Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme – 2024/10.

2024. május 22.

A munkavállalók képviselői bíróság előtt – A szakszervezetek és az üzemi tanácsok státusza munkaügyi bírósági eljárásokban I.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

A kapcsolattartás kulcsfontosságú a szülés után visszatérő munkavállalók megtartásában
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

260. szám Munkaügyi Levelek – 2024. május 14.

2024. május 14.

Munkáltatói nyilatkozat kiadása – aláírás nélkül
Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél
Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben
Illetménykiegészítés és túlóra egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben
Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel
Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után
Napi munkaidő maximuma alkalmi munka esetén
Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama
Munkavégzés húsvétvasárnap
Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben
Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben
Pihenőidő tömbösített kiadása
Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
Ismétlődő kötelezettségszegések – mint a munkaviszony-megszüntetés indoka
Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele
Pedagógus harmadik országból
Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége
Egymást követő csekély kötelezettségek súlya

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól – 2024/9.

2024. május 8.

Szolgáltatásnyújtás vagy bújtatott munkaerő-kölcsönzés? Az „employer of record” jelenség
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett
Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.