Csongrád Megyei Iparszövetség

Változás a külföldi kiküldetések munkabér terheinek kalkulációjában – 2020/4. szám

Változás a külföldi kiküldetések munkabér terheinek kalkulációjában
A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény sok egyéb módosítás mellett a külföldön kiküldetésben dolgozók járulékalapjának számítási módját is jelentősen megváltoztatja, amely az eddigiekhez képest plusz költségeket jelenthet a munkáltatóknak. Érdemes erre időben felkészülni, és átgondolni a kiküldetési struktúrákat az érintett munkáltatóknak.

Lépéskényszerben a munkáltatók: gyakoribbá válhat a részmunkaidős foglalkoztatás
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése – írja közleményében az EY.

Milyen kedvezmények vonatkoznak a gyászoló munkavállalókra?
Egy szerettünk elvesztése komoly lelki terhet ró az emberre, ez alól a munkavállaló sem kivétel. A gyász nem a munkahelyre való, de emberi voltunkból fakadóan nem tudjuk azt munkába indulás előtt levetni és otthon hagyni. A munkajogi szabályok a gyászhoz kapcsolódóan csupán néhány apró kedvezményt adnak, amelyeket azonban érdemes kihasználni a gyógyulás elősegítésére.

Brexit: így lehet majd dolgozni Nagy-Britanniában
Megfelelő állásajánlathoz, az állásajánlatnak megfelelő szakképesítéshez és angol nyelvtudáshoz köti a brit kormány a jövő évtől a külföldiek nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése.

Erőteljesen nőttek a keresetek – infografika
A bruttó keresetek első háromnegyedévi 370 ezres átlaga tíz százalékos béremelkedéssel alakult ki tavaly. A leglassabban az oktatásban dolgozók bére nőtt. Az InfoTandem infografikája.

Amikor a munkavállaló nemet mondhat
A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkáltató utasításainak eleget tenni, azokat teljesíteni. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkáltatói utasítások jogszerűen megtagadhatóak, sőt, egyes utasítások végrehajtását a munkavállaló köteles visszautasítani. Az utasítás jogszerű megtagadásának a munkavállalóra nézve hátrányos jogkövetkezménye nem lehet.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

A gyermeknevelés és a szolgálati idő – új szabály 2020-ban – 2020/3. szám

A gyermeknevelés és a szolgálati idő – új szabály 2020-ban
A gyermeknevelés, gyermek gondozás jelentősen megváltoztatja a szülők helyzetét nemcsak személyes életükben, a mindennapokban, hanem életpályájuk, munkájuk vonatkozásában is. Ez érintheti a biztosítási idő és a szolgálati idő hosszát és időtartamát is. Az idei évtől új változás lép életbe.

Hiba a bérlapon
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 155. § (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a kifizetett munkabér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást adni a munkavállaló számára, ez a tájékoztatás a „bérlap”, „bérpapír”. Ennek célja, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja, a munkáltatótól megkapott összeg hogyan került kiszámításra. Előfordulhat azonban, hogy az elszámolásba hiba csúszik, ilyenkor a munkáltató feladata a tévedést korrigálni.

Apává válni munkajogi szempontból
Egy gyermek megszületése fenekestül felforgatja az édesapák életét, mégis, munkájukban ugyanolyan teljesítményt kell nyújtaniuk, mint korábban. Habár a férfiaknak is lehetőségük van arra, hogy ők maradjanak otthon gyermekükkel, túlnyomó esetben ők azok, akik munkaviszonyukban a gyermekáldást követően is helyt állnak. A gyermek születésével kapcsolatosan azonban részükre is járnak kedvezmények, ezek kihasználása könnyít feladataik sokaságán.

Egyre kevésbé aggódunk a munkanélküliség miatt
Tavaly novemberben is magasan állt a magyar munkavállalók saját állásuk iránt érzett bizalma, az pedig fontos fejlemény az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy egyre optimistábbak egy új munkahely megtalálásával kapcsolatban. Több részmutató pedig arról tanúskodik, hogy a munkaerőpicai stabilitás már a csökkenő munkavállalói motivációban is visszaköszön, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci kutatásából.

Tömegközlekedéssel a munkahelyre, avagy mindig késésben
A munkahelyre történő pontos beérkezés a reggeli csúcsforgalomban nem mindig könnyű; még nehezebb a munkavállaló helyzete, ha az utazáshoz a tömegközlekedést veszi igénybe. Annak ellenére, hogy a menetrend tartalmazza a megérkezés időpontját, nem egyszerű a menetidővel kalkulálni, több, a munkavállaló által nem befolyásolható körülmény merülhet fel a munkahelyre való megérkezést lassítva. A késésből pedig könnyen konfliktus keletkezhet a munkahelyen.

Milliárdokat fordít béremelésre a Lidl és az Aldi
A Lidl Magyarország 7,3 milliárd forintot, az Aldi pedig 2,5 milliárd forintot fordít az idén béremelésre – közölték a cégek.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

Prémium, a munkavállaló ösztönzésének egyik formája – 2020/2. szám

Prémium, a munkavállaló ösztönzésének egyik formája
A munkáltatók sok esetben szembesülhetnek azzal, hogy munkavállalóik jól dolgoznak, megfelelnek minden követelménynek, ám ennél még többet tudnának letenni az asztalra. Ilyen esetekben érdemes megfontolni azt, milyen eszközökkel ösztönözzük a munkavállalókat a jó, megfelelő munkavégzés irányából a kiemelkedő felé. A csapatépítés, a kellemes munkahelyi környezet megteremtése emelhet a munka minőségén, ám a legkézenfekvőbb ösztönző az anyagiakban rejlik: a prémium jó eszköz lehet a munkavégzés színvonalának előmozdításához.

Dies irae, avagy a felmondás napja
Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.

Bérügyvitel 2020-ban
A bérügyviteli tevékenységeket érintő és 2020. január elsejével életbe lépett legfontosabb jogszabályváltozásokat foglalta össze az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a Nexon.

Nyugdíjba vonulás közalkalmazotti jogviszonyból 2020-ban
Az iskolai tanév második félévének kezdetekor gyakran feltett kérdés – hogyan lehet nyugdíjba vonulni közalkalmazotti jogviszonyból – aktualitását a közalkalmazotti jogviszonyból nyugdíjba vonulók sajátos helyzete adja.

Hogyan számít be a megbízási jogviszony a nyugdíjba?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A munkavállalói értékelés adatvédelmi szempontjai
2018. május 25. óta, mióta az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR) alkalmazni kell, már nem csak munkajogi szempontból van kiemelt jelentősége a kérdéskörnek, hanem az értékelés kapcsán kezelt személyes adatok adatvédelmi szempontú szabályozásával is érdemes foglalkozni. Az alábbiakban azokat a főbb szempontokat mutatjuk be, amiknek mentén érdemes átgondolni a kapcsolódó eljárásrendet.

Számos változást hoz 2020-ban a megemelkedett minimálbér – 2020/1. szám

Számos változást hoz 2020-ban a megemelkedett minimálbér
A minimálbér emelkedése ellátásokat és kötelezettségeket is érint, cikkünkben áttekintjük a leginkább fontos változásokat.

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.

Tilos a munkahelyi szerelem?!
A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.

Idén is folytatódik a Nők 40 program
Korábban elmehetnek nyugdíjba azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, és így nem kell megvárniuk, amíg elérik a nyugdíjkorhatárt – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Megváltozott munkaképességűek: 150 ezren dolgoznak
A kormány intézkedéseinek és egyre bővülő támogatásainak köszönhetően 2010 óta két és félszer annyi megváltozott munkaképességű embernek van munkája – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken.

Dies irae, avagy a felmondás napja
Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása – 2019/25. szám

Munkavállalói értékelés – adatvédelmi megfontolások
Az év vége felé közeledve megkezdődnek az éves értékelési folyamatok a vállalatoknál. 2018. május 25. óta, mióta az Általános Adatvédelmi Rendeletet alkalmazni kell, már nem csak munkajogi szempontból van kiemelt jelentősége a kérdéskörnek, hanem az értékelés kapcsán kezelt személyes adatok adatvédelmi szempontú szabályozásával is érdemes foglalkozni. Az alábbiakban azokat a főbb szempontokat mutatjuk be, amiknek mentén érdemes átgondolni a kapcsolódó eljárásrendet.

IAS 19 – Munkaviszony megszűnése utáni juttatások
Cikkünkben az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard kevésbé ismert munkaviszony megszűnése utáni juttatások értelmezésével és számviteli kezelésével foglalkozó témáját vázoljuk fel.

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása
Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.

Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és jön a jogegységi panasz
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 20. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek…

Tilos a munkahelyi szerelem?!
A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.

A magyarok több mint fele hajlandó lenne átképezni magát
A világszintű hajlandóságtól alacsonyabb, 56 százalék azon magyarok aránya, akik átképeznék magukat azért, hogy megbirkózzanak a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával – derül ki egy globális felmérésből, amelyben 12 400 magyar vett részt.

Mennyi pihenőidőre jogosult a munkavállaló? – 2019/24. szám

Mennyi pihenőidőre jogosult a munkavállaló?
A munkavállaló a munkaidőben köteles munkát végezni. A munkáltatónak pedig biztosítania kell megfelelő időt arra, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Nemcsak azért, mert nagyobb az esetleges munkahelyi balesetek kockázata túlterhelt és fáradt munkavállalók esetén, hanem azért is, mert az ember természetéből fakadóan elfárad, ilyenkor pedig regenerálódásra van szüksége. A munkavállaló számára biztosított szünet a pihenőidő, amely fogalom alá több másik is tartozik; ilyen a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőidő.
Tovább olvasom

Ellenőrizhető-e a munkahely előtti közterület?
A hatályos uniós joganyag tanulmányozása alapján jogszerű lehet a munkáltató által felszerelt, közterületet is megfigyelő kamerarendszer, de mindenképpen körültekintő, dokumentált döntést szükséges hoznia a cégeknek.
Tovább olvasom

A műszakpótlékra való jogosultságról a Kúria elvi határozata fényében
Bár az alábbi információt már sok szerző papírra vetette, a tapasztalat azt mutatja, hogy sokak számára nem ismert, hogy a Kúria az itt ismertetett döntésében irányt mutatott a munkáltatók számára.
További részletek

A szakszervezet kollektív szerződéskötési képessége
A szakszervezet elsődleges célja, hogy előmozdítsa és védelmezze tagjainak gazdasági és szociális érdekeit. A célok megvalósításának leghatékonyabb és legfontosabb eszköze a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége. A hatályos szabályozás jelentősen bővíti a munkaviszonyok szerződéses alapú szabályozását, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetve a kollektív szerződések munkaviszony-formáló és szabályozó szerepére.
Tovább olvasom

Optimistábbak a magyar munkavállalók az állásukkal kapcsolatban
Ősz folyamán is magasan állt a hazai munkavállalók állásuk iránt érzett bizalma, túlnyomó többségük szerint még sokáig fennmarad a munkahelyük, valamint a pozíciójuk, amelyben dolgoznak. Megugrott ugyanakkor azok aránya, akik önszántukból váltanának új munkát. Az egy évvel korábban mért adatokhoz képest több fontos részmutató is stabilitásról árulkodik, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci kutatásából.
Tovább olvasom

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
Tovább olvasom

Kartellszabályok a munkaerőpiacon
Versenyjogi szempontból az egymással egyébként a termékeik, illetve szolgáltatásaik tekintetében nem versenyző vállalkozások is egymás versenytársainak minősülhetnek a munkaerő piacán, így a versenytárs munkáltatók közti viszonyra is alkalmazandók a kartellszabályok.
Tovább olvasom

Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok
Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán.
Tovább olvasom

2020. évi munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok – így tervezzen!

Több munkáltató által létesített munkaviszony
Ugyan a munkaviszonyra gondolva legtöbbünkben egy munkáltatót és egy munkavállalót összekötő jogviszony sejlik fel, nem elképzelhetetlen, sőt egyre gyakoribb, hogy a munkaviszonynak kettőnél több alanya legyen. Ilyen jogi konstrukció a több munkáltató által létesített munkaviszony is, melyben a munkáltatói oldalon több személy vesz részt.

A gyermeknevelés és a szolgálati idő
A gyermekszülés, gyermekgondozás-, nevelés hosszabb-rövidebb ideig a munkából való távolléttel jár, ami érintheti a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultsághoz megszerezhető biztosítási idő, szolgálati idő hosszát, időtartamát is.

2020. évi munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok – így tervezzen!
Jövőre csupán két munkanap-áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2020-ban a húsvéti időszakra esik majd, összesen hat hosszú hétvégével és két szombatra áthelyezett munkanappal lehet tervezni jövőre.

Vezetői megbízás érvénytelensége
Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen.

Munkavállalók, akik tudják, milyen nehéz az iskolatáska
Szeptemberben megkezdődik a tanítás, a munkába igyekvő szülő csemetéjét először elviszi az iskolába, csak ezt követően indul dolgozni. Délután aztán a törődő szülő megy lurkójáért az edzésre, részt vesz a szülői értekezleten, az influenzaszezonban pedig otthon ápolja gyermekét. Ugyan a munkajog viszonylag kevés olyan speciális szabályt tartalmaz, mely az iskoláskorú gyermeket nevelő szülőkre, mint munkavállalókra vonatkozik, a munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül a munkavállalója ezen életkörülményét.

A biometrikus adatok problematikája és az Mt. szabályozása
Az adatvédelmi szabályozás régóta kitüntetett figyelemmel kezeli azokat a személyes adatokat, amelyek kezelése vagy az azokkal való visszaélés az érintett magánszférájába súlyosabb beavatkozásnak tekinthető.

Szőke Gergely László: A munkavállalók ellenőrzésének szabályai az Mt.-ben – régi szabályok új köntösben?
Mind a jogirodalomban, mind a joggyakorlatban rendre felmerült az elmúlt években az a kérdés, hogy meddig jogszerű a munkavállaló ellenőrzésével (megfigyelésével) kapcsolatos adatkezelés és miként teremthető egyensúly a munkáltató jogos gazdasági érdekei és a munkavállaló magánszférájához való joga között. Az Mt. 2019. április 26-ától hatályos új szövege a munkavállaló technikai eszközökkel kapcsolatos ellenőrzésével is változott. Első ránézésre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős, koncepcionális változást jelent-e vagy a korábbi joggyakorlat megerősítését. Az Mt. 11/A. §-ába kerültek a munkavállaló ellenőrzésével…

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló – 2019/22. szám

Kötelék – tapasztalat – élmény: beszámoló a XVI. Magyar Munkajogi Konferenciáról
A Wolters Kluwer Hungary Kft. ebben az évben október 8. és 10. között szervezte meg Visegrádon legnagyobb rendezvényét, a Magyar Munkajogi Konferenciát. A Thermal Hotelben idén is csaknem 300 munkajogász és HR-szakembert köszönthettünk. E cikk szerzője első alkalommal, ráadásul kettős szerepben vett részt az eseményen: érdeklődő jogászként, illetve szervezői minőségben. Ez az osztott nézőpont világosan megmutatta, hogy konferenciánk valódi erőssége az elsőrangú szakmai és a közösségi impulzusok ideális arányú ötvözése. Már a kezdést megelőző délután, az előkészületek utolsó, óraműpontossággal összehangolt…

Szőke Gergely László: A biometrikus adatok problematikája és az Mt. szabályozása
Az adatvédelmi szabályozás régóta kitüntetett figyelemmel kezeli azokat a személyes adatokat, amelyek kezelése vagy az azokkal való visszaélés az érintett magánszférájába súlyosabb beavatkozásnak tekinthető. A jogirodalomban gyakran érzékeny vagy szenzitív adatnak is nevezett adatkört a szabályozás különleges adatnak nevezi és tételesen felsorolja, hogy mely adatok tartoznak e körbe.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében
A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló
2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban – 2. rész
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

A cégvezetők jelentős része támogatja a távmunkát
A munkavállalók 80 százaléka, a cégvezetők 65 százaléka támogatja az otthoni munkavégzést a Profession.hu felmérése szerint, amelyben több mint ezer munkavállalót és több mint 100 vállalatot kérdeztek meg.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben
Az emberek többsége, 64 százaléka jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben; az Oracle és a Future Workplace legújabb felmérésből kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) használata egyre elterjedtebbé válik, és a munkavállalók 50 százaléka alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavaly mért 32 százalékhoz képest.

A magyar munkavállalók is nyernek, ha több az ideiglenes vendégmunkás
A képzett külföldi munkaerő kontrollált bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan problémát okozna számos területen a munkaerőhiány. Ha pedig egy vállalat hosszú távon is képtelen megoldani a munkaerőhiányt, akár úgy is dönthet, hogy átszervezi, más országba telepíti termelését. Ilyen szempontból a vendégmunkások emelkedő száma – átmeneti megoldásként – előnyös a magyar munkavállalók számára, hozzájárul a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez, és csökkenti a szezonálisan esetleg megugró túlmunkát – hívja fel a figyelmet a Prohuman, az ország legjelentősebb, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalata.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől – 2019/21. szám

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

Szakemberhiány korlátozza a mesterséges intelligencia terjedését
Meghatározó szerepet kap a mesterséges intelligencia (MI) a vállalatok jövőbeni sikerében világszerte – mutat rá az EY friss kutatása. Az intelligens megoldások, mint például a mobilasszisztensek vagy az ügyfélszolgálati chatbotok jelentősen javíthatják a felhasználói élményt. A hazai cégeknél azonban még csak kezdeti fázisban van az első MI-n alapuló szolgáltatások bevezetése.

Felmérés: a vállalati gondoskodás a munkaerőpiac fontos eleme
A vállalati gondoskodás a munkaerőpiac egyik fontos eleme, a cégeknek olyan béren kívüli juttatási rendszereket kell működtetniük, amelyek a dolgozók egészségének megőrzésére is fókuszálnak – derült ki a Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move (AYCM) által életre hívott beneFit Prize-hoz kapcsolódó reprezentatív kutatásából.

PwC: az Audi idén a legvonzóbb munkahely
A rugalmas munkavégzés, stabilitás és az alapfizetés a legfontosabb munkahely-választási tényezők a jövő munkavállalói számára. A teljesítmény alapú honoráriumnál vonzóbb a fix, kiszámítható alapbér, és meghatározó a közvetlen felettes vezetői stílusa is a 16-28 éves korosztály számára. A PwC Magyarország idén több mint 37 ezer középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit vizsgálta, olvasható a cég közleményében.

Gyermek mellől visszatérő munkavállalók – 2019/20. szám

Gyermek mellől visszatérő munkavállalók
A munkához gyermeke otthoni nevelése után visszatérő munkavállalók újbóli foglalkoztatása, a visszatérők integrálása a munkáltató számára esetenként kihívást jelenthet. A munkáltatónak ilyenkor igyekeznie kell, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések maradéktalanul érvényesüljenek és a munkavállaló mihamarabb termékeny munkát tudjon végezni.

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?
A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

Felpöröghet a munkásszállók építése
A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb pontja lépett életbe a kormány döntésének értelmében, az önkormányzatok és gazdasági társaságaik mellett a jövőben a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Szűkítené a közfoglalkoztatást a MOSZ és az MGYOSZ
Közös sajtótájékoztatót tartott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) az új munkaerőpiaci javaslatcsomagjukról, amely a munkaerőhiány csökkentését célozná – olvasható a Munkástanácsok oldalán. Az alábbiakban az MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatcsomag főbb elemeit olvashatók: Nemzetgazdasági szektorok Nemzetközi összehasonlítások továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon a költségvetési szféra súlya a foglalkoztatásban túl magas a versenyszféra kárára. Ebben a témakörben már számos kormányzati kezdeményezés született (közigazgatás korszerűsítése és létszám csökkentése, közfoglalkoztatás szűkítése), azonban további…

A kártérítés mérséklése a munkajogban
A munka törvénykönyve szerinti kártérítés mérséklése jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege – a Kúria eseti döntése.

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.

Országos közszolgálati sztrájkot hirdetett az MKKSZ és a SZÁD
A kormány nem tartotta be ígéreteit, becsapta a szociális ágazatban dolgozókat, ezért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot – közölték a szakszervezetek.

Lazányi: nem kell félni a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától
Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja szerint a munkáltatóknak nem kell félniük a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától.

Szakszervezeti tag az állományban
A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel. Ezek maradéktalan teljesítésére a munkáltatónak érdemes kiemelt figyelmet fordítania, nem csupán annak érdekében, hogy a szakszervezethez fűződő viszonya ne mérgesedjen el, de amiatt is, hogy a szakszervezettel kölcsönösen együttműködve saját érdekeit is elő tudja mozdítani.

Készenlét és készenléti jellegű munkakör
Habár a két fogalom elnevezésében meglehetősen hasonlít, jelentésükben nincs átfedés, egymásnak nem szinonimái, rájuk nézve teljesen más jogszabályi rendelkezések irányadók, és egymáshoz a két jogintézmény a gyakorlatban meglehetősen ritkán kapcsolódik.

100 év győzelmei és vereségei a munka frontján
az ILO sokat tett a rabszolga-, gyermek- és kényszermunka visszaszorításáért, valamint a nemek közötti esélyegyenlőségért. A XXI. század kihívásai, a modern ragszolgatartás és az embertelen munkakörülmények felszámolása, például a dél-kelet-ázsiai textil üzemekben válaszra várnak.