Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél

2024. augusztus 28.

Augusztusban nem változott a GKI konjunktúraindexe
GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint augusztusban…

A vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak…

GKI Hírlevél

2024. augusztus 14.

Hogyan alakulnak a bérek Magyarországon 2024-ben?
A KSH adatai szerint 2024 májusában a vállalati szférában a bruttó átlagkereset 664 ezer forint volt…

Digitális kompetenciák Magyarországon
Napjaink információs társadalmában a digitális kompetenciák felértékelődnek a munkaerőpiacon, a munkatermelékenység nagyban függ attól, hogy…

Magyarország 20 éve az eu-ban: hogyan változott a hazai adósság?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató…

Tényleg sokat adóznak a magyarok?
A közbeszédben gyakran találkozunk a magas hazai adókulcsok kritikájával. Ha nem vagyunk kedvezményekre jogosultak, bruttó…

GKI Hírlevél 2024. április 22.

2024. április 22.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban negatívan korrigált
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint áprilisban az üzleti világ és a lakosság is valamelyest kedvezőtlenebb kilátásokról számolt be, mint márciusban. Így a GKI konjunktúraindexe 2 ponttal csökkent, ami valamivel kisebb a márciusi javulásnál (ami 3 pontos volt). A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei viszont kissé erősödtek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága érdemben javult az előző hónaphoz képest.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén is elnyerte a Business Superbrands díjat
Immár tizedik alkalommal kapta meg a Business Superbrands díjat a GKI Gazdaságkutató Zrt., és ezzel ismét bekerült a legkiválóbb üzleti márkák közé. Az elismerést és az egy évig velejáró védjegyhasználatot egy többlépcsős kiválasztás után ítélte oda a Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, exportvezérelt növekedési modellel. 2004 és 2008 között – mindössze 4 év alatt – duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait: a 2008-as pénzügyi válság következtében 2009-ben 22%-kal csökkent a hazai termék és szolgáltatás kivitel.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a foglalkoztatottság?
Magyarországon 2004-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 56,8% volt. Ez 2022-re 74,4%-ra emelkedett, ami egészen kiemelkedő, 17,6 százalékpontos növekedést jelent. A foglalkoztatottsági szint változása azonban nem volt egyenletes: 2004 és 2010-közt lényegében 57%-on állt, majd a 2010-es évek elejétől rapid módon emelkedni kezdett. 2020-ban a koronavírus-válság miatti elbocsátások miatt egy nagyon enyhe (az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb) csökkenés jelentkezett, de ezt követően újra növekvő pályára állt a mutató.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2024-re
A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít. A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest.

Márciusban 3 ponttal emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint márciusban az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal tudott emelkedni. A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei valamelyest enyhültek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott az előző hónaphoz képest.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak a nyugdíjak?
Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt (ez 241%-os emelkedést jelent).1 Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak a keresetek?
Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a munkaerőköltség?
A munkaerőköltség változása befolyásolja a versenyképességet mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. A vállalkozások érdekeltek a munkaerőköltségek alacsonyan tartásában, az államok pedig abban, hogy a cégeknek vonzó gazdasági környezetet teremtsenek, aminek egyik szegmense lehet a munkaerőköltség (alacsony bérrel vonzani a befektetőket). De mi határozza meg a munkaerőköltséget?

GKI Hírlevél 2023. február 28.

2024. február 28.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak az árak?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája az árak változása.

Februárban 3 ponttal csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint februárban az üzleti várakozások csak hibahatáron belül változtak, de a lakossági kilátások, a kiugróan kedvező januári adat után, jelentősen romlottak. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent januárhoz képest. A cégek foglalkoztatási szándéka nem változott érdemben, míg áremelési terve valamelyest enyhült. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága 13 havi mélypontra esett vissza.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája a lakosság fogyasztása.

Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben?
Magyarországon az EU-s csatlakozást követően javult a lakosság bizalma az Európai Unióval szemben (ekkor a válaszadók közel kétharmada bízott benne). A 2008-as válság következtében azonban ez a bizalom megrendült: 2008-ban 50% alá esett a bizalmi-index, majd egy rövid növekedési időszak következett 2010-ig.

GKI Hírlevél 2024. január 29.

2024. január 29.

A jövő feléléséhez vezet a kormány gazdaságpolitikája
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.

Januárban másfél éves csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest.

Januárban a GKI fogyasztói bizalmi indexe kétéves csúcsára emelkedett
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint januárban a lakossági várakozások jelentősen javultak decemberhez képest, így a GKI fogyasztói bizalmi indexe közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.

GKI Hírlevél 2023. december 18.

2023. december 18.

Decemberben kilenc havi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint decemberben a lakossági várakozások lényegesen, az üzleti szektor kilátásai enyhén javultak novemberhez képest, így a GKI konjunktúraindexe kilenc havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándékai csak hibahatáron belül javultak, áremelési terveik viszont határozottan erősödtek az előző hónaphoz képest.

GKI Hírlevél 2023. december 15.

2023. december 16.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/4. előrejelzése 2023-24-re
A magyar gazdaság 2023 őszére túljutott a 2022. évi országgyűlési választások előtti osztogatás belgazdasági és az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények okozta válság legnehezebb szakaszán.

Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak
dr. Molnár László az Országos Nyugdíjas Parlament 2023. november 10-i konferenciáján tartott „Nyugdíjak vagy „nyög”-díjak” címmel megtartott előadása.

Terjednek a kórházi fertőzések, mégis keveset költenek higiéniára az intézmények
A jelentős Európai Uniós támogatás ellenére 2010 és 2019 között a GDP 5%-áról 4,3%-ra csökkent a költségvetés egészségügyre fordított kiadása, mely a COVID-járvány által támasztott nagymértékű ellátási szükséglet ellenére is mindössze 5,2%-ra emelkedett 2020-ra, illetve 5,3%-ra 2021-re (azóta ez az arány valószínűleg csökkent).

Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).

Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni
Novemberben újabb szakaszához érkezett a gazdaságpolitika kudarcaiért – például a magas inflációért és a recesszióért – viselt felelősségről folyó folytatásos kormányzati színjáték.

Rekordot döntött a tőkejövedelmek növekedése 2022-ben
A NAV 2022-es adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Ez közel 65 ezer fővel (25%-kal) több, mint egy évvel korábban. Szintén növekedtek a nettó tőkejövedelmek a 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra (közel 23%-os emelkedés), így egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nettó tőkejövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció (+14,5%).

A települési jövedelmek közötti különbségek főleg a diplomások eltérő arányára vezethetők vissza
A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer Ft-tal szemben a községek átlaga csak 243 ezer Ft. De még a megyei jogú városok átlaga is 11%-kal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42% a különbség az előbbi javára.

10 százalék alatt a magyar infláció, máshol már csak 3 százalék
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese azt mondja, az eurózóna országaiban azonban már csak 3 százalék körüli az infláció, vagyis a magyar adat háromszor magasabb. Itthon vajon mikor mehetünk 5 százalék alá, vagy mikor érhetjük el a 3 százalékot? És vajon miért érez úgy a lakosság szeptemberben, hogy az infláció valójában 30 százaléknál is nagyobb? Erről is beszélgetünk a következő percekben Karsai Gáborral, a GKI vezérigazgató-helyettesével.

Novemberben enyhén emelkedett a GKI konjunktúraindexe
Novemberben a fogyasztók kissé borúlátóbban, az üzleti világ viszont valamelyest optimistábban tekint a közeljövőre, mint tette azt októberben – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató által, – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe érezhetően emelkedett, a cégek foglalkoztatási szándékai javultak, áremelési terveik pedig csökkentek az előző hónaphoz képest.

GKI Hírlevél – 2023. július 24.

2023. július 25.

Júliusban emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeinek öszszefoglaló mutatója, a konjunktúraindex, a júniusi jelentős csökkenés után, júliusban érezhetően emelkedett, s ezzel visszatért az áprilisi szintre. Az üzleti és a fogyasztói kilátások is javultak. Júliusban a foglalkoztatási várakozás enyhén élénkült, de a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött júniushoz képest. A cégek áremelési törekvése alig változott egy hónap alatt, a fogyasztók inflációs várakozása enyhén emelkedett.

A NER zavartalanul üzemel a kormányzaton belüli gazdasági viták alatt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Visszaeső gazdaság, elcsúszó költségvetés, újabb kiigazítások – mi vár Magyarországra?
Karsai Gábor cikke a Portfolio.hu portálon.

GKI Hírlevél – 2023. június 28

2023. június 28.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.

GKI Hírlevél – 2023. június 26.

2023. június 26.