Aláírták a bérmegállapodást – 2025/24.
2025. december 10.
Munkáltatói rémálom: csendes felmondásban a dolgozók háromnegyede?
A csendes kilépés, illetve a munkavállalói lojalitás drasztikus romlása az utóbbi években került a kutatások középpontjába, és minden felmérés szerint hatalmas mértékű, ami jelentősen rontja az egyes cégek, összességében teljes ágazatok, nemzetgazdaságok teljesítményét. A jelenségnek számos oka van, de a fontosabbak közül a belső kommunikáció, illetve a munkahelyi légkör és kultúra a legkönnyebben orvosolhatók közé tartozik.
Bértranszparencia, átlátható bérezés – a munkáltatók előtt álló kihívások
A bér ekvivalencia, vagyis az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve a modern munkajog egyik sarokköve. Az új uniós bértranszparencia-szabályozás ennek betartását már nem hagyja a munkáltatók belátására: minden cégnek átlátható és objektív szempontrendszert kell kialakítania a bérek megállapításához. A bér ekvivalencia így a következő években nemcsak elméleti alapelv, hanem a napi gyakorlat számon kérhető része lesz.
2026. évi bérmegállapodás
2025. december 5.
A tavaly elfogadott, három évre szóló bérmegállapodás célkitűzése az volt, hogy a minimálbér értéke 2027-re érje el a havi rendszeres átlagbér 50%-át. A Kormány és a szakszervezetek ezt erőltetett menetben, évente átlagosan 12%-os emeléssel kívánták elérni, arra számítva, hogy 2025-ben a GDP-növekedés 3% fölé emelkedik. Akkor azt sikerült elérni, hogy 2025-ben a minimálbér csak 9%-kal nőjön, és hogy a későbbi évekre vonatkozó számok – az előrejelzések jelentős eltérése esetén – újra tárgyalhatok legyenek, vagy sikertelen egyeztetés esetén egy képlet alapján automatikusan korrigálódjanak.
2025-ben azonban a várt gazdasági növekedés elmaradt, ugyanakkor az átlagbér – meglepő módon – továbbra is a minimálbérrel közel azonos ütemben emelkedik. Ez a három éve tartó, megalapozatlan reálbér-növekedés tovább nem tartható fenn.
Ezért a tárgyalások során hangsúlyoztuk, hogy:
– a bizonytalan gazdasági környezetben 2026-ban a versenyszféra béremelkedése várhatóan legfeljebb az inflációt kompenzálja, reálértéken pedig csak nagyon szerény – körülbelül 5%-os – reálnövekedés várható;
– a minimálbér tervezett értékét újra kell tárgyalni, és a gazdasági realitásokhoz kell igazítani (9% körüli emelés);
– a garantált bérminimum növekedése az átlagbér-emelkedés ütemét legfeljebb mérsékelten haladhatja meg (kb. 6%).
Ezek a javaslatok azonban sem a szakszervezetek, sem a Kormány számára nem bizonyultak elfogadhatónak. Mindkét oldal a kétszámjegyű emelés mellett érvelt mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén. A mi pozíciónkat gyengítette, hogy megállapodás hiányában a képlet alapján a minimálbér 11,6%-kal nőtt volna, illetve, hogy a garantált bérminimum mértékéről a Kormány szabadon dönthet.
A tárgyalások során a kormány jelezte egy 1%-os szociális hozzájárulási adócsökkentés lehetőségét, amely segíthette volna a kompromisszumot. Sajnos azonban ezt az ígéretet a Kormány később a költségvetési helyzetre hivatkozva visszavonta.
Mindezek miatt a folyamat végső szakaszában arra törekedtünk, hogy:
– a vállalkozások többsége számára fontosabb garantált bérminimum emelkedése maradjon lényegesen alacsonyabban a minimálbér-emelésnél;
– a minimálbér-növelés mértéke pedig a képlet alapján számítottnál kisebb legyen.
Nagyon hosszú és nehéz egyeztetések után a következő – 2026. január 1-jétől érvényes – megállapodás körvonalazódott:
– a minimálbér összege 322 800 Ft (11% emelés),
– a garantált bérminimum összege 373 200 Ft (7% emelés).
Ezt a VKF-ben helyet foglaló két másik munkáltatói szervezet és a szakszervezeti oldal elfogadta. Számunkra így két lehetőség maradt: vagy csatlakozunk a megállapodáshoz, vagy nem írjuk alá.
A pro és kontra érvek mérlegelése után úgy döntöttünk, hogy a megállapodást aláírjuk, mivel
– a garantált bérminimum emelése 4%-kal elmarad a minimálbérétől, és mindössze 1%-kal haladja meg az általunk indokoltnak tartott szintet;
– a minimálbér magas, de a képlet szerinti mértéknél alacsonyabb növekedése szociális szempontokkal alátámasztható, és hozzájárul a hároméves bérmegállapodás céljához – feltéve, hogy 2026-ban nem folytatódik az indokolatlanul magas átlagbér-emelkedés;
– aláírásunk hiánya a megállapodás létrejöttét nem befolyásolta volna, mivel a VKF-ben a döntések az oldalak belüli többségi álláspont alapján születnek.
A tárgyalások során következetesen a vállalkozások versenyképességének megőrzését és a kiszámítható munkaerőpiaci környezetet tartottuk szem előtt. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum ugyan hatással vannak az általános béremelésre, de semmiképpen sem irányadóak. Azt javasoljuk tagvállalatainknak, hogy a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben körültekintő béremelési döntéseket hozzanak, amelyek egyszerre igazodnak saját teljesítőképességükhöz és a piaci realitásokhoz.
Így nem nőtt a magyar gazdaság
A harmadik negyedévben stagnált a magyar GDP, vagyis az előző negyedévhez képest nem változott a gazdaság teljesítménye. Éves összevetésben ez 0,6%-os növekedésre volt elegendő. A most megjelent adatok megegyeznek az előzetes adatközléssel, ám a részletekből már jobban láthatjuk, mi okozza a továbbra is igen erőtlen produkciót.
A magyar gazdaság bő három éve van stagnálás közeli állapotban:
az elmúlt 13 negyedévből 8 alkalommal esett a teljesítménye, 4-szer növekedni tudott, és most stagnált. A nagy kép szerint az
ipart a külső felvevőpiacaink gyenge kereslete és az európai járműipar versenyképességi kihívásai nyomasztják, az
építőipart a belső beruházási kereslet húzza lefelé, erre jött még rá a kedvezőtlen időjárás
mezőgazdaságot nyomasztó hatása. A lefelé húzó tényezőket néhány
szolgáltató ágazat ellensúlyozza, amelyek elsősorban a lakossági jövedelmek emelkedéséből tudnak profitálni.
Így termeltünk
Mindez azt jelenti, hogy a harmadik negyedéves (éves alapú) 0,6%-os GDP-bővüléshez gyakorlatilag csak a szolgáltató szektor tudott érdemben hozzájárulni. Lefelé húzta a teljesítményt az ipar, illetve stagnálás közeli kontribúciót hozott a cikkcakkos pályát bejáró, de kis súlyú építőipar. Kisebb meglepetésnek mondható, hogy végül a mezőgazdaság mindössze 0,2 százalékponttal mérsékelte a növekedést, ez egyben azt is jelenti, hogy
a növekedés a rossz időjárás hatását kiszűrve is igen visszafogott.
Hőtérképre helyezve az egyes ágazatok rövid bázisú teljesítményét hasonló kép bontakozik ki. Negyedéves alapon elsősorban a szolgáltatási ágakban láthatunk növekedést, például a kereskedelemben, a szállításban, a pénzügyi tevékenységben. A fékezett habzáshoz viszont hozzájárult, hogy a kommunikáció, az ingatlanügyletek és a szórakozás ágazatokban esett a GDP. Némi meglepetés, hogy hozzáadott érték alapon az ipar bővült, a havi termelési volumenekből inkább enyhe esés rajzolódott ki. Ez a pozitív meglepetés kellett ahhoz, hogy végül ne legyen negatív a negyedéves GDP-index.
Forrás: Portfolio
Orbán Viktor: 11 pontban állapodtunk meg – Fél évvel eltolja a kormány az üzemanyagok jövedékiadó-emelését
Orbán Viktor hétfő délelőtt 10 órakor sajtónyilatkozatot tett Nagy Elek kamarai elnökkel. Bejelentette a kormány és a kamara legújabb megállapodását, mely 11 pontot tartalmaz, elsődlegesen adókönnyítéseket. Előrevetítette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a gazdaság irányításában is nagyobb szerepet szánnak, konkrét gazdaságirányítási jogkörökkel. Azt is elárulta, hogy erről a harmadik gazdasági akciótervről már tárgyal a kormány és a kamara. A sajtótájékoztatóról élőben tudósítsunk a helyszínről.
