Talán túl van a mélypontján a GKI konjunktúraindexe
Januárban minimálisan mértékben, de harmadik hónapja emelkedett a GKI konjunktúra-indexe. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index javulása e negyedév alatt összesen is hibahatáron belüli, s szintje továbbra is a Covid-járvány kirobbanásakor tapasztalt pánikra jellemző alatt maradt. Az üzleti bizalmi index emelkedése ennél kissé érzékelhetőbb, szintje nagyjából a két évvel ezelőttinek felel meg.
A nyugdíjasok pénzügyi helyzetük drasztikus romlását várják idén
A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig (a Covid válság első néhány hónapját leszámítva) semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét.1 Ezt követően az index értéke fokozatosan csökkent és jelenleg a 2012-es szintjén áll, melynél alacsonyabb csupán három időszakban volt: 1995-1996-ban, 2006 végén, illetve 2009 első félévében.
Az EU nagyon betesz a Magyarországra települő multiknak is
2023. január 30.
Az Európai Unió hivatalosan elfogadta a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló új rendeletet, amely várhatóan 2023 második negyedévétől lesz alkalmazható, de 3 évre visszamenőlegesen vizsgálhatják az egyes EU-ba települő cégeket. A rendelet lényegében kiterjeszti az EU állami támogatásokra vonatkozó tilalmát a harmadik országok által nyújtott állami támogatásokra, a nagyszabású közbeszerzési eljárásokra, valamint az egyesülési és felvásárlási (M&A) ügyletekre összpontosít. Magyarország nagy vesztese lehet az új szabályozásnak.
Az Európai Unión belül egyre hevesebb viták indultak az egységesen piacon kialakuló versenyről. Főként azért, mert míg Kína és az Egyesült Államok egyre jobban lezárja a piacait a külső szereplők előtt, valamint próbálja a belföldi cégeket versenybe hozni, addig az EU kevéssé védte a piacait az Ázsiából betelepülő cégektől, valamint az egyes tagállamok is visszaélnek a koronavírus-járvány miatti válság és az energiakrízis kezelésére fellazított állami támogatási szabályokkal.
Az elmúlt hónapokban különösen utóbbi kapott nagy figyelmet, mert a tagállamok esélyegyenlősége jelentősen romlott az enyhébb versenyjogi engedékenység miatt, Mindez rávilágított arra, hogy Németország és Franciaország tavaly 80 százalékát fizette ki az EU-n belüli összes állami támogatásnak, amelyet a saját nagyvállalataiknak folyósítottak, ezáltal a kisebb országok cégei hátrányba kerültek.
Szép csendben viszont áttolta az Európai Bizottság a külföldi támogatásokról szóló rendeletet, amely már nemcsak az unión belüli szabadpiacot és versenyjogot torzító állami támogatásokra tenne zablát, de azt is erősen korlátozná, hogy az Európai Unión kívüli harmadik országok milyen pénzügyi segítséget nyújtanak egyes cégeknek. A Bizottság különösen amiatt aggódik, hogy az EU-n kívüli kormányok által nyújtott támogatások és egyéb támogatási formák torzíthatják az EU belső piacát.
Például a támogatások miatt előfordulhat, hogy a közbeszerzési pályázatokat nem uniós versenytársak kapják meg, és aggályos, hogy nem belföldi vállalatok külföldi támogatásokat használhatnak fel uniós vállalatok felvásárlására. A 2020 óta előkészített szabályozást szinte észrevétlenül vezették be idén januárban, pedig a rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2021 májusában terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács rekord gyorsasággal, 2022 júniusában elfogadta.
Látszólag ártatlan hatásköröket szerzett Brüsszel, de a gyakorlatban sokkal alaposabban vizsgálhatja ki az EU-n kívüli országokból betelepülő vállalatok pénzügyeit.
Az új jogkörök egyik legnagyobb vesztese Magyarország lehet, mivel a magyar kormány intenzíven próbál unión kívüli, főleg ázsiai cégeket befektetésre ösztönözni, de most ezek a társaságok akár versenyhátrányba is kerülhetnek.
A jogszabály értelmében júliustól a vállalatoknak be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak az olyan, nem uniós kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulással megvalósuló összefonódásokat, amelyek esetében:
a megszerzett vállalkozás, az összeolvadó felek egyike vagy a közös vállalkozás Unióban elért árbevétele legalább 500 millió euró,
vagy az ügylethez legalább 50 millió euró külföldi pénzügyi hozzájárulás kapcsolódik.
De azzal is szigorították a rendszert, hogy a cégeknek be kell jelenteniük Brüszelnek az olyan közbeszerzési eljárásokban való részvételt, ahol a becsült szerződéses érték legalább 250 millió euró, és az érintett külföldi pénzügyi hozzájárulás nem uniós országonként legalább 4 millió euró. Ezekben az esetekben a Bizottság megtilthatja a szerződés odaítélését a torzító hatású támogatásokban részesülő vállalkozások számára.
Az egyik legfontosabb szigorítás viszont az, hogy minden más piaci helyzettel kapcsolatban torzító hatású külföldi támogatás felmerülésének gyanúja esetén az EB saját kezdeményezésére (hivatalból) vizsgálatot indíthat. Ez magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a Bizottság az összeghatár alatti közbeszerzési eljárások és összefonódások eseti bejelentését kérje. Szabálytalanságok esetén meg is tilthatja a felvásárlásokat, kizárhat cégeket a közbeszerzésekből az unión belül, vagy pénzbírságot is megállapíthat.
Mindehhez különleges jogokat is kapott az Európai Bizottság: a információkat kérhet a vállalkozásoktól, tényfeltáró látogatásokat folytathat az Unión belül és azon kívül egyaránt, és konkrét ágazatokra vagy támogatástípusokra vonatkozó piaci vizsgálatokat indíthat. Ráadásul nemcsak új állami támogatások esetében járhat el, hanem megvizsgálhatja az elmúlt 5 évben nyújtott támogatásokat is, ha azok vélhetőn 2023 júliusa után fejtik ki hatásukat.
Miért is trükkös és mégis szigorú?
Önmagában az viszonylag ritka, hogy egy EU-s cég felvásárlásához, vagy kapacitásfejlesztéséhez egy harmadik ország állami támogatást fizetne. Viszont az új uniós szabályozás már figyel arra a trükkre, ha egy társaság az anyaországában kap állami támogatást, majd feltőkésítve kezdene bele egy gyárlétesítésbe vagy M&A-műveletbe az államszövetségben.
Hovatovább a Bizottság jogköreit egy nagyon tág fogalom ellenőrzésére bővítették. Önmagában a meghatározás, hogy külföldi támogatás csak annyit jelent, hogy egy nem uniós kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás. De ez magában foglalhat bármilyen pénzeszköz- vagy kötelezettségátadást, például tőkeinjekciót, támogatást, kölcsönt, hitelgaranciát, adóügyi ösztönzőket stb., de az egyébként járó bevételről való lemondást vagy áruk és szolgáltatások nyújtását is. Támogatást nyújthat a kormányzat minden szintje és más külföldi állami szervek, sőt még magánszervezetek is, amennyiben tevékenységük harmadik országok kormányainak tulajdonítható – ahogy azt az EY nemzetközi elemzése is összegezte.
A szakértők szerint így a rendelet hatása jelenleg még nem teljesen világos, mivel a Bizottság iránymutatásait még ki kell dolgozni. Az azonban egyértelmű, hogy a szigorítás bizonyos helyzetekben ténylegesen az uniós állami támogatási szabályok harmadik országokra való kiterjesztését jelenti. Viszont az már biztos, hogy a külföldi támogatásban részesülő, az EU-ban befektetni kívánó vagy közbeszerzési eljárásokban részt vevő vállalkozások számára a rendelet fenyegetést is jelent.
Az EY szerint így az EU-n kívüli cégeknek felül kell vizsgálniuk, hogy kaptak-e vagy várhatóan kapnak-e olyan hozzájárulásokat, amelyeket a rendelet tilt, beleértve a harmadik országok kormányai által nyújtott adókedvezményeket is. Ez különösen fontos az EU-s közbeszerzési és/vagy az EU-t érintő M&A folyamatokban részt vevő vállalkozásoknál.
Ráadásul bezavarhat a globális minimumadó bevezetése is: a külföldi tiltott támogatások vizsgálata így egyszerre történhet a multinacionális cégek adóvizsgálataival. Tehát a Bizottság az EU-n kívüli pénzügyi beszámolókra is jobban ráláthat. De fontos hatás még az is, hogy a globális minimumadó szabályai a technológiai beruházásokat és a zöld átmenetet támogató országokkal együtt új támogatások és visszatérítendő adókedvezmények bevezetését ösztönzik.
Az ilyen új ösztönzők a rendelet alapján vizsgálat tárgyát képezhetik, különös tekintettel az EU harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataira irányuló, fent említett növekvő figyelemre. Miért lehet Magyarország nagy vesztes?
Magyarországot azért érintheti hátrányosan az uniós keménykedés, mert az Orbán Viktor vezette kabinet egyre inkább ázsiai befektetőket próbál idecsábítani. A kormány tájékoztatása szerint 2022-ben megdőlt a beruházási rekord, összesen 2600 milliárd forint értékben, ebből körülbelül 1100 milliárd forinttal idén is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás. Ráadásul a tavalyi adatban még nincs benne a kínai CATL akkumulátorgyár 3000 milliárd forint értékű debreceni fejlesztése.
Az ilyen EU-n kívüli beruházók – főként a kínai szereplők – esetében gyakoriak az állami támogatások, hogy a társaságok piacvezetővé váljanak a világon. A már említett CATL például globálisan a legnagyobb lítiumionakkumulátor-gyártó, amelyben jelentős szerepe volt a pekingi központi forrásoknak. 2020-ban a sencseni CATL a tőzsdei beszámolójában vallott arról, hogy mintegy 1646 millió dollár állami támogatásban részesült, ami jelentős növekedést jelentett az előző évi 935 millió dollárhoz képest.
A szintén Debrecenben bővítő Semcorp pedig 2019 és 2021 között évente több mint 100 millió jüan nyereséget könyvelhetett el állami megrendelésekből, amelyeket az új európai szabályozás szintén állami támogatásnak címkézhet.
A kérdés az, hogy a papíron kutatás-fejlesztésre menő kínai állami támogatásokat vagy megrendeléseket az Európai Bizottság nem tekinti majd úgy, mint bújtatott feltőkésítést, hogy a cégek külföldön terjeszkedhessenek. Hogy az Európai Unió vélhetően inkább bünteti majd ezeket a cégeket abból is sejthető, hogy az Európai Bizottság a 2019-es EU-Kína stratégiai kitekintésében a Peking által alkalmazott torzító stratégiák hosszú listáját határozta meg, többek között az állami és a magánszektorbeli vállalatoknak nyújtott támogatásokat, a közbeszerzési piac lezárását is burkolt pénzügyi segítségnek jelölték meg.
Maga az új rendelet is jelzi már, hogy az ilyen támogatásokra figyelnek majd, mert a pénzügyi hozzájárulás definicióját úgy határozták, meg hogy az mindenre vonatkozik, ami előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára. Az előny fennállását olyan összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés.
De az majd csak a végrehajtási rendeletből és a Bizottság iránymutatásából derül ki, hogy a külföldön végrehajtott támogatások ellen mennyire szigorúan lépnek majd fel, mennyire kell aggódnia a Magyarországra települő cégeknek.
Az áfán bukhat meg Orbán inflációs terve és a forinterősödés
Ha a kormány áfaterveit vizsgáljuk, az körvonalazódik, hogy 2023-ban nem számolnak a magas infláció és ezen keresztül a megélhetési válság enyhülésével, sőt a tavalyinál is nagyobb a lakossági tehertételt várnak azáltal, hogy a mindennapi fogyasztásra kivetett adóbevételek előirányzatát 900 milliárddal felhúzták. Akár az MNB által vártnál is nagyobb pénzromlás, valamint újabb forintleértékelődési hullám is érkezhet, amennyiben a 2023-as költségvetés számait vesszük alapul. Vajon megkockáztathat a kabinet egy újabb áfaemelést?
Már 2022-ben is hatalmasat dobott a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő áfabeszedésen az, hogy a meglehetősen alultervezett 5 százalék helyett éves átlagban 14,5 százalék lett az infláció. A tavalyi – az egész évre vonatkozó – 5487 milliárd forintos előirányzatot jócskán túllépve már az első 11 hónapban mintegy 6132 milliárdnyi áfabevétel teljesült a Pénzügyminisztérium adatai szerint, és ez még tovább bővül majd a fogyasztási szempontból kiemelkedőnek számító december adataival.
A kormány az idén még ennél is jobban záporozó áfabevételekre számít, hiszen a 2022 júniusában kiadott első költségvetési tervezethez képest további közel 900 milliárddal, 7099-ről 7985 milliárd forintra húzta fel az áfa-előirányzatot. Már a júniusi célszám is rendkívül ambiciózusnak tűnt, az adószakemberek nem is látták előre, hogyan teljesíthető majd ez a jelentős többletbevétel, mi több a Mazars szakértői áfaszabály-módosításokra, esetleg újabb adóemelés szükségességére figyelmeztettek. Mostanra viszont kiderült, hogy a vágtató infláció látványos löketet ad az áfabevételeknek is, elsősorban az élelmiszer- és a rezsiárak elszállása, ezzel párhuzamosan a forintleértékelődés mentén teljesíthetők lehetnek az év közepén még valószerűtlennek tűnő célok.
Mi kell ahhoz, hogy a kormány jövőre még tovább növelhesse az áfabevételek szintjét?
Az, hogy az egetverő infláció tartósabban velünk maradjon, mint azt szeretnénk.
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és az előrejelzések szerint még nem érkezett el a tetőzés ideje. A Magyar Nemzeti Bank decemberi prognózisában azt írta, hogy 2023-ban éves átlagban 15–18 százalék lehet a pénzromlás mértéke. Az infláció várhatóan a téli hónapokban még emelkedik, majd mérséklődésnek indul, és ez a csökkenés 2023 második felében felgyorsul – feltéve, ha nem érkeznek újabb sokkok a nyersanyagpiacokon. Az év eleji 25–28 százalék, és az év végi 10 százalék eredője lehet az éves szintű 15–19,5 százalékos infláció. Ez a várakozás részben egybecseng azzal, amit Orbán Viktor miniszterelnök az idei első rádióinterjújában elmondott: eszerint az idén a legfontosabb kormányzati cél az infláció egy számjegyűre csökkentése.
Ez azonban azt is jelentené, hogy szűkül az a kör, ahonnan be tudják szedni a többlet áfabevételeket. Már most látható, hogy a béremelkedést érdemben felülmúlja a pénzromlás mértéke, és várhatóan a reálfogyasztás is csökkenni fog, ami keresztbe tehet a kabinet terveinek. A kiskereskedelmi forgalom a járványidőszak óta példátlanul csekély mértékben, 0,6 százalékos szinten nőtt tavaly novemberben, miközben az élelmiszerek forgalma június óta csökken, s a tizenegyedik hónapban már elérte a mínusz 6,7 százalékot. Egyes kutatások már a tavalyi év derekán is arról szóltak, hogy miközben az állam remekül keres a megugrott infláción, a magyarok közel fele az alapvető élelmiszerekről, háztartási cikkekről is kénytelen lemondani az áremelkedések miatt. Mindez a pénzromlás enyhülésének irányába hathat, ám reális veszélyt jelenthet az áfabevételi tervek teljesítésére.
Áfatervek: mivel kalkulálhattak a Pénzügyminisztériumban?
A kockázatokat minden bizonnyal a minisztérium szakemberei is látják. A fogyasztás-visszaesés és az októberi szinthez képest erősödő forintárfolyam nem fogja szolgálni a tervezett áfabevételek realizálását, csakúgy, mint ahogyan az a kormányzati és monetáris politikai szándék sem, hogy az inflációt le kell szorítani 2023 végére – magyarázta lapunknak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. A költségvetési bevételi előirányzaton az látszik, hogy nem gondolják reális lehetőségnek a fogyasztói árindex jelentős visszaesését, sőt ez alapján az infláció akár az MNB által becsült széles, 15–19,5 százalékos sávnál is feljebb kúszhat. Meglehet, hogy a PM-ben még pesszimistább verzióval kalkuláltak, amikor az áfabevételeket tervezték.
Mire épülhet a számításuk? A minisztériumban valószínűleg igen gyenge forintárfolyammal számolnak, ami összefüggésben van azzal, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezet valószínűleg nem tartható fenn hosszú ideig. A reálgazdaság egyes szektoraiban, például az építőiparban komoly finanszírozási problémákat vet fel az, hogy ilyen magasak a kamatok. Mint arról lapunk is beszámolt, kormányzati szereplők egyre hangosabban sürgetik, hogy a jegybank kezdeményezze a kamatvágás elindítását.
Ám éppen a jelenlegi magas kamatkörnyezet – azon belül is az egynapos betét intézményének köszönhető 18 százalékos kamatszint – az, amely valamennyire képes kordában tartani a forint árfolyamát, ám amennyiben a finanszírozási források elapadása és a hitelpiac teljes kiszáradása miatt ezt nem lesznek képesek fenntartani, akkor a monetáris politika kénytelen lesz lazítani, ami nyilván forintgyengüléssel járhat. A leértékelődés pedig az importárak növekedését hozza magával, és mivel hazánk számos termékből importra szorul, ez egyértelműen a fogyasztói árak növekedése, ezen keresztül az áfabevételek bővülése irányába hat – vezette le Bagdi.
E téren többféle érdek és ellenérdek csap össze, könnyen lehet, hogy a reálgazdaság működtetése céljából feláldozzák az inflációellenes és az árstabilitás megőrzésére irányuló törekvéseket.
Az adószakember elmondta: azzal, hogy a rezsivédelmi alapot a júniusban tervezett 700 milliárdról 2610 milliárd forintra duzzasztották fel, szintén egy hatalmas inflációs többletet, és ezzel növekvő fogyasztásiadó-bevételeket vetítettek előre. A többszörösére ugró gáz- és áramdíjak szinte minden ipari folyamatban, számos termék árában megjelenhetnek. A 2022-es év évtizedes rekordokat döntögető inflációja azonban jelentős bázishatással is jár, melyet felerősíthet, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen csökkentek az elmúlt hónapokban, így nem számíthatunk újabb külső ársokkra. Vagyis ez önmagában nem magyarázza, miért kellene közel 8 ezer milliárdnyi áfával számolni 2023-ban. Szerinte a már így is Európa-rekordernek számító, 27 százalékos áfamértéken a kormány nem fog változtatni, legfeljebb annak nyithatja meg a lehetőségét, hogy egyes kedvezményes áfakörbe tartozó termékek adószintjét megemeljék.
A cégek extraadói is csak drágulást hoznak
Nem tartja reális forgatókönyvnek az áfaemelést H. Nagy Dániel, a Mazars partnere, adó üzletágának vezetője sem. Mint mondta, a vártnál magasabb infláció jelentősen felülírta a tanácsadócég áfabevétel-várakozásait. Megjegyezte, hogy a jelenlegi tervek alapján nagyobb erőfeszítés nélkül teljesíthető a közel 8 ezer milliárd beszedése azzal együtt is, hogy a költségvetésből nem olvasható ki, hogy a kabinet az infláció letörésére törekedne.
Az extraprofitadókból az államkassza mintegy 800 milliárd forintot szedett be 2022-ben, és júniusban 1000 milliárdos bevételi tervvel állt elő 2023-ra. A rendeleti büdzsében azonban ezt az előirányzatot is megemelték körülbelül 1400 milliárd forintra, ezen belül csak a kiskereskedelmi szektort terhelő adó bevételeit 173 milliárdról 205 milliárdra növelték.
Illúzió azt gondolni, hogy ezt az extraprofitadó-elvonást nem a fogyasztói árak emelésén keresztül fogják kompenzálni a vállalatok, ez nyilvánvalóan tükröződni fog majd a boltok polcain és a szolgáltatási tarifákban.
Ezen adónem visszamenőleges kivetése már 2022 közepétől is jelentős hatást gyakorolt az inflációra, idén pedig tovább pörgetheti azt – emelte ki.
Az áfa egész kérdéskörében óriási a bizonytalanság.
A forintárfolyam,
a fogyasztási adatok,
az energiaárak alakulása,
valamint az EU-pénzek beérkezése
többismeretlenes egyenletté teszik a terveket, ráadásul mindezt megfejeli az a tény, hogy nyomokban sincs transzparencia, nem derül ki a költségvetési rendeletből, hogy miként jönnek ki ezek a számok. Egy ilyen egyenletben legfeljebb találgathatunk. Az áfa-előirányzat ugyan hordoz némi kockázatot, de elvileg nem teljesíthetetlen – vélekedett.
Ennél nagyobb rizikó, és talán a költségvetés legnagyobb kérdőjele, hogy a társasági adó esetében honnan remél a kabinet a tavaly nyáron megcélzottnál 213 milliárddal több, egész pontosan 1005 milliárdnyi bevételt. Ez az adónem ugyanis a cégek nyereségét terheli. De hol látható az a gazdasági potenciál, mitől fog felfutni a profitráta, miközben a gazdasági szereplők legnagyobb részének béremelésekkel kell küzdenie az inflációval szemben hatalmas munkaerőpiaci nyomás mellett? – tette fel a költői kérdést H. Nagy Dániel. Nem is beszélve arról, hogy az energiaárak felrobbanása idén még nagyobb költségterhet ró majd a vállalkozásokra. Elegendő csak a szolgáltatószektorra tekintenünk, például az irodabérleti szerződések, a rezsiköltség, a közös költség, valamint egyéb tételek növekedésére. Nagyon sok cég fog a puszta túlélésért vagy legalábbis profitabilitása megtartásáért küzdeni. A jelentős tervezett növekményt így csak egy módon lehetne magyarázni, ha a tao sporttal kapcsolatos támogatási rendszerét visszafogná a kormány – annak valóban lenne 100 milliárdos nagyságrendű hatása. Ez azonban valószínűtlen.
Ha viszont nem teljesülnek a társasági adó bevételi tervei, akkor a legvalószínűbb, hogy ezt a 200 milliárdos lyukat megint csak a megszokott nagy szereplők – például a bankok, az energiaszolgáltatók és a kiskereskedelmi multik – megadóztatásával kompenzálhatják.
Mondani sem kell, hogy ez újfent inflációnövelő hatású lenne
Mikor szabályos a személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolás?
A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadó összevont adóalapjából vehető igénybe. A háziorvosoknak, szakorvosoknak, a tavaly kiállított személyi kedvezményre jogosító igazolásokról 2023. január 31-éig kell elektronikusan adatot szolgáltatniuk a NAV-nak. A személyi kedvezményre való jogosultságot alátámasztó orvosi igazolást a magánszemélyeknek nem kell beküldeniük a NAV-hoz, azt csupán meg kell őrizniük az elévülési idő végéig.
Személyi kedvezményre az jogosult, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved és erről orvosi igazolással rendelkezik, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, ilyenkor a jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni. A személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolást szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, vagy az általuk készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állíthatja ki.
Az orvosi igazolás kötelező tartalmi elemei:
a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye ésszületési ideje, anyja születési családi és utóneve), lakóhelye, adóazonosító jele,
az igazolás alapjául szolgáló szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma,
a fogyatékos állapot kezdő időpontja,
a súlyos fogyatékosság jellege (végleges vagy ideiglenes),
ideiglenes igazolásnál annak hatálya,
az igazolás kiállításának dátuma,
az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása.
Azoknak az orvosoknak, szakorvosoknak, akik személyi kedvezményre jogosító igazolást állítottak ki 2022-ben, adatot kell szolgáltatniuk 2023. január 31-ig. Az adatszolgáltatáshoz szükséges K51-es nyomtatvány a K51 – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) linkről letölthető, és kizárólag elektronikusan nyújtható be. (NAV)
Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését
Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a duplájára, azaz 30 forintra fog nőni – közölte a Világgazdasággal Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
„Mivel a szankciók miatt az üzemanyagárstopot fel kellett oldanunk, a munkába járás költségei is megemelkedtek. A teljes foglalkoztatottság megvédéséhez azonban biztosítanunk kell a munkaerő mobilitását, így a kormány arról döntött, hogy duplájára emeli a munkába járás kedvezményes költségtérítését” – tette még hozzá Czomba Sándor.
A kormány döntéséből az is következik, hogy a minimális költségtérítés szintje is a duplájára emelkedik, a jelenlegi 9 forintról 18 forintra kilométerenként.MINDEZ ÖSSZESSÉGÉBEN TÖBB SZÁZEZER DOLGOZÓ MUNKÁBA JÁRÁSÁT KÖNNYÍTHETI MEG.
„A legfontosabb, hogy ma Magyarországon aki akar és tud, képes elhelyezkedni, ráadásul az adatok is azt mutatják, hogy ez egyre jobban megéri” – jelentette ki az államtitkár.
Czomba arra is rámutatott, hogy a munkaerőpiac továbbra is feszes, 4,7 millióan dolgoznak már több mint hat hónapja, miközben történelmi mélyponton volt tavaly az álláskeresők száma, 238 ezren kerestek állást, miközben 2010-ben ez a szám még közel 600 ezer volt. Szerinte egyértelműen pozitívum, hogy a háború és szankciók okozta helyzetben a bérek a 2022. január–novemberi időszakban meg tudták őrizni a vásárlóerejüket, hiszen ebben az időszakban 3,4 százalékkal nőtt a reálbér.
Mi változik 2023-tól a bérszámfejtésben? – 2023/2.
2023. január 25.
A munkáltatói ellenőrzés adatvédelmi kérdései
A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a büntetőeljárás sikerességének biztosítása érdekében a munkáltató mellőzheti a GDPR 14. cikk (1)-(4) bekezdése szerinti tájékoztatást.
Magán-munkaközvetítés elméleti és gyakorlati vonatkozásai a hazai munkaerőpiaci igényekkel összefüggésben
Az elmúlt időszakban hazánk számos régiójában több külföldi vállalkozás Magyarországra történő települését jelentették be, melyek jelentős munkaerő iránti keresletet generálnak. Ennek kiszolgálása bizonyos volumenig problémáktól mentesen megoldható a hazai munkaerőpiacról saját toborzással is, ugyanakkor találkozhatunk nagyságrendekkel, ami szükségessé teszi professzionális piaci szereplő bevonását. A jelen cikkünkben a magán-munkaerő közvetítés keretrendszerét és annak legfontosabb jogi aspektusait ismertetjük.
Újabb munkahelyteremtő támogatások indulnak a foglalkoztatottság megőrzése érdekében
A foglalkoztatási színvonal fenntartása érdekében a kormány 17,6 milliárd forintos kerettel indította el újra a “Vállalkozások munkaerő támogatását” és a munkatapasztalat szerzését elősegítő támogatásokat, amelyek több mint 20 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez járulhatnak hozzá.
239. szám Munkaügyi Levelek – 2023. január 17.
2023. január 17.
Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén
Munkaidő-kedvezmény nyilvántartásad
Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő
Munkába járás két munkahelyre
Vendéglátás – kizárt a kötetlen munkarend
Jognyilatkozat címzése – lakcím vagy tartózkodási hely
Korábbi foglalkoztatási jogviszonyok igazolása
Német állampolgár külföldi foglalkoztatása
Munkabérből történő levonás – 50 százalékot meghaladó
Jelenléti bónusz bevezetése
Veszélyességi pótlék az egészségügyben
Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben
Egészségügyben dolgozók szolgálati ideje – a szolgálati elismeréshez
Gazdasági vezető besorolása a szociális ágazatban
Munkáltatói jogkört gyakorló munkavállalók és az üzemi tanács
Polgármester – társadalmi megbízatásban
Aljegyzői tisztség betöltése
Minimálbér 2023: íme minden részlet – 2023/1.
2023. január 11.
Megszűnnek a SZÉP-kártya alszámlák
Megjelent a Magyar Közlönyben a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetését szabályozó rendelet, mely szerint január 1-jétől összevonják a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebeket, így összeadódnak az azokban feltöltött összegek – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csütörtökön.
A metaverzum munkajoga
A platform alapú munkavégzés elméleti és gyakorlati dilemmái már évek óta, folyamatosan napirenden vannak, megannyi tudományos és akár hétköznapi vitát maga mögött tudva. Bár a jog mind a mai napig számos, korábban bevált megoldást tesz kérdésessé már a „hagyományos” platform alapú munkánál, a globális átalakulások és új igények megjelenése okán még az eddiginél is rendhagyóbb módon kezd alakulni a munka világa. A jelen cikkünkben a virtuális valóság keretében történő foglalkoztatás és munkavégzés legfőbb kérdéseivel foglalkozunk röviden.
10 pénzügyi hír Magyarországról, amiről lemaradhattál a téli szünetben
2023. január 9.
Hétfőn véget ér a szokásosnál hosszabb iskolai téli szünet és az igazgatási szünet is, ezért aki lemaradt volna a hírekről, annak most összefoglaljuk, milyen fontos, a pénzügyi szektort érintő események történtek az elmúlt három hétben. Az általunk 10 legfontosabbnak tartott hírt gyűjtöttük össze.
1. Átalakultak a családtámogatások
Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, miután nem hosszabbította meg a kormány a 2022. december 31-ei igénylési határidőt. Mindkét támogatás esetében adott azért némi könnyítést a kormány: egyrészt a gyermek elhalálozásában vagy halva születésében érintett igénylők, valamint a napelemes, napkollektoros munkálatot végzők 2023. március 31-éig haladékot kaptak az otthonfelújítási támogatás iránti kérelem benyújtására. Másrészt eddig a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményénél úgy volt, hogy ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a támogatási határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható, ez a hat hónap egy évre módosult. Az újonnan gyermeket vállaló 30 év alatti anyák szja-mentessége és más adózási változások mellett új családtámogatás is megjelent: ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, akkor a fennálló diákhitel-tartozása 100%-ának megfelelő vissza nem térítendő gyermektámogatásban részesülhet, ha kérelmét 60 napon belül benyújtja a Diákhitel szervezethez. Ami a többi családtámogatást illeti, egy december 28-ai rendelet szerint az előzetes várakozásokkal ellentétben a babaváró hitel változtatás nélkül megy tovább, a falusi CSOK-hoz és a lakásáfa-visszaigényléshez hasonlóan 2024. december 31. az új igénylési határideje. A jelzáloghitel-elengedés és a CSOK egyáltalán nem változott, a CSOK kapcsán azonban Orbán Viktor miniszterelnök karácsonyi interjújában arra utalt, hogy év közben célzottabbá tehetik. Az egy-, két- és háromgyermekesek 2023-as lehetőségeit itt foglaltuk össze.
2. Megemelték a biztosítók tavaly bevezetett pótadóját
Egy szenteste előtt megjelent rendeletben megemelte a kormány 2023-ra a biztosítók sávosan kialakított pótadójának a legfelső kulcsát, amivel a tavalyihoz hasonlóan az aktuálisan képződő díjbevételeket terheli. A nem-életbiztosítások esetében 7-ről 12, az életbiztosítások esetében 3-ról 5 százalékra emelték a legfelső kulcsot. Az eredeti biztosítási adó és az új pótadó így most már összesen 219 milliárd forinttal szerepel a 2023-as költségvetésben. Ez a magyar biztosítók elmúlt négy negyedévi biztosítástechnikai eredményének a 4,6-szorosa és díjbevételének a 15%-a, vagyis 100 befizetett biztosítási díjból 15 forint „közvetlenül” az államhoz kerülhet különadó formájában. A témában írt év eleji összefoglaló cikkünkben megbecsültük, hogy alakul így a legnagyobb biztosítók adóterhe. A nyolc legnagyobb biztosító 2022-re 56 milliárd, 2023-ra pedig mintegy 50 milliárd forint pótadót fizetett volna, ez nőhet az adókulcsok emelkedése következtében 75 milliárd forintra. A pótadó általunk becsült 2023-as összege több biztosító esetében nagyobb a 2021-es adózott nyereségnél, és egyes biztosítóknál tőkepótlási szükséglet keletkezhet. Elemzésünk szerint a biztosítók túlzott adóterhelése azt a célt szolgálhatja, hogy ezzel a kényszerrel a kormány és a hazai befektetők mielőbb 50% feletti tulajdont szerezhessenek a biztosítási szektorban. E célról, és a biztosítási szektor átalakításáról Kovács Zsolt miniszteri biztos beszélt a Portfolio-nak adott interjújában is. A biztosítóvezérek ebben a cikkünkben értékelték a tavalyi évet, és adtak előrejelzést 2023-ra.
3. Megvette az állam a Posta Biztosítót
Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium december 22-én. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a német Talanx Csoport szerződést kötött ugyanis a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9%-os üzletrészének adásvételéről, így a Posta Biztosítók tisztán hazai tulajdonban kerülhetnek. A tranzakció várhatóan 2023 első felében zárulhat le. A Posta Biztosítók a legdinamikusabban növekedő biztosítótársaságok közé tartoznak, így az ügylet hozzájárul a piaci verseny és a szolgáltatási színvonal erősödéséhez, a költségek csökkenéséhez – véli a kormány. A társaságok a 2021-es üzleti évben összesen mintegy 350 millió euró bruttó díjbevételt értek el. Szerepük egyaránt meghatározó az életbiztosítási-, valamint az utas-, gépjármű-, lakás- és nyugdíjbiztosítási szegmensekben. Egy ezt követően megjelent rendelet értelmében a biztosító feletti közvetlen egyedüli irányításszerzését közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a kormány, vagyis az ügyletet nem vizsgálhatja a Gazdasági Versenyhivatal. Ez nem szokatlan, ugyanis a kormány a számára stratégiai tekintett ügyekben rendszeresen alkalmazza ezt az eszközt, legutóbb a 4iG-val közös Vodafone-ügylet esetében jelezte a kormány ezt a szándékát.
Ezek az adók, járulékok és juttatások változtak az új év kezdetével
Minden évben új adószabályokkal ismerkedhetünk meg. Nem kivétel ezalól 2023 sem.
Számottevő változásokkal indul 2023 az adók, járulékok és támogatások terén is. Az Index összegyűjtötte a legfontosabb újdonságokat.
I. A minimálbér-emelés és annak adó- és juttatási vonzatai
Január elsejétől emelkedik a minimálbér és az összes, ehhez kapcsolt értékmeghatározás. A minimálbér összege a 2022-es bruttó 200 ezer forintról 232 ezerre emelkedik, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint lesz. Ez 154 270 forintos nettó minimálbért jelent, míg a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nettó 197 106 forintot vihetnek haza januártól. A nettó minimálbér összege 2023-ban magasabb lesz, mint a 2019-es bruttó minimálbér 149 ezer forintos összege.
A minimálbér-emeléssel párhuzamosan a következő juttatások összeghatára is változik majd.
–GYED: alapesetben az utolsó kereset 70 százaléka, de maximális összege a minimálbér összegének kétszeresének 70 százaléka – bruttó 324 800 forint lehet
– Nagyszülői GYED: a számítás összege a nagyszülő naptári napi jövedelme (nyugdíj+esetleges munkavégzés, illetve egyéb jövedelem alapján), de a maximális összeg itt is a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka a juttatás – azaz 324 800 forint.
– Diplomás GYED: felsőfokú alap- vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevők a minimálbér 70 százalékát, 162 400 forintot kapnak. A mester-, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók a garantált bérminimum 70 százalékát kapják gyermekgondozási díjként (GYED), ami 207 480 forintot jelent.
– Gyermekek otthongondozási díja (gyod): a minimálbér összegével megegyező a juttatás mértéke, azaz bruttó 232 ezer forint.
– Táppénz: a napi átlagkereset 60 százaléka jár alapból (kórházban töltött idő alatt 50 százalék), ám a napi maximum összege a minimálbér kétszeresének 30-ad része, ami napi 11 160 forintra emelkedik 2023-ban.
– Álláskeresési járadék: az összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév befizetett munkaerőpiaci járuléka adja meg, mértéke a számított járadékalap 60 százaléka. Ennek összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes legkisebb munkabér – a minimálbér – 7733 forintos napi összegét.
– Betegségek után érvényesíthető szja-kedvezmények: a cukorbetegek, a laktóz- vagy gluténérzékenyek, hallási, látási vagy mozgásszervi fogyatékossággal élők a minimálbér harmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak. A kedvezmény összege így 2023-ban havonta 11 600 forintra emelkedett.
– Tanuló- és szakképzési szerződéses pénzbeli juttatások: ezek összegét is a minimálbér összegéhez kötik a legtöbb esetben.
– Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény: a munkáltatóknak a foglalkoztatás 4. és 5. évében a kedvezmény maximális mértéke a minimálbér maximum 50 százaléka.
II. Családtámogatások
– Az már korábban tudható volt, hogy eredeti feltételei mellett marad a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a hozzá tartozó kedvezményes kamatozású hitellehetőség.
– Újból meghosszabbították ugyanakkor a falusi CSOK-ot, ám például változott a településlista, ahol igénybe vehető a kedvezményrendszer. Az eredeti formájában él tovább a Babaváró támogatás is – egészen 2024 végéig.
– A gyermeket vállaló nők 30 éves korukig teljes szja-mentességet élveznek. A felsőfokú tanulmányok befejezését követően legkésőbb 2 éven belül megszülető gyermekek után az anya teljes diákhitel-tartozását elengedik.
– 10 napos apasági szabadságot vehetnek igénybe újszülött, illetve örökbefogadott gyermek esetében az édesapák.
– Felfüggesztésre került ugyanakkor a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, s csak meghatározott cél – napelemes rendszerek telepítése – esetében fogad be a Magyar Államkincstár támogatási igénybejelentést felújítási támogatásra –, de azt is csak 2023. március 31-ig.
III. Változások a SZÉP-kártyánál
Egyelőre ideiglenesen, de január kilencedikétől megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) korábbi alszámlái (a szabadidő, vendéglátás és szálláshely), és az eddigi három zsebből csak a szálláshelyé marad meg. Az addig a három különböző zsebben lévő összegeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek.
Ugyanakkor a SZÉP-kártyával fizethető szolgáltatások változatlanok maradnak: a megmaradt szálláshely alszámláról lehet majd mindenért fizetni, amit korábban a három kategória bármelyikéről lehetett.
Fontos tudni, hogy az el nem költött összegek esetében az összevonás nem okoz változást, azaz a 2022. október 15-ig a SZÉP-kártyákra utalt összegeket 2023. május 31-ig lehet díjmentesen elkölteni, ezt követően a fennmaradó egyenlegre a szolgáltatók 15 százalékos díjat terhelhetnek.
IV. Áfaváltozások
o Az új lakóingatlanok 5 százalékos kedvezményes kulcsa: a szabályozást 2024. december 31-ig meghosszabbították. Ha az építési engedélyt 2024. december 31-ig véglegesítik, akkor a kedvezményes kulcs az értékesítéskor 2028. december 31-ig alkalmazható lesz. Változott ugyanakkor az új ingatlan fogalma is – eszerint 2023. január 1-től új ingatlannak csak akkor nevezhető az adott lakás/ház, ha ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ha meg is történt, de a használatbavételi engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
o Fordított adózás: megváltozik az építési-szerelési vagy egyéb szerelési munka fogalma. Minden olyan tevékenység, amely hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött Ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására és egyéb megváltoztatására irányul, minden esetben kötelezően a fordított adózás körébe tartozik január 1-től. Továbbá 2026. december 31-ig fordított adózás mellett lehet üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jogot (karbonkvótát) átruházni, valamint meghatározott VTSZ-szám alá tartozó gabonákat, illetve vas- és acélipari termékeket értékesíteni.
o Távértékesítés és online szolgáltatásnyújtás: ilyen tevékenységek esetében az alanyi adómentes vállalkozás nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ezen értékesítéseknél jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, valamint import távértékesítés esetében az importáfa levonásba helyezésére is. A fentiek miatt ezen ügyletek ellenértéke így nem számít bele az adómentességi értékhatárba.
V. Vállalkozásokat érintő főbb adóváltozások
– Átalányadózás
o Az átalányadó-választást nem gátolja meg a választást megelőző évre vonatkozó bevételi értékhatár. A tárgyévben ugyanakkor az átalányadóra vonatkozó, az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedelemben ötvenszeresét) kitevő bevételi értékhatár ugyanakkor megmaradt.
o A korábbi havi bevallás helyett elegendő az átalányadózó egyéni vállalkozónak az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban megtennie és az érintett összegeket befizetnie.
o A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak a vállalkozásnak, aki kilép vagy a szabályok (pl. a bevételi értékhatár meghaladása) miatt kikerül a kedvezményes adó hatálya alól.
– Kiva:
o 2023-tól nem választhatja adózási formaként a kisvállalati adót (kiva) az a társaság, amely a bejelentkezést megelőző adóévben a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást hajtott végre.
o A szabályok szerint januártól az a cég, amelyik a kamatlevonási-korlátozási szabályok, vagy a társaságiadó-szabályok tőkekivonásra és adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek (hibrid instrumentumok, strukturált ügyletek) alkalmazásával társaságiadóalap-módosítást hajt végre, az adóév első napját megelőző nappal kikerül a kiva hatálya alól.
– Helyi iparűzési adó
o Egyszerűsített adóalap-megállapítás: valamennyi vállalkozás, amelynek éves bevétele a 25 millió forintot (átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió forintot) nem haladja meg, élhet az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével. A kivás vállalkozások a kisvállalati adóalapjuk 20 százalékában állapíthatják meg iparűzési adóalapjukat.
– Ekho
o Az egyéni vállalkozók abban az évben is is ekhózhatnak, amelyben katás egyéni vállalkozóként tevékenykednek.
– Szocho
o Külföldi előadóművészek és stábtagok esetében kiterjesztették az EU-n kívüli, ám a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országokból Magyarországra érkezett, s itt egyszerűsített adózást választó előadóművészekre és stábtagokra is a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet.
