Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Hol keresnek a legjobban Csongrád-Csanádban? Mutatjuk, mennyi volt a nettó átlagkereset a településeden

2026. január 5.

Látványosan emelkedtek a bérek Magyarországon, de a különbségek továbbra is jelentősek. Az átlagkereset Csongrád-Csanádban országos összevetésben a középmezőnyben helyezkedik el. A számok javulnak, a megélhetési érzet azonban sokaknál nem követi ezt.

Látványosan emelkedtek a bérek Magyarországon, mégis egyre többen érzik úgy, hogy a pénzük nem ér annyit, mint korábban. A GKI Gazdaságkutató friss, településszintű adatai alapján kiderül: országosan nőnek a munkajövedelmek, de a különbségek továbbra is óriásiak és ebből Csongrád-Csanád vármegye sem tudja teljesen kivonni magát. Mennyi az átlagkereset Csongrád-Csanádban? Utánajártunk.

Országos átlag: feljebb került a léc

2024-ben az országos nettó átlagkereset 474 ezer forintra emelkedett, ami több mint 13 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A számok azonban csalókák: míg Budapesten az átlagos nettó fizetés már 606 ezer forint, addig a kisebb településeken ennél jóval szerényebb összegekből kell gazdálkodni. A GKI elemzése világosan mutatja: nemcsak az számít, mit dolgozunk, hanem az is, hol.

Átlagkereset Csongrád-Csanádban: mit mutatnak az adatok?

Csongrád-Csanád vármegyében a nettó átlagkereset 449 ezer forint volt 2024-ben. Ez elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor messze nem a sereghajtók közé sorolja a térséget. Ami igazán figyelemre méltó: a bérek több mint 14 százalékkal nőttek, vagyis a vármegye tempója kifejezetten erős. Ez azt jelenti, hogy a vármegye nem leszakad, hanem lassan zárkózik fel, még ha a különbség továbbra is érezhető a jobban fizető térségekhez képest.

Szeged húz, a kistelepülések fékeznek

A számok mögött komoly belső különbségek húzódnak meg. A GKI szerint a megyei jogú városokban – így Szegeden – jóval magasabbak a bérek, mint a kisebb városokban vagy falvakban. Ez azt eredményezi, hogy a nagyvárosok felhúzzák az átlagot, miközben a kistelepüléseken élők jóval kevesebbet keresnek. Országos szinten a községekben élők nettó jövedelme átlagosan 407 ezer forint, ami közel 200 ezer forintos különbséget jelent Budapesthez képest. Ez a szakadék Csongrád-Csanádon belül is jól érzékelhető.

Felzárkózás van, áttörés még nincs

Pozitív fejlemény, hogy a kisebb településeken a bérek százalékosan gyorsabban nőnek, részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt. Ugyanakkor a GKI elemzése szerint a forintban mérhető különbségek továbbra is megmaradnak: aki eleve kevesebbet keresett, az hiába nő gyorsabban, összegében még mindig lemarad.

Mit jelent ez a mindennapokban?

Csongrád-Csanád vármegye tehát nem válságövezet, de nem is tartozik a bérbajnokok közé. A bérek nőnek, a tendencia kedvező, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése sok esetben el is viszi a pluszt. A jövő kulcsa a szakmailag magasabb hozzáadott értékű munkahelyekben, a képzett munkaerő helyben tartásában és a város-vidék különbségek mérséklésében rejlik. Egy biztos: a számok javulnak, de az érzés még nem mindenhol követi őket – és ez Csongrád-Csanádban különösen igaz.

Forrás: Délmagyar