Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Minimálbér 2024: íme, minden részlet – 2023/24.

2023. november 29.

A távolléti díj szabályai és számítása
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély és annak ügyvédi kihívásai
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.

A bruttó átlagkereset 557 900 forint volt szeptemberben, 14,1 százalékkal magasabb
2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A munkahelyi zaklatás közvetett részesei: szem- és fültanúk
A prevenciós irodalom a zaklatás témakörében kifejezetten hangsúlyozza a határsértő, emberi méltóságot sértő szituációk tanúinak szerepét. Azokét, akik jelen vannak, akik közvetve ugyan, de részesei ezeknek a helyzeteknek; látják, hallják a történéseket, mintegy kívülállóként nyugtázzák a látottakat, hallottakat. A nemzetközi szakirodalom ’bystander’-ek-nek hívja őket.

253. szám Munkaügyi Levelek – 2023. november 28.

2023. november 28.

• Köznevelési dolgozók szabadsága
• Lemondási idő – a „rövidítés” lehetősége
• Ionizáló sugárzásnak kitett munkavállaló pótszabadsága
• Munkaszüneti napi munkavégzés külföldi online képzés esetén
• Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben
• Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen
• Egy cég és egy személy – két jogviszonyban
• Munkavállaló javára való eltérés – az éjszakai munka tilalmának oldása
• Home office – ami nem távmunka
• „Nők 40-nel” nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban
• Üzemi tanács tagjának fizetés nélküli szabadsága
• Köztisztviselői besorolás – az osztály meghatározása
• Kötbér áthárítása a kölcsönzött munkavállalóra
• Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek 2024. január 1-jétől
• Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága
• Pedagógusok illetménye vagy végkielégítése az új életpálya elutasításakor
• Téves besorolás következményei egészségügyi szolgálati jogviszonyban
• Köznevelés – a kisegítő dolgozók helyzete az új évtől
• Jubileumi jutalom a szakképzésben

A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény dilemmái – 2023/23.

2023. november 15.

Üzleti titok védelem, a prosperáló működés záloga
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re
A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.

Multicégek becsábítása: turbófokozatba kapcsolna a kormány
A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya, ami jelenleg 100 milliárd eurót (mintegy 37 850 milliárd forint) tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben az Audi Hungaria Zrt.-nél, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor.

Bombaként robbanthatja szét az egyéni vállalkozókat az új adójavaslat

2023. november 7.

A főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lesz fix járulékot fizetni havonta. Ez havonta 22 ezer, éves szinten 263 ezer plusz terhelést jelent, és több százezer vállalkozót érinthet. Mindezek mellett érdekes sunyítást találtunk a frissen benyújtott adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetben. A majd 190 oldalas szövegben szerepel egy módosítás, amely szűkítené a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listáját.

AJÁNLOM
Akár több százezer egyéni vállalkozó is komoly gondba kerülhet, ha életbe a lép a kormány javaslata. A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie.

Ez a főállású vállalkozók esetében eddig is így volt, az ő esetükben annyi lesz a könnyítés, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap, tehát nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetni, hanem csak a minimálbér után, de aki akar, magasabb összeget is fizethet. Emellett megszűnik a vállalkozói kivét is, a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kell majd adózni.

Havi plusz 22 ezer

Kellemetlenebb változás lesz, hogy az eddigi gyakorlattal szemben jövőre az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak is lesz kötelező fizetnivalója. Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más módon már biztosított, leginkább mert dolgozik valahol főállásban, a vállalkozást csak mellékesként űzi. Ez esetben a biztosítotti státusza rendezett – a munkáltatója fizeti a szochót, alkalmazottként ő maga a tb-járulékot és az szja-t. Hasonló a helyzet a tanulók, a katonák vagy a gyeden, gyesen lévő anyák esetében is.

Ez a világ változik meg 2025-től. A hivatalosan egyszerűbb szabályozás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy

a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékterheket – a tb-t és a szochót.

E kettő együtt 31,5 százalékos terhelést jelent, 18,5 százalék a tb-járulék, 13 százalék a szocho. Ez a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, de mire életbe lép a szabályozás, biztosan több lesz. Havonta ennyit tehát mindenképp be kell fizetni a költségvetésbe, akkor is, ha egy fillér bevétel nem keletkezik. Ez éves szinten 263 ezer forint, kicsivel kisebb összeg, mint annak idején a mellékállású katások kötelező adója.

Mondhatnánk, hogy rendben van, elvégre a kiskata is ennyi volt, hát most majd egyéni vállalkozóként is befizetünk ennyit, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Mert ha a vállalkozónak keletkezik bevétele, akkor ezen bevétel után természetesen további adókat és járulékokat is fizetnie kell a megállapított jövedelem után. Ez az adóalap a tételes költségelszámolást választó vállalkozók esetében értelemszerűen a költségekkel csökkentett összeg, az átalányadózók esetében pedig a jogszabály értelmében alkalmazott költséghányad alapján számított összeg.

A katánál az volt a deal, hogy az adót be kellett ugyan fizetni, de egyéb feladat és kötelezettség már nem volt, nem igényelt a katázás sem könyvelőt, sem egyéb adminisztratív feladatot. Az új javaslat ezzel szemben egyszerre tartalmaz fix összegű járulékfizetést, és tényleges bevétel keletkezése után további adó- és járulékfizetést. Hogy ez így kinek éri meg és kinek nem, az egyéni döntés kérdése, de kisebb bevétel mellett senkinek.

A volt katások jellemzően átalányadózók – ők nem tudnak sok költséget elszámolni, mert jellemzően szellemi munkát, szolgáltatást végeznek. Az átalányadózással 40 (egyes speciális szakmák esetében 80 és 90) százalékos költséghányad megállapítását engedi a törvény, azaz úgy veszi, hogy a bevétel 40 százaléka valamiféle költség, adót csak a bevétel 60 százaléka után kell fizetni. De ezt is csak akkor, ha az éves bevétel meghaladja a 2 millió forintot.

Ennyire lesz szívás

Mindezek után a helyzet nagyjából a következő lesz:

a mellékállású egyéni vállalkozók havonta 22 ezer forint járulékot kell fizessenek mindenképp a mostani nulla helyett;
ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell fizetniük.
Ha havonta például 200 ezer forint bevételt szed össze a mellékállású vállalkozó, akkor már túllépi az szja-fizetési határt, 2,4 millió forint bevétele lesz, ezután pedig egész évre az eddigi valamivel több mint 22 ezer forint adó és járulékfizetés helyett 280 ezer forintot kell fizetnie (a havi járulékfizetés és a 2 millió feletti összeg adója együtt), a teher tehát több mint tízszeresére nő. Ugyanez havi 500 ezer forint bevétel mellett 1 millió forint helyett majdnem 1,3 millió forint adót és járulékot jelent. A fix 263 ezer forint egyre kisebb adónövekedést jelent arányaiban, ahogy nő a bevétel, de a többség biztosan nem tud havi fél-egymillió forint mellékes bevételre szert tenni.

Hogy mit lehet ebben az esetben tenni? Ha megszünteti a vállalkozást és helyette megbízási szerződéseket köt – ha egyáltalán lehetősége lesz erre –, akkor a megbízási szerződésben majnem olyan mértékben kell adóznia, mintha munkavállaló lenne, sőt azzal is számolhat, hogy a megbízó (kifizető) az őt terhelő szochót is rá fogja terhelni, azaz eleve kisebb összegre tud majd szerződni. Leegyszerűsítve azzal számolhat, hogy korábbi munkadíjának majdnem felét el fogja vinni az adó, a járulék, plusz a ráterhelt szocho. Bár legalább az iparűzési adóval nem kell foglalkoznia, ez összességében így sem lesz jó megoldás. Azzal is bukni fog, ha megmarad vállalkozónak, de azzal is bukik, ha hagyja a vállalkozósdit és megbízási szerződésekkel dolgozik.

Ha havonta 200 ezer forintnál maradunk, az alábbi lesz a helyzet:

Megbízási szerződéssel a megbízó 177 ezer forintra fog szerződni, így a fizetendő szochót valójában a munkát végző megbízott fizeti ki azzal, hogy már előre levonják a munkadíjból. Egyéni járulék és szja terhelés mellett ami nála marad, az havonta 124 ezer forint, éves szinten 1,49 millió forint.
Ha ugyanezen összeg mellett megmarad egyéni vállalkozónak, továbbra is 200 ezer forintra szerződhet. Emellett fizetnie kell havi 22 ezer forint kötelező járulékot, plusz további 22,3 ezer forint szja-t és járulékot, összesen 44,3 ezer forintot. Vállalkozóként havonta ugyanakkor iparűzési adót is fizetnie kell, ami éves szinten 50 ezer forint, havonta nagyjából 6 ezer. Tehát marad havonta 140 ezer forint, éves szinten 1,68 millió forint.
Ha a havi bevétel ennél kisebb, a vállalkozói pozíció romlik, ha magasabb, akkor javul.

Sunyítás

A benyújtott közel 190 oldalas történytervezetben emellett szerepel egy módosítás, amely szűkítené a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listáját. Jelenleg háromféle adóslista érhető el a NAV honlapján:

egy excel tábla a legnagyobb adótartozókkal,
a 180 napon túl tartozást felhalmozók listája pdf-ben
és egy adatbázis, ahol cégekre lehet rákeresni.
Ezeket a listákat viszonylag dinamikusan frissíti a NAV, mondhatni naprakész – néhány hónap csak az átfutás.

A legkönnyebben használható lista értelemszerűen az excel táblázat, itt ráadásul az adótartozás összege és a megállapított büntetési tétel és bírság is fel van tüntetve. A lista elején rendre milliárdos tartozást felhalmozó cégek és ritkán magánszemélyek szerepelnek. Ez egy azonnali látkép, vagyis azok, akik épp az aktuális határozatok alapján tartoznak. Egy cég egyszer kerül fel ide, és mivel ez a lista negyedévente frissül, a következő listán már újabb szerencsések lesznek rajta.

A 180 napnál hosszabb ideje tartozók listája ábécé sorrendben tartalmazza a delikvenseket, ám itt nem szerepel az összeg a cég neve mellett. Egyik listán sincsenek rajta azok, akik perben vitatnak valami navos matekot, csak a határozatban elmarasztaltak, tehát tényleg azok, akik sárosak.

A harmadik lista a lekérdezős, ennél azok jönnek elő, akik az előző két, negyedévente frissülő lista valamelyikén már rajta voltak. A cég nevére keresve ki lehet túrni a gázos vállalkozásokat és vállalkozókat 2015-ig visszamenőleg. Egy ilyen lista vitathatatlanul hasznos lehet, hiszen ha itt megtaláljuk leendő szerződő partnerünket, akkor érdemes átgondolni a bizniszt. És ettől függetlenül is tanulságos, ha esetleg közbeszerzést nyerő céget, kormányzati cimborát, potentátot lelünk fel a többi csaló között.

Az adótörvények módosítása szerint ugyanakkor ez a lekérdezős lista lényegében értelmezhetetlenül le lesz butítva. A kormány tervei szerint ugyanis csak a 2021. június 10. előtti adatok lesznek hozzáférhetők, vagyis látni lehet majd egy aktuális helyzetképet, meg azt, hogy mi történt 2021 nyarát megelőzően, de hogy adott cég rendelkezett-e jelentős adótartozással mondjuk 2022 második negyedévében vagy az idén januárban, azt nem fogjuk tudni. Jelenleg a lista teljes mértékben naprakész, vagyis a 2023. harmadik negyedévi állapotot is tartalmazzák. Lehet, hogy érdemes lesz ezt lementeni, de tudni kell, hogy

nagyjából két év információja el fog veszni.

Vajon mi történhetett 2021. június 11-én és azt követően, amit jövőre már nem lehet megtudni? Nem tudjuk. De ilyen módosítások nem véletlenül kerülnek az adótörvénybe.

További szűkítést jelent, hogy a negyedéves listákra csak azok kerülnek fel, akik 100 millió forint feletti tartozást halmoztak fel. Jelenleg a cégeknél most is így van, ám a magánszemélyek esetében már 10 millió forint elegendő volt a szégyenlistára kerüléshez. Ez jövőre enyhül, a 100 millió forint csaláshatár lesz érvényes esetükben is. Pedig a 10 millió se kevés, ehhez az kell, hogy havonta átlagosan több, mint 830 ezer forint adót elcsaljunk. Ez nagyjából annyi, mintha havi több mint 1,5 millió forint bér után egy fillér adót és járulékot se fizetnénk be. Mindenesetre a kormány szerint ez az összeg nem olyan magas, hogy nagy adótartozásnak minősüljön, jövőre a magánszemélyeknek is ennek tízszeresét kell elcsalniuk ahhoz, hogy szégyenlistára kerüljenek.

Nagy szerencse, hogy a lottónyertes már nem kerülhet fel erre a listára. Jövőre ugyanis adómentes lesz a lottó, kenó, puttó játékokon elért nyeremény – pontosabban ez a pénz nem minősül jövedelemnek egyebek mellett az online kaszinók nyereményéhez hasonlóan. Az indokolás szerint azért lesz adómentes a lottónyeremény, hogy ezzel is a játék felé tereljék az embereket. Egyébiránt 15 százalék személyi jövedelemadó terhelné a nagy nyereményt, amit a kifizető Szerencsejáték Zrt. előzetesen le is von – vagyis jövőre már nem.

Forrás: Magyarnarancs

252. szám Munkaügyi Levelek – 2023. november 7.

• Minősítés – kötelező és lehetséges
• Pedagógiai asszisztens munkakörhöz szükséges szakképesítés
• Felmentés kérelemre – a munkakör betölthetősége
• Napi munkaidő számítása részmunkaidőben
• Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása köztulajdonú munkáltatónál
• Munkaidőn kívüli tevékenységért adott szabadnap
• Heti egy nap otthoni munkavégzés
• Munkaidőkeret megállapítása hetekben
• Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés
• Óradíjas munkavállalók munkabér-kifizetése munkaidőkeretben
• Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása – a „felszorzott” évek
• Pedagógus óraadóként visszakövetelhető-e a végkielégítés?
• Munkavégzési hely meghatározása
• Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása
• Szülő-csecsemő konzulens besorolása
• Óvodapedagógus rokkantsága

A friss Mt-változások gyakorlati tapasztalatai – 2023/22.

2023. november 1.

Azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés
A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.

Vajon tíz éve múlva lesz-e alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben?
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

A bruttó átlagkereset 555 900 forint volt 2023 augusztusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.