Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Miért jogellenes a próbanap? – 2018/24. szám

2018. november 29.

Nemet mondani – a munkáltatói utasítás megtagadása
A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása. Tovább…

A szabadság kiadása részmunkaidőben
A szabadság a részmunkaidőben dolgozó munkavállalót is megilleti, mégpedig azonos mértékben, mint a teljes munkaidős kollégáit. De hogyan kell kiadni a szabadságot, ha a munkavállaló nem heti öt napon dolgozik? Vajon öt nap szabadságot kell kiírni akkor is, ha a csak hétfőn, szerdán és pénteken van beosztva a munkavállaló? Tovább…

Miért jogellenes a próbanap?
A munkavállaló képességeiről való meggyőződésre a próbaidő szolgál, nem lehet munkaszerződés nélkül „kipróbálni” a munkavállalót. Ennek a jogellenes gyakorlatnak súlyos szankciói lehetnek. Tovább…

Megbízási jogviszony a gyakorlatban
Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Lehetőség van dolgozni munkaviszonyban, megbízási-, vállalkozási-, bedolgozói jogviszonyban, felhasználói szerződéses jogviszonyban (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban), tanulóként tanulói szerződéssel vagy együttműködési megállapodással, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, segítő családtagként, továbbá a társaság tagjaként társas vállalkozóként. Fentiek közül ebben a cikkben a megbízási jogviszonyt és annak legfontosabb elemeit mutatjuk be, a gyakorlati élet alkalmazhatóságában. Tovább…

2019-től nem kell nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíjas munkavállalónak
Még csak ízlelgetjük azt a kedvező változást, hogy 2019. január 1-jétől módosulnak a nyugdíj melletti keresőtevékenység szabályai, de már most nagyon sok gyakorlati kérdés felmerül az új helyzettel kapcsolatban. Tovább…

Munkaügyi ellenőrzés kisokos – 1. rész
Azok a cégek, amelyek átestek már munkaügyi ellenőrzésen, tudják mennyire fontos a foglalkoztatásra vonatkozó előírások betartása. Az esetleges hiányosságok feltárása érdekében első lépésként szükségszerű alaposan megvizsgálni a cég működését, tevékenységét, szerződéseit, nyilvántartásait, és adminisztrációs feladatait. Ezzel a cikkel elsősorban az a célunk, hogy felkészülten lehessen fogadni a váratlanul betoppanó munkaügyi ellenőröket. Tovább…

Messziről pont úgy néz ki, mint egy szerződés

2018. november 27.

MESSZIRŐL PONT ÚGY NÉZ KI, MINT EGY SZERZŐDÉS
Szerződésnek néz ki, még sem az? Sajnos van ilyen: ezek a semmis szerződések. Mikor, és hogyan lesz semmis egy szerződés? Ki hivatkozhat rá? Mit tesz a bíróság, ha észreveszi, hogy a szerződés semmis? Szakértőnk válaszából kiderül! Tovább…

BLACK FRIDAY: NAGYOT LEHET SZAKÍTANI, DE DRÁGA IS LEHET AZ ÁRA
A fogyasztóvédelmi hatóságok is fokozottan figyelnek erre az időszakra, ezért a kereskedőknek érdemes szakértőkkel előre egyeztetniük az akcióik tartalmát, mivel ha hibáznak, akár több millió forintos bírságot is kaphatnak. Tovább…

ITTHON CSAK VÁGYÁLOM A PAPÍRMENTES IRODA
Sokszor halljuk, hogy milyen jó lenne egy papírmentes irodában dolgozni, ahol már minden információ elektronikus formában érhető el, és egyre többen próbálkoznak is ennek kialakításával, de sajnos úgy tűnik, eddig eredménytelenül. Tovább…

BLACK FRIDAY: A NÉGY LEGGYAKORIBB JOGSÉRTŐ TRÜKK
Szinte mindenütt találkozhatunk Black Fridayre építő ajánlatokkal. A néhány nap múlva kezdődő óriási akció kapcsán a CP Contact segít áttekinteni, mikor számít mindenképpen tisztességtelennek egy-egy visszautasíthatatlannak látszó ajánlat. Tovább…

Munkaügyi Levelek 173. sz.

2018. november 26.

• Műkörmös tanulmányi szerződése
• Kegyeleti jog megsértése miatti sérelemdíj
• Céges gépjármű használatával kapcsolatos adatközlés
• Osztályfőnök foglalkoztatása csökkentett munkaidőben
• Magáncélú távollétek munkaidőben
• Szabadságmegváltást mellőző megállapodás érvényessége
• Ügyelet és szabadság áthelyezett munkanapon
• „Túlvett” szabadság visszakövetelése
• Munkaszüneti napi munkaidő-beosztás munkaidőkeret hiányában
• Átszervezéssel indokolt felmentés
• Gépjárművezetői pótlék
• Pedagógus fizetési kategóriájának megállapítása
• Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér
• Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása
• Rendkívüli munkavégzés alapbér-osztószámának számítása
• Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért
• Próbaidő kikötése határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynál
• Bírság levonása a munkabérből
• Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
• Járóbeteg együttműködési kötelezettsége
• Megrendelésektől függő munkavégzés

GKI Hírlevél – 2018. november 26.

Novemberben is kedvezően alakult a GKI konjunktúraindexe​​​ 
Novemberben lényegében változatlan maradt a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások október után most is javultak, a fogyasztóiak viszont tovább csökkentek. Az üzleti bizalmi index idei átlaga körül alakult, a fogyasztói viszont ez évi mélypontja közelében van, de továbbra is optimizmust jelez. Tovább…

Az internetezők idén átlagosan 41 ezer forintot szánnak a karácsonyi ajándékokra
A GKI Digital mérései szerint a 2017-es Black Friday akciók átlagos online kosár értéke 25 ezer forint volt. Ez az idei évben 30 ezer forint fölé emelkedhet. – derül ki Árukereső.hu és a GKI Digital felméréséből. Tovább…

Médiaszerepléseink
2018. november 14.
Vértes András a kedvezményes lakásáfáról az “ATV Start”-ban

Ha kirepül a kanapé: ki a felelős a lakásból kidobott tárgyért?

2018. november 20.

HA KIREPÜL A KANAPÉ: KI A FELELŐS A LAKÁSBÓL KIDOBOTT TÁRGYÉRT?
Az épületkárok sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár személyének beazonosítása. Tovább…

ÁTÍRJÁK A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNYT
Módosítaná a kormány a Közbeszerzési Törvényt, a javaslattal várhatóan beépítésre kerülnek az elektronikus közbeszerzés részletszabályai – hívta fel a figyelmet szakértőnk, a Parlament oldalán megjelent javaslat alapján. Tovább…

A TISZTESSÉGTELEN FELTÉTELEK NEM TESZIK SEMMISSÉ A DEVIZAHITELES SZERZŐDÉSEKET
A devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása céljából módosító magyar jogszabályi rendelkezések összhangban vannak az uniós joggal – így látja az Európai Bíróság főtanácsnoka. Tovább…

MEDDIG KELL BEJELENTENI A TÉTELES ADÓFIZETÉST?
Meddig kell bejelenteni a KATÁ-s vállalkozónak a tételes adófizetést? Mi történik, ha a határidőt elmulasztja? A válasz kiderül a Reggeli egyperces összeállitásból. Tovább…

Minden, amit a próbaidőről tudni kell – 2018/23. szám

2018. november 15.

Elszámolás munkaidőkeretben
Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, sokszor nehezen átláthatóvá válik a havonta teljesített óraszám elszámolása. Az alábbiakban összefoglaljuk az elszámolási szabályokat, felhívva a figyelmet, hogy a tényleges teljesítés elszámolásától való eltérés általában jogellenes. A munkaórák mellett pedig hasonlóan fontos figyelni a munkavállaló kereten belül beosztott heti pihenőidejére is. Tovább…

Minden, amit a próbaidőről tudni kell
Munkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt. Tovább…

Készen állunk rá, hogy élvezzük a robotika gyümölcseit?
A robotizált folyamatautomatizálást alkalmazó szervezetek bevallása szerint javult a hatékonyságuk, csökkentek a költségeik és jobb minőségű döntéstámogató információkat tudtak kinyerni a rendszereikből – derült ki a Deloitte negyedik Globális Robotikai Felméréséből. A tanulmány azokat a globális piaci trendeket elemzi, amelyek a robotika, illetve a kognitív automatizálás területein egyre inkább hazánkban is megfigyelhetőek lesznek. Tovább…

Határozott idejű szerződések láncolata
Lehet-e egy munkavállalót folyamatosan három hónapos szerződésekkel foglalkoztatni, és ha már nincs rá szükség, egyszerűen nem meghosszabbítani az utolsó szerződését? A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat. Tovább…

Füstmentes munkahely: ezt mondja a munkajog
A füst zavarja a többi kollégát, az ügyfeleket, a dohányzók pedig minden órában hosszú percekig „lógnak” a munkából. Megtilthatja, illetve korlátozhatja-e a munkáltató a munkahelyi dohányzást, vagy tűrnie kell az alkalmazottai káros szenvedélyét? Tovább…

Polgármester elleni munkaügyi per
Polgármesteri tisztség megszüntetése iránti munkaügyi per megindítására akkor van jogszerű lehetőség, ha a kormányhivatal által a képviselő-testületnek tett törvényességi felhívás eredménytelen volt, azaz a törvényességi felhívás a polgármesteri tisztség megszüntetését kérte és a képviselő-testület annak nem tett eleget – a Kúria eseti döntése. Tovább…

Támogatásra pályázhatnak a szülők a bölcsődei ellátáshoz
Majdnem 10 milliárd forintos keretösszeggel megjelent a “Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. Tovább…

Jogszerű-e ha a munkáltató óraszámba számolta át a szabadságot?

2018. november 13.

Férjem cégénél 2018.08.01-től 8 órás munkarendről átálltak 12 órás munkaidőre. Szerződésben így határozták meg: „A napi munkaidő 12 óra (folyamatos munkarend, 6-18, 18-6, 2×2+48, 2 nap délelőtt, 2 nap pihenő, 2 nap délután, 2 nap pihenő). A munkaszerződés jelen megállapodással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.” Azonban a szabadságokat átszámították órába, de 8 órával. Férjemnek még 18 nap szabadsága volt, amit 144 órában állapítottak most meg neki, ami 12 órában ugyebár 12 napot jelent. Ez így jogszerű?

A munka törvénykönyve így rendelkezik a szabadság kiadásáról: A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Emellett a törvény lehetőséget biztosít a szabadság órákban való elszámolására is: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Tehát a törvény lehetőséget biztosít a szabadság mind munkanapban, mind a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban történő elszámolására.

Munkaidőkeret alkalmazásával lehetséges, hogy a munkáltató a törvényben meghatározott napi 8 órás munkaidőtől eltérően- ebben az esetben 12 órában határozza meg az adott napra a beosztás szerinti munkaidőt. Ebben az esetben, ahogy Ön is írta a munkavállaló 2 napon végez munkát, majd 2 napig nem. Így lesznek olyan napok, amikor a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, de nem is a heti pihenőnapját tölti. Ez az ún. szabadnap vagy kiegyenlítő nap, ami tulajdonképpen egy olyan munkanap, amelyre a beosztás szerinti munkaidő 0 óra. Ahogy azt korábban írtam, egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét mindennapja munkanapnak számít- kivéve a beosztás szerinti pihenőnapot és a munkaszüneti napot-, vagyis az a nap is munkanapnak számít, amikor a munkavállaló nem a heti pihenőnapjait tölti, de munkát végeznie sem kell, mivel arra a napra vonatkozóan a beosztás szerinti napi munkaidő 0 óra.

Megjegyzem, hogy a fentiek szerinti szabadságkiadási gyakorlat ugyan a magyar jog alapján jogszerű, azonban álláspontom szerint az uniós jogba ütközik. Ennek különösen akkor lehet jelentősége, ha az Ön férje állami vagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál dolgozik.

Jó-e, ha a jegyzett tőkét apportáljuk?

2018. november 12.

JÓ-E, HA A JEGYZETT TŐKÉT APPORTÁLJUK?
Bizonyára sok vállalkozóban felmerült már a kérdés, hogy a pénzbeli vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással jár-e jobban vállalkozása. Elsőre egyszerűbbnek tűnhet egy már meglévő eszközt a társaság rendelkezésére bocsátani, mint előteremteni a szükséges pénzt. Tovább…

MIT TEHET A MUNKAVÁLLALÓ, HA A NEM FIZETIK KI A MUNKABÉRÉT?
Időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállalók munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére? Tovább…

ÖRÖKÖLHETŐ A SZABADSÁG, ILLETVE AZ ÁRA
Az elhunyt munkavállaló örökösei pénzbeli megváltást igényelhetnek a volt munkáltatójától azon fizetett éves szabadságért, amelyet e munkavállaló nem vett ki – mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság. Tovább…

2019: KÁNAÁN A NYUGDÍJASOK FOGLALKOZTATÁSÁBAN
Azok a magánszemélyek, akik 2019. január 1-től saját jogú nyugdíj mellett végeznek munkát, jövedelmük után csak 15 %-os személyi jövedelemadó fizetésre kötelezettek, és mentesülnek az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék megfizetése alól. Tovább…

Minimálbér-emelés: mibe kerülne ez nekünk?

2018. november 10.

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

A sajtóban megjelent előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 forintról 150.000 forintra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 forintról várhatóan 202.000 forintra növekszik január elsejétől.

A munkavállalók szemszögéből nézve mindenképp üdvözlendő a változás, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon hogyan érinti ugyanez a másik felet, azaz a munkáltatókat. Vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése? Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetőjének legfrissebb blogbejegyzése segítségével megpróbáljuk felmérni az intézkedés lehetséges hatásait.

Tekintve, hogy a jelenleg ismert jogszabályok szerint a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke csak 2019. július 1-től csökken 19,5%-ról 17,5%-ra, érdemes a számokat ennek tükrében vizsgálni:

A táblázatból jól látható, hogy a minimálbér emelkedése 1 fő munkavállaló esetén közel 15.000 forint többletköltséget jelent a munkáltatónál havonta, míg ezt csak az év második felében enyhíti valamelyest a szocho csökkenése, amelynek következtében a 2018-as évhez képest csak mintegy 11.500 forinttal kell többet kigazdálkodnia a munkáltatónak a minimálbér kifizetése érdekében. A változások következtében a minimálbéres munkavállaló havonta mintegy 8.000 forinttal több nettó fizetésre számíthat.

Ugyanezen számok a garantált bérminimum kapcsán a következők szerint alakulnak:

Mint látható, a garantált bérminimum emelkedése 2019. első félévében személyenként és havonta több mint 26.000 forinttal terheli a munkáltatókat, míg a második félévben a szocho csökkenés következtében már nem egészen 22.000 forint a költségnövekedés a 2018-as évhez képest. A változások eredményeként a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók 2019-ben több mint 14.000 forinttal magasabb nettó fizetést kaphatnak az idei évihez képest.

A szocho csökkenése csak 2019. második felében hozhat némi könnyítést a munkáltatóknak, így az előre beharangozott 2 százalékpontos csökkentés, egész évben azonos bérszínvonal mellett a 2019-es év vonatkozásában tulajdonképpen 1 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

Cafeteria 2019: milyen juttatást adjak jövőre?

Egyelőre még kevesen tértek napirendre a júliusban elfogadott törvényi változások láttán. Végül is nem törölték el a cafeteria rendszert, csak nincs értelme fenntartani. 2019-ben a SZÉP kártyán kívül jelentéktelen juttatások maradtak, legalábbis olyan, ami minden munkavállalónak adható, nem sok.

Szintén érdekes megfigyelni, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum összege az ismertté vált tervek szerint úgy lett megállapítva, hogy még a szocho csökkentés után sem csökken lényegében az idei szint alá a befizetendő összeg. Az év egészében költségvetési oldalról egyértelműen pozitív az egyenleg csak a szocho esetében is, míg az összes többi változatlan adókulcsú adó esetén további többletbevételekre lehet majd számítani.

Fentiek kapcsán az érdekképviseletek még nem adták fel annak a reményét, hogy a szocho csökkenést valamilyen módon előrébb lehessen hozni és 2019. január 1-től életbe lépjen a vállalkozások részére könnyítést hozó szabály. Különös tekintettel arra hogy egyes üzleti ágazatokban igen erős a munkaerőpiaci nyomás, amely alapján nem lesz elegendő a jogszabályban előírt minimumnak megfelelő bérszínvonalat tartani, hanem azt meg kell még toldani valamennyivel, ha az érintett vállalkozások életben akarnak maradni a piacon.

Versenyképesek a magyar fizetések?

Tovább árnyalja a helyzetet a környező országokkal való euró alapú összehasonlítás, melynek érdekessége, hogy a 2018. első félévi adatok szerint a magyar minimálbér 444,69 EUR összegnek felelt meg, melyet 310 forint körüli árfolyamon számítottak, míg ugyanezen forintösszeg az Eurostat 2018 második félévi statisztikái szerint már csak 418,47 eurót ér. A jelenleg 325 forint körül mozgó árfolyammal kalkulálva a jövőévi 150.000 forintos minimálbér csak 461,54 eurónak felel meg. Az eurózónán kívüli tagállamoknál a 2018-as évközi árfolyammozgások magyar, cseh és lengyel viszonylatban lefelé viszik a minimálbér euróban számított értékét, míg a románok esetében stagnálás látszik, viszont  Horvátországban tovább növekedett a minimálbér euróban számított értéke. Kérdés, hogy a közeljövő gazdasági történései és az árfolyamok alakulása mellett a jövő évi minimálbér emelés elegendő lesz-e arra, hogy legalább a környező országok körében a középmezőnyben tudjunk maradni?

A baleseti adó eltörlésével nem lesz olcsóbb a kötelező

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges.

Felmerült a szakképzési hozzájárulás megszüntetésének ötlete is, mely további 1,5% megtakarítást hozhatna a vállalkozások (esetleg valamilyen részben áttételesen a munkavállalók) konyhájára. Félő azonban, hogy a szakképzési hozzájárulás eltörlése után más hasonló mértékű bevételi forrás után nézne a kormányzat, amelynek kimenetele nem biztos, hogy kedvezőbb lenne a vállalkozások számára.

A kieső cafeteria elemek fájni fognak a munkavállalóknak

Mint sokak számára ismeretes, szinte csak a SZÉP-kártya marad meg jövőre azon kedvezményes lehetőségek közül, amelyet a munkáltatók a leggyakrabban alkalmaztak Cafeteria juttatásként.

A minimálbéren illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók kapcsán azért is különösen érdekes ez a kérdés, mert ők azok, akiknek a leginkább sovány vigasz, hogy esetleges béren felüli plusz juttatásaikat wellness szállodában vagy étteremben költhetik el, amikor a család mindennapi kiadásait is csak szűkösen tudják fedezni. Azonos adóteher mellett az idei év végéig 100.000 forint pénzjuttatást is kaphattak, nem is beszélve arról, hogy bizonyos esetben akár lakhatási céljaikra is kaphattak adómentes támogatást.

Kérdés persze, hogy az ilyen munkavállalók kaptak-e egyáltalán bármilyen béren felüli plusz juttatást az eddigiekben. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy a nyáron kihirdetett adócsomagban szereplő adómentes és kedvező adózású juttatások beszűkítésével kapcsolatos változások tovább rontották az eddig sem túl rózsás helyzetüket. Piaci információk szerint a kisebb vállalkozások jelentős része tervbe is vette az eddig üzemelő Cafeteria rendszer megszüntetését, illetve egy részük – különös tekintettel a minimálbér kötelező emelésére, nem is tervezi az eddigi juttatások beépítését a bérekbe.

A cikk teljes formában az RSM Hungary blogján oldalán olvasható!

Forrás: Piac&Profit

Munkaügyi Levelek 172. sz.

2018. november 5.

• Rendszeres jövedelem családi pótlékra jogosultság esetén
• Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése
• Kölcsönvevő által órában kiadott szabadságok
• Egyéni vállalkozónak nem jár betegszabadság
• Mentesülés a munkavégzés alól a hozzátartozó halála miatt
• Munkaidő változó munkavégzési hely esetén
• Rendkívüli munkaidő kerekíthetősége
• Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés
• Utazási költségtérítés elszámolása
• Közalkalmazott jubileumi jutalomra való kedvezményes jogosultsága
• Óvodapedagógus besorolása – ha végzős hallgató
• Kötelező előresorolás időpontja
• Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság
• Munkavállalói felmondás fizetés nélküli szabadság alatt
• Határozott idejű, munkaerő-kölcsönzésre szóló munkaviszony megszüntetése
• Áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyban
• Vezető állású munkavállaló azonnali hatályú visszahívása
• Munkavállalói azonnali hatályú felmondás egyoldalú munkaszerződés-módosítás miatt
• Zongoratanárok foglalkoztatása
• Próbaidő nyugdíj előtt
• Távozó munkavállaló helyettesítése