Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

2026. évi bérmegállapodás

2025. december 5.

A tavaly elfogadott, három évre szóló bérmegállapodás célkitűzése az volt, hogy a minimálbér értéke 2027-re érje el a havi rendszeres átlagbér 50%-át. A Kormány és a szakszervezetek ezt erőltetett menetben, évente átlagosan 12%-os emeléssel kívánták elérni, arra számítva, hogy 2025-ben a GDP-növekedés 3% fölé emelkedik. Akkor azt sikerült elérni, hogy 2025-ben a minimálbér csak 9%-kal nőjön, és hogy a későbbi évekre vonatkozó számok – az előrejelzések jelentős eltérése esetén – újra tárgyalhatok legyenek, vagy sikertelen egyeztetés esetén egy képlet alapján automatikusan korrigálódjanak.

2025-ben azonban a várt gazdasági növekedés elmaradt, ugyanakkor az átlagbér – meglepő módon – továbbra is a minimálbérrel közel azonos ütemben emelkedik. Ez a három éve tartó, megalapozatlan reálbér-növekedés tovább nem tartható fenn.
Ezért a tárgyalások során hangsúlyoztuk, hogy:
– a bizonytalan gazdasági környezetben 2026-ban a versenyszféra béremelkedése várhatóan legfeljebb az inflációt kompenzálja, reálértéken pedig csak nagyon szerény – körülbelül 5%-os – reálnövekedés várható;
– a minimálbér tervezett értékét újra kell tárgyalni, és a gazdasági realitásokhoz kell igazítani (9% körüli emelés);
– a garantált bérminimum növekedése az átlagbér-emelkedés ütemét legfeljebb mérsékelten haladhatja meg (kb. 6%).

Ezek a javaslatok azonban sem a szakszervezetek, sem a Kormány számára nem bizonyultak elfogadhatónak. Mindkét oldal a kétszámjegyű emelés mellett érvelt mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetén. A mi pozíciónkat gyengítette, hogy megállapodás hiányában a képlet alapján a minimálbér 11,6%-kal nőtt volna, illetve, hogy a garantált bérminimum mértékéről a Kormány szabadon dönthet.
A tárgyalások során a kormány jelezte egy 1%-os szociális hozzájárulási adócsökkentés lehetőségét, amely segíthette volna a kompromisszumot. Sajnos azonban ezt az ígéretet a Kormány később a költségvetési helyzetre hivatkozva visszavonta.
Mindezek miatt a folyamat végső szakaszában arra törekedtünk, hogy:
– a vállalkozások többsége számára fontosabb garantált bérminimum emelkedése maradjon lényegesen alacsonyabban a minimálbér-emelésnél;
– a minimálbér-növelés mértéke pedig a képlet alapján számítottnál kisebb legyen.

Nagyon hosszú és nehéz egyeztetések után a következő – 2026. január 1-jétől érvényes – megállapodás körvonalazódott:
– a minimálbér összege 322 800 Ft (11% emelés),
– a garantált bérminimum összege 373 200 Ft (7% emelés).

Ezt a VKF-ben helyet foglaló két másik munkáltatói szervezet és a szakszervezeti oldal elfogadta. Számunkra így két lehetőség maradt: vagy csatlakozunk a megállapodáshoz, vagy nem írjuk alá.

A pro és kontra érvek mérlegelése után úgy döntöttünk, hogy a megállapodást aláírjuk, mivel
– a garantált bérminimum emelése 4%-kal elmarad a minimálbérétől, és mindössze 1%-kal haladja meg az általunk indokoltnak tartott szintet;
– a minimálbér magas, de a képlet szerinti mértéknél alacsonyabb növekedése szociális szempontokkal alátámasztható, és hozzájárul a hároméves bérmegállapodás céljához – feltéve, hogy 2026-ban nem folytatódik az indokolatlanul magas átlagbér-emelkedés;
– aláírásunk hiánya a megállapodás létrejöttét nem befolyásolta volna, mivel a VKF-ben a döntések az oldalak belüli többségi álláspont alapján születnek.

A tárgyalások során következetesen a vállalkozások versenyképességének megőrzését és a kiszámítható munkaerőpiaci környezetet tartottuk szem előtt. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum ugyan hatással vannak az általános béremelésre, de semmiképpen sem irányadóak. Azt javasoljuk tagvállalatainknak, hogy a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben körültekintő béremelési döntéseket hozzanak, amelyek egyszerre igazodnak saját teljesítőképességükhöz és a piaci realitásokhoz.