Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Világörökségi helyszíneken az állam lehet az elővásárló

2017. október 30.

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEKEN AZ ÁLLAM LEHET AZ ELŐVÁSÁRLÓ
A védett kulturális javak állami elővásárlási joggyakorlásának kiszélesítését, a bürokráciacsökkentést és eddig hiányzó szabályozások pótlását célozza a kulturális örökség védelméről szóló törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által beterjesztett módosítása.

SZMOGRIADÓNÁL AZ AUTÓK FELÉT KITILTHATNÁK BUDAPESTRŐL
Tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét a fővárosban – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A testület 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött a szmogrendelet módosításáról is szóló előterjesztés elfogadásáról.

A CSOKI NÉGYSZÖGESÍTÉSE – GYŐZTEK A KOCKÁK
Továbbra is csak a Ritter Sport gyárthat egyenlő szárú négyszög alakú csokoládét, ítélt a német Szövetségi Bíróság – a Milka és a többi vetélytárs számára ez tilos.

BÁRMIKOR JÖHET ELLENŐR – ÉRDEMES FELKÉSZÜLNI
10 cégből 3 figyel munkaügyeire, miközben 10 munkavállalóból hétnél talál hibát a munkaügyi hatóság, amely rendszeresen vizsgálja, hogy a munkáltatók eleget tesznek-e az előírásoknak, munkavállalóikat jogszerűen foglalkoztatják-e.

GKI Hírlevél – 2017. október 30.

Rövidtávon kedvezőek a folyamatok
A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8%-os üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházás-vezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások. Tovább…

A látszat csal​
Az államadósság-csökkenés 2010-hez képest 2016-ra a GDP mintegy 6,5 százalékpontnyi összegét tette ki, ezt akár az Összefogás az államadósság ellen alcímű Széll Kálmán-terv sikereként is el lehetne könyvelni. Persze csak akkor, ha nem tudnánk, hogy a közben államosított magánnyugdíjpénztári vagyon értéke önmagában nagyobb volt ennél, vagyis az adósságcsökkenés nem a gazdaság belső mozgásának, a reformoknak az eredménye. Ha pedig az Eximbankot és az MNB alapítványait is az államháztartáson belülre kellene sorolni, az még kedvezőtlenebbé tenné az államadósság megítélését. Tovább…

INGYENES SZAKMAI PROGRAM: Új pénz- és tőkeszerzési lehetőségek kkv-knak

2017. október 27.

Ismét Kecskeméten a Pénz, de honnan? roadshow. Ezúttal is az aktuális pénzhez, tőkéhez, kedvező finanszírozási lehetőségekhez hozzájutásról adunk bőséges, exkluzív információkat a térség kis- és középvállalati döntéshozóinak.  Szó lesz többek között a már nem is olyan titokzatos 5 kockázati tőkeprogramról, a most sláger 100 %-os vissza nem térítendő képzési pályázatról, a turisztikai ágazatot támogató Kisfaludy programról. És persze az EU-pályázatok és az MFB-pontok is pénzt adnak, ha kérjük.

Dél-Alföld Régió konferencia

Kiemelt Szakmai Partner: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Ipakamara 

Helyszín: 6000 Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Árpád krt. 4.
Időpont: 2017. november 23. (csütörtök) 9.30–13.00

Új turisztikai, innovációs és képzési támogatások a fejleszteni akaróknak!
Bőséges források még ebben az évben!

A konferencia térítésmentes, a részvétel csak regisztrációhoz kötött!

Program
Regisztráció 9.00­–9.30

9.30­–9.50 A konferenciát megnyitja:

Gaál József elnök, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

9.50–10.15 A már nem is olyan titokzatos 5 kockázati tőkeprogram. Hogyan lehet kockázati tőkéhez jutni? (Irinyi Kockázati Tőkealapok, Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap stb.)

Előadó: Pogácsás Péter közigazgatási főtanácsadó, Nemzetgazdasági Minisztérium

10.15–10.40 Mit tanultunk 100 befektetésből és mit várunk el a következő 100-tól.

Előadó: Török József üzletfejlesztési és startup igazgató, Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

10.40–11.00 Nyereséges növekedés okos adatokkal. Új partnerek szerzése, cégellenőrzés, monitoring, céginformáció.

Előadó: Keleti József Country manager, Bisnode Magyarország Kft.

11.00–11.30 A még bőséges kínálatú  EU-pályázatok. A kkv-k forráshoz jutásának aktuális palettája. A Széchenyi 2020 gazdaságfejlesztési pályázataitól a Kisfaludy Program turisztikai támogatásáig.

Előadó: Madarász András értékesítési igazgató, Goodwill Consulting  Kft.

11.30–11.50 Konzultáció az előadókkal, kávészünet

11.50–12.05 A korai fázisú cégek –inkubációs és magvető fázisú vállalkozások, startupok– kockázati tőkéhez jutásának feltételei.

Előadó: Képes Ildikó, hitelkoordinátor Goodwill Consulting Kft.

12.05­–12.25 Hogyan, honnan juthatunk kedvező kamatozású fejlesztési hitelhez? Mire, milyen feltételekkel adnak?

Előadó:  dr. Lehóczky Zoltán, elnöki tanácsadó Gránit Bank

12.25–13.00 Konzultáció az előadókkal

REGISZTRÁCIÓ

Látásvizsgálat: ilyen gyakran kell

2017. október 24.

A látásélesség romlása nem az egyetlen jele annak, hogy rossz a szemünk, sokszor ez az oka például a migrénes fejfájásnak is. Félévente javasolt bejelentkezni egy látásvizsgálatra, alább írjuk, hogy miért!

A túllátás a lakosság 50 százalékát érinti, valamint minden tizedik magyar ember rövidlátó. Sokaknál az apróbb szemhibák hónapokig, vagy akár évekig panaszokat okoznak anélkül, hogy a kiváltó okra fényt derítenek. A migrénes fejfájás vagy a tartósan rossz közérzet mögött akár valamilyen szemhiba is húzódhat, de panaszmentesen is javasolt időnként a szem vizsgálata.

Milyen gyakran végezzük el a vizsgálatot?

Egyeseknek akár háromhavonta de a legtöbb ember számára is évente javasolt bejelentkezni egy látásvizsgálatra. A kontaktlencsét viselők nem kerülhetik el háromhavonta a kontrollt, de akkor se dőljünk hátra kényelmesen, ha úgy érezzük, nincs gond a látásunkkal! Minél hamarabb fény derül a látásromlásra, annál könnyebb szinten tartani az állapotot. A szemészeti kontrollt érdemes októberre időzíteni, ekkor van ugyanis a látás hónapja, aminek alkalmából sok optika szervez ingyenes látásvizsgálatokat.

Mit mutat a látásvizsgálat eredménye?

A szemészeti szakorvosi vizsgálaton a látásélességen kívül figyelmet fordítanak az esetleges szemkáprázásra, a látótér zavaraira, a látómezőre, a szürkületi látásra, a kontrasztérzékenység mértékére, a kettős látásra, a színlátásra, valamint a vezetésbiztonságos esetlegesen veszélyeztető egyéb látászavarokra is. A vizsgálat során különös figyelemmel kell ellenőrizni azokat a szembetegségeket is, melyek súlyosbodhatnak az idő előrehaladtával.

Forrás: hazipatika.hu

Kiderült, mekkora gyorshajtástól büntetnek a fix traffipaxok

Beengedték az Origo munkatársait is a vásárosnaményi bírsággyárba, ahová befutnak a gyorshajtók felvételei, a postázóban pedig futószalagon készülnek a sárga csekkek. Megtudtunk egy fontos információt a bírságolásról. 

Szombathely vagy Vásárosnamény: e két település egyike szerepel azokon a leveleken feladási helyként, amiket a gyorshajtók kapnak. A fotókat a 160 hordozható vagy a 365 fix traffipaxszal (plusz a 7 régi, főleg az M1-esre és az M0-sra telepített kamerával) készítették.Mindegyik közigazgatási bírság,amit a jármű tulajdonosán vagy üzemben tartóján vasalnak be, és nem lehet azzal trükközni, hogy családtag vezetett, akit nem vagyunk kötelesek megnevezni. Ez az objektív felelősség elve.

A kisebb sebességtúllépésekért a legalább 30 ezer forintos közigazgatási helyett csak helyszíni bírságot lehet kiszabni, igaz, ahhoz helyszínen meg kell állítani a vétkes sofőrt, hiszen utólag ezért nem vonható felelősségre.Kapacitás híján nem is nagyon töri magát a rendőrség,hogy egyesével, megállítással vadásszon a sofőrökre. De pontosan mit takar a kisebb túllépés? Azt a tartományt, ami a lenti táblázat közigazgatásibírság-értékei és az előírt sebességhatár közé esik, tehát például lakott területen 50–65, autópályán pedig 130–150 km/h-t.

Van azonban a traffipaxoknak egy hibahatára is, amit figyelembe kell venniük rendőröknek mérésnél és büntetésnél. Ez 100-as tempóig 3 km/h-t, annál nagyobb sebességnél pedig 3 százalékot jelent. Tehát a lakott területen belüli előírásoknál maradva példaként, a fix traffipaxok az előírt 50 helyett 65 (a közigazgatási bírság alsó határa) plusz 3,vagyis 68 km/h felett büntetnek.Ez megfelel a gyakorlatnak is: kollégánk is azt a tájékoztatást kapta, hogy az új oszlopok 69 km/h-tól küldik a felvételeket Vásárosnaményba. Nyilván 53 km/h és 68 km/h között is be lehet gyűjteni helyszíni bírságot, de arra eléggé kicsi az esély. A bírságolás további kulisszatitkairól nemsokára újabb cikkel jelentkezünk.

Forrás: origo

Teljes gőzzel a káosz felé

Egy csoport túrázó eltévedt. Egy hegytetőn lévő várhoz szeretnének eljutni, ám az az út, amelyen mennek, úgy tűnik, az ellenkező irányba vezet. Vezetőjük egyetlen tanácsa pedig erre csak az, hogy siessenek tovább az eddigi úton.

Az eurózóna jelenleg ugyanilyen helyzetben van. Egyre világosabb, hogy az euró megalkotása rossz irány volt. A közös fizetőeszköz inflációs hitelbuborékot okozott Dél-Európában. Amikor ez a lufi kipukkadt, a régió versenyképességét komoly kár érte, és Észak-Európától azt követelték, hogy hatalmas hitelgaranciákat, hiteleket, illetve transzfereket nyújtson. Ezek az intézkedések fenntartották a buborékból keletkezett nem megfelelő relatív árakat, és elfedték a mélyben lévő problémákat.
Mindeközben a schengeni megállapodás megkönnyítette a bevándorlók számára, hogy az utóbbi években Ázsia és Afrika szegényebb vidékeiről elárasszák Észak-Európa jóléti államait. E fejleményekre válaszolva az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker arra használta fel a most szeptemberben elmondott, az unió állapotáról szóló beszédét, hogy még több tagállamot invitáljon az eurózónába és a schengeni övezetbe. Jun­cker az a karizmatikus, de összezavarodott túravezető, aki a történetünkben szereplő túrázókat továbbra is a rossz irányba vezeti.

Mellesleg minden eurózónán kívüli EU-tagállamnak, kivéve Dániát, már most is előírt kötelezettsége, hogy az euró bevezetésére törekedjen. Juncker azonban nyilvánvalóan fel akarja gyorsítani a folyamatot az eurózóna-tagsághoz szükséges kritériumok fellazításával és pénzügyi ösztönzők nyújtásával. Az eurózóna múltbeli problémái alapján ez egy igen veszélyes terv. Ha megvalósul, akkor az valószínűleg ugyanolyan destruktív túlfűtöttséget okozna, mint amit már láthattunk Dél-Európában. Valójában a bolgár, a horvát és a román háztartások túlzott mértékű adósságokat halmoztak fel külföldi valutákban – különösen euróban –, azt előfeltételezve, hogy majd csatlakoznak a monetáris unióhoz. Ez pedig jelentős pénzügyi problémákat okozott.

Természetesen érthető, hogy azok a nyugati bankok, melyek vakmerően euróhiteleket nyújtottak ezeknek az országoknak, most azt akarják, hogy ott is eurót nyomtassanak. Ily módon az adós országok biztosíthatnák a hitelező államokat, és ha szükséges, önmaguk által nyomtatott pénzzel fizethetnék vissza a hiteleket, ahogy azt a dél-európai országok tették az elmúlt évtizedben.

Tegyük fel, hogy Bulgária, Horvátország és Románia az euróbankjegy-nyomtatással biztosítaná a hiteláramlást, s lehetővé tenné a devizahitelek megújítását. Az ennyire mesterségesen olcsóvá tett hitel azonban felpumpálná az állami nyugdíjakat, a közszféra béreit és a szociális transzfereket. Ez pedig az ingatlanpiac túlfűtöttségét, valamint béremelkedést váltana ki, ami aláásná a nemzetközi versenyképességet. Normális esetben, ha egy ország ilyen helyzetben találja magát, akkor leértékeli valutáját. Ám miután az eurózóna-tagság kizárja e lehetőséget, az észak-európai országokat ismét arra kérnék, hogy nyújtsanak segítséget az EKB hitelgaranciái és pénzügyi transzferek révén, miközben tolerálniuk kellene, hogy az új eurózóna-tagállamok kiszolgálják önmagukat a bankjegynyomda révén. Egyszóval Juncker eurózóna-csatlakozások felgyorsítására vonatkozó terve azzal a veszéllyel jár együtt, hogy újjáéleszti az elmúlt évtized káoszát, ami a Dél-Európában kialakult buborékokkal kezdődött, majd a görög államadósság-válságban csúcsosodott ki.

Junckernek a schengeni övezet kibővítésére vonatkozó javaslata hasonlóképpen téves irány. A bevándorlás 2015-ben tapasztalt kezelhetetlen hulláma megmutatta, hogy Európában a belső és külső határellenőrzések szintje nem megfelelő. Juncker talán úgy szeretné hinni, hogy a bevándorlás mértéke lassult az EU és Törökország között 2016 elején megkötött megállapodásnak köszönhetően. Az európai határvédelmi ügynökség (Frontex) adatai azonban azt mutatják, hogy a migráció azután állt le, hogy Ausztria és a visegrádi országok kérésének megfelelően határkerítést húztak fel Macedóniában.

Továbbá a szerb határon felállított magyar kerítés, illetve a Magyarország által a Romániával közös határon bevezetett egyre szigorúbb ellenőrzések szintén hozzájárultak az európai stabilitáshoz. A migránsok azonban most Törökországból Bulgária felé kelnek át a Fekete-tengeren, és számuk növekedhet, ha a török EU-tagságról szóló tárgyalások leállnak. Ebből adódóan az EU többi tagállamának elleneznie kellene bármilyen olyan törekvést, amely a külső határellenőrzés lazítására irányul. Épp ez utóbbi történne ugyanis akkor, ha Bulgáriát és Romániát felvennék a schengeni övezetbe.

Csupán eltűnődni lehet azon, hogy mi hajtja Jun­ckert e javaslatok megfogalmazásakor? Természetesen
az Európai Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a párizsi, luxemburgi és frankfurti pénzintézetek érdekeit. Senki nem akarja ugyanis, hogy a kelet-európai országokban bevezetett meggondolatlanul kialakított, hitelek egy újabb bankválságot gerjesszenek.

Ám Juncker javaslatai még rosszabb következményekkel járnának. Egy kelet-európai inflációs buborék (kiegészülve a határellenőrzések leépítésével) az egész EU-t destabilizálhatja, és a gazdasági migránsok új hullámát indíthatja el Közép-Európa felé. Itt az idő, hogy a túravezető belássa az észérveket, konzultáljon a többiekkel, és visszatérjen a helyes útra.

Forrás: vg.hu

Ennyit fizet a nyugdíjas szövetkezet

Egyre nagyobb az érdeklődés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő munkavégzés iránt. A kormány most pontosította a szabályozást, és meghatározta a minimális szolgáltatási óradíj összegét.

2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25-34. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem.

A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel.

A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.

A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.

A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít.

A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel. Az ellentételezésnek arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Erre a sajátos jogviszonyra megállapodást kell kötni. A tevékenységre a munkaviszony munkavállalót védő több rendelkezése, például a pihenő időkre vonatkozó előírásai is alkalmazandók.

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Társadalombiztosítási vonatkozások

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól, nagyon hasonít azonban az iskolaszövetkezet tagjának helyzetéhez.

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Ebből természetesen az is következik, hogy ehhez a speciális foglalkoztatáshoz, mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.

Forrás: ado.hu

Munkaügyi Levelek 155. sz.

• Egy munkavállaló közös foglalkoztatása
• További munkaviszony létesítése más munkáltatónál
• Lemondás a felügyelőbizottsági tagságról a munkaviszony megszűnése miatt
• Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei
• Azonnali hatályú felmondás átvételének munkavállalói megtagadása – a következmények
• Önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének megbízása
• Mentesülés a munkavégzés alól hozzátartozó halála esetén
• Távollét tanúként kihallgatás idejére
• Közalkalmazottat egyidejűleg megillető pótszabadságok
• Szabadság pénzbeli megváltása a munkaviszony megszűnésekor
• Pedagógiai asszisztens pótszabadsága
• Tizenkét havinál nagyobb összegű távolléti díj határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor
• Egyházi iskola pedagógusa – nem jár jubileumi jutalom
• Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés
• Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén
• Kollektív szerződés megszűnése a munkáltató személyében történő változáskor
• Üzemitanácsi-választás eredményének megsemmisítése
• Kártérítés számítási módja
• Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás
• Munkaóra vagy tanóra
• Megszakítás nélküli munkarend bevezetése egy munkaadói egységre

GKI Hírlevél – 2017. október 24.

A csúcshoz képest csökkent októberben a GKI konjunktúraindexe
Októberben szeptemberi történelmi csúcsához képest kissé csökkent a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások romlásának következménye, a fogyasztói várakozások ugyanis hibahatáron belül, de javultak. Tovább…

GKI Hírlevél – 2017. október 19.

2017. október 19.

A munkanélküliség csökkenése ellenére nem tűnt el a félelem
A GKI júliusi lakossági felmérésében a megkérdezettek átlagosan 76%-a javulást vagy stagnálást, 24%-a pedig romlást (növekvő állástalanságot) várt a munkanélküliek számában a következő 1 évben. (Ezek az arányok fél éve közel változatlanok). Mindeközben a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2% volt (2013-ban még 10% feletti). Ezek az értékek a rendszerváltás óta a legjobb adatok, s ez alapján úgy tűnik, hogy nincs ok az aggodalomra. Mégis, a GKI felmérésének eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét. Tovább…

Rangon alul
Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) e héten közzétett versenyképességi listáján a 60. helyet szerezte meg, ezzel a tavalyi, hat hellyel való visszacsúszást követően kilenc helyezéssel javította pozícióját. Ez jó hír. Az ilyen listákkal kapcsolatban korábban igen szkeptikus jegybank azonban most, a javulás idején mégsem örülhet eléggé.
Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. szeptember 28-i számában. Tovább…