Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
GKI Hírlevél
Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben az üzleti szféra kilátásai tovább romlottak, de a fogyasztók kissé optimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe az idei második félévben apró lépésekkel, de lényegében folyamatosan esett, így decemberre 18 havi mélypontjára csúszott le…
Keresetek: Mennyi az annyi?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi…
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
Minimálbér 2025: íme minden részlet – 2024/25.
Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
A magyarok kevésbé félnek, hogy elveszi az AI a munkájukat
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról, hogyan viszonyulnak az emberek világszerte és Magyarországon a mesterséges intelligenciához (AI). Bár a többség bízik abban, hogy az AI nagyobb hatékonyságot fog eredményezni és több szórakozási lehetőséget teremt, de egyelőre nem látjuk, hogy az AI mekkora hatással lesz az egészségünkre, a gazdaságra, ahol élünk, a munkahelyünkre vagy az általános munkaerőpiacra.
Itt a friss rendelet a SZÉP-kártya felhasználásáról
Mint ismert, jelentősen átalakul 2025-ben a béren kívüli juttatások rendszere. A Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) új, aktív életmóddal kapcsolatos tevékenységekre elkölthető zsebet kap, és a juttatás maximálisan adható keretösszegét is megnövelik. A kormány döntése alapján a kártyán lévő összeg 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz.
A Magyar Közlönyben szerda este jelent meg, hogy az alábbi termékekre lehet felhasználni a SZÉP-kártyát:
- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
- bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartásicikk-kiskereskedelem,
- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
- szőnyeg, fal-, padlóburkoló-kiskereskedelem.
„Annak érdekében, hogy különösen a kisebb vidéki lehetséges elfogadói helyek bekapcsolódjanak a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadásába, a szolgáltatást nyújtó kérésére a pénzforgalmi szolgáltató három munkanapon belül biztosítja a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadására irányuló szerződés megkötését” – áll a dokumentumban.
Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
További változások
Mint arról korábban beszámoltunk, az aktív életmód elősegítését szem előtt tartva változik a munkáltatók által adható SZÉP-kártya-program. Az éves felajánlható összeg 450 ezer forintról 570 ezerre nő. A kártyán új, kifejezetten aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra felhasználható zseb is nyílik, amelyre havi legfeljebb 10 ezer, évi 120 ezer forintot adhat a munkáltató.
A juttatás felhasználható lesz szabadidős vagy sporteszközök kölcsönzésére, sport- vagy szabadidős képzésekre, de akár sportegyesületi tevékenység finanszírozására is. A minimálbér erejéig már több éve lehet adómentesen sportrendezvényre vagy kulturális szolgáltatásra belépőt, bérletet biztosítani, ami 2025-ben az állatkerti belépővel egészül ki.
További változás lesz 2025-ben, hogy a 35 évnél fiatalabb dolgozók akár évi 1,8 millió forint lakhatási támogatást is kaphatnak béren kívüli juttatásként.
A SZÉP-kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatban is új szabályok lépnek életbe: egy friss rendelet szerint a kártya kizárólag a rajta jóváírt összegek terhére lesz használható, és elektronikus terminálokon keresztül is működnie kell.
Forrás: Index
48 milliárd forint vissza nem térítendő eszközbeszerzési támogatásra pályázhatnak a kkv-k
Negyvennyolcmilliárd forint vissza nem térítendő, eszközbeszerzési és technológiafejlesztési támogatásra pályázhatnak a mikro, kis- és középvállalatok a Demján Sándor “1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára Budapesten.
A 8+1 pontból álló Demján Sándor Programon belül meghirdetett, vissza nem terítendő támogatást biztosító beruházásélénkítő programmal a kormány célja, hogy ezek a beruházások jól hasznosuljanak és támogassák a gazdaság növekedését – fogalmazott az MTI közlemény.
A Demján Sándor Program eddig bejelentett alprogramjai közül kiemelte, hogy november 1-től 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamata. A szerdán 100 milliárd forintos keretösszeggel elindított a Demján Sándor Tőkeprogramra már 50 cég adta le előregisztrációját.
Az “1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 5-200 millió forint összegre pályázhatnak a cégek, amit objektív kritériumok alapján fognak elbírálni. A program várhatón nagy érdeklődésre tart majd számot – tette hozzá. A cégek számára az előregisztrációval lehetőséget biztosítanak, hogy adataikat még a pályázat januári indulása előtt feltöltsék a dsprogram.hu gyűjtőoldalon keresztül elérhető felületekre.
A programot lebonyolító Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezetője elmondta, az eszközbeszerzési program célja, hogy a hazai tulajdonú mikrocégek és kkv-k beruházási aktivitása növekedjen és termelési kapacitása magasabb hozzáadott értékű termékekkel bővüljön.
A program mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik, és a mezőgazdaságon és élelmiszeripar területein kívül, az ország egész területén működő cégeket célozza. Támogatásra a legalább két főt foglalkoztató, kettős könyvvitelt vezető, és legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mikro és kkv-k jelentkezhetnek.
50 százalékos támogatási intenzitás mellett a maximálisan elérhető 200 millió forintos pályázati támogatással akár 400 millió forintos projektek megvalósulására nyílik lehetőség. A támogatás fókuszában az eszközbeszerzés, valamint a vállalkozások működéséhez kapcsolódó digitalizációs és megújuló energiával összefüggő fejlesztések állnak – mondta.
Maximum 50 százalék erejéig lehet a forrásokat infokommunikációs fejlesztésre, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák telepítésére fordítani, így hőszivattyúk, energiatárolók telepítésére, viszont napelemes rendszerekre a támogatás nem használható fel. A pályázati támogatás elszámolható immateriális javak beszerzésére – licenc, know-how, iparjogvédelem, valamint tanácsadás igénybevételére is, maximálisan 5-5 százalékos súllyal.
A pályázatok benyújtása szakaszosan történik, az előregisztráció már december 6-án megnyílik és 2025. január 13-tól lehet majd hivatalosan benyújtani a pályázatokat, legkésőbb január 31-ig, vagy a keretösszeg kimerüléséig.
Ismertette: a pályázati keretösszeg 200 százalékáig fogadják be a pályázatokat, ami azt szolgálja, hogy a legjobb pályázatok kerüljenek kiválasztásra, és ne a benyújtás gyorsasága számítson. Az értékelés transzparens pontrendszer alapján történik. Ebben többek között a projekt műszaki tartalma mellett a pályázó cég gazdasági, pénzügyi mutatóit értékelik.
A projektek megvalósítására a szerződéskötést követően 12 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható. A projekt megvalósítási időszak végén helyszíni ellenőrzésekre kerül sor. A fenntartási időszak három év, ennek végén a cégeknek egy záróbeszámolót kell benyújtani.
Az NGM és az NGFÜ is arra számít, hogy mintegy 400-500 cég részesülhet majd támogatásban.(MTI)
Forrás: AzÜzlet
GKI Hírlevél
Keresetek: Mennyi az annyi?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi…
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
Költségvetés: Változó preferenciák, folyamatosan növekvő költés
A jövő évi költségvetés benyújtásának alkalmával érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt 14 évben a Kormány mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből…
Megszületett a bérmegállapodás – 2024/24.
Digitális átállás a munkajogban – Révkalauz, a harmadik mérföldkő
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Czomba: továbbra is stabilan magas a foglalkoztatottság
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt – kommentálta a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat pénteki közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
GKI Hírlevél
Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv keretében a zászlójára tűzte a kis- és középvállalkozások megerősítését. A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés…
Költségvetés: Változó preferenciák, folyamatosan növekvő költés
A jövő évi költségvetés benyújtásának alkalmával érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt 14 évben a Kormány mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből…
Novemberben érezhetően csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint novemberben az üzleti szféra és a fogyasztók is valamelyest pesszimistábbak lettek…
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
