A Niveus szerint a következő időszakban különösen fontos lenne a vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek további csökkentése, a pénzforgalmi áfa szabályainak felülvizsgálata, az EPR-rendszer egyszerűsítése, valamint a foglalkoztatást ösztönző célzott kedvezmények bevezetése.
Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
Érdemes követni a munkavégzési hely változását – 2026/14.
Megszűnt az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadása – mit jelent ez a munkáltatók számára?
A módosítás hátterében a Kormány azon szándéka áll, hogy visszaszorítsa a vendégmunkások tömeges beáramlását, valamint elősegítse a magyar munkavállalók foglalkoztatását. A Kormány felülvizsgálta azon harmadik országok körét, amelyek állampolgárai számára vendégmunkás-tartózkodási engedély vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedély adható ki. A felülvizsgálat eredményeként jelenleg nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt igényelhetnének Magyarországon. A Rendelet ugyanakkor nem érinti a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek kiadását arra a korábban hatályos szabályozással megegyező harmadik országok állampolgárai jogosultak.
Nyári diákmunkát támogató programot indított a Szociális és Családügyi Minisztérium
Bértámogatást nyújtanak a munkáltatóknak a 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók nyári foglalkoztatásához.
A vállalatok szakemberhiányra panaszkodnak, de a szoftvereik tömegesen szűrik ki a tehetségeket
Az automatizált toborzási szoftverek és a kulcsszó-matching elterjedése miatt a vállalati algoritmusok rutinszerűen szűrik ki a 20-30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezőket, még mielőtt egy humán szakember láthatná a pályázatukat. Ez a digitális működés egy önmagát gerjesztő folyamatot indított el a hazai munkaerőpiacon, amelynek következményeként a The Seniors friss kutatása szerint a senior álláskeresők 73,9 százaléka kap indoklás nélküli, automatikus elutasítást, miközben közel 80 százalékuk a teljes visszajelzés hiányával szembesül.
WHC: túlélési útmutató a nyári home office-hoz
Véget ért a tanév, és ezzel sok családban új időszámítás kezdődik: a gyerekek otthon töltik a nap nagy részét, a szülők pedig az otthoni munkavégzés lehetőségével próbálják egyszerre áthidalni a gyermekfelügyelet és a munkahelyi kötelezettségek kihívásait. A nyári szünet így komoly szervezési és mentális kihívással jár, hiszen a szülők figyelme munkaidőben folyamatosan megoszlik a szakmai feladatok és az otthon lévő gyerekek koordinálása között. A WHC szakértői szerint a következő hetekben a rugalmasság, a tudatos tervezés és a reális elvárások lehetnek a kiegyensúlyozott és hatékony otthoni munkavégzés kulcsai.
Bruttó, nettó, medián: kijöttek a friss kereseti adatok
Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, írja jelentésében a KSH.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200 forint volt, 9,0%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A nettó átlagkereset 541 200 forintot ért el, ez 11,2%-kal magasabb volt, mint 2025 áprilisában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett 2 gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 711 400 forint volt, ami 8,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 705 000, a költségvetésben 720 200, a nonprofit szektorban 747 000 forintot tett ki, 8,0 és 9,8, illetve 7,9%-kal nőtt egy év alatt. A költségvetési szektor átlagot meghaladó keresetnövekedését az előre ütemezett béremelések magyarázzák.
A reálkereset 8,9%-kal nagyobb lett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,1%-os növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 616 000 forintot ért el, ami 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
A nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot tett ki, ez 11,1%-kal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.
Forrás: haszon.hu
Leállt a Demján Sándor Tőkeprogram ügyintézése, magyar kkv-k kerültek nehéz helyzetbe
Több mint ezer hazai cég várja, hogy a kormányzat világos döntést hozzon a Demján Sándor Tőkeprogram 150 milliárdos keretének ügyében – tudta meg a Magyar Hang. A program ügyintézése a kormányváltás után teljesen leállt, de a regisztráció még mindig aktív, így folyamatos a jelentkezés. A legnehezebb helyzetben az a 200 vállalkozás van, akik már a pozitív döntés után kötelezettségeket is vállaltak és megkezdték a beruházásaikat.
Orbánék alatt csak a barátok jártak jól, most nagy feladat előtt állnak a kkv-k
A magyar gazdaság fejlődését nem a tőkehiány, hanem a kiszámíthatatlan üzleti környezet és a jogbiztonság gyengesége akadályozta az elmúlt másfél évtizedben. A 2027-es növekedés alapjait most lehet megteremteni. A szakértők egy új állam–vállalkozás viszonyt, erősebb meritokráciát, valamint az oktatás és innováció kiemelt támogatását sürgették annak érdekében, hogy Magyarország magasabb hozzáadott értékű gazdasággá váljon.
„Nem a pénzhiány volt az oka a gazdasági növekedés elmaradásának. Sokkal inkább a bizalom és a biztonság hiánya vezetett a problémákhoz az elmúlt 10–15 évben” – hangsúlyozta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a 2026-os Business Festen.
Mint mondta, ahhoz, hogy az emberek a jövőre tudjanak koncentrálni, ne a visszapillantó tükörbe tekintsünk, hanem inkább előre.
Itt az idő, hogy az emberek azt csinálják, amihez értenek. Ne várjanak például az államilag támogatott hitelprogramokra.
„Örülnénk, ha rövid időn belül ismét egyenes pálya lenne mindenkinek”
– mondta, utalva arra, hogy az Orbán-rezsim alatt egyesek könnyebb helyzetben voltak, mint mások.
Itt az idő a befektetésre
Míg 15 évvel ezelőtt szinte mindenki nettó hitelező volt Magyarországon, mostanra azonban a magyar cégeknek több bankbetétjük van a bankszektorban, mint amennyi hitelük van, azaz nettó betétesek lettek. Ebből a legnagyobb haszna az államnak van a finanszírozási struktúra miatt.
„Ezt a pénzt vegyék ki, és fektessék be. A 2027-es gazdasági növekedésnek most kell megágyazni” – húzta alá Jelasity Radován.
Sok vállalat az árfolyammozgásokból szerzett profitot, az euró bevezetése itt áttörést fog hozni, hiszen csak abból tud bevételt szerezni a vállalkozó, ami maga a tevékenységéből fakad.
Jogbiztonság kell
„Az különbözteti meg a vállalkozót másoktól, hogy a vállalkozó nem ismer lehetetlent. Van egy célja és a cél eléréséért minden eszközt megpróbál igénybe venni. Nem mindegy, hogy milyen környezetben tudják ezt megtenni a vállalkozók” – erről már Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt.
Az állam szerepe, hogy biztonságot adjon a vállalkozóknak – leginkább jogi szempontból. Ne történjen tehát olyan, amit az Orbán-kormányok alatt rendszeres volt:
a 2010 és 2026 közötti időszakban ők ugyanis nem folytattak egyeztetéseket egy-egy jogszabálymódosítás előtt, azok egyik napról a másikra jelentek meg a közlönyben.
A magyar gazdaság gerincének fontos részét képezik a kis- és középvállalkozások (kkv-k). Nagy Elek kijelölte az elvárásokat:
- Egy új megállapodásra van szükség a vállalkozások és az állam közötti kapcsolatban.
- A teljesítmény értékelésére vonatkozóan világos szempontokat kell kijelölni, amelyek mindenkire egyaránt vonatkoznak – azaz a meritokrácia elveit kell érvényesíteni.
- Kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációra: mivel nincsenek természeti erőforrásaink, a tudás jelenti a kitörési lehetőséget az országnak
Ki kell törni az összeszerelő ország mintázatából. Rövid távon áldozatokat kell vállalni az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén, hogy hosszú távon elérjük a kitűzött célokat – mondta Karakas Ádám, a Boston Consulting Group ügyvezető igazgatója és partnere.
Forrás: economx
Megfojtja a forint a kkv-kat, ezért nem tudnak kitörni az alacsony hozzáadott értékű bérmunkából
Az euró-forint árfolyam ingadozása sokszor felzabálja a profitot, és óriási hátrányt jelent az eurózónás cégekkel szemben a multik által kiírt beszállítói pályázatokon is, mutatnak rá a VIG Alapkezelő elemzői.
Riasztó előrejelzés: hamarosan negyedmillió dolgozó hiányozhat a magyar gazdaságból
A globalizáció, a demográfiai átalakulás és a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai fejlődés egyszerre formálja át a munkaerőpiacot. Miközben Magyarországon évente mintegy 50 ezerrel csökken a munkavállalók száma, a szakértők szerint csak a tudás, az innováció és a felnőttképzés megerősítése jelenthet kiutat a közepes jövedelmű csapdából.
A vállalatok működési környezetét három erő formálja: a globalizáció, a demográfiai átalakulás és a soha nem látott tempójú technológiai fejlődés. Ez okoz most komoly vihart a munkaerőpiacon – mondta Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatótanácsának elnöke egy exkluzív üzleti csúcstalálkozón, amely a magyar versenyképességről szólt.
A megatrendek dübörögnek, a változás visszafordíthatatlan, ezért nagyon fontos, hogy cselekedjünk.
Viharos átalakulás előtt a munkaerőpiac
Magyarországon jelenleg 4,8 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi ráta 5 százalék. Ez látszólag egészséges kép, de a felszín alatti adatok is számottevőek.
Például Magyarországon tavaly 72 ezer gyermek született, miközben évente 50 ezer fővel csökken a munkavállalók száma, ami 4–5 éves távlatban negyedmilliós hiányt jelent majd
– mondta Zakor Sándor.
A munkaerőhiányt csak komplex beavatkozással lehet orvosolni. Ezek között említette a felnőttképzés átalakítását, a rugalmas munkavégzés terjedését, azoknak a magyaroknak a hazacsábítását, akik külföldön keresnek boldogulást, a technológiai adaptációt és a szabályozott vendégmunkásprogramokat is.
Ha nem teszünk semmit, sokkal rosszabb lesz, minden területen cselekedni kell. Jó hír azonban, hogy Magyarországon minden feltétele megvan annak, hogy szintet tudjunk lépni – mondta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferencián.
A kamara elnöke kiemelte, hogy a hazai munkaerőpiacra sikerült közel egymillió embert bevonni. Hogy összeszerelőipart építettünk-e vagy sem, arról lehet vitatkozni.
Amiben most vagyunk, azt nevezik közepes jövedelmű csapdának, ami egy olyan gazdasági helyzet, amikor egy ország már kinőtte az olcsó munkaerőre épülő fejlődési szakaszt, de nem tud áttérni a magas hozzáadott értékű, innovációvezérelt gazdaságra. Emiatt a felzárkózás lelassul, és az ország hosszú időre megreked a közepes jövedelmű államok között.
Nagy Elek szerint a kitörési pont a tudás és az innováció lehet, de a közepes jövedelmű csapdából csak minden tizedik országnak sikerül kitörnie. Jó példa lehet Magyarország számára Szingapúr, Tajvan vagy Dél-Korea.
A közgazdászok – köztük Dani Rodrik és más felzárkózási szakértők – gyakran említik, hogy a közép-kelet-európai országok számára az egyik fő kihívás az összeszerelő modellből a tudás- és innovációalapú modell felé való elmozdulás. Magyarországon az autóipari és feldolgozóipari beruházások jelentős foglalkoztatást teremtenek, de hosszú távon a termelékenység, az oktatás minősége, a kutatás-fejlesztés és a hazai vállalatok innovációs képessége dönti el, sikerül-e elkerülni a közepes jövedelmű csapdát.
Nagy Elek szerint tudásalapú kamarára van szükség, ahol a szakképzés, a felnőttképzés, a kutatás-fejlesztés és az innováció a zászlóshajók.
Az MKIK elnöke a felnőttképzés kapcsán kiemelte: olyan továbbképzésekre van szükség, amelyek közvetlenül a gazdaság valós igényeire reagálnak, és a vállalkozások számára azonnal hasznosítható tudást biztosítanak. Manapság több mint 15 ezer felnőttképző cég működik Magyarországon, itt komoly változásra van szükség. A kamara szerint egy kevésbé bürokratikus oktatási hálózat kell, ahol a képzőintézmények minősítve vannak.
Magyarország sereghajtó az AI használatában
Az Európai Unióban (EU) Magyarország az utolsó helyen áll a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi felhasználásában. Statisztikai adatok szerint a magyarok 1,3 százaléka használ mesterséges intelligenciát a munkahelyén, szemben az uniós átlaggal, amely 15,5 százalék.
Zakor Sándor kiemelte, hogy a Prohuman idén három oktatási céget is felvásárolt. Kiemelte, hogy a felnőttoktatási rendszerünk elavult, pedig a világ rendkívül gyorsan változik a mesterséges intelligencia miatt, de ezt nagyon nehéz lekövetni. A munkaerőpiacra olyan embereknek kellene belépniük, akik nyitottak az innovációra, de sajnos ma nem ez a jellemző. Kiemelte: a közoktatásban nem lehet olyan gyorsan változást elérni, amire szükség lenne, de a felnőttképzésben erre van lehetőség.
Európa gazdasági modellje megrekedt
A konferencián előadást tartott Dani Rodrik, a Harvard University közgazdásza, akinek kutatási területe a globalizáció, és aki bírálja a szabad kereskedelem túlértékelését.
Előadásában kiemelte, hogy Európa csapdába esett. Arról is beszélt, hogy a kontinens gazdasági modellje egyre nehezebben működik a megváltozott világgazdasági környezetben. Dani Rodrik szerint Európa azért került nehéz helyzetbe, mert a korábbi, exportvezérelt és globalizációra épülő növekedési modellje meggyengült, miközben még nem alakult ki egy új, innovációra és termelékenységre épülő gazdasági stratégia. Ezért beszél sok elemző arról, hogy az európai gazdaság egyfajta „köztes állapotban” vagy „csapdában” van.
Olyan munkahelyekre van szükség, amelyek a gazdaságot szolgálják. A közgazdász úgy véli, hogy a jövőben az új állások többsége a szolgáltatószektorban jelenik majd meg, de ezek kialakításához megfelelő képzéseket kell létrehozni.
Olyan stratégiára van szükség, amely az AI-t úgy állítja szolgálatba, hogy új munkahelyeket teremtsen.
Kiemelte: semmi sem károsabb annál, mint amikor az emberek elveszítik az állásukat. A munkahely a jólét, a méltóság és a társadalmi integráció szempontjából is fontos. Számos tanulmány szerint, amikor egyes régiókban sok munkahely szűnik meg, nemcsak az egyén veszít, hanem ez komoly társadalmi problémákat is magával hoz. Emelkedhet a bűnözés, nőhet a droghasználat, családok eshetnek szét, ha egy-egy térségben tartóssá válik a munkanélküliség.
A közgazdász szerint a munkaerőpiacon a jövőben inkább szakképzett emberekre lesz szükség, mint egyetemi végzettségűekre.
Kiemelte: a technológia nemcsak a termelékenységet képes javítani, hanem a munkavállalókat is segítheti. Az alacsonyabb képzettségű munkavállalók az AI segítségével magasabb szintű, fontosabb feladatokat is elláthatnak, vagyis az AI tudáselosztó szerepet is betölthet. Vannak olyan cégek, amelyek ezt már felismerték, és ezáltal produktívabbá tették működésüket.
Forrás: economx
Harvardi professzor beszélt arról, hogyan lehetnének jók a magyar munkahelyek
A jövő egyik legfontosabb feladata jó munkahelyeket teremteni, ahol a dolgozó is jól érzi magát, és a gazdaság egésze is nyer ezeken – hogy ezt miként lehet elérni, azt mutatta be Dani Rodrik harvardi közgazdász egy budapesti konferencián.
Sokan nem tudnak róla: különleges védelem jár a nyugdíj előtt állóknak
Komoly védelem illeti meg azokat a dolgozókat, akik öt éven belül érik el a nyugdíjkorhatárt. A munkáltatók jóval nehezebben szüntethetik meg a munkaviszonyukat, egy felmondásnál pedig magasabb végkielégítést kell kapniuk.
A Munka Törvénykönyve továbbra is védi azokat az idősebb munkavállalókat, akiknek a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 évük van hátra – hívta fel a figyelmet Farkas András.
A nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében aláhúzta, hogy e védelmi időszakban csak nagyon nyomós indokkal mondhatnak fel a munkáltatók a dolgozóiknak, és a végkielégítésre is más szabályok vonatkoznak.
A rendelkezések értelmében a 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha
- a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg
- olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait pedig a munkáltatónak kell bizonyítania.
Emellett a munkaviszony megszüntethető a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.
Ennek azonban feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló elutasítja az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot.
A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül – hívta fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
A normál esetben járó végkielégítéshez képest azok, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben mondanak fel,
- legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén további egyhavi,
- legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén további kéthavi,
- legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén további háromhavi végkielégítést kapnak.
Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Miként akkor sem jár, ha az érintett dolgozót már nyugdíjasként foglalkoztatták- tette hozzá a nyugdíjszakértő.
E szabályok változására ugyan nem kell számítani, ám az bizonyos, hogy több ponton át kell alakítani a nyugdíjrendszert, már csak az uniós források hazahozatala érdekében is. Az Európai Bizottság e téren is módosításokat vár el a kormánytól, szakértőik egyértelműen figyelmeztettek: az elöregedő társadalomhoz kapcsolódó kiadások érdemi kezelése nélkül a magyar államadósság a következő évtizedben a GDP 100 százaléka fölé emelkedhet.
Forrás: economx
Formabontó bérelszámolás – 2026/13.
A hazai kordiszkrimináció valós ára: Kétezermilliárdos növekedési tartalék hever parlagon a magyar munkaerőpiacon
A 45 év feletti, 20-30 éves tapasztalattal rendelkező vezetők és szakemberek munkaerőpiaci kiszorítása nem csupán HR-kihívás vagy egyéni probléma, hanem súlyos makrogazdasági és vállalati veszteség. A The Seniors számításai alapján a kordiszkrimináció Magyarországon évente 1400-2200 milliárd forintos GDP-kiesést okoz, ami a teljes nemzeti össztermék 1,6-2,5 százalékának felel meg. Csillag-Csatlós Csilla executive coach szerint a túl drága a senior munkaerő érvelés egy olyan számviteli illúzió eredménye, amely a negyedéves pénzügyi jelentésekben ugyan megtakarításnak látszik, de 12-18 hónapos időhorizonton drasztikus EBITDA-csökkenést és súlyos hatékonyságveszteséget okoz a vállalatoknak.
A lyukasóra beosztott munkaidőnek, az osztálykirándulás munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek minősül
A közalkalmazott pedagógus esetén az órarend által beosztott lyukas óra beosztott munkaidőnek minősül, annak teljes tartama alatt a pedagógus helyettesítésre kötelezhető, így az nem minősül munkaidő beosztástól eltérő munkavégzésnek.
Térképre vitték a magyar fizetéseket: Budapest nincs az élmezőnyben
Minden korábbinál részletesebb, interaktív térképen böngészhető, hogy az ország egyes településein mekkora az ott lakók éves bruttó és nettó átlagkeresete.
Alig történt előrelépés a kkv-k adminisztratív és finanszírozási terheinek csökkentésében
A Niveus egy évvel a közel 600 vállalkozás bevonásával készült országos kkv-felmérés után megvizsgálta, mi valósult meg a vállalkozások által megfogalmazott javaslatokból. Az eredmények szerint a könnyítési igények többsége ma is aktuális, miközben csak korlátozott előrelépés történt az adminisztratív és finanszírozási terhek csökkentésében.
2025 nyarán a Niveus, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közel 600 hazai kis- és középvállalkozás bevonásával végzett országos kutatást a vállalkozások működését nehezítő adózási, adminisztrációs és finanszírozási kihívásokról. A válaszok alapján összeállított szakmai javaslatcsomagot a szervezetek a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelkezésére bocsátották.
A vállalkozások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését, a finanszírozási terhek csökkentését, a foglalkoztatás ösztönzését és a kiszámíthatóbb szabályozási környezet kialakítását sürgették.
A Niveus egy év elteltével áttekintette, hogy a javaslatok közül mely területeken történt előrelépés.
„A vállalkozások tavaly nagyon világos üzenetet fogalmaztak meg: kevesebb adminisztrációt, egyszerűbb szabályokat és kiszámíthatóbb működési környezetet szeretnének. Egy év elteltével azt látjuk, hogy ezeknek a javaslatoknak a többsége továbbra is aktuális. Az új kormány számára most lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások mindennapi működését közvetlenül segítő intézkedésekkel javítsa a hazai kkv-k versenyképességét” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
