Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél

2024. november 2.

Stagnálás közelében a munkaerő termelékenysége a feldolgozóiparban Magyarországon
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar fejlesztése, amihez elengedhetetlenül fontos a versenyképes, azaz termelékeny munkaerő. A munkaerő-termelékenység azt méri, hogy az egyes munkavállalók átlagosan mennyit termelnek, azaz egy foglalkoztatott átlagosan mennyivel járul hozzá a GDP-hez. Magyarországon a munkaerő termelékenysége nagyon alacsony növekedést mutat a feldolgozóiparban 2010 óta…

Út a „gazdasági semlegességhez”: csökkenő kormányzati ambíciók a lakásépítésben
A kormány gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos pontja a lakásépítési számok megemelése. Ezt a célt ugyan már korábban is közvetetten (a CSOK-on, majd a Babaváró hitelen keresztül) nagy összegű támogatásokkal szándékozott ösztönözni a kormány, a kimondott „tervszámokban” nagy változások történtek az utóbbi években…

A GKI-t kérdezték, hogy hogyan lehetne versenyképesebb az Európai Unió
Az Európai Parlament korábbi képviselőit tömörítő hivatalos szervezet, az FMA (European Parliament – Former Members Association) felkérte a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t, hogy tartson előadást arról, hogy hogyan lehet versenyképesebb az Európai Unió gazdasága, és hogy mi lehet ebben Magyarország szerepe…

Októberben kissé tovább csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint októberben az üzleti szféra összesített várakozása nem változott az előző hónaphoz képest, de a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek…

GKI Hírlevél

2024. október 25.

Út a „gazdasági semlegességhez”: bérfelzárkózás
Úgy tűnik, a Kormány elhatározta, hogy erőltetett bérfelzárkózást hajt(at) végre a következő években. Ennek keretében a minimálbért 1000 euróra, a bruttó átlagkeresetet 1 millió Ft-ra várja 2028-ra…

Út a „gazdasági semlegességhez”: keleti vagy nyugati nyitás?
A kormányzat gazdasági stratégiájának és kommunikációjának lassan 15 éve fontos eleme a keleti nyitás, aminek két fő célja van: a magyar vállalatok térhódításának támogatása keleti országok gyorsan növekvő piacain, valamint a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) Magyarországra „vonzása”. Ezen terveket a termék – és szolgáltatásexport változásán, valamint a közvetlentőke-befektetések állományán keresztül érdemes vizsgálni…

A kormány „jövedelempolitikájának” várható hatása
A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a már megszokott KKV hitelprogramokat, lakásépítési terveket és „jövedelempolitikát”. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs még egy olyan európai ország rajtunk kívül, amely ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a csak részben a kormányzat által befolyásolt átlagbért….

GKI Hírlevél

2024. október 22.

Az USA Nagykövetség delegációja a GKI-ban
Jay Heung, az USA Nagykövetségének politikai és gazdasági helyettes-tanácsosa, valamint Dr. Fredrich Harkins Szilvia, a Nagykövetség gazdasági szakértője október 17-én a GKI irodájában jártak, hogy tájékozódjanak a magyar gazdaság, illetve munkaerőpiac helyzetéről és kilátásairól. A GKI szakértői csapata rövid áttekintést adott a jelenlegi helyzetről, illetve beszámolt a következő évekre szóló várakozásokról.

Út a „gazdasági semlegességhez”: Hanyatló nyugat?
A változó világrendről, új nagyhatalmak felemelkedéséről és a növekedés új forrásairól szólnak az elmúlt évek világgazdasági és geopolitikai elemzései, amelyek nagy hatással vannak a kormányzat gazdaságstratégiájára és külkapcsolataira…

GKI Hírlevél

2024. október 18.

GKI Hírlevél

2024. október 15.

Korai kis lépésekkel fenntartható a nyugdíjrendszer
A hosszútávú demográfiai folyamatok nemcsak az aktív korú népességre vannak hatással, hanem a majdani nyugdíjasokra is. Jelenleg Magyarországon 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas van, s ez szám a következő években nagy mértékben nőni fog. Hogyan hat ez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára?

Út a „gazdasági semlegességhez”: szolgáltatásexport
Magyarország külkereskedelmi mérlegével és a gazdaságra gyakorolt hatásával rendszeresen foglalkoznak elemzők, azonban leginkább a termék külkereskedelmi egyenlegről esik csak szó…

GKI Hírlevél

2024. október 10.

Ki fog majd dolgozni? A magyar munkaerőpiac következő évei
A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet. A nyugdíjrendszer jelenlegi működési elve (felosztó-kirovó rendszer, azaz a foglalkoztatottak tartják el a nyugdíjasokat) a mostani formában nehezen fenntartható és kérdéses a működésének jövője is…

GKI Hírlevél

2024. október 9.

Jó gondolat, rossz kivitelezés – a CSOK hatásai
2023-ig 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni…

GKI Hírlevél

2024. október 1.

Szeptemberben enyhén csökkent a GKI konjunktúraindexe
GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti…

GKI Hírlevél

2024. szeptember 26.

Már csak az EU negyedik legmagasabb inflációja van Magyarországon
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió éves fogyasztói árindexe 2024 augusztusában 2,4% volt és így érezhetően csökkent a júliusi 2,8% értékhez képest.

Szeptemberben enyhén csökkent a GKI konjunktúraindexe
GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti…

GKI Hírlevél – A magyar közigazgatás digitalizációja

2024. szeptember 13.

Gyorsan javul a hazai digitális közigazgatás, de még van tér a fejlődésre

Mindnyájunkban ott él a kép, ahogyan bolyongunk a közigazgatás bürokráciájának útvesztőiben: sorban állás, nyomtatás, szkennelés, iktatás, majd türelmes várakozás, míg elér ügyünk az illetékeshez. Természetes, hogy befizetett adónkért szeretnénk a legjobb ügyfélélményben részesülni. A közigazgatási szolgáltatások digitalizációja mindehhez nagyban hozzájárul.

De hogyan is teljesít hazánk ezen a területen?

Elsősorban a folyamatos fejlődést érdemes kiemelni, melyhez nagymértékben hozzájárult a Covid-járvány: az otthoni ügyintézés iránti igény sokszorosára nőtt ebben az időszakban, ezzel párhuzamosan a közigazgatás is próbált alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az erőfeszítéseket jól mutatja, hogy míg 2019-ben a közigazgatási szervezetek 49%-a alkalmazott informatikai szakembereket, addig 2023-ra már 57%-uk tett így.^[1]

A közigazgatási intézmények honlapján elérhető elektronikus közigazgatással kapcsolatos szolgáltatások arányainak változása, 2019–2023

Forrás: KSH (2024)

Ezzel párhuzamosan mind az önkormányzatok, mind az államigazgatási szervek weboldalainak minősége szép ütemben fejlődött. Mára az önkormányzati honlapok 94%-án szerepelnek helyi vonatkozású hírek, valamint 90%-án ügyfélszolgálati információk.^[2] Az államigazgatási szervezetek honlapjai 99%-án találhatók szervezeti információk és elérhetőségek, és 94%-án ügyfélszolgálati információk. Mindez hatalmas előrelépés az előző évekhez képest.^[3] A legnagyobb tér a további fejlődésre a teljes körű online ügyintézés előtt van, a közigazgatási szervek 15%-a biztosítja ezt a funkciót.

Hogyan állunk EU-s összevetésben?

A közigazgatási intézményekkel az előző egy évben online kapcsolatba lépők (pl. weblapot felkeresők) arányát tekintve kedvezőek a hazai adatok: a magyarok 82%-a tett így, az EU-s 75%-kal szemben (2019-ben ez az arány még csak 67% volt nálunk, és 60% az unióban).^[4]

Bár szívesebben tájékozódik a közigazgatási szervek honlapjáról a hazai lakosság, mint az uniós átlag, az online ügyintézés lehetősége egyelőre kisebb mértékben biztosított polgártársaink számára: az Európai Bizottság ezt mérő indexén a százból 73 pontot kapott a magyar közigazgatás, míg az uniós átlag 79 pont.^[5] A vállalatok számára elérhető online szolgáltatásokat tekintve még nagyobb a lemaradás: ezen a téren 75 pontot tudunk felmutatni az Európai Unió 85 pontjához képest.^[6]A lakossági online ügyintézés mobiltelefon kompatibilitását tekintve is súlyos lemaradásaink vannak: e tekintetben utolsó előttiek vagyunk az uniós rangsorban.^[7]

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés szempontjából azonban meglehetősen jól állunk: 100-ból 85 pontot értünk el ezen a skálán, jelentősen meghaladva az unió 79 pontos átlagát.^[8] Itt érdemes megemlíteni az EESZT-t (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), mely fejlesztése nagyban hozzájárult a kedvező számokhoz.

Összességében tehát elmondható, hogy a hazai közigazgatás digitalizációja egyre bővül, de még bőven van hova fejlődnünk. A reformok mikéntje azonban nem mellékes. Mint előző elemzésünkben is írtunk róla, bár a lakosság digitális készségei folyamatosan javulnak, ezt tekintve még mindig jelentős különbségek vannak különböző demográfiai csoportok közt. A társadalom perifériáján élők (és a legidősebb korosztályhoz tartozók) gyakran nem rendelkeznek az online ügyintézéshez nélkülözhetetlen alapszintű digitális képességekkel, így kiemelten fontos, hogy a digitális fejlesztésekkel párhuzamosan közigazgatás ne engedje el az analóg világban élők kezét sem.

Vannak erre nézve kedvező példák hazánkban: egyes önkormányzatoknál az ügyintéző munkatárs az ügyféllel közösen végzi az adatok felvitelét, így a digitálisan kevésbé felkészültek is élhetnek az online ügyintézés lehetőségeivel. Ugyanakkor a tervbe vett további lépések (pl. e-személyi igazolvány) remélhetőleg nagy lökést adnak majd a folyamatnak.

^[1] KSH (2024)

^[2] KSH (2024)

^[3] KSH (2024)

^[4] Európai Bizottság (2024)

^[5] Európai Bizottság (2024)

^[6] Európai Bizottság (2024)

^[7] Európai Bizottság (2024)

^[8] Európai Bizottság (2024)