Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2019. október 28.

2019. október 28.

Októberben kissé emelkedett a GKI üzleti bizalmi indexe, a fogyasztók optimizmusa viszont sokat csökkent
Októberben a GKI konjunktúraindexe csak hibahatáron belül mérséklődött, de így is közel hároméves mélypontján van. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával vég-zett felmérés szerint az üzleti várakozások szeptemberi, hároméves mélypontjukhoz ké-pest kissé emelkedtek, a fogyasztóiak viszont két hónapos javulás után sokat romlottak. Tovább…

GKI Hírlevél – 2019. október 24.

2019. október 24.

Negatív trendforduló a lakáspiacon, az üzleti ingatlanszektorban viszont töretlen a bizalom     
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2019 októberében 7, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 8. A fővárosi index 6, az országos jelzőszám mindössze 1 ponttal csökkent az előző (júliusi) felméréshez képest. Éves alapon az előbbi 4 ponttal csökkent, míg az utóbbi gyakorlatilag nem változott. A felmérés adatai arra utalnak, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon – s ezen belül is különösen az irodapiacon – semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne. Tovább…

Kialakulhat-e lakhatási válság?     
„A budapesti lakáspiac helyzete: Kialakulhat-e lakhatási válság?” című kiadvány bemutatja a budapesti lakhatási probléma természetét, valamint megvizsgálja a válság kialakulásának esélyét. Napjainkban rohamosan terjedő probléma, hogy a lakásárak és a lakbérek a jövedelmeknél jelentősen gyorsabban nőnek, így sokan lakhatási szegényekké válnak. Célunk, hogy a lakhatási szegénység és a gyakran elhangzó okok közötti kapcsolatot feltárjuk. Ilyen például az építőipar munkaerőhiánya, a lakhatási célú beruházások alacsony volumene, az alacsony alternatív hozamszint vagy a rövid távú lakáskiadási platformok negatív hatása a magánlakásbérlet megfizethetőségére. Részletes áttekintést adunk a budapesti ingatlanpiacra ható folyamatokról, amelyek egy prudens lakhatási politika kiindulópontjai lehetnek reményeink szerint. Tovább…

Több millió termék egyetlen webáruházban     
A GKI Digital mérései szerint már több mint 4500 hazai vállalkozás érdekelt valamelyik hazai vagy akár nemzetközi online piactéren. Részletes elemzés.

Médiaszerepléseink
2019. október 2.
Vértes András a forint árfolyamát befolyásoló tényezőkről az “Európa Rádió”-ban
2019. szeptember 23.
Karsai Gábor a gazdasági növekedés lassulásáról az “Inforádió”-ban

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől – 2019/21. szám

2019. október 17.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

Szakemberhiány korlátozza a mesterséges intelligencia terjedését
Meghatározó szerepet kap a mesterséges intelligencia (MI) a vállalatok jövőbeni sikerében világszerte – mutat rá az EY friss kutatása. Az intelligens megoldások, mint például a mobilasszisztensek vagy az ügyfélszolgálati chatbotok jelentősen javíthatják a felhasználói élményt. A hazai cégeknél azonban még csak kezdeti fázisban van az első MI-n alapuló szolgáltatások bevezetése.

Felmérés: a vállalati gondoskodás a munkaerőpiac fontos eleme
A vállalati gondoskodás a munkaerőpiac egyik fontos eleme, a cégeknek olyan béren kívüli juttatási rendszereket kell működtetniük, amelyek a dolgozók egészségének megőrzésére is fókuszálnak – derült ki a Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move (AYCM) által életre hívott beneFit Prize-hoz kapcsolódó reprezentatív kutatásából.

PwC: az Audi idén a legvonzóbb munkahely
A rugalmas munkavégzés, stabilitás és az alapfizetés a legfontosabb munkahely-választási tényezők a jövő munkavállalói számára. A teljesítmény alapú honoráriumnál vonzóbb a fix, kiszámítható alapbér, és meghatározó a közvetlen felettes vezetői stílusa is a 16-28 éves korosztály számára. A PwC Magyarország idén több mint 37 ezer középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit vizsgálta, olvasható a cég közleményében.

187. Munkaügyi Levelek

2019. október 14.

• Munkavállalói találmány – szolgálati vagy alkalmazotti
• Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei
• Elutasított pályázat – a jogorvoslat lehetősége
• Gyermekorvos üzemorvosi vizsgálata
• Keresőképtelenség – a foglalkoztatási kötelezettség hiánya
• Ciklus végén – a főállású polgármester szabadsága
• Szabadság- és pótlékalap-számítás – heti 24 órás részmunkaidőnél
• Részmunkaidő – a beosztás szerinti munkaidő nem arányosítandó
• Kisgyermekes orvos – ügyelhet hétvégén
• Fiatalok és kismamák – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai
• Osztott munkaidő – kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban
• Pihenőnapi túlóra ellenértéke – pótlék és másik pihenőnap
• Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma
• Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt
• Csökkentett munkaidő – kevésbé csökkenő illetménnyel
• Félnapos betegség elszámolása
• Határozott idejű munkaviszony – munkavállalói felmondási lehetőségek
• Közalkalmazotti lemondás – nem alkalmazható a felmentési idő
• „Elfogyasztott” árukészlet – negatív jogkövetkezménnyel
• Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Gyermek mellől visszatérő munkavállalók – 2019/20. szám

2019. október 3.

Gyermek mellől visszatérő munkavállalók
A munkához gyermeke otthoni nevelése után visszatérő munkavállalók újbóli foglalkoztatása, a visszatérők integrálása a munkáltató számára esetenként kihívást jelenthet. A munkáltatónak ilyenkor igyekeznie kell, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések maradéktalanul érvényesüljenek és a munkavállaló mihamarabb termékeny munkát tudjon végezni.

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?
A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

Felpöröghet a munkásszállók építése
A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb pontja lépett életbe a kormány döntésének értelmében, az önkormányzatok és gazdasági társaságaik mellett a jövőben a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Szűkítené a közfoglalkoztatást a MOSZ és az MGYOSZ
Közös sajtótájékoztatót tartott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) az új munkaerőpiaci javaslatcsomagjukról, amely a munkaerőhiány csökkentését célozná – olvasható a Munkástanácsok oldalán. Az alábbiakban az MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatcsomag főbb elemeit olvashatók: Nemzetgazdasági szektorok Nemzetközi összehasonlítások továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon a költségvetési szféra súlya a foglalkoztatásban túl magas a versenyszféra kárára. Ebben a témakörben már számos kormányzati kezdeményezés született (közigazgatás korszerűsítése és létszám csökkentése, közfoglalkoztatás szűkítése), azonban további…

A kártérítés mérséklése a munkajogban
A munka törvénykönyve szerinti kártérítés mérséklése jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege – a Kúria eseti döntése.

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.

Országos közszolgálati sztrájkot hirdetett az MKKSZ és a SZÁD
A kormány nem tartotta be ígéreteit, becsapta a szociális ágazatban dolgozókat, ezért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot – közölték a szakszervezetek.

Lazányi: nem kell félni a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától
Lazányi Kornélia, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja szerint a munkáltatóknak nem kell félniük a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától.

Szakszervezeti tag az állományban
A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel. Ezek maradéktalan teljesítésére a munkáltatónak érdemes kiemelt figyelmet fordítania, nem csupán annak érdekében, hogy a szakszervezethez fűződő viszonya ne mérgesedjen el, de amiatt is, hogy a szakszervezettel kölcsönösen együttműködve saját érdekeit is elő tudja mozdítani.

Készenlét és készenléti jellegű munkakör
Habár a két fogalom elnevezésében meglehetősen hasonlít, jelentésükben nincs átfedés, egymásnak nem szinonimái, rájuk nézve teljesen más jogszabályi rendelkezések irányadók, és egymáshoz a két jogintézmény a gyakorlatban meglehetősen ritkán kapcsolódik.

100 év győzelmei és vereségei a munka frontján
az ILO sokat tett a rabszolga-, gyermek- és kényszermunka visszaszorításáért, valamint a nemek közötti esélyegyenlőségért. A XXI. század kihívásai, a modern ragszolgatartás és az embertelen munkakörülmények felszámolása, például a dél-kelet-ázsiai textil üzemekben válaszra várnak.