Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Megemelte a kormány a jövő évi hiánycélt – Kijött az új konvergenciaprogram!

2023. május 9.

Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.

Az idei évi hiánycél maradt 3,9%, ahogy az idei évi átlagos inflációra mondott előrejelzés is maradt 15%-os, noha az elemzők már inkább 20%-hoz közeli átlagos értékeket vázolnak. A hivatalosan tervezettnél magasabb infláció segíthet még tovább faragni a GDP-arányos államadósság rátát is, amely a friss anyag szerint idén év végére már beférhet 70% alá (69,7% lehet), amely jövőre 66,7%-ra tovább mérséklődhet.

Arról, hogy az idei évi költségvetésben komoly kockázatok halmozódnak, amelyek a jövő évi büdzsét, mint tervezési bázist, is befolyásolják, és így a 2,5%-ra tervezett hiánycél eléréséhez kiigazítások szükségességét vetíti előre, éppen hétvégi elemzésünkben írtunk. Korábban pedig már arról is írtunk részletes elemzést, hogy a 2024-es költségvetés hiánycélját is lényeges kockázatok övezik, és kiigazítás nélkül nem fog teljesülni az eredeti cél.

A jelek szerint ezeket a kormány is látja, és éppen ezért is történhetett meg a jövő évi hiánycél mérsékelt emelése, hogy ezzel még beférjen a 3%-os uniós deficitkritérium alá. Az is hozzájárulhatott a jövő évi hiánycél emeléséhez, hogy a GDP-arányos kamatkiadások a tavalyi 2,8%-ról idén 3,8%-ra ugorhatnak a friss konvergenciaprogram szerint, majd jövőre 4,1%-ra növekedhetnek tovább, így az elsődleges egyenlegben még nagyobb többletet kellene elérnie a kormánynak (a 2,5%-os hiánycél tartásához) és ennek korlátait is felismerhette, így végül emelt a célon. Vagyis a kormány elkezdte a valósághoz igazítani a költségvetési pályát, nagy kérdés lesz, hogy mihez kezd az extraprofitadókkal, amivel kapcsolatban eredetileg azt ígérte, hogy 2024-ben kivezeti azokat, mert a különadó-emelések 2022-2023-ra szólnak.

Az idei évi GDP-növekedési előrejelzésen továbbra sem változtatott (lefelé) a kormány, maradt 1,5%-os, amelyet jövőre a várakozások szerint 4%-ra gyorsuló növekedés követhet.

Ahogy fent említettük: a friss konvergenciaprogram szerint idén év végére már beférhet 70% alá a GDP-arányos adósságráta (69,7%), amelyhez olyan paramétereket társít a program, hogy a GDP-növekedés valóban eléri az 1,5%-ot (a piaci előrejelzések ennél pesszimistábbak), az államháztartás elsődleges egyenlege csak 0,1%-os deficitet produkál, amely mellett 3,8%-os lesz a kamatkiadás, így a teljes deficit 3,9%-on „megáll”, az infláció pedig tényleg „csak” 15% lesz éves átlagban (a piaci előrejelzések ennél jellemzően jóval magasabb inflációs rátát vázolnak idénre).

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egy évvel ezelőtt beadott konvergenciaprogramhoz képest mely területeken milyen mértékű változások történtek a hivatalos előrejelzésekben, igaz menetközben például az idei évi deficitcélt már megemelte a kormány 3,5%-ról 3,9%-ra, így az már nem újdonság, viszont a jövő évi és a 2025-ös deficitcél megemelése annak számít.

A konvergenciaprogram friss előrejelzése némi elmozdulást jelent a piaci előrejelzések alapján kirajzolódó konszenzusos pálya felé, de még így is sok a feszültség a kormányzati prognózis és a valóság között. A költségvetés megcsúszása már az idén is érezhető, a jövő évre pedig akár 2 százalékpontos hiánytúllépés is elképzelhető lett volna, amennyiben a különadókat az EU-nak tett ígéretének megfelelően valóban eltörli a kormány. Vagyis a 0,4 százalékpontos hiánycél-emelés valószínűleg még nem elegendő a csúszás korrigálásához, ahhoz tovább intézkedések lesznek szükségesek (akár még a különadók egy részének megtartásán túl is).

A 15%-os inflációs prognózist, amin most sem változtatott a kormány, már régen meghaladta az élet, egy ilyen alacsony mutatóhoz nagyon nagy változások kellenek az árfolyamatokban. A piaci előrejelzések éppen most kúsznak 18%-ról 19% felé, a 15% már szinte aritmetikailag is lehetetlen.

Az 1,5%-os GDP-növekedés is egyre inkább optimistának tűnik, hiszen az első negyedévről érkező részadatok meglehetősen lanyha gazdasági lendületet jeleznek, a technikai recesszió valószínűleg folytatódni fog. A fogyasztás és a beruházás is visszaeshet, az export teljesítménye várhatóan ezt nem kompenzálja majd teljes egészében. Mivel még az első negyedéves GDP-szám sem áll rendelkezésre, ezért nagyon biztosat nem mernénk állítani az idei várható gazdasági növekedésről, de az előrejelzés változatlanul hagyása azt mutatja, hogy a kormány nem reagált a vártnál rosszabb évkezdetre.

Horribilis számla vár Magyarországra az Európai Bizottság döntése miatt

A kétezermilliárd forint fölé kúszó költségvetési hiányban jelentős szerepe van az uniós források elmaradásának, illetve ezzel összefüggésben a szigorodó kamatkörnyezetnek. Bár az Európai Bizottság régóta húzza-halasztja a Magyarországnak járó pénz kifizetését, a Világgazdaságnak nyilatkozó makrogazdasági elemző szerint ilyen magas kamatok mellett a költségvetés csak korlátozottan tudja maga előtt görgetni a hiányt, vagyis a kiadások megelőlegezése nem járható út.

A központi alrendszer hiánya márciusban elérte az 564,6 milliárd forintot, így a háromhavi halmozott hiány 2089,7 milliárdra, az éves előirányzat 61,5 százalékára emelkedett. Vagyis márciusban sem jött költségvetési fordulat: a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása, a magas kamatkörnyezet, az uniós források csúszása, valamint egyszeri tételek, például a Vodafone felvásárlása és a 13. havi nyugdíj továbbra is megterheli a költségvetést – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

Az államkassza bevételei az első három hónapban 19 százalékkal nőttek, így az éves előirányzat 23,1 százaléka teljesült, amely nagyságrendileg megfelel a tavalyi időarányos teljesülésnek (23,7 százalék). A bevételek növekedése elsősorban a gazdálkodó szervezetek befizetéseihez köthető, itt a bővülés üteme 35,2 százalékot tett ki.

A boltok áremelése és a csökkenő kereslet is látszik a számokon

Molnár Dániel rámutatott, emögött egyrészről a vállalati adóbefizetések húzódnak meg: társasági adóból 20,4, míg kisvállalati adóból 23,3 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, mint tavaly. Utóbbi emelkedésében közrejátszott a kata átalakítása, amelynek eredményeként a kisadózók tételes adójából származó bevételek harmadukra csökkentek. A bővülést másrészről az extraprofitadók okozták ezen a soron:

a pénzügyi szervezetek hozzájárulásából, a bányajáradékból, az energiaágazat befizetéseiből, illetve a kiskereskedelmi adóból több mint háromszor annyi bevétele keletkezett a költségvetésnek, mint tavaly ugyanezen időszakban.

Fél éve erősödik a forint, mégsem csökkennek az árak – a szakértő elmagyarázza, miért

Sokkal lassabban gyűrűzik át az árakba a forint erősödésének hatása, mint a leértékelődése, időre van szükség – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója, aki szerint a régi árakat már nem látjuk viszont.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók ezzel szemben csak 9,2 százalékkal nőttek, amelyen belül a legnagyobb, közel 80 százalékos súlyú áfabevételek csupán 7,2 százalékkal emelkedtek. Itt a befizetések 22,5 százalékkal nőttek, visszatükrözve a magas áremelkedést, illetve a csökkenő keresletet, ugyanakkor érdemben, 44 százalékkal megugrottak a kiutalások is, amely a szakértő szerint alapvetően szezonális hatásnak tekinthető.

Több tételsoron is tükröződik a bérek emelkedése

Emelkedtek emellett a jövedéki adó bevételek is, 13,2 százalékkal, amely mögött a dohánytermékek adóemelése okozta készletezési hatás állt, míg az üzemanyagok esetén a decemberi adóemelés hatása ellensúlyozni tudta a visszaeső forgalmat. A személyi jövedelemadó soron látható közel nyolcszoros bővülés mögött a tavalyi szja-visszatérítés húzódik meg, ennek hatását kiszűrve

a befizetések az idén 15,8 százalékkal nőttek, amelynek az oka elsősorban a bérek emelkedése.

Ennek az eredménye az is, hogy számottevően, 10,5 százalékkal emelkedtek három hónap alatt a szociális hozzájárulási adóból, illetve járulékokból származó bevételek is.

Harmadával estek vissza ellenben a költségvetési szervek bevételei, míg az államháztartás alrendszereiből származó bevételek a felére csökkentek a Megtakarítási Alapba való alacsonyabb befizetések nyomán. Molnár Dániel hozzátette, az uniós bevételek kedvezően alakultak, márciusban 328,1 milliárd forint bevétel keletkezett a költségvetésben, így a háromhavi teljesülés 536,5 milliárdra emelkedett, amely 168 százalékos növekedés az előző évhez képest, illetve az éves előirányzat 23,9 százaléka.

Ezen belül közel duplájára emelkedtek az uniós programok bevételei még a megelőző 2014–2020-as költségvetési ciklus kifizetései nyomán, azonban a bővülésben szerepet játszott az is, hogy márciusban 150 milliárd forint egyéb uniós bevétel is érkezett a költségvetésbe.

Nagyon sokba kerül a rezsicsökkentés fenntartása

Az államháztartás kiadásai a bevételeknél lassabban, 12 százalékkal nőttek az idei első negyedévben, ugyanakkor így is elérték az előirányzat 26,4 százalékát. A Makronóm elemzője viszonyításképpen megjegyezte, hogy a tavalyi első negyedévben a kormányzati keresletélénkítéssel együtt is ez az arány 27,1 százalék volt, vagyis továbbra is a kiadási oldal felelős a hiányért.

A kiadásokat részben a rezsivédelem fenntartása dobta meg, az első negyedévben erre a kormányzat 679,1 milliárd forintot fordított – csak márciusban 115,2 milliárdot –,

emellett 71,6 százalékos bővülést mutatnak a lakástámogatások, a családtámogatások 10,5, az államháztartás alrendszereinek támogatása pedig 15,4 százalékost.

Harmadával estek vissza a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, amelynek az oka a Megtakarítási Alapba való tavalyi magasabb befizetés. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 26,9 százalékkal nőttek az év eleji nyugdíjemelés, valamint a tavalyi nyugdíjkorrekciók áthúzódó hatása nyomán, míg az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 7,2 százalékkal emelkedtek.

Három súlyos probléma vezet a hatalmas költségvetési hiányhoz

Ugyan 28,4 százalékkal, 852,6 milliárd forintra csökkentek az uniós programok kiadásai, az uniós egyenleg azonban így is több mint 300 milliárd forintot magyarázott a hiányból. A kamatkiadások a szigorodó kamatkörnyezet nyomán márciusig 637,3 milliárd forintra emelkedtek, a megelőző évi szintjük közel háromszorosára, amellyel a kamategyenleg több mint 540 milliárdot tett ki a pénzforgalmi hiányból.

Molnár Dániel szerint a fentiek azt mutatják, hogy a márciusra 2000 milliárd forint fölé szaladó költségvetési hiány közel háromnegyede három tényezőre vezethető vissza: a rezsicsökkentés fenntartására, az uniós források akadozására, valamint a kamatkörnyezet szigorodására.

Ilyen kamatok mellett a kiadások megelőlegezése nem járható út

Előre tekintve, a fűtési szezon végével a rezsivédelmi kiadások is csökkenhetnek, amely a továbbra is kedvezően alakuló bevételi oldal miatt mérsékelheti a deficitet. Az uniós források beérkezése kapcsán ellenben továbbra is nagy a bizonytalanság, és a jelenlegi magas kamatkörnyezetben a költségvetés csak korlátozottan tudja maga előtt görgetni a hiányt, vagyis a kiadások megelőlegezése nem járható út

– jelentette ki a makrogazdasági elemző.

Uniós pénzek: ha Brüsszel nem utal, majd megteszi Kína – de az se főnyeremény

Időről időre felmerül a kínai finanszírozás gondolata a hazai államadósságra vonatkozóan, amelynek súlya a teljes állományon belül továbbra is elenyésző. A nagy kérdés, hogy ez változhat-e a jövőben, ha idén mégsem érkeznek meg az uniós források.

A kamatkörnyezet kapcsán hangsúlyozta: ugyan a jegybank áprilisi ülésén megkezdte a lazítást az overnight hitelkamat mérséklésével, az állampapírpiaci hozamok csökkenéséhez az irányadó ráta, az egynapos betéti eszköz kamatának mérséklésére van szükség. Ez pedig az előre tekintő iránymutatás alapján hónapok kérdése, és azt követően is hosszabb időt vesz igénybe, amíg a hozamcsökkenés a kamatkiadásokban is megnyilvánul. Emiatt pedig a kamatkiadások tartósan korlátozhatják a költségvetési mozgásteret a következő hónapokban is – zárta értékelését Molnár Dániel.

Forrás: VG.hu

Gyermek és szülő fogalma az Mt-módosítás után – 2023/9.

2023. május 5.

A fizikai munkát végzők átlagos bruttó órabére 18,7 százalékkal nőtt az első negyedévben
Az idén az első negyedévben 1779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez a szint 18,7 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1499 forintos értéket – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary közös közleményben hétfőn.

Milyen területeken segítheti a mesterséges intelligencia a HR szakembereket?
Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a HR és toborzási folyamatokat, hatékonyabbá, gyorsabbá és eredményesebbé téve azt. Bár néhányan aggódnak amiatt, hogy az AI használatával elveszik az emberi tudás és érték a munkaerő-kiválasztás folyamatából, a valóság az, hogy a mesterséges intelligencia hasznos támogatója lehet a kiváló szakembereknek az üzleti élet minden területén, anélkül, hogy munkahelyeket szüntetne meg.