Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél – 2021. május 25.

2021. május 25.

Májusban már a válság előtti szintjét is meghaladta a GKI konjunktúraindexe
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak ilyen optimisták, a fogyasztóiak viszont még elmaradtak tavaly márciusi, vagyis válság előtti szintjüktől..

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással
A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye. Karsai Gábor cikke a G7 portálon.

Hova tűnnek az agrártámogatások?
Szokás politikusi megnyilvánulásokban a nemzetgazdaság egyik alappilléreként utalni a mezőgazdaságra. Az agrárium és azon belül is a magyar gazdák támogatása a mindenkori kormány gazdasági stratégiájának szerves részét alkotta. A támogatások túlnyomó részét azonban jelenleg mégis az EU biztosítja. Az évi 450 milliárd Ft közvetlen támogatás, valamint az agrár- és vidékfejlesztési forrásokon keresztül adott évi átlagos 300 milliárd Ft igen jelentős eszköz lehetne az agrárgazdaság modernizációjára, versenyképességének javítására.

Kissé óvatosabbak, de azért még elég derűlátók a lakásfelújítási tervek – A GKI és a Masterplast 2021. áprilisi felmérésének eredményei
A lakosság rövid távú (a következő egy évre vonatkozó) lakás-felújítási és korszerűsítési kilátásai az idei második negyedévben – az első negyedéves csúcs után – kissé negatívan korrigáltak: mind a biztos, mind a valószínű szándékú körben némi csökkenés következett be. A lakossági szándékok szerint a következő egy évben minden nyolcadik magyarországi lakás megújulhat kisebb-nagyobb mértékben. A felújítást tervezők bő egyharmada ehhez állami támogatást is igénybe venne – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásából.

A hitelmoratórium megszűntetésének várható hatása a magyar háztartásokra
A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásban vizsgálta a lakossági hitelmoratórium megszűntetésének hatásait a háztartásokra. A hitelmoratóriumot a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklése érdekében vezették be 2020-ban és 2021. június 30-ig hosszabbították meg. A háztartási hitelállomány 57%-a volt moratóriumban 2020 végén. A megkérdezett háztartások 11%-ának volt moratóriumban lévő hitele idén áprilisban, a moratóriumban lévő hitelek havi törlesztése a háztartások jövedelmének átlagosan több mint egy harmadát (37%-át) tenné ki. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a havi 150 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások vannak, a hitelmoratórium megszűntetése után a törlesztés jövedelmük 72% feletti részét emésztené fel.

2021. május 14.

VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNY: MIT SZABAD A MUNKÁLTATÓNAK, ÉS MIT NEM?
Az átoltottság növekedésével és a szolgáltatások újranyitásával a munkáltatók is várják a munkavállalók visszatérését a korábbi munkakörnyezetbe. Emellett már a diákokok is készülnek a nyári pénzkeresésre, az iskolaszövetkezetek és kölcsönző cégek igyekeznek olyan dolgozókat közvetíteni, akik megfelelnek a megrendelők elvárásainak.

A TŰZZEL JÁTSZANAK AZ ALKALMAZOTTAK LEVELEZÉSÉT ELLENŐRZŐ CÉGEK
Roppant érzékeny területen jár az a vállalat, amely arra kíváncsi miről is levelezik munkavállalója, s ezt ellenőrzi. Az alkalmazott fiókjának revíziója ugyanis nagy körültekintést igényel. Ez különösen abban az esetben igaz, ha engedélyezett számukra a magánhasználat.

FONTOS HATÁRIDŐK JÖNNEK – EZEKRE MUSZÁJ MOST FIGYELNIE A CÉGEKNEK
Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.

KORONAVÍRUS: MIKOR KAPHATUNK TÁPPÉNZT?
A koronavírus járvány kapcsán gyakran felmerül, hogy megbetegedés miatt vagy karanténhelyzet kapcsán jogosult-e a munkavállaló munkabérre és milyen ellátásra jogosult? Miként az is jó kérdés, hogy ilyen helyzetben hogyan tud a munkavállaló és a munkáltató megállapodni a munkavégzés feltételeiről? A Deloitte szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

ITT AZ IDEJE A FELÜLVIZSGÁLATNAK? ÚJ MÉRFÖLDKŐHÖZ ÉRKEZETT A GDPR
Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta.

212. szám Munkaügyi Levelek

2021. május 11.

• Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás
• Bérletjuttatás tagnak és munkavállalónak
• Munkaszerződés módosítása e-mailben
• Jogállásváltozás – gazdasági társaságtól az önkormányzathoz
• Megbízási szerződés a munkaviszony mellett
• Munkavállaló halála – elszámolási határidő az örökösökkel
• Integrált intézmény – a jogviszony-átalakulás kérdőjele
• Hittanár-szakképzettséggel betölthető munkakör
• Munkáltatói tájékoztatás módosítása
• Gyermekgondozási szabadság – visszatérés a munkába
• Közalkalmazotti végkielégítés – a jogszerző idő számítása
• Részmunkaidő a polgármesteri hivatalban
• Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
• Garantált bérminimumra való jogosultság – a szükséges képesítés
• Bérpótlékok – számfejtési és fizetési határidő
• Munkaviszonyban töltött idő beszámítása az Eszjtv. szerinti fizetési fokozatoknál
• Nyugdíjas pedagógus – besorolás és követelmények
• Pedagógusbesorolás legalább hat év jogviszonyban töltött idővel
• Takarítási baleset a huzat miatt – a munkáltató mentesülése a felelősség alól

Változtak munkaügyi feketelista szabályai – 2021/9. szám

2021. május 5.

A home office éve – infografika
A járvány berobbanásával, a tavalyi második negyedévben, nyolcszorosára nőtt a távmunkában dolgozók részaránya. A leginkább érintett az információ, kommunikáció ágazat, ahol tízből négyen voltak home office-ban. Az InfoTandem infografikája.

Változtak munkaügyi feketelista szabályai
Idén március 11-én változtak a munkaügyi kapcsolat rendezettségéhez szükséges feltételek: ha valaki nem jelenti be alkalmazottját, a bírság mellett már az első alkalommal felkerül a mulasztók listájára – derül ki a NAV közleményéből.

Nem lehet csak úgy belenézni az alkalmazott levelezésébe
Roppant érzékeny területen jár az a vállalat, amely arra kíváncsi miről is levelezik munkavállalója, s ezt ellenőrzi. Az alkalmazott fiókjának revíziója ugyanis nagy körültekintést igényel. Ez különösen abban az esetben igaz, ha engedélyezett számukra a magánhasználat. A munkáltató nem ellenőrizheti a privát leveleket, ha ezt mégis megteszi, majd ezek tartalma alapján jogellenesen szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát, akkor ezért kártérítést, a személyiségi jogok megsértése miatt pedig sérelemdíjat is követelhet a munkavállaló – hívja fel a figyelmet act Bán és Karika Ügyvédi Társulás Adó Online-hoz eljuttatott közleménye.

Járhat-e a plázai dolgozóknak vasárnapi pótlék?
Ugyanaz a munkáltató a munka törvénykönyvében meghatározott több ok miatt is elrendelhet vasárnapra rendes munkavégzést. Ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló számára nem csak amiatt volt elrendelhető a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés, mert a munkáltatója kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatói, hanem azért is, mert rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatóról van szó, a munkavállaló részére vasárnapi pótlék nem jár – a Kúria eseti döntése.

A több műszakos tevékenység és a műszakpótlék kapcsolata
Már csak nevéből eredően is egyértelműnek tűnhet, hogy műszakpótlék illeti meg azokat a munkavállalókat, akik több műszakos tevékenységű munkáltatónál végeznek munkát. Azonban attól, hogy a két jogintézmény neve hasonlít, mégsem mondhatjuk, hogy a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat minden esetben, pusztán a több műszakos tevékenység miatt megilletné a műszakpótlék.