Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
Munkaáltatói jogkör gyakorlása vezető tisztségviselő felett – 2026/10.
Külföldi munkavállalók elszállásolása, mint az egyenlő bánásmód érvényesülésének kerékkötője
Az utóbbi években egyre több munkáltató foglalkoztat harmadik országbeli állampolgárokat Magyarországon. A gyakorlatban visszatérő problémaként jelenik meg, hogy a külföldi munkavállaló részére a munkáltató szállást biztosít, míg az azonos munkakörben dolgozó magyar munkavállaló ilyen vagy ezzel egyenértékű juttatásban nem részesül. A helyzet megítélése összetett, és a munkajogi, idegenrendészeti, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok együttes értelmezését igényli.
Februárban 725 500 forint volt a bruttó átlagkereset
2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fizikai dolgozók átlagos órabére elérte a 2390 forintot az első negyedévben
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2390 forint volt az első negyedévben, ami 6,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 2250 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és az RSM Hungary.
A GKI konjunktúra indexe áprilisban jelentősen emelkedett
A GKI konjunktúra indexe áprilisban jelentősen emelkedett
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – a EU támogatásával és módszertanéval elvégzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti szektor hangulata is érezhetően javult márciushoz képest. A várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe bő három ponttal emelkedett márciushoz képest, s ezzel huszonhét havi csúcsára ért fel. Ugyanakkor a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága kissé romlott, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó kilátás számottevően emelkedett. A válaszadó cégek az idei negyedik hónapban a gazdálkodási környezetet valamivel kiszámíthatóbbnak érezték, mint az előző hónapban. A felmérés válaszai április első felében érkeztek be, így a parlamenti választások hatását a májusi felmérés mutatja majd.
Üzemanyagárak megfizethetősége Magyarországon 2010 után
A GKI legfrissebb elemzése végigkövet egy másfél évtizedes folyamatot: hogyan változott az üzemanyagárak megfizethetősége a magyar jövedelmekhez képest.
Magyarország hitelminősítési kilátásai: az öröklött fiskális teher – mit vesz át az új kormány?
Mikor lesz befektetésre ajánlott Magyarország? A GKI legfrissebb elemzése áttekinti a három nagy hitelminősítő – a Moody’s, az S&P és a Fitch – aktuális besorolásait, bemutatja a magyar gazdaság megítélését befolyásoló főbb tényezőket – és megválaszolja, reális-e a befektetési kategória visszaszerzése belátható időn belül.
Pogátsa Zoltán meglepő kijelentést tett az euró bevezetéséről a Közös költség podcastban
A közgazdász a HVG Közös költség podcastjában friss inflációs és költségvetési adatok fényében is értékelte a magyar gazdaságpolitika választás utáni legfőbb kérdéseit. Szó volt Matolcsy György és Nagy Márton munkásságáról, a NER gazdasági hagyatékáról és a Tisza párt egyik nagy horderejű pénzügyi célkitűzéséről is.
A Közös költség podcast új adásának vendége ezúttal Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, egyetemi docens volt. Pár nappal a Tisza párt fölényes választási győzelme után sok kérdés izgatja a közvéleményt a magyar gazdasággal kapcsolatban. Pitner Gábor műsorvezető először két meghatározó volt gazdasági vezetőről kérdezte vendégét, egyikük a visszavonulását bejelentő Nagy Márton ex-nemzetgazdasági miniszter, másikuk Matolcsy György volt jegybankelnök, aki az MNB körüli botrányok ellenére tartalomgyártóként tűnt fel a YouTube-on.
Ezután a NER gazdasági hagyatéka volt a téma, ezzel kapcsolatban két friss adat is rendelkezésre állt, egy lesújtó költségvetési hiány, és egy egészen elfogadható inflációs jelentés.
Még szintén idekapcsolódóan merült fel a kérdés, mit kezd majd a Tisza Párt a NER-es oligarchákhoz kötődő cégekkel. Ezek után Pogátsa Zoltán meglepő kijelentést tett az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban.
Forrás: hvg
Indul az új, 120 milliós állami pályázat: 1,5 millió forintos csomagot nyerhetnek a cégek – nekik érdemes jelentkezni
A kkv-k legdrágább hibája? 5 kérdés, ami megmentheti a cégedet!
A kkv-k legdrágább hibája: A tehetségmenedzsment elhanyagolása – Összefoglaló
A cikk kiemeli, hogy a tehetségmenedzsment stratégiai kérdéssé vált a kkv-k számára, különösen 20-30 fős cégméret felett, ahol az informális rendszerek már nem hatékonyak. A V4-es régiós tapasztalatok szerint ez az egyik legelhanyagoltabb HR-terület, ami készséghiányhoz, magas fluktuációhoz és közvetlen üzleti kockázatokhoz vezet.
„Tehetségmenedzsment-érettségi tükör” kisvállalatoknak – öt kérdésben:
A vezetőknek javasolt öt kérdés, amely elindíthatja a változást:
1. Tudod-e, melyek a szervezeted kulcspozíciói – és ki tudná betölteni egy-egy ilyen szerepkört holnap? Ha nincs belső utódjelölt, az komoly kockázatot jelent.
2. Egyforma lehetőségei vannak-e a munkatársaidnak a fejlődésre – vagy csak azok kapnak esélyt, akik „hangosabbak”? Az informális fejlesztési lehetőségek sok rejtett potenciált hagynak kiaknázatlanul.
3. Van-e egységes elképzelés arról, hogy mit jelent nálatok a „tehetség” és hogy érdemes fejleszteni? Egyértelmű kritériumrendszer nélkül a fejlesztési döntések önkényesnek tűnhetnek.
4. Van-e rendszeres 1-1-es egyéni párbeszéd a munkatársakkal – a teljesítményértékelő beszélgetésen kívül? A folyamatos párbeszéd és visszajelzés az egyik legegyszerűbb munkaerő megtartási eszköz.
5. Mérsz-e legalább 3-4 alap tehetségmenedzsment-mutatót rendszeresen? (pl. belső feltöltési arány a kritikus szerepkörökben, kulcspozíció átlagos betöltési ideje, fluktuáció a kritikus szerepkörökben, fejlesztési tervvel rendelkező munkatársak aránya). A mérés hiánya elrejti a kockázatokat.
Négy gyakorlati lépés a belső tehetség csatorna kiépítéséhez kkv-knál:
1. Azonosítsd a kritikus szerepköröket – ne az összes pozíciót. Fókuszálj azokra a 4-6 pozícióra, amelyek betöltetlensége nagy üzleti hatással járna, és nehéz őket pótolni.
2. Beszélgessetek rendszeresen a kollégákkal! A napi munkából származó, tudatos megfigyelések és a vezetői megbeszélések a legértékesebb tehetségjelzéseket adják.
3. Fokozatosan add át a felelősséget a tehetséges kollégáknak! Lépcsőzetes megközelítéssel (pl. határátlépő feladatok, job shadowing, mentoring, rotáció) fejlesztheted a munkatársakat, és jelzéseket kapsz arról, ki vágyik több felelősségre.
4. Tedd láthatóvá a fejlődési lehetőségeket – és kommunikáld rendszeresen! A transzparens kommunikáció és a nyitott párbeszéd („Mi az, ami miatt itt maradsz? Mi az, ami előre tudna vinni? Mi frusztrál?”) kulcsfontosságú a tehetségek megtartásában.
A tehetségmenedzsment nem a nagyvállalatok kiváltsága. A siker nem a komplex szoftvereken múlik, hanem az átláthatóságon, a következetességen és a vezetői tulajdonláson. Kerüljük a túlkomplikálást formális dokumentációval, komplex értékelési rendszerekkel vagy elitista programokkal.
3 lépés a tehetségmenedzsment rendszer elindításához:
1. Döntsd el, hogy a belső tehetségfejlesztés stratégiai prioritás.
2. Azonosítsd a cégedben a 4-6 legkritikusabb szerepkört és a hozzájuk tartozó jelenlegi utódjelölteket.
3. Folytass le a top 5-10 munkatársaddal egy lazán strukturált beszélgetést a következő 30 napban.
Azok a kkv-k, amelyek bevezetnek egy egyszerű, de következetes tehetségmenedzsment rendszert – azonosítják a kritikus szerepköröket, láthatóvá teszik a fejlődési lehetőségeket, és rendszeresen párbeszédet folytatnak a megtartásról –, könnyen előnybe kerülhetnek a munkaerőpiaci versenyben. A jövőben az lesz a kérdés, hogy ki tud olyan szervezetet építeni, amelyben az ígéretes emberek valóban látják a jövőjüket – és ezért maradnak.
Forrás: hrportal
Bérsáv: Mit jelent és miért lesz kötelező 2026-tól?
A bérsáv egy meghatározott tartomány, amely kijelöli, hogy egy adott munkakörben vagy pozíciószinten – minimum és maximum – mekkora bruttó fizetést kaphat egy munkavállaló. Magyarországon ennek megadása jelenleg nem kötelező, de ez 2026. június 7-től, az EU Bértranszparencia Irányelv bevezetésétől kezdve megváltozik. HR szempontból a bérek átláthatósága a bizalmat erősíti, és egyszerűsíti a toborzást.
Kisvállalkozások jövője: kísért a múlt hordaléka
A Magyarországon működő, gazdaságilag aktív 500 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cég zöme a rendszerváltás utáni években alapított, egyszemélyi vezetővel és tulajdonossal működő vállalkozás. Legtöbbjüknél ideje lenne gondoskodni a cég átadásáról, ám ezt megnehezíti az „SMS alapú” és csapongó gazdaságpolitikai miatt a könyvekben felhalmozódott hordalék.
Magyarországon 16-17 ezer 500 millió és 5 milliárd forint közötti árbevételű gazdaságilag aktív cég működik. Ezek nem érik el a az EU-s definíció szerinti középvállalati mérteket, de nagy számuk, és a helyi munkamegosztásban, játszott fontos szerepük miatt sok szempontból nem is kisvállalkozások: akár több tucat embernek is munkát adnak, egy-egy településen gyakran ők az állam és az önkormányzat mellett az egyetlen piaci munkaadók. Jövőjük éppen ezért nemcsak egyszerű üzleti kérdés, de sokszor a helyi társadalmat befolyásoló ügy is.
Éppen emiatt érdemes egy pillantást vetni erre a vállalati körre. Ami világosan látszik, hogy a legtöbbször a rendszerváltás utáni években alapított egy vagy kér személy (gyakran férj és feleség) által tulajdnolt és vezetett cégekről beszélünk, ami azért probléma, mert ezek a tulajdonosok és vezetők lassan teljesítőképességük határára érkeznek, és vagyis hamarosan valamilyen változásnak kell történnie a cégvezetésben és a tulajdonlásban is.
A Ponteon tranzakciós tanácsadó csapatának vezetői szerint azonban ez sem mentálisan, sem üzleti értelemben nem egyszerű változás.
Az ügy mentális részére nem térnék ki, mindenki el tudja képzelni, milyen érzés lehet másokra bízni valamit, amit 30-35 éve építgetünk.
Ami a dolog üzleti részét illeti, a problémák két forrásra vezethetők vissza:
- Magyarországon lényegében semmilyen üzleti hagyománya nincs a céges tranzakcióknak.
- A magyar gazdasági környezet, valamint az adók és más elvonások, illetve támogatások rendszere ebben a 4 évtizedben olyan gyermekbetegségekkel küzdött, ami gyakorta elmosta a határokat az üzleti és a családi döntések, illetve a törvényesség és adóelkerülés határai között.
Ennek a két tényezőnek messzeható következményei vannak. A legtöbb cégvezető/tulajdonos legfeljebb egy tranzakciót bonyolít le életében, azt, amelyben az általa alapított céget eladja. Tulajdonosi struktúrájukat tekintve 1-2 magánszemély tulajdonában álló, a rendszerváltás után alapított, és szinte kivétel nélkül általuk is vezetett cégekről beszélünk. Ezek a társaságok magyar kisvállalkozói mezőny derékhadát adják, működésüknek azonban van néhány olyan sajátossága, amely szinte lehetetlenné teszi a cégek jövedelemtermelő képesség szerinti árazást egy esetleges tranzakció során.
Egyszemélyi vezetés, avagy mi van, ha elveszik a tulajdonos telefonja?
A legfontosabb ilyen sajátosság éppen az egyszemélyi vezetés, a tulajdonos vezetők fejében összpontosuló technológia és piacismeret. Ez talán furcsán hangzik, de cégek tranzakciójának legnagyobb akadálya a fejben létező tudás, a céges folyamatok, a beszállítók és a vevők ismerete, ez a tudás ugyanis ebben a formában átadhatalan.
Ugyanígy rendkívül gyakori jelenség, hogy az üzleti folyamatok nincsenek szerződésekkel körülbástyázva. Az, hogy a szomszéd faluban lakó fuvaros havonta (+/- két hét ráhagyással) elviszi a keletkező hulladékot, és erről egy számlán (ez a jobbik eset) kívül semmilyen más dokumentum nincs teljesen magától értetődő jelenség, és talán nem is ezen fog elbukni a cég eladása. Az azonban, hogy ugyanilyen szóbeli, szokásjogon és sms-eken alapuló módon érkeznek az alapanyagok, jönnek a késztermékért a vevők, az már semmilyen módodon nem értelmezhető egy potenciális vásárló számára, hiszen neki ezek a viszonyok nem a jól megszokott üzleti környezetet, hanem a kockázatot jelentik.
Ugyanennek a vezetési stílusnak az eredménye, hogy ezekben a cégekben az éves mérlegen kívül lényegében semmilyen beszámoló, riport, előrejelzés nem létezik, a cash-flow kimutatást a cégvezető telefonja helyettesíti, amennyiben látni rajta, hogy „van még pénz a számlán”. Arról, hogy meddig lesz, milyen fizetési tételek közelítenek, és milyen bevételek jönnek, vagy éppen maradnak el a közeli jövőben ugyancsak az egyszemélyi vezető fejében létezik valamilyen tudás, de ez egy potenciális vásárló számára lényegében kizáró ok a cég átvételéről szóló megbeszéléseken. Hasonlóan aluldokumentáltak a marketing tervek, a beszállítói és vevői kapcsolatok, van, de tartalmatlan a CRM-rendszer, „így szoktuk” alapon működik az amortizáció, és soha senki nem végezte el ténylegesen a letárt.
Az efféle cégvezetés nemcsak a pénzügyi befektetőket vagy a külföldi vevőket zárja ki a tervezett tranzakcióból, hanem a távolabbi tőkeerős versenytársakat is, lényegében egyetlen opcióként hagyva meg a cég átadását a ténylegesen legközelebbi, hasonló vezetési elvek szerint működő versenytársnak (akit viszont gyakran első számú közellenségnek tekint minden munkavállaló is a társaságban.) Ha ebben a szűk szegmensben nem sikerül gyorsan vevőre lelni, akkor borítékolható, hogy hosszadalmas vevőkeresés áll előttünk, mert a szektortól, vagy a régiótól távolabb álló vevők nem akarnak fejest ugrani a sötétségbe. A potenciális vevők kis száma rendkívül rossz alkupozíciót eredményez, aminek eredménye az alacsony elérhető vételár, vagy az eszköz alapú értékelés lesz, ami olyan, mintha a jól működő panziót telekáron értékesítenénk.
A gazdaságpolitika hordaléka a könyvekben
A második probléma, hogy ezek a cégek tele vannak a kiszámíthatatlan – és olykor jótékonyan feledékeny – gazdaságpolitika hordalékával, mit szépítsük: szeméttel.
A könyvekben ott vannak a tulajdonosok és családtagjaik autói és más személyes javai a márkás órától a női táskán át a vitorláshajóig. Nem elég, hogy ezek torzítják a társaság valódi pénzügyi folyamatairól alkotható képet, ennél sokkal súlyosabb, és a cég értékesítése előtt rendezendő problémák is szép számmal adódnak. Ilyen a zord időkben Széchenyi hitelből vásárolt kispesti lakás, amiben a gyerekek, vagy bérlők laknak. Ezeket a „termelőeszközöket” az eladás előtt ki kell venni a cégből valahogy, leginkább meg kell vásárolni. Csakhogy ez nehezen képzelhető el másként jogszerűen, mint hogy a kispesti „telephelyet”, (rosszabb esetben a „család ősi fészkét”) a mai értékén az annak idején megspórolt áfával együtt vásároljuk ki a cégből, ami így mindjárt húsba vágó tétel lesz.
Hasonlóképpen ott lapulnak a könyvekben a korábbi években elnyert pályázati pénzek is, amiknek eredeti pályázati célját már réges-régen homály fedi, a kapott pénz ugyanis egészen másképp hasznosult. Ez még akkor is probléma, ha pénzt valóban a vállalkozás működtetésére, megmentésére fordították, de tudjuk, hogy a tényleges felhasználás egy része gyakran inkább a személyes boldoguláshoz köthető. A magyar vállalkozó pontosan tudja, hogy a 4-5-6 évvel ezelőtti pályázati pénzzel való elszámoltatás esélye voltaképpen minimális, a problémát az okozza, hogy a potenciális vásárló, pláne, ha profi és külföldi, az ilyesmit mégsem akarja megérteni.
A tipikus magyar kisvállalkozás jó áron történő eladásáshoz ezeket a problémákat mindenképpen rendezni kell. Ez költség- és időigényes, szembenézéssel és keserű élményekkel terhelt folyamat, amire kevesen szánják rá magukat. Ennek hiányában azonban egy nagy, nagyon is keserű élményben csúcsosodik ki a folyamat, a sokkolóan alacsony cégértékben.
Az érem jó oldala: befektetési lehetőségek, amerre nézünk
Az éremnek persze két oldal van: befektetői szemmel nézve se szeri se száma az ilyen okok miatt eredmény alapon (pl. EBITDA) alulértékelt cégeknek Magyarországon, hiszen az eladókat sürgeti a kor, és a láthatóan elmaradó családon belüli generációváltás. Ezeknek a cégeknek az alapítói ma pont 30-35 évvel idősebbek, mint az alapításkor, ami óhatatlanul azt jelenti, hogy ma már kevésbé buzog bennük a tetterő, és egyre nehezebb számukra a lépéstartás a technológiai fejlődéssel.
Ebben a környezetben egy talpraesett, a folyamatok mögé technológiát álmodó, tőkeerős vevő nemcsak piacot, de termelékenységi és piaci potenciált is vásárolhat rendkívül kedvező áron. Ezen a pályán azok mozognak sikerrel, akik – a felsoroltakon túl – rendelkeznek még egy, inkább mentális képességgel: nem veszik magukra, ha a hátuk mögött egyszerűen csak Hiénának hívják őket, amiért felhívják a figyelmet a vevőt terhelő kockázatokra.
Forrás: economix
Mikor fizethetünk euróval a boltokban, milyenek Magyarország hitelminősítési kilátásai?
Magyarország hitelminősítési kilátásai: az öröklött fiskális teher – mit vesz át az új kormány?
Mikor lesz befektetésre ajánlott Magyarország? A GKI legfrissebb elemzése áttekinti a három nagy hitelminősítő – a Moody’s, az S&P és a Fitch – aktuális besorolásait, bemutatja a magyar gazdaság megítélését befolyásoló főbb tényezőket – és megválaszolja, reális-e a befektetési kategória visszaszerzése belátható időn belül.
Mikortól fizethetünk euróval a boltokban?
Mikor fizethetünk euróval a boltokban? A GKI legfrissebb elemzése számba veszi a maastrichti feltételek teljesítésének jelenlegi állását, bemutatja az euró bevezetésének várható előnyeit és kockázatait – és megválaszolja, reális-e a 2030-as célkitűzés.
Márciusi fogyasztói árak – Reakció
Március végre megtörte a trendet – de mitől lassult az infláció, és meddig tarthat? A GKI legfrissebb gyorselemzése feltárja a márciusi fogyasztói árak mögötti mozgatórugókat és a várható kilátásokat.
Felelősség munkáltató által biztosított eszközök magáncélú használata esetén – 2026/9.
Az engedélyhez kötött munkaviszony vége
Ahogy az engedélyköteles foglalkoztatás érdekében kötött munkaszerződések tartalmáról szóló előző cikkünkben említettük, az engedélyköteles foglalkoztatást – így kiemelten a harmadik országbeli állampolgárokét – határozott idejű munkaviszonyok jellemzik. Határozott időre szóló munkaszerződések kötése esetén szükséges a munkaviszony határozott idő lejártával történő megszűnésének szabályaival tisztában lenni, illetve figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogszerűen a határozatlan idejű munkaviszonyok kapcsán megszokottól részben eltérő feltételrendszer mentén kerülhet sor.
Szövetkezet keretében végzett munka és nyugdíj
Ismertetjük a különböző szövetkezetekben végzett munkák jogi megítélését és a nyugdíjhoz való viszonyukat.
KSH: januárban a bruttó átlagkereset 840 600 forint volt
2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Családlátogatás a munkáltató költségére – 2026/8.
A magyar cégek 75 százaléka ellenzi ezt a változást, pedig júniustól kötelezővé válik
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe, ami jelentős változásokat hozhat a vállalatok bérezési és HR-folyamataiban. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése az átláthatóbb bérrendszerek és a munkavállalói jogok erősítése révén.
Trenkwalder: paradox munkaerőpiaci helyzet a gyógyszeriparban
A piaci átlagnál magasabb juttatások, a kiszámítható túlórarendszer, a széles körű cafeteria- és bónuszjuttatások, illetve a rendszeres egészségügyi és prevenciós szolgáltatások hosszú ideje vonzó, magas presztízsű munkahelyekké teszik a gyógyszeripari cégeket a hazai munkavállalók körében. Ennek ellenére a szektor cégeinek egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett kékgalléros munkavállalók számára kínált pozícióik betöltése. E látszólagos ellentmondás főbb okait és a jövőbeli kilátásokat mutatja be a Trenkwalder most közzétett elemzése.
MŰISZ: Valódi rugalmasságot vár a Z és az Alfa generáció a munkaerőpiacon
Egyre élesebb a feszültség a munkáltatói elvárások és a diákok valós igényei között a hazai munkaerőpiacon. A MŰISZ Iskolaszövetkezet friss elemzése szerint, miközben a cégek „kész” szakembereket keresnek gyakornoki pozíciókra, a fiatalok számára a rugalmasság és a tanulási lehetőség a prioritás.
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázati hírek
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
