESG-törvény érintetti köre – módosító törvényjavaslat az Országgyűlés előtt
A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2025. május 13-án a Parlament elé terjesztett „Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló módosító törvényjavaslatban („Javaslat”) foglaltak többek között érintik a 2023. évi CVIII. törvényt, vagyis az ESG-törvény rendelkezéseit is.
Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz
2025. május 20.
Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár ismertette a kedd éjszaka benyújtott, 2026-os évet érintő adómódosításokat egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen. Előrevetítette, hogy ősszel lehetnek még adómódosítások, amelyek a jövő évet érintik. Elmondása szerint jövőre a kormány 530 milliárd forintos adóbevételt vár a fennmaradó extraprofitadókból, ami lényeges csökkenés a korábbi évekhez képest. Arra is emlékeztetett, hogy a legjelentősebb adóügyi lépéseket, amelyek a családokat érintik, a parlament már elfogadta, ezzel kapcsolatban most néhány fontosabb technikai módosítást hajt végre a kormány. Arról is beszélt, hogy az adómentesség és adókedvezmény-növelés nyomán javulni fog a háztartások jövedelmi helyzete és bíznak abban, hogy mivel ezek tartós családtámogató intézkedések, a fogyasztók óvatossági motívuma is enyhülni fog, ez pedig tovább támogatja a gazdaság növekedését jövőre is.
A magyar adórendszer versenyképességét fenn kell tartani.
Ősszel várhatóak még nagyobb horderejű adómódosítások,
így várhatóan a KIVÁ-t érintő intézkedések is akkor lesznek esedékesek – kezdte beszédét Gerlaki Bence.
Elmondása szerint folyamatosan egyeztetnek a kamarákkal, ahogyan abban megállapodtak a legutóbbi Gazdasági Csúcstalálkozón.
Az államtitkár emlékeztetett: a családtámogató lépéseket 4 külön törvényben kezelte a kormány. Megemlítette: ez volt a csed és a gyed kapcsán, a háromgyermekesek esetében, ami október 1-től él, a kétgyermekeseknél, ami 4 lépcsőben 2026 január elsejétől indul, és a 30 év alatti anyák adómentessége, amit 2026-tól vezet be a kormány.
A benyújtott javaslat itt érhető el a parlament oldaláról: egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról (91 oldalas pdf).
A Portfolio kérdésére az államtitkár válaszában kifejtette: az szja-mentességnek és a családi adókedvezmény növelésének lehet fogyasztásserkentő hatása, hiszen többletjövedelem marad a családoknál, ami támogathatja a jövő évi gazdasági növekedési cél elérését. Azt azonban nem lehet előre megmondani, hogy a plusz jövedelmet milyen célokra használják fel, elköltik vagy megtakarítják. Elmondása szerint az óvatossági motívum még mindig tetten érhető a háztartásoknál, a havi kiskereskedelmi adatok azonban még mindig hektikusak, ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium mélyen és rendszeresen elemzi. A kiskereskedelmi forgalom stabilan nem állt még helyre, de az adómentességi intézkedések oldhatják az államtitkár szerint ezt az óvatossági motívumot.
Épp ebből a célból készítette az NGM a családi-adókedvezmény kalkulátort, melynek segítségével az érintett családok könnyedén kiszámolhatják, hogy éves szinten mekkora plusz jövedelemhez jutnak a kormány intézkedései nyomán.
Másik kérdésünkre arról is beszélt Gerlaki Bence, hogy az árréscsökkentés időbeli hatályának esetleges kiterjesztésének kérdése (a jelenlegi szabályok szerint ez május végén jár le) a döntéselőkészítés fázisában van.
Szja és szocho
Emlékeztetett arra, hogy a családbarát adókalkulátort a múlt héten megjelentették. Ezúttal az szja-törvényhez kellett hozzányúlni, ami összefüggésben áll a kedvezményekkel.
Fontos módosítás: a szocho-szabályokhoz is hozzá kellett nyúlni az adómentesség miatt. Az átlagbér négyszerese felett, havi 2,5 millió forint felett (éves szinten 30,5 millió forint feletti bruttó bér esetén), szocho kifizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. Ez egy kiskapu, amit be kellett zárni ismertetése szerint. E feletti rész után 13%-os szocho-t kell megfizetni.
A 4 gyermekes anyák, akik nyugdíjasok voltak, magas összegre voltak bejelentve egyes cégekbe. Több száz érintett volt így, ami inkább visszaélésszerű gyakorlat volt a tapasztalatok szerint, mert munkajövedelmen keresztül vették ki a cégből a tulajdonosok az osztalékot (hiszen TB-járulékot és szocho-t sem kellett nekik fizetni az szja-mentesség mellett). Ezt a NAV egyedi helyzetenként kezelte eddig, de az új szja-mentes szabályok alapján 1 millió édesanya is lehet adómentes, ezért ezt az új helyzetet már jogszabályilag kell kezelni. Mostantól ez az adókijátszás lezárt lesz, így a kormány nem támogatja az adóelkerülést, hanem a családokat támogatja valóban.
Extraprofitadók
Eddig kormányrendelet szabályozták a részleteket, most ez törvényi szintű szabályozásra emelkedik
– mondta Gerlaki Bence.
Korábban még 1000 milliárd forint felett volt az extraprofitadókból származó teljes bevételi összeg, mostanra viszont lefeleződtek az adófizetési kötelezettségek – ismertette.
A bankokat terhelő extraprofitadóból jövőre 180 milliárd forintot vár a kormány, az idén várható 160 milliárd forint után.
A biztosítók esetében 60 milliárd forintot vár a kormány jövőre az extraprofitadójukból.
Mind a bankoknál, mind a biztosítóknál alkalmazható a felezési kedvezmény, ha megfelelő mértékű állampapír vásárlást hajtanak végre. A hosszú állampapírvásárlást támogatjuk, de hogy ne legyen állampapír átrendezés, ezért az az elvárás, hogy a teljes állományt növelni kell.
2030 január elseje után lejáró állampapír vásárlására ösztönözzük az intézményeket – tette hozzá.
A biztosítók eddig a növekmény 30%-át tudták leírni az adójukból, most ezt a kormány 60%-ra emeli, vagyis könnyebben tudják érvényesíteni a biztosítók a kedvezményeket.
Az életág biztosítások esetében teljes mértékben le tudják írni az adófizetési kötelezettségüket. A nem életág üzletág esetében 40%-ig terhedhez ez a mérték – részletezte.
Energiaszektor: Ural-Brent spread adó marad, ami a legjobb extraprofitadónak tekinthető, hiszen ha szűkül a spread, akkor egyre kevesebb a tényleges extraprofitja az érintett szereplőnek. Éves szinten ebből 50 milliárd forintot vár a kormány. Ezt a piaci folyamatok tudják befolyásolni és a dollár árfolyam is.
A Robin Hood adó is megmarad, de az extraprofit mérték kivezetésre kerül: a 40%-os kulcs visszacsökken a korábbi 31%-ra. A víziközműszolgáltatók és szennyvíztisztítók adóalanyisága megszűnik ennél az adónál, támogatva ennek a szektornak a beruházásait.
Ezen a ponton azt kérdeztük az államtitkártól, hogy ha az extraprofitadók csökkentése, vagy kivezetése 1-1 szektorban segíti a beruházások megvalósulását, akkor megfordítva az állítást, egyetért-e azzal az állítással, hogy az extraprofitadók kivetése negatívan befolyásolja az adott szektorban működő cégek beruházási szándékait. Gerlaki Bence válaszában kifejtette, hogy a gyakorlat az érintett szektorok esetében mást mutat az elhalasztott beruházások terén. Azt is megemlítette, hogy a beruházások elhalasztásának veszélye fennállna abban az esetben, ha egy szektor túladóztatott lenne, de ezt személy szerint nem látja valósnak.
A kiskereskedelmi adó változatlanul fennmarad, ebből 130 milliárd forintot vár a kormány és a CO2-kvóta adó is.
Összesen 530 milliárd forintot vár a kormány jövőre az extraprofitadóktól.
Egyéb módosítások
Elektromos motor: 300 wattról 700 wattra emeli a kormány az adómentesen adható e-bike-ok teljesítményét.
Mikrovállalkozások társasági adókedvezményét is növeli a kormány, duplázza a létszámkeretet. A cél, hogy a mikrocégek létszámban növekedjenek és ezt kedvezménnyel ösztönzi a kormány.
A K+F kedvezményeket is növeli a kormány: 50 millió forintról 150 millió forintra emeli a kormány a kedvezményt, ez a társasági adóalapban érvényesíthető kedvezmény, azon cégek esetében, amelyek együttműködnek az egyetemekkel technológiai és innovációs fejlesztésekben.
Áfamentesség értékhatárát emelte a kormány januártól, 12 millió forintról 18 millió forintra. Ez most törvényi szintre emelkedik, de
vizsgálja az NGM azt is, hogy a 18 millió forintos áfamentességi határt tovább emeljék.
Emeli a kormány a helyi iparűzési adómentesség értékhatárát, a jelenlegi 20 milliós határt 40 millió forintra emeli a kormány az egészségügyi szolgáltatók esetében, vagyis a háziorvosi praxisokat érinti a módosítás. Az önkormányzatok élhetnek ezzel, a praxistulajdonosok felé, az orvosok és az ápolónők járhatnak jól a gyakorlatban ezzel a kedvezménnyel.
Bevezeti a kormány a NAV digitális jegyzőkönyvét, kevesebb papírhasználat és gyorsabb ügyintézés. A helyszíni vizsgálat papír alapú volt, ez elektronikusra áll át – magyarázta Gerlaki Bence. Szerinte ez többezer ellenőrzésnél gyorsítja meg az ellenőrzés folyamatát.
Forrás: Portfolio
Ilyenek az átlagfizetések Európában: itt kullogunk mi
A 2023-as adatok alapján pontosan 3155 euró volt az uniós tagországokban a teljes munkaidőben dolgozók havi átlagfizetése. Ehhez képest kiemelkedően sokat lehetett keresni Luxemburgban és Dániában, és kirívóan keveset Bulgáriában és Magyarországon. Nem sokkal jobb a helyzet nálunk a bérek vásárlóerejét tekintve sem.
Jótállás: nincs kifogás, ha elromlott a termék, minden vállalkozásnak így kell intézkedni
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez (FEOSZ) egyre több kérdés érkezik a jótállás alá eső hibás termékek kijavításával kapcsolatban. Leginkább az borzolja a fogyasztók kedélyeit, hogy esetenként hosszú heteket, szélsőséges esetben akár hónapokat várnak arra, hogy a vállalkozások eleget tegyenek kijavítási kötelezettségüknek. De rendben van-e ez így?
A FEOSZ szerint a jótállással kapcsolatos kifogások tárháza igen széles:
- várni kell az alkatrészre;
- a gyártó nem engedélyezi a cserét;
- muszáj megvárni a gyártó válaszát a kijavításról;
- most van a szezon, ezért nincs kapacitás a javítások elvégzésére.
Vagy egész egyszerűen nem érkezik válasz a hibabejelentésre heteken keresztül. De mihez van jogunk, ha jótállást érvényesítenénk?
A jótállási kötelezettség részletei
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályai szerint a jótállás időtartama:
- 10.000 forintot elérő, de 250.000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
- 250.000 forint eladási ár felett három év.
Ez a határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásával, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti. Fontos rendelkezés, hogy a fogyasztó döntésén múlik, hogy
kihez fordul, nem lehet ide-oda küldözgetni.
- Ha a fogyasztási cikk első javításakor a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
- Ha a fogyasztási cikk három kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
- Ha pedig a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ezen rendelkezések alól kivételt az alábbi termékek jelentenek: elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó, valamint a motoros vízi jármű.
A jogszabályok további részletszabályokat is megállapítanak, melyekről szívesen ad felvilágosítást a FEOSZ a 06-80-630-183-as ingyenes telefonszámon vagy az alternativsegí[email protected] e-mailcímen.
Forrás: 24.hu
Mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak uniós pénzekre
A program az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyik alappillérét képező Demján Sándor Program részeként valósul meg. A 2025-ben a hazai kkv-k számára rendelkezésre álló összesen 1400 milliárd forintnyi gazdaságélénkítő forrásból 50 milliárd forintot fordít a Kormány erre a célra.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár emlékeztetett: a pályázat az ország négy leghátrányosabb helyzetű régiójában (Dél-Alföld, DélDunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország), valamint a Szabad Vállalkozási Zónákban működő, legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások számára érhető el. A támogatás mértéke 50 százalék, vagyis a beruházás felét a Kormány állja. Vállalkozásonként 5 és 30 millió forint közötti támogatás igényelhető, amelynek akár fele előlegként is lehívható.
A támogatást új eszközök és technológiák beszerzésére, informatikai fejlesztések megvalósítására (hardver eszközök, szoftverek beszerzése, felhőszolgáltatás igénybevétele) és ingatlan beruházásra (korszerűsítés, bővítés) fordíthatják a vállalkozások. Emellett a támogatás felhasználható a projektmenedzsment és általános (rezsi) költségek fedezésére, tanácsadás igénybevételére, valamint készletek beszerzésére is. A pályázat benyújtásának feltétele a legalább egy teljes lezárt üzleti év, valamint minimum 1 fő foglalkoztatott. A pályázati kitöltőprogram most vált elérhetővé, a kérelmek előtöltésére pedig a mai napon 9 órától nyílt lehetőség a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. A támogatási kérelmeket május 7-én 17:00-tól lehet majd benyújtani a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2026. április 30-ig.
A Kormány egyik legfontosabb célja az európai uniós források biztosítása a hazai vállalkozások számára. „A magyarországi kkv-k számára 2025-ben a GINOP Plusz 1. prioritása keretében 450 milliárd forintnyi uniós forrást teszünk elérhetővé vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő (a köznyelvben „0”-ás hitelként ismert) pénzügyi támogatások, valamint ezek kombinációja révén” – hangsúlyozta Szabados Richárd. A Kormány a most megjelenő programmal több mint 2 ezer vidéki vállalkozás megújulását segíti, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság megerősítéséhez és a területi hátrányok csökkentéséhez. (Nemzetgazdasági Minisztérium)
GKI Hírlevél
2025. május 19.
A Gyenge évkezdet és bizonytalan kilátások az építőiparban
Gyenge évkezdet az építőiparban: 2025 első negyedévében 5,7%-kal csökkent a termelés, miközben a kereslet visszaesése és a pénzügyi bizonytalanság is sújtja az ágazatot. Középtávon ugyanakkor fellendülést hozhatnak a lakásfelújítási programok, EU-s források és digitalizáció.
A gyermekes családok adókedvezményeinek költségvetései hatásai
A gyermekes családoknak nyújtott SZJA-mentesség és adókedvezmények 2026-ig több száz milliárd forintos költségvetési kiesést okoznak. Olvassa el a GKI elemzését a pénzügyi hatásokról és a program hosszú távú fenntarthatóságáról!
EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.
Az erős energiafüggés veszélyezteti szuverenitásunkat
Magyarország villamosenergia-függősége növekszik az ipari beruházások miatt, ami veszélyezteti energiafüggetlenségünket és szuverenitásunkat. Megoldás: diverzifikáció és új energiakapacitások.
GKI Hírlevél
2025. május 13.
A gyermekes családok adókedvezményeinek költségvetései hatásai
A gyermekes családoknak nyújtott SZJA-mentesség és adókedvezmények 2026-ig több száz milliárd forintos költségvetési kiesést okoznak. Olvassa el a GKI elemzését a pénzügyi hatásokról és a program hosszú távú fenntarthatóságáról!
EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.
Az erős energiafüggés veszélyezteti szuverenitásunkat
Magyarország villamosenergia-függősége növekszik az ipari beruházások miatt, ami veszélyezteti energiafüggetlenségünket és szuverenitásunkat. Megoldás: diverzifikáció és új energiakapacitások.
A versenyképesség került előtérbe a fenntarthatósággal szemben az EU-ban? – A magyar vállalatokra gyakorolt hatások
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az utóbbi években. A fenntarthatóságot érintő szabályozások célja, hogy a vállalatok működésük során figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, valamint az átlátható vállalatirányítást…
GKI Hírlevél
2025. május 9.
EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.
Az erős energiafüggés veszélyezteti szuverenitásunkat
Magyarország villamosenergia-függősége növekszik az ipari beruházások miatt, ami veszélyezteti energiafüggetlenségünket és szuverenitásunkat. Megoldás: diverzifikáció és új energiakapacitások.
A versenyképesség került előtérbe a fenntarthatósággal szemben az EU-ban? – A magyar vállalatokra gyakorolt hatások
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az utóbbi években. A fenntarthatóságot érintő szabályozások célja, hogy a vállalatok működésük során figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, valamint az átlátható vállalatirányítást…
Áprilisban enyhén nőtt a GKI konjunktúra indexe, a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra esett
Áprilisban enyhén javult a GKI konjunktúraindex, miközben a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra csökkent. Az ipari szektor bizalma nőtt, a foglalkoztatási és árazási kilátások viszont vegyes képet mutatnak. Részletek a GKI friss felméréséből.
Az egyszerűsített foglalkoztatás átalakulása 2025-ben – 2025/9.
2025. május 7.
Nőtt a halálos munkabalesetek száma – Ma van a munkahelyi balesetek érintettjeinek emléknapja
Húsz százalékkal emelkedett a halálos munkabalesetek száma, 2024-ben 75 ember vesztette életét, ami 13-mal több mint 2023-ban. A legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Minél kisebb a cég, annál több a munkabaleset. A legtöbb halálos baleset – a teljes szám 62 százaléka – a 45-64 közötti munkavállalókat éri. Hatékony megelőzési tervre lenne szükség, ám a kormány ezen a téren rossz irányba tart – hívta fel a figyelmet az aggasztó helyzetre a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A munkáltató kártérítési felelősségének határai
A munkáltató kártérítési felelőssége objektív, kockázatviselési jellegű, a munkavállaló e körben fokozott védelmet élvez. A munkáltató felelőssége megállapításához alapvetően három konjunktív feltétel együttes fennállta szükséges: a kár keletkezése, a munkaviszony fennállása, továbbá a munkaviszony és a kár közötti összefüggés fennállta, míg további feltétel az, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát. A munkavállalónak kell bizonyítania a kár keletkezését és annak mértékét, a munkaviszony fennálltát, továbbá a kár és a munkaviszony közötti okozati összefüggést, míg amennyiben a munkáltató kimentésre hivatkozik, a kimentési ok bizonyítása az ő feladata – a Kúria eseti döntése.
Már 2250 forintnál járt a fizikai átlagórabér
Az idei első negyedévben 2 250 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 9,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2 061 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban ennél mérsékeltebb volt a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 első negyedévéhez képest 7,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
