Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt. A jogszabály szerint két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye: 2025. július 1-től 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke.
2025 második felében az egy gyermeket nevelők családi kedvezménye havonta 100 ezer, a két gyermeket nevelőké 200 ezer, a három vagy több gyermeket nevelőké pedig 330 ezer forint lesz.
2026. január 1-től a kedvezmény mértéke egy eltartott esetén 133 340 forint, két eltartott esetén 266 660 forint, három és minden további eltartott esetén 440 000 forint lesz. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelők jövő év július elsejétől 100 ezer forinttal, 2026-tól pedig 133 340 forinttal növelt összegben vehetik igénybe a családi kedvezményt.
A gyermekek után járó adókedvezmény érvényesítési szabályai nem változtak.
A fizetővendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai is változnak. Ezt az adózást akkor lehet igénybe venni, ha a magánszemély ezt a tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.
A fizetendő adó mértékét a jövőben az fogja meghatározni, hogy az adott településen hány vendégéjszakát töltenek el a turisták a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Kétmillió vendégéjszaka felett évi 150 ezer forintot kell fizetni lakószobánként, míg kétmillió vendégéjszaka alatt az adómérték változatlan, 38 400 forint.
Lehetőség lesz a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százalékának lakásfelújítási célú felhasználására – erről külön tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium –; illetve jövőre adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása. Utóbbiról pedig az alábbi linken olvashatnak többet.
Fontos azt is kiemelni, hogy aktív magyarok néven új zsebbel is bővül a SZÉP-kártya: az aktív életmód elősegítésére adhat a munkáltató havi 10 ezer forintot, éves szinten 120 ezer forintot. Január 1-jétől a munkáltató béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalóinak.
2026 végéig továbbra is kedvezményes, ötszázalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új építésű lakóingatlanokat, ugyanakkor folyamatban lévő építkezések esetén akár 2030. december 31-ig is alkalmazni lehet ezt az áfakulcsot. Az e-nyugtaadás kezdő időpontját 2025. január 1-ről 2025. július 1-re halasztották a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.
Ezentúl számos adónem minden évben az előző éves átlagos infláció mértékével növekszik, ide tartozik a jövedéki adó.
A dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében, ahol 2025-től emelkednek az adómértékek, a valorizáció csak 2026-tól kezdődik.
Jövőre nagyságrendileg 20 százalékkal nő a cégautóadó, a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így január 1-től ezen adónem esetében is megszűnik a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény.
Végezetül tovább bővül az adóhivatal eszköztára, bevezetik az adategyeztetési eljárást, amely akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adatai és az adóhatáság adatai nem fedik egymást. A kiskereskedelmi adó esetén bővül az adó fizetésére kötelezettek köre azokkal, akiknek a platformján keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítés valósul meg – összegezte az MTI.
Forrás: Index
Keresetek: Mennyi az annyi?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi…
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
Költségvetés: Változó preferenciák, folyamatosan növekvő költés
A jövő évi költségvetés benyújtásának alkalmával érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt 14 évben a Kormány mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből…
Digitális átállás a munkajogban – Révkalauz, a harmadik mérföldkő
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Czomba: továbbra is stabilan magas a foglalkoztatottság
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt – kommentálta a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat pénteki közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
Költségvetés: Változó preferenciák, folyamatosan növekvő költés
A jövő évi költségvetés benyújtásának alkalmával érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt 14 évben a Kormány mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből…
Novemberben érezhetően csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint novemberben az üzleti szféra és a fogyasztók is valamelyest pesszimistábbak lettek…