Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból megvizsgálja, hogy

A gyámhatóság megállapítja a veszélyeztetést, egyúttal dönt a születendő gyermek haza nem adhatóságáról, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát.

Közgyógyellátásra jogosultság

Módosult a szociális törvény. Júliustól kedvezően változott a közgyógyellátásra jogosultság szabályozása. A jogosultság megállapítására ezután is a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell fordulni. A hivatal elbírálja a kérelmet, és ha a jogosultsági feltételek fennállnak, határozatot hoz a jogosultság megállapításáról.

Eddig az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapíthatták meg. Ezt követően az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló körülmény fennállásának időtartamáig, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a határozat meghozatalát követő 15. nap helyett a határozat meghozatalát követő nap lesz.

Az állatkínzás nem bocsánatos bűn

A halálos kapcsolódás elmélete szerint az állatbántalmazók nagyobb valószínűséggel fordulnak embertársaik ellen – nyilatkozta az Indexnek az állatvédelmi törvénymódosítást kommentálva Vetter Szilvia állatvédelmi és jogpszichológiai szakjogász. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője szerint az új törvény jól tükrözi a társadalom növekvő érzékenységét az állatok sorsa iránt. Szerinte a módosítások egyik legfőbb célja, hogy az állatvédelmi eljárások ne csupán a jogsértő szankcionálását, hanem az állatok sorsának hatékony és érdemi rendezését is szolgálják. Ezért gyorsabbá, könnyebbé vált:

• a súlyosan elhanyagolt állatok elkobzása,
• a büntetőeljárás során lefoglalt állatok örökbe adása, továbbá
• egyes esetekben az állattartástól való eltiltás alkalmazása is.

„Különösen felháborító, ha az állatkínzás bűncselekményét olyan személy követi el, akinek az állat a gondozására van bízva, ez ellen most szigorúbban lép fel a büntetőjog” – mondta a szakértő, hozzátéve, ha a cselekmény tíznél több állatot érint, akár öt évi szabadságvesztést is kaphat az elkövető. A szaporítótelepek elleni fellépés ugyancsak új szintre lép: ha valaki kereskedelmi mennyiségben választja el túl korán a kölyköket (ami eddig is jogsértő volt), és azokat exportálja vagy importálja, az ezentúl már bűncselekménynek minősül: „Aki kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól elválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Két új bűncselekmény a Btk.-ban

A Büntető törvénykönyv (Btk.) a kriptoeszközökkel kapcsolatos illegális tevékenységeket korábban a pénzmosás és az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység keretében szankcionálta. Július 1-jétől két új bűncselekmény jelent meg a kódexben:

• Kriptoeszközzel visszaélés: aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy értékre, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős értékre követik el.
• Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása: aki a kriptoeszközök piacáról törvény szóló szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy értékre, kettőtől nyolc évig évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős értékre követik el.

Változnak az öröklési szabályok

A parlament december 10-én fogadta el azt a törvénymódosítást, amely jelentős változásokat hoz az öröklési jog területén. Így többek között

• pontosították az öröklésből kiesési okokat,

• szigorúbb követelményeket írtak elő a több lapból álló magánvégrendeletekre,

• pontosították az ági vagyon fogalmát.

Ami a részleteket illeti, március 1-je után kiesik az a személy az öröklésből, aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg. A végrendelkezés terén újdonságnak számít, hogy a több különálló lapból álló, más által írt írásbeli magánvégrendelet csak akkor lesz érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírta.

A magyar jog egyik speciális intézménye az ági öröklés, amelynek lényege: ha az örökhagyónak nincs végrendelete, de leszármazója sem, aki utána örökölhetne, akkor a szüleitől, nagyszüleitől örökölt vagy ajándékba kapott vagyon a családi (szülői ági) vagyon része marad, amennyiben a kiesett felmenő helyén akad leszármazó. Az új szabályozás kimondja:

1. Ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
2. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától ajándékba kapott vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy öröklés útján ingyenesen szerezte

Forrás: Index