Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

254. szám Munkaügyi Levelek – 2023. december 19.

2023. december 19.

• Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének
• Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése
• Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek január 1-jétől
• Gyermekjóléti feladatok – ellátásuk munkaviszonyban
• Munkanap-áthelyezés több műszakos munkarendben
• Ha a „főnök” nem tud magyarul
• Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján
• Előre közölt munkaidő-beosztás módosítása
• Szabadság megváltása a munkaviszony végén
• Tájékoztatás a szabadságról
• „Fizetett ünnep” – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában
• Munkaidőkeretben elszámolt állásidőre kifizetett bér levonása
• Utazási utalvány ismételt kiadásának megtagadása
• Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény
• Jogviszonyváltást elutasító pedagógus végkielégítése
• Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idők
• Egyházi iskolákban dolgozók jubileumi jutalma
• Idegennyelv-tudási pótlék – a nyelvvizsga foka
• Pályázat – forma és hiánypótlás

GKI Hírlevél 2023. december 18.

2023. december 18.

Decemberben kilenc havi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint decemberben a lakossági várakozások lényegesen, az üzleti szektor kilátásai enyhén javultak novemberhez képest, így a GKI konjunktúraindexe kilenc havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándékai csak hibahatáron belül javultak, áremelési terveik viszont határozottan erősödtek az előző hónaphoz képest.

GKI Hírlevél 2023. december 15.

2023. december 16.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/4. előrejelzése 2023-24-re
A magyar gazdaság 2023 őszére túljutott a 2022. évi országgyűlési választások előtti osztogatás belgazdasági és az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények okozta válság legnehezebb szakaszán.

Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak
dr. Molnár László az Országos Nyugdíjas Parlament 2023. november 10-i konferenciáján tartott „Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak” címmel megtartott előadása.

Terjednek a kórházi fertőzések, mégis keveset költenek higiéniára az intézmények
A jelentős Európai Uniós támogatás ellenére 2010 és 2019 között a GDP 5%-áról 4,3%-ra csökkent a költségvetés egészségügyre fordított kiadása, mely a COVID-járvány által támasztott nagymértékű ellátási szükséglet ellenére is mindössze 5,2%-ra emelkedett 2020-ra, illetve 5,3%-ra 2021-re (azóta ez az arány valószínűleg csökkent).

Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).

Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni
Novemberben újabb szakaszához érkezett a gazdaságpolitika kudarcaiért – például a magas inflációért és a recesszióért – viselt felelősségről folyó folytatásos kormányzati színjáték.

Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).

A települési jövedelmek közötti különbségek főleg a diplomások eltérő arányára vezethetők vissza
A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer Ft-tal szemben a községek átlaga csak 243 ezer Ft. De még a megyei jogú városok átlaga is 11%-kal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42% a különbség az előbbi javára.

10 százalék alatt a magyar infláció, máshol már csak 3 százalék
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese azt mondja, az eurózóna országaiban azonban már csak 3 százalék körüli az infláció, vagyis a magyar adat háromszor magasabb. Itthon vajon mikor mehetünk 5 százalék alá, vagy mikor érhetjük el a 3 százalékot? És vajon miért érez úgy a lakosság szeptemberben, hogy az infláció valójában 30 százaléknál is nagyobb? Erről is beszélgetünk a következő percekben Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével.

Novemberben enyhén emelkedett a GKI konjunktúraindexe
Novemberben a fogyasztók kissé borúlátóbban, az üzleti világ viszont valamelyest optimistábban tekint a közeljövőre, mint tette azt októberben – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató által, – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe érezhetően emelkedett, a cégek foglalkoztatási szándékai javultak, áremelési terveik pedig csökkentek az előző hónaphoz képest.

A tanulmányi szerződés főbb szabályai – 2023/24.

2023. december 13.

Egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló helyzete
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több olyan esetet is megjelöl, amelyben a munkavállaló – jellemzően valamilyen méltányolható okból – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az Mt. 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló is ebbe a kategóriába tartozik.

A vallási jelképek viselése a munkahelyen: a közigazgatási szerv dönthet a tiltás mellett
A teljesen semleges közigazgatási környezet kialakítása érdekében a közigazgatási szerv megtilthatja a filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló bármely jelkép munkahelyen történő látható viselését. Egy ilyen szabály nem hátrányosan megkülönböztető, ha azt általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazzák e közigazgatási szerv teljes személyi állományára, és azt a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák.

Jövőre a vállalatok átlagosan 12 százalékos béremelést terveznek
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés: az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket – közölte a Profession.hu a HR Körkép felmérése alapján kedden.