Előrejelzés 2021-re – A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2021. március 31-i prognózisának összefoglalója
A vártnál jobb tavaly negyedik negyedévi tényszámok és a viszonylag kedvező év eleji konjunkturális várakozások – a járvány harmadik hulláma és a vegyesen alakuló tényszámok ellenére – a GKI a múlt év végihez képest 0,6 százalékponttal, 4,3%-ra (4-4,5%-ra) emelte 2021. évi növekedési prognózisát. A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázata a járvány okozta érdemi korlátozások második félévre való áthúzódása (akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél). Viszont élénkítő hatású lehet, ha a 2022. évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné.
A tavalyi hivatalos adatok túlbecsültek, a valóságban a keresetek alig emelkedhettek
Karsai Gábor G7 portálon megjelent cikke szerint Idén nyáron papírforma szerint a szocho csökkentése mellett a minimálbér emelése várható.
Médiaszereplés:
2021. március 22.
Karsai Gábor a konjunktúra várható alakulásáról a Vállalkozók klubjában.
Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok
Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait.
Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok
Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat „külsőleg” létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait.
Bértámogatás 4.0: újabb ágazatok, megemelt bértámogatási plafon, előlegfizetés
A koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozó rendelkezésekkel egyidőben módosultak a bértámogatással kapcsolatos szabályok: újabb ágazatok kerültek be a bértámogatási programba, és időközben lehetővé vált a támogatás előlegként történő kifizetése, mely cash-flow előnyt jelenthet a munkaadóknak. Az RSM blogbejegyzésében áttekintette a fontos dátumokat, határidőket.
Milyen segítséget ad az állam koronavírus idején?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára összefoglalta: munkáltatói adómentesség, a hitelmoratórium, a családtámogatások meghosszabbítása, a kamatmentes gyorskölcsön, a falusi kisboltok támogatása és a bértámogatások.
Munkaidő számítása a készenlét alatt
Az EUB két ítéletben értelmezte, hogy a készenlétet milyen esetben lehet a 2003/88 irányelv szerinti munkaidőnek tekinteni.
Márciusban megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért csúcspontját a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe a februári szerény csökkenés után márciusban ennél is kisebb mértékben emelkedett, de így is megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját. A GKI Gazdaságkutatónak az EU támogatásá-val készített felmérése szerint a szolgáltató cégek kivételével az összes vizsgált ágazat és a fogyasztók várakozása is valamivel kedvezőbb lett. Ezzel együtt a konjunktúraindex tavaly áprilisi zuhanásának idén márciusra még 60 százalékát sem dolgozta le.
2021 elején a háziorvosi praxisok 10%-a betöltetlen Magyarországon
A 2021. február elsejei adatok szerint 609 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, összesen 458 településen. A 609 praxisból 16 közel 15 éve, 59 több mint 10 éve, 157 pedig több mint 5 éve betöltetlen.
A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az állami támogatást – A GKI és a Masterplast 2021. februári kutatásának eredményei
Az Otthon-felújítási program – 50% önerő megléte esetén – akár 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás elérését teszi lehetővé. Az önerőt akár hitelfelvétellel is ki lehet váltani. A GKI és a Masterplast közös felmérése arra kereste a választ, hogy ez a lehetőség várhatóan milyen konkrét feladatok elvégeztetésére sarkallja a programban részt venni szándékozókat. A megkérdezettek harmada a belső tereket és a fürdőszobát újíttatná fel, bő negyedük a fűtési rendszert korszerűsítetné, illetve nyílászárókat cseréltetne. A családi házban élők számára kiemelten fontos még a tető szigetelése, felújítása.
SZIGORÍTÁS UTÁN: MI LESZ A KATÁSOKKAL? KÉSZÜL A NAV IS!
A január 1-jétől életbe lépett kata szigorítások kihívás elé állítják a kisadózókat és partnereiket, akik a NAV idei tervezete alapján szigorúbb ellenőrzésekre is számíthatnak. Sok vállalkozó számára ugyanakkor még kérdéses lehet, hogy milyen lehetőségei vannak, ha a szabályozási változások miatt másik adónemet kell választania. A K&H szakértői összegyűjtötték, hogy kinek lehet érdemes váltani és ha erre kerül a sor, milyen egyéb adózási formák állnak a jelenlegi katások rendelkezésére.
TABUTÉMA A VAKCINA: BÍRSÁG LEHET A VÉGE EGY ÓVATLAN KÉRDÉSNEK AZ ÁLLÁSINTERJÚN
Nagy baj lehet abból, ha a koronavírus elleni oltás a munkavállalóval kapcsolatban szóba kerül.
FOGALMA SINCS A MAGYAROKNAK, HOGY HOVÁ FORDULJANAK, HA BEÜT A KRACH
Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz, vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.
VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNYOK: MIT TEHETNEK A MUNKÁLTATÓK?
Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.
MUNKAÜGYI BÍRSÁG: A VISSZAESŐ CÉGEK JANUÁRTÓL KÜLÖNÖSEN ROSSZUL JÁRHATNAK
Rendkívül körültekintőnek kell lenniük azoknak a vállalatoknak, vállalkozásoknak, amelyeknél az elmúlt három évben munkaügyi jogsértést tártak fel. Az év elejétől ugyanis új szabályok vonatkoznak a bírság kiszabása során mérlegelendő szempontokra – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Azok, akik az említett időszakban már hibáztak, a korábbinál jóval tetemesebb büntetésre számíthatnak.
Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A péntek éjszaka 23:41-kor kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.
Tehet-e különbséget a munkáltató a védettségi igazolvány alapján?
A munkáltató nem kötelezheti oltásra az alkalmazottakat, de a védettségi igazolvány megléte esetén tehet megkülönböztetést, ha ezt a munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei.
A munkaerő-kölcsönzés jogszerű és rendeltetésellenes alkalmazása
A friss szabályozási változásokra is tekintettel a jelen cikk a munkaerő-kölcsönzés látszatának megteremtésével összefüggő visszaélések adójogi tapasztataival foglalkozik – nem tárgya a munkaerő-kölcsönzés vállalkozási, megbízási szerződéssel történő leplezése.
A nők továbbra is 16 százalékkal kevesebbet keresnek
Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami közel 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder felméréséből.
Milyen HR-stratégiával terveznek a vállalatok idén?
A döntően közép- és nagyvállalatok hazai szakemberei optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet, és a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését – derül ki a Randstad kutatásából.
A leendő örökbefogadókat megillető munkavégzés alóli mentesülés
A munkáltató számára ideális világban a munkavállaló a beosztás szerinti munkaideje valamennyi percét ténylegesen a munka végzésével tölti. Azonban a munkavállaló is ember, így számos olyan körülmény adódhat, amely miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ilyen kedvezmény illeti meg 2020 szeptembere óta a leendő örökbefogadókat is.