Zaklatás a munkahelyen – 2023/13.
2023. június 28.
A reálkereset csaknem hét százalékkal csökkent
2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.
A „fagyipénz” már a múlté: egy nyári diákmunka már sokkal többről szól
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat.
GKI Hírlevél – 2023. június 28
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.
246. Munkaügyi Levelek / 2023. június 27.
2023. június 27.
- Kérelem távmunkában történő foglalkoztatásra
- Óvodavezető – nyugdíj folyósítása mellett
- Munkavállaló halála – örökösi jogok
- Pihenőnapokra eső táppénzes idő elszámolása munkaidőkeretben
- Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén
- Tájékoztatás a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről
- Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra
- Jubileumi jutalom előrehozott kifizetése
- Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában
- Munkáltatói juttatás visszautasítása
- Felmondási idő tartamának meghatározása
- Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl
- Szakképzési munkaszerződés
- Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás
- Személyi iratok
- Képzésen való részvétel
GKI Hírlevél – 2023. június 26.
2023. június 26.
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások júniusban érezhetően romlottak, visszaestek a legutóbbi mélypontot jelentő, 2022 október-novemberi szintre. Ugyanakkor a fogyasztói kilátások javultak. Júniusban a foglalkoztatási várakozás a gazdálkodó szférában sokat romlott, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme mérséklődött májushoz képest. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább csökkent és a fogyasztók inflációs várakozása is enyhült.
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összeségében mérséklődtek az árak (2014-15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető?
Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatot (-8,6 milliárd euró) a KSH1 szerint, míg az MNB2 szerint csaknem -15 milliárd euró let a hiány. A KSH adatai alapján 2021-től romlot az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban nega?vra is váltot az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiat). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.
Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a COVID-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél. Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük1 látható, hogy a költségvetési kiigazításoknak köszönhetően reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35%-ára esett vissza.
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése, s az idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? Sokáig inkább a növekedést pártolta a monetáris politika, maga is hozzájárulva a túlkereslethez (növekedési hitelprogramok, gyenge forint). A gyorsuló áremelkedés azonban visszatérítette a jegybankot a hagyományos terepére, a forint védelmére.
Médiaszerepléseink:
Így kell arányosítani a szabadságot – 2023/12.
2023. június 14.
Munkavégzés éjszaka
Számos kutatás bizonyította, hogy az éjszakai munkavégzés rendkívüli fizikai és mentális megterhelést jelent az alkalmazottak számára. A hazai és az uniós szabályozás számos garanciális és védelmi szabályt fogalmaz meg, amellyel kompenzálni kívánja az érintett dolgozókat. Az alábbi cikkben ezeket a rendelkezéseket tekintjük át, különös tekintettel az éjszakai munkavégzés fogalmára, valamint elrendelésének és díjazásának speciális szabályaira.
„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
245. Munkaügyi Levelek / 2023. június 6.
2023. június 6.
- Gondozási távollét éves mértéke
- Egyetemleges felelősség – nem zárható ki több munkáltató által létesített munkaviszonyban
- Több műszakos munkarend értelmezése
- Munkaidő tartamának kerekítése
- Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
- Munkanap időtartamának megváltoztatása
- Utazási idő megítélése osztott munkaidő-beosztás esetén
- Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
- Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló „sorsa”
- Óvodapedagógus áthelyezése és helyettesítése
- Román állampolgár – távmunkában Romániából
- Egyszerűsített foglalkoztatás – díjazási kérdések
- Elszámolás idejére járó díjazás
- Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül
- Hosszú várakozás rugalmas munkarend miatt
- Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén
- Vármegyebérlet vásárlása helyközi országbérlet helyett
Fel lehet mondani a sokat telefonozó dolgozónak? – 2023/11.
2023. június 2.
A Szociális Jogok Európai Bizottságának elmarasztaló jelentésére hívta fel a figyelmet a MASZSZ
Több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon – állapította meg a napokban a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg egyebek között a korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség által is sokat kritizált rabszolgatörvény, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását. A szervezet a szociális párbeszéd rendezésére is felszólította a kormányt. A MASZSZ minden tagszervezete nevében elvárja a kritizált jogi helyzet minden pontjának mielőbbi rendezését.
A részmunkaidős foglalkoztatás sajátosságai
„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” – hangzik a híres Beatrice sláger. Az általános, teljes napi munkaidőben dolgozók könnyen tudnak azonosulni a dalszöveggel, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében azonban már más helyzet. Az alábbi cikkünkben ennek az ún. atipikus munkaviszonynak a sajátosságait tekintjük át.