Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában – 2021/2. szám

2021. január 28.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.

Megállapodtak a minimálbérről
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.

Hőmérőzhető-e a munkavállaló a COVID alatt?
A koronavírus okozta járványügyi helyzetben a munkáltatóknak is érdeke, hogy mindent megtegyenek a COVID-fertőzés megakadályozása érdekében, illetve, hogy a COVID-fertőzött munkavállalókat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében minél előbb elkülönítsék munkatársaiktól. Így okkal merül fel a munkáltató oldalán, hogy prevenció okán lehetősége van-e a COVID fertőzöttség ellenőrzése érdekében a munkavállalók testhőmérsékletének megvizsgálására.

Egyszerűsödtek a felnőttképzés követelményei
Január első napjaiban – figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat – módosították a felnőttképzési jogszabályokat.

Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?
A próbaidő rendeltetése, célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálhassa” egymást: a próbaidő alatt a munkavállaló felmérheti, hogy az adott munkakör, a munkakörülmények megfelelőek-e számára, míg a munkáltató eldöntheti, hogy az új munkaerő teljesíteni tudja-e a hozzá fűzött elvárásokat. Tekintettel a próbaidő „próba” jellegére, kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kikötött próbaidő mértéke meghosszabbítható-e, lehetőség van-e egy „újabb próbára”.

A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és gondozók szemszögéből
A munka és magánélet elhatárolásának kérdése a modern technológia természetessé válásával egyre nehezebb helyzetek elé állítja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót – különösen igaz ez járvány idején, amikor azok is otthoni munkavégzésre kényszerültek (és kényszerülnek), akiknél korábban ez a lehetőség fel sem merült, vagy a munkáltató zárkózott el ezen opció elől. Ugyanakkor sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.

Hogyan szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló várandós?
Főszabály szerint a munkaviszony a felek közös megegyezésével, vagy valamelyik fél – így akár a munkavállaló, akár a munkáltató – által tett egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethető. Azonban egyes törvényben meghatározott munkavállalókat felmondási tilalom révén védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben, amely így leszűkíti a velük szemben alkalmazható munkaviszonyt megszüntető jogcímeket. Ilyen védelem illeti meg többek között a várandós nőt is.

Pályakezdő jogászok vs. a munkaerőpiaci elvárások
A jogászi szakma átalakulása tekintetében jelentős változások figyelhetők meg az elmúlt évtizedekhez viszonyítva, amelyek az elvárásokra is kihatással vannak.

Jóval alacsonyabb az átlagbér annál, mint amit mondanak

2021. január 27.

A hivatalosan közöltnél 20 százalékkal alacsonyabb átlagkereseti adatokat mutatott ki egy friss elemzés. Egyszerű az oka: az összes dolgozó fizetését figyelembe vették.

Jelentősen árnyalja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az átlagkeresetekről festett, hónapról hónapra javuló képet a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése. Eszerint 2019-ben bruttó 295 ezer, nettó 200 ezer forint volt az átlagos havi kereset. A KSH viszont ugyanerre az időszakra jóval magasabb, bruttó 367 800, nettó 252 100 forintos havi átlagfizetést mutatott ki (mindkét nettó összeg figyelembe veszi az adókedvezményeket). Pedig mind a KSH, mind a GKI a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adataiból számolt. A KSH azonban csupán egy szűkebb, jellemzően jobban kereső dolgozói réteget vizsgál, míg a GKI az összes munkaviszonyból származó jövedelmet górcső alá vette, így jött ki a 20 százalékos különbség. Bár a KSH 2019 januárja óta a NAV adatokból számítja az átlagbért, ebben pedig – a korábbi munkaügyi adatgyűjtéssel ellentétben – az összes munkavállalóról szerepel kimutatás, az adóbevallások hiányosságaira hivatkozva továbbra sem veszi figyelembe a kis cégek dolgozóit és a részmunkaidősöket. Csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél dolgozók bérét számítja be az átlagba, és közülük is csupán a teljes munkaidőben, azaz napi 8 órában dolgozókét. Ezen munkavállalók száma 2019-ben mintegy 3,2 millió volt. A GKI viszont az 5 fősnél kisebb cégeket, a részmunkaidősöket, az alkalmi munkásokat is figyelembe vette. Így jött ki a 4,3 millió munkavállaló kereseti adatai alapján a 73 ezer forinttal alacsonyabb bruttó, és az 52 ezer forinttal kisebb nettó havi összeg. Ugyanazokból a NAV adatokból számoltunk, mint amit a KSH is megkap, de figyelembe vettük a kisebb cégeket is, ahol jellemzően alacsonyabbak a keresetek és sokakat foglalkoztatnak minimálbéren – magyarázta az eltérés okát érdeklődésünkre Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Mint mondta: bekerültek az elemzésbe a tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, illetve az idénymunkások, valamint azok is, akik egy-egy hónapban csak néhány órát dolgoztak. Ezek az emberek a KSH kereseti statisztikáiban nem szerepelnek, így nem rontják az átlagot, holott, amikor a foglalkoztatottak számát közlik, őket is számításba veszik. A teljes foglalkoztatotti kör átlagkeresete így a GKI szerint mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt 2019-ben, mint amit a KSH kimutatott. Hasonló nagyságrendű eltéréssel számolva 2020-ban a KSH szerint már a 400 ezer forintot súroló bruttó átlagkereseti adat a teljes foglalkoztatotti körre vetítve 320 ezer forintot jelenthet – mondta kérdésünkre Molnár László. Megjegyezte: a koronavírusjárvány miatt ugyanakkor a helyzet jóval összetettebb, hiszen tavaly rengeteg embert elbocsátottak vagy részmunkaidőre soroltak át. Jellemzően a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, alacsonyabb keresetű munkavállalókat küldték el a cégek. Ez az átlagbér-adatokat felfelé húzza, hiszen az alacsonyabb keresetek estek ki a statisztikából. Részmunkaidőre is jellemzően ugyanezt a réteget küldték ugyanakkor, ez a napi 8 órában dolgozók átlagkereseti adatát emeli, a teljes munkavállalói körre vetítve viszont csökkenti az átlagbért. A prémiumok, például az egészségügyben fizetett egyszeri 500 ezer forint viszont szintén megemeli az átlagadatot – magyarázza Molnár László. Szerinte ezeket a hatásokat ki lehetne számítani, hiszen a KSH-nál rendelkezésre állnak az adatok. Az összes foglalkoztatott bérviszonyainak bemutatása azonban kellemetlenebb képet festene, hiszen az átlagkereset nem érné el az 1000 eurót sem, ami például a német minimálbérnél is kevesebb – fogalmazott Molnár László. Arra is rámutatott: az utóbbi évek gyors kereset-növekedési üteme még az így kimutatott átlagbér adatokkal is csupán a középmezőnyre elég Európában. Míg 2010-2019 között Magyarországon 32 százalékkal nőttek a bérek, addig Ausztriában és Németországban 24, Belgiumban és Hollandiában pedig 28 százalékkal. Szlovákiában ugyanakkor ez idő alatt már 34, Lengyelországban 49, Litvániában 81, Romániában 93, Észtországban 94, Lettországban 95 százalékos volt az átlagkereset emelkedése. Az Eurostat statisztikája euróban kifejezve állítja sorba az országokat, így a helyezésben szerepet játszik a rossz forint euró árfolyam is – jegyezte meg Molnár László. A behozott áruért eközben többet fizetünk, így egyre inkább csökken a magyar bérek vásárlóereje is.

Forrás: Népszava

GKI Hírlevél – 2021. január 24.

2021. január 26.

Érezhető emelkedéssel kezdte az évet a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett. A járvány kezdete óta legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. A GKI Gazdaságkutató által, az EU támogatásával készített felmérés szerint az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak.

Hol állunk? – A magyar keresetek nemzetközi összevetésben 2019-ben
A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer Ft-ról 244,6 ezer Ft-ra, 84,5%-kal nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe).

A települések között közel tizenháromszoros volt a különbség a nettó keresetekben 2019-ben
A NAV adatai szerint 2019-ben bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Jelentős volt az eltérés településtípusonként. Budapesten havi nettó 260 ezer Ft, a megyei jogú városokban 214 ezer Ft volt a kereset, míg a többi városban 186 ezer Ft, s végül a községekben 161 ezer Ft.

Némethné Pál Katalin a magyar agrárium elmaradottságáról
A GKI kutatásvezetőjének véleménye a 24.hu összeállításának második felében olvasható.

207. Munkaügyi Levelek

2021. január 19.

Munkabérből levonás szabályai – ami megmarad
Órabéres munkavállaló távolléti díja fizetett ünnepre
Pedagógusi ágazati szakmai pótlék – az összeg időarányosítása
Teljesítendő munkaidő meghatározása munkaszüneti nap esetén
Besorolás pedagógus I. fokozatba
Órában nyilvántartott pótszabadság átvitele 2021-re
Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint
Közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá
Egészségügyi alkalmazott nyugdíjba vonulása
Külföldi kiküldetés nemzetközi áruszállításban
Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által
Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt
Jegyző közszolgálati jogviszonyban nyugdíjasként
Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás – indokolással

Nincs még meg a 2021 évi minimálbér és garantált bérminimum összege – 2021/1. szám

2021. január 13.

Nincs még meg a 2021 évi minimálbér és garantált bérminimum összege
Bár a munkáltatók és a munkavállalók több körben egyeztettek, nem született meg a várt megállapodás 2020-ban a 2021. évi minimálbért és a garantált bérminimumot illetően. A kötelező legkisebb munkabér összege számos egyéb juttatás összegét is meghatározza, ezért is fontos a mielőbbi megállapodás.

Újra igényelhető kutatás-fejlesztési bértámogatás
Hétfőtől ismét lehet pályázni a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor bértámogatására – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

ÁSZ: a távmunkások aránya 7 százalék körül stabilizálódott
A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei miatt a 2020-as év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Csökkent az adminisztráció a felnőttképzésben
A szabályozás további jelentős egyszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe a képzésekkel kapcsolatos adminisztráció – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Pár perc túlóra vasárnap? Van-e minimális időtartama a túlórának?
A munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat legtöbbször felső határként emlegetjük, így például főszabály szerint nem lehet egy napon 12 óránál többet dolgozni. De van-e vajon előírás a minimális munkaidőre? Behívható-e a munkavállaló a heti pihenőnapjáról túlórázni, ha az egész feladat csak öt percet vesz igénybe? A válaszhoz egy friss alkotmánybírósági határozatot is figyelembe kell vennünk.

EUB – Vállalkozás-átruházás és a munkavállalói jogok
Az alábbi cikk az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Reiner Grafe, Jürgen Pohle kontra Südbrandenburger Nahverkehrs GmbH, OSL Bus GmbH-ügyben[1] született, és a közbeszerzési eljárás utáni vállalkozás-átruházást és az azzal érintett munkavállalói érdekeket veszi górcső alá.

GKI Hírlevél – 2021. január 12.

Januárban novemberi szintjére emelkedett a GKI fogyasztói bizalmi indexe
A GKI fogyasztói bizalmi index januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza. Az index értéke az év első hónapjában (-33,8 pont) 4,7 ponttal emelkedett, de így is érezhetően elmarad a tavaszi zuhanást követő eddigi, júliusi csúcsától (-26,9 pont), s különösen a járvány előtti -12 pont körüli értékétől. Igaz, az áprilisi pánikot jellemző -50 pont körüli értékhez képest számottevő a javulás. Az adatfelvétel módszerét 2020. áprilistól-júliusig, valamint 2021. januártól kényszerűségből újra változtatni kellett. A személyes interjúk helyébe ismét az online felmérés került.

Rengeteg munkahely lett volna megmenthető 2020-ban
A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.

Az Otthon-felújítási program megmozgatta a lakosság fantáziáját – A GKI és a Masterplast 2020. decemberi felmérésének eredményei
A lakosság rövid távú (a következő egy évre vonatkozó) lakás-felújítási és korszerűsítési kilátásai a negyedik negyedévben ismét erőteljesebbé váltak. E várakozások 14 éves csúcsra emelkedtek. A bejelentett kormányzati ösztönző intézkedések pozitívan hatottak, a felvehető ingyen milliók sokak képzeletét indította be. A következő egy évben a lakossági szándék szerint a magyar lakásállomány csaknem 14%-án végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat, azaz 570 ezer otthon újulhat meg – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából.

Tőkések és jövedelmeik 2019-ben
A NAV 2019-es adatai alapján 304,830 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet). A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (34%) és Pest megyében (15%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,8%), míg Nógrád megyének egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.

Médiaszereplések:
2021. január 8. Molnár László a munkahelyvédelemről az ATV Startban.
2021. január 8. Molnár László a munkahelyek megvédésének elégtelenségéről. Inforádió
2021. január 7. Interjú Czelleng Ádámmal a “Belépő”-ben. 9Tv
2021. január 5. Petz Raymund a lakosság lakásfelújítási szándákairól. Inforádió
2020. december 29. Mi várható a magyar gazdaságban 2021-ben? Vértes András az ATV Start-ban

Mit tehet a főnök és a beosztott? Kérdések és válaszok az oltással kapcsolatban

2021. január 6.

KORONAVÍRUS-OLTÁS: MIT TEHET A MUNKÁLTATÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ?
Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban. Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire nem? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni?

VISSZATÉRÉS A GYES-RŐL – MI A TEENDŐ?
A gyermeke 3. életévének betöltéséig az édesanyát fizetés nélküli szabadság illeti meg, de mi a helyzet akkor, ha valaki korábban szeretne dolgozni ismét?

LELTÁRTRÜKKÖK – LOPJÁK A KÉSZLETEKET, DE MÉGIS STIMMEL A LELTÁR?
December vége és január eleje a leltározás időszaka a gyártó és nagykereskedelmi cégeknél. A leltár az egyik legfontosabb kontroll pont a készletgazdálkodásban. Ha rendben van és nincs különösebb hiány, a legtöbb cégvezető meg is nyugtatja magát, hogy ezek szerint nincs biztonsági probléma a cégnél, nem dézsmálja senki a cég vagyonát. Nem is tévedhetnének nagyobbat. Ebben a cikkben arra mutatunk néhány példát, hogy a legtöbb gyártó vagy nagykereskedelmi cégnél milyen gyenge pontjai vannak a szokásos leltár folyamatnak, hogyan lehet átverni a leltározási rendszert és eltüntetni a valós készlethiányt.

HOGYAN LEHET MOST TÁVMUNKÁBAN DOLGOZNI?
Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére rugalmasabbá váltak a távmunkavégzés szabályai. A kormányrendelet célja, hogy az átmeneti szabályozás alatt, azaz 2021. február 8-ig minél rugalmasabb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási forma megvalósítását.

VISSZAVÁLTHATÓAK LESZNEK AZ ITALCSOMAGOLÁSOK – MENNYIRE LESZ EZUTÁN BÁTOR A KORMÁNY?
Megszavazta ma az Országgyűlés azt a törvénycsomagot, amely alapján kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Az elfogadott hulladékszabályozás alapján most a kormányon a sor, hogy meghatározza a betétdíjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó konkrét előírásokat. A magyaroik döntő többsége a visszaváltás mellett az italcsomagolások újratöltését is támogatja – írja a Greenpeace friss blogbejegyzésében.

DEAL VAGY NO-DEAL – EZ ITT A KÉRDÉS A CÉGEKNEK IS
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból és év végével lejár az az átmenti időszak, amelyben még ugyanazok a vám- és adóügyi szabályok és eljárások alkalmazandók, mint az EU tagsága idején. Az azonban még most sem tisztázott, hogy pontosan mire számíthatnak 2021. január 1-jétől az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló vállalatok, illetve az EU tagállamokban üzleti tevékenységet folytató brit vállalkozások. Ez a jelenleg is zajló Brexit tárgyalások kimenetelétől függ.