Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Minimálbér 2026: íme, minden részlet – 2026/1.

2026. január 7.

NAV: elérhetők az szja-kedvezményekről szóló adóelőleg-nyilatkozatok
A NAV részletesen elmagyarázta, miként érdemes nyilatkozniuk az szja-kedvezményekre jogosult édesanyáknak és családoknak.

A számviteli szakemberek rejtett terhei – friss jóllétkutatás mutatja meg a szektor valódi kockázatait
A számviteli szakemberek jelentős stresszterheléssel dolgoznak, miközben a vállalati oldalon még mindig korlátozott szervezeti szintű stresszkezelési támogatás áll rendelkezésre – derül ki a friss kiégés-stresszérzékelés-jóllét-kutatásból.

Lehet-e mérhető és hatékony a távmunka?
Hibrid munkavégzés: a munkahelyi dinamikák újragondolása a pandémia után címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) november 26-án, a Ludovika Szárnyépület John Lukács Társalgójában, valamint az online térben.

Aláírták a bérmegállapodást – 2025/24.

2025. december 10.

Munkáltatói rémálom: csendes felmondásban a dolgozók háromnegyede?
A csendes kilépés, illetve a munkavállalói lojalitás drasztikus romlása az utóbbi években került a kutatások középpontjába, és minden felmérés szerint hatalmas mértékű, ami jelentősen rontja az egyes cégek, összességében teljes ágazatok, nemzetgazdaságok teljesítményét. A jelenségnek számos oka van, de a fontosabbak közül a belső kommunikáció, illetve a munkahelyi légkör és kultúra a legkönnyebben orvosolhatók közé tartozik.

Bértranszparencia, átlátható bérezés – a munkáltatók előtt álló kihívások
A bér ekvivalencia, vagyis az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve a modern munkajog egyik sarokköve. Az új uniós bértranszparencia-szabályozás ennek betartását már nem hagyja a munkáltatók belátására: minden cégnek átlátható és objektív szempontrendszert kell kialakítania a bérek megállapításához. A bér ekvivalencia így a következő években nemcsak elméleti alapelv, hanem a napi gyakorlat számon kérhető része lesz.

Mesterséges intelligencia és bizonyítási kérdések munkaügyi perekben – 2025/23.

2025. november 26.

Cinkos, aki néma? – a (volt) munkatársak mint tanúk munkaügyi perekben I.
Munkaügyi perekben a jogvitát sokszor a tényállás apró részletei döntik el: például egy konfliktus valódi természetének, tartalmának szempontjából igen fontos lehet egy munkahelyi légkör, egy elejtett szó, egy íratlan helyi gyakorlat feltárása. Ezek a mozzanatok „papírból” – vagyis: iratokból, okirati bizonyítékból – vajmi kevéssé ismerhetők meg. Ilyenkor gyakran nem áll rendelkezésre más lehetőség, mint a munkatársak tanúként való meghallgatása. Az ilyen bizonyítás azonban sokszor aggályokat vet fel a peres felekben. Ez a cikksorozat – két részben – a (volt) kollégák tanúként való meghallgatásának indítványozásával kapcsolatos egyes elvi és praktikus kérdéseket járja körül.

A kollektív szerződések arányát 80 százalékhoz kell közelíteni, ami ma itthon legfeljebb 20 százalék
Alig másfél hónapja van a magyar kormánynak egy EU-s elvárás teljesítésére, ami nem más, mint kidolgozni azt a cselekvési tervet, amelynek alapján növelni lehet – és kell – azoknak a munkahelyeknek a számát, ahol kollektív szerződés garantálja a munkavállalók biztonságát és bérét. Az uniós minimálbér-irányelv ugyanis minden tagállamra előírja, hogy kollektív szerződés alatt dolgozó munkavállalók aránya közelítsen a 80 százalékhoz. Nálunk ez az arány legfeljebb 20 százalékos – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ érdemi párbeszédet és a cselekvési terv mielőbbi kidolgozását sürgeti.

A kollektív szerződés felmondásához való jog
A kollektív szerződés megkötését követően kollektívszerződés-kötési képességet szerző szakszervezet jogosult a kollektív szerződés-módosítást kezdeményezni és az erre vonatkozó tárgyaláson részt venni, azonban a szerződéskötő féli minőség és ennek részjogosítványaként a felmondás joga a módosítás megtörténtének, illetve az abban félként való részvétele bizonyítottságának hiányában nem illeti meg – a Kúria eseti döntése.

Nyugdíj melletti munka esetén nincs se tb, se szocho – foglalkoztatási előnyök
A nyugdíj melletti munkavégzés ma már nemcsak egy rugalmas munkerőpiaci megoldás, hanem anyagilag is kifejezetten megéri foglalkozatottnak és foglalkoztatónak egyaránt, nincs például tb és szocho sem – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.

Év végi bértervezés? A minimálbér-emelés mindent borít
Az év vége a legtöbb vállalat számára nemcsak a zárások, hanem a következő évi bértervezés időszaka is. A közelgő minimálbér-emelés miatt ez a feladat különösen összetett: a változás ugyanis nem pusztán a fizetéseket, hanem szinte minden ügyviteli folyamatot érint – a HR-től kezdve a bérszámfejtésen és az adózáson át egészen a cafeteria-rendszerekig – összegzi a Niveus.

A csoportos létszámcsökkentés menete – 2025/22.

2025. november 12.

Profession.hu: főként az IT, az építőipar és az egészségügy területén nőttek a bérek
A bérinformációt tartalmazó hirdetések alapján a legnagyobb mértékben az IT, üzemeltetés, telekommunikáció, az építőipar, az üzleti támogatóközpontok és az egészségügy, gyógyszeripar területén nőttek a kínált átlagos nettó fizetések a harmadik negyedévben éves összevetésben – közölte a Profession.hu legfrissebb, harmadik negyedéves jelentésében.

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra – ennyit lehet keresni a kiskereskedelemben
Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt. A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

HR-szoftverek és a bennük rejlő kockázatok – 2025/21.

2025. október 29.

A fizetések átláthatósága alapjaiban formálja át a hazai bérezési gyakorlatot
Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért.

Munka az élsport?
Szoboszlainak van munkaköri leírása? Utasítható Kopasz Bálint vagy Milák Kristóf arra, hogy olimpiát nyerjen? Szükségszerűen a sportolók és a sportszakemberek szerződéseket kötnek sporttevékenységük kifejtésére a csapatukkal, egyesületükkel. Jelen cikk pontosan ezen kérdésre kínál választ, amely az Arsboni 2025. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

A bruttó átlagkereset 683 300 forint volt, 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit
2025 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300, a nettó átlagkereset 472 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 9,2, a reálkereset pedig 4,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A csoportos létszámcsökkentés menet – 2025/20.

2025. október 17.

Szezon és fazon a munkajogban – könnyen összekeverhető fogalmak az Mt.-ben
A munkahelyi kommunikációban gyakran használunk munkajogi szakkifejezéseket, amelyeknek pontos tartalmát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) vagy más jogszabály adja meg. Annak, hogy a munkavállaló alapvető munkaügyi kérdésekben kiigazodjon, nyilvánvalóan nem előfeltétele a munkajog beható ismerete, de az alapvető fogalmak hozzávetőleges ismeretére szüksége lehet.

Felmondani csak az idősebbek szoktak, a Z generáció csak simán nem megy be többet
Forradalmi szemléletváltást sürget a generációk kezelésében a Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport. A többgenerációs munkahelyek kulcsa nem a címkézés, hanem az egyéni motivációk és élethelyzetek megértése. A szakértők szerint a „Gen Z identitás” vagy az „X generációs munkamorál” típusú skatulyák többet ártanak, mint használnak a toborzásban, a megtartásban és a vezetésfejlesztésben is.

A munkahelyi nyomás nyertesei és vesztesei – kiderült, hogyan élik meg gyermekeink a munkánkat
Minden év október 10-e a lelki egészség világnapja, amely kezdeményezés 1992 óta hívja fel a figyelmet a mentális jóllét fontosságára. A világnap alkalmából Magyarország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, a WHC Csoport a ténylegesen érintettek hangján üzen: kisgyerekeket kérdeztek meg, milyen is a valódi munka-magánélet egyensúly és ténylegesen mennyire viszi haza egy adott szülő a munkahelyi terheket.

Csoportos létszámcsökkentés: nem minden az, ami annak látszik – 2025/19.

2025. október 1.

Nagy Márton: a minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély
A minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély, de a 13 százalékos emelésnek kicsi a lehetősége – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 14. Makrokonferenciáján hétfőn Budapesten.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Amikor a hirdetés már nem elég: A fejvadászat kiemelt szerepe a jelenlegi munkaerőpiacon
A gazdaság lelassulása érezteti hatását a magyarországi munkaerőpiacon is, különösen a magas szintű pozíciók szegmensében. A nyitott álláshelyek számának csökkenése új helyzetet teremtett a cégek és az álláskereső vezetők számára egyaránt, így a speciális szakértelmet igénylő pozíciók betöltéséhez gyakran a fejvadászat bizonyul a leghatékonyabb vállalati módszernek. A 35 éves tapasztalattal rendelkező WHC, Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatójának szakértői betekintést nyújtanak a fejvadászat összetett folyamatába és a piac jelenlegi trendjeibe.

A platformalapú munkavégzés szabályozása – 2025/18.

2025. szeptember 18.

Így győzd meg a szoftvert és a szakembert is az önéletrajzoddal
A digitalizáció és a rugalmas munkavégzés korában az álláskeresés szabályai alapjaiban íródtak át. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy egy HR-es mit és hogyan keres egy önéletrajzban, és miben tér el egy fizikai és egy szellemi pozícióra való jelentkezés. A WHC Csoport szakértői szerint a siker kulcsa a tudatosság: egy jól felépített önéletrajz ma már nemcsak a tapasztalatok listája, hanem egy stratégiai dokumentum, amely mindkét területen jelentősen növeli a jelölt esélyeit.

A magyar cégek 25 százaléka létszámbővítést tervez az év utolsó negyedévére
A magyarországi munkáltatók várakozásai javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre idén az utolsó negyedévre: ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét, miközben csökkentéssel 17 százalékuk számol – közölte a Manpower Magyarország munkaerőpiaci felmérése alapján szerdán.

Kezdődik az iskola, késhetnek a munkavállalók – 2025/17.

2025. szeptember 3.

Csaknem 10 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400, a nettó átlagkereset 484 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 9,6, a reálkereset pedig 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A VOSZ újratárgyalná a minimálbér-megállapodást
A bérfelzárkóztatási programot folytatni kell, de a gazdasági növekedés lényegesen elmarad a tavalyi tervektől, így az ütemezés újratárgyalása elkerülhetetlen lesz – véli Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Szezonalitás és alkalmi munka változásai 2025-ben – 2025/13.

2025. július 2.

Kisokos az egyszerűsített foglalkoztatásról
Az egyszerűsített foglalkoztatás a rugalmas foglalkoztatás egyik formája, melyet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) szabályoz. Az Efo tv. számos könnyítést tartalmaz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján történő munkavégzéshez képest.

NAV: évente 120 napot lehet alkalmi és idénymunkában dolgozni július 1-jétől
Július 1-jétől senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában; havonta átlagosan 300 ezren dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatással, őket és munkáltatóikat is érinti a változás – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.

A 18 év alatti diákok foglalkoztatásának szabályai
Hamarosan itt a szünidő, ami a fiatalok számára egyet jelent a pihenéssel, szórakozással, nyaralással meg persze a kötelező olvasmányok elolvasásával. Vannak azonban olyan tanulók, akik pénzügyi megfontolásból vagy tapasztalatszerzés végett dolgozni is terveznek a vakáció alatt. A diákok előszeretettel választják az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzést, azonban nem ez az egyedüli foglalkoztatási forma, ami elérhető a számukra; akár munkaviszonyban is dolgozhatnak.

Alkalmi munka, egyszerűsített foglalkoztatás és a nyugdíj 2025. februártól
Ismertetjük a jogi szabályozást, a fizethető legkisebb béreket és járulékokat, valamint ezek kapcsolatát a nyugdíjjal.

Július 1-jétől munkavégzés mellett is jár a csecsemőgondozási díj, és csökkennek a bürokratikus terhek
Csed extra: 2025. július 1-jétől munkavégzés mellett is jár a csecsemőgondozási díj, és csökkennek a bürokratikus terhek – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön.