Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Zaklatás a munkahelyen – 2023/13.

A reálkereset csaknem hét százalékkal csökkent
2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A „fagyipénz” már a múlté: egy nyári diákmunka már sokkal többről szól
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat.

GKI Hírlevél – 2023. június 28

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.

246. Munkaügyi Levelek / 2023. június 27.

  • Kérelem távmunkában történő foglalkoztatásra
  • Óvodavezető – nyugdíj folyósítása mellett
  • Munkavállaló halála – örökösi jogok
  • Pihenőnapokra eső táppénzes idő elszámolása munkaidőkeretben
  • Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén
  • Tájékoztatás a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről
  • Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra
  • Jubileumi jutalom előrehozott kifizetése
  • Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában
  • Munkáltatói juttatás visszautasítása
  • Felmondási idő tartamának meghatározása
  • Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl
  • Szakképzési munkaszerződés
  • Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás
  • Személyi iratok
  • Képzésen való részvétel

GKI Hírlevél – 2023. június 26.

Júniusban év eleji szintjére esett vissza a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások júniusban érezhetően romlottak, visszaestek a legutóbbi mélypontot jelentő, 2022 október-novemberi szintre. Ugyanakkor a fogyasztói kilátások javultak. Júniusban a foglalkoztatási várakozás a gazdálkodó szférában sokat romlott, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme mérséklődött májushoz képest. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább csökkent és a fogyasztók inflációs várakozása is enyhült.
 
A gyorsan emelkedő árakat elsősorban a gazdaságpolitika okozza
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető?
 
Mit ért el az (újra)iparosítás a külkereskedelem alakulása tükrében?
Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatot (-8,6 milliárd euró) a KSH1 szerint, míg az MNB2 szerint csaknem -15 milliárd euró let a hiány. A KSH adatai alapján 2021-től romlot az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban nega?vra is váltot az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiat). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.
 
A korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most
Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a COVID-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél. Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük1 látható, hogy a költségvetési kiigazításoknak köszönhetően reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35%-ára esett vissza.
 
Miért érdemes az MNB-nek magas kamattal küzdeni az infláció ellen?
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése, s az idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? Sokáig inkább a növekedést pártolta a monetáris politika, maga is hozzájárulva a túlkereslethez (növekedési hitelprogramok, gyenge forint). A gyorsuló áremelkedés azonban visszatérítette a jegybankot a hagyományos terepére, a forint védelmére.
 
Médiaszerepléseink:
Rossz válaszokat ad az Orbán-kormány az elszálló árakra? Molnár László az ATV Startban, 2023. június 14.
Magas kamatokkal az infláció ellen. Interjú Molnár Lászlóval. 2023. május 30.  Jazzy Business Class
Magyar gazdaság, 2023. Kilátások és belátások. Interjú Karsai Gáborral. 2023. május 25. Centrum TV

Így kell arányosítani a szabadságot – 2023/12.

Munkavégzés éjszaka
Számos kutatás bizonyította, hogy az éjszakai munkavégzés rendkívüli fizikai és mentális megterhelést jelent az alkalmazottak számára. A hazai és az uniós szabályozás számos garanciális és védelmi szabályt fogalmaz meg, amellyel kompenzálni kívánja az érintett dolgozókat. Az alábbi cikkben ezeket a rendelkezéseket tekintjük át, különös tekintettel az éjszakai munkavégzés fogalmára, valamint elrendelésének és díjazásának speciális szabályaira.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.

245. Munkaügyi Levelek / 2023. június 6.

  • Gondozási távollét éves mértéke
  • Egyetemleges felelősség – nem zárható ki több munkáltató által létesített munkaviszonyban
  • Több műszakos munkarend értelmezése
  • Munkaidő tartamának kerekítése
  • Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
  • Munkanap időtartamának megváltoztatása
  • Utazási idő megítélése osztott munkaidő-beosztás esetén
  • Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
  • Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló „sorsa”
  • Óvodapedagógus áthelyezése és helyettesítése
  • Román állampolgár – távmunkában Romániából
  • Egyszerűsített foglalkoztatás – díjazási kérdések
  • Elszámolás idejére járó díjazás
  • Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül
  • Hosszú várakozás rugalmas munkarend miatt
  • Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén
  • Vármegyebérlet vásárlása helyközi országbérlet helyett

Fel lehet mondani a sokat telefonozó dolgozónak? – 2023/11.

A Szociális Jogok Európai Bizottságának elmarasztaló jelentésére hívta fel a figyelmet a MASZSZ
Több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon – állapította meg a napokban a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg egyebek között a korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség által is sokat kritizált rabszolgatörvény, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását. A szervezet a szociális párbeszéd rendezésére is felszólította a kormányt. A MASZSZ minden tagszervezete nevében elvárja a kritizált jogi helyzet minden pontjának mielőbbi rendezését.

A részmunkaidős foglalkoztatás sajátosságai
„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” – hangzik a híres Beatrice sláger. Az általános, teljes napi munkaidőben dolgozók könnyen tudnak azonosulni a dalszöveggel, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében azonban már más helyzet. Az alábbi cikkünkben ennek az ún. atipikus munkaviszonynak a sajátosságait tekintjük át.