Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Zaklatás a munkahelyen – 2023/13.

2023. június 28.

A reálkereset csaknem hét százalékkal csökkent
2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A „fagyipénz” már a múlté: egy nyári diákmunka már sokkal többről szól
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat.

GKI Hírlevél – 2023. június 28

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023/2. előrejelzése 2023-ra
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében, az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tért el a többségi állásponttól. A GKI júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5%-os visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.

Figyelem, változik a táppénz a jövő héttől 2023. július 1-jétől! Fontos bejelentés!

2023. június 27.

Figyelem, változik a táppénz a jövő héttől 2023. július 1-jétől! Fontos bejelentés!

A 2022. évi LXXV. törvény 2023. július 1-jétől módosítja többek között az egészségbiztosítás szabályait. Az alábbiakban a táppénzre, az elektronikus levelezésre, a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó új szabályokat foglaljuk össze.

. Először nézzük meg, hogy 2023. július 1-jétől milyen új szabályok vonatkoznak a táppénzre!

1. A táppénz időtartamának megállapítására vonatkozó módosítás:

A hatályos szabály alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra… Ez a szabály annyiban módosul, hogy nem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszakot kell figyelembe venni, hanem a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alapján kell megállapítani a táppénz időtartamát.

Miért is szükséges nem a keresőképtelenség első napjától, hanem a táppénzre való jogosultság első napjától számolni a táppénz időtartamát?

Munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár. Nincs azonban betegszabadság például egyéni vállalkozó, társas vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége kapcsán. Esetükben keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz (adott esetben baleseti táppénz) jár. A fenti szabállyal a jogviszony közötti különbségtétel megszűnik. Továbbá a törvénymódosítás indokolása kitér arra, hogy „a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére.”

Megjegyzés: 2023. június 1-jétől alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az újabb táppénz folyósításának időtartamába nem be kell számítani a „7-es” kód szerinti a keresőképtelenséget, azaz azt a keresőképtelenséget, amely azon alapul, hogy a biztosított

♦ közegészségügyi okból foglalkozásától el lett tiltva és más beosztást nem kap, vagy

♦ közegészségügyi okból hatóságilag el lett különítve, vagy

♦ járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Módosítás a gyermekápolási táppénzt szabályában:

Gyermekápolási táppénz kapcsán az alábbi három módosítást kell alkalmaznunk:

Az egyik módosítás az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek gyermekápolási táppénzére vonatkozik. Amíg a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében külön meghatározásra kerül az egyedülálló szülő gyermekápolási táppénze, addig az egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében erre nem került sor. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, mely szerint egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében a gyermekápolási táppénz az egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át jár.

Forrás: 

246. Munkaügyi Levelek / 2023. június 27.

• Kérelem távmunkában történő foglalkoztatásra
• Óvodavezető – nyugdíj folyósítása mellett
• Munkavállaló halála – örökösi jogok
• Pihenőnapokra eső táppénzes idő elszámolása munkaidőkeretben
• Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén
• Tájékoztatás a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről
• Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra
• Jubileumi jutalom előrehozott kifizetése
• Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában
• Munkáltatói juttatás visszautasítása
• Felmondási idő tartamának meghatározása
• Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl
• Szakképzési munkaszerződés
• Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás
• Személyi iratok
• Képzésen való részvétel

A SZÉP-kártya juttatás szabályai

Három számla helyett egy számla 2023. január 9-től.

A jogszabályi háttér

A SZÉP-kártya juttatás elég közkedvelt béren kívüli juttatás mind a kis-, mind a nagyvállalkozások körében. A SZÉP-kártya, mint cafeteria juttatás előnye a mérsékelt adóterhelésben, valamint a sokrétű felhasználási lehetőségben rejlik. Ezt a juttatást még vonzóbbá tehetik a 2023. január 1-jétől hatályba lépett új kormányrendeleti szabályok.  

A SZÉP-kártya juttatás felhasználási és adózási szabályait több jogszabály tartalmazza:

• az adóztatási kapcsolatos szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény.), valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban Szocho törvény) tartalmazza.
• Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet határozza meg.

A fenti két alapvető jogszabályt módosítja és egészíti ki a:

• a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását tartalmazó 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet módosító 594/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint 
• a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályait tartalmazó 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet.

A SZÉP-kártya juttatással kapcsolatban három kérdés szokott rendszeresen felmerülni:

• Hány forintot adhat a munkáltató csökkentett adóteher mellett?
• Mire lehet elkölteni a számlákra (alszámlákra) utalt összeget?
• A munkáltató juttatással kapcsolatban milyen költségei merülhetnek fel a munkavállalónak?

2023. január 1-jétől mindhárom kérdésre más válasz adható, mint a korábbi években. Arra azonban nagyon vigyázni kell, hogy nem feltétlenül az Szja törvény változott. A kérdésekre adandóválasz a fenti kormányrendeletekben keresendő.

A SZÉP-kártya rekreációs keret

A SZÉP-kártya, mint béren kívüli juttatás éves rekreációs kerete továbbra is 450 000 forint, amely a munkaviszony napjaival arányosan értendő. Az szja törvény 71. §-a három SZÉP-kártya alszámlát különböztet meg, amelyekhez összegbeli korlátokat is rendel. A korlátok átlépése esetén a többletösszeg átkerül az Szja törvény 70. §-a alá és ez némileg megemeli a munkáltató adóterhelését. Az Szja törvény 70. §-a alá átkerülő összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése ezt a szabályt felülírta. A kormányrendelet értelmében megszűnnek az egyes alszámlák. Ennek következtében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt összeg, amennyiben az szálláshelyszolgáltatásra, vendéglátásra, szabadidős tevékenységre kerül felhasználásra és a 450 000 forint/év összeget nem haladja meg. 

A rekreációs keret és átlépésének adóvonzata

A 450 000 forint éves rekreációs keret a munkaviszony napjaival arányosan értendő. Egy évet 365 napnak kell tekinteni. A megfelelő összeg az Szja törvény 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásnak tekintendő. Az átutalt összeg után a munkáltatót 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 13 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó terheli.

Az időarányosan alkalmazandó rekreációs keretet meghaladó összeg 1,18-szorosa után, mint adóalap után kell a munkáltatónak 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie. Ez a szabály csak annyiban változott, hogy nem kell a rekreációs keretet alszámlákra bontani.

A SZÉP-kártya juttatás felhasználási lehetősége

A változások következtében 2023-tól megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái. A felhasználás részletszabályait a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének a)-cs) pontjai TEAOR kódokra való utalással tartalmazzák. A felhasználási lehetőségek módosítása 2023. január 9-étől hatályos. A változások a 594/2022. (XII. 28.) Korm. rendeletben is megtalálhatók. Arra ügyelni kell, hogy 2023. január 8-áig a felhasználásra átmeneti szabályok is vonatkoznak. Az átmeneti szabályokat a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 22. §-a tartalmazza.

A SZÉP-kártya alszámlákhoz kapcsolódó költségek

Előfordulhat olyan eset, hogy a SZÉP-kártya elveszik, vagy megrongálódik. A kártya pótlása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-előállítás és -kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 14. §-a alapján az áthárítható költség 2023. január 9-étől 1500 forintról 1800 forintra emelkedik. A kártya pótlásának költségét a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára terhelheti, amennyiben a költség összegének fedezete rendelkezésre áll.

A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 22. §-a a SZÉP-kártya alszámláira utalt összegek felhasználásával kapcsolatban egy átmeneti szabályt tartalmaz. 

Ennek értelmében 2023. január 8-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásként az egyes alszámlákra (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) utalt Széchenyi Pihenő Kártya juttatást a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően az 5. § (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokara is felhasználhatja. A korábbi alszámlák tehát 2023. január 8-áig teljesen átjárhatóvá válnak.

A 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet korlátozza a SZÉP-kártya juttatás többletköltség felszámítása nélküli felhasználási lehetőségét. Az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a Széchenyi Pihenő Kártya számlát vezeti egyszeri díjat számít fel azokra az összegekre, amelyet 365 napos időszak alatt nem használ fel a számlatulajdonos. A 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet alapján egyszeri díjat kell felszámítani azokra a juttatásokra is, amelyek 

• 2022. október 15. napja előtt kerültek jóváírásra a Széchenyi Pihenő Kártyához kapcsolódó fizetési számlán. Az átutalt és el nem költött összegekre 2023. május 31. napján számítják fel a 15 százalék egyszeri díjat. 
• a 2022. október 15-e után jóváírt 365 napig fel nem használt összeget is 15 százalék egyszeri költség terheli.

Az egyszeri díj felszámításának időpontjai: március 20. és szeptember 20.  A számlavezető az egyszeri díj felszámítását megelőző 90 nappal köteles tájékoztatni a kártyabirtokost a Széchenyi Pihenő Kártya fel nem használt egyenlegéről, továbbá arról is, hogy mekkora összegű a fel nem használt pénzeszköz utáni, előzetesen számított díj.

Forrás: 5percadó

GKI Hírlevél – 2023. június 26.

2023. június 26.

Így kell arányosítani a szabadságot – 2023/12.

2023. június 14.

Munkavégzés éjszaka
Számos kutatás bizonyította, hogy az éjszakai munkavégzés rendkívüli fizikai és mentális megterhelést jelent az alkalmazottak számára. A hazai és az uniós szabályozás számos garanciális és védelmi szabályt fogalmaz meg, amellyel kompenzálni kívánja az érintett dolgozókat. Az alábbi cikkben ezeket a rendelkezéseket tekintjük át, különös tekintettel az éjszakai munkavégzés fogalmára, valamint elrendelésének és díjazásának speciális szabályaira.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.

245. Munkaügyi Levelek / 2023. június 6.

2023. június 6.

• Gondozási távollét éves mértéke
• Egyetemleges felelősség – nem zárható ki több munkáltató által létesített munkaviszonyban
• Több műszakos munkarend értelmezése
• Munkaidő tartamának kerekítése
• Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
• Munkanap időtartamának megváltoztatása
• Utazási idő megítélése osztott munkaidő-beosztás esetén
• Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
• Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló „sorsa”
• Óvodapedagógus áthelyezése és helyettesítése
• Román állampolgár – távmunkában Romániából
• Egyszerűsített foglalkoztatás – díjazási kérdések
• Elszámolás idejére járó díjazás
• Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül
• Hosszú várakozás rugalmas munkarend miatt
• Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén
• Vármegyebérlet vásárlása helyközi országbérlet helyett

Fel lehet mondani a sokat telefonozó dolgozónak? – 2023/11.

2023. június 2.

A Szociális Jogok Európai Bizottságának elmarasztaló jelentésére hívta fel a figyelmet a MASZSZ
Több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon – állapította meg a napokban a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg egyebek között a korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség által is sokat kritizált rabszolgatörvény, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását. A szervezet a szociális párbeszéd rendezésére is felszólította a kormányt. A MASZSZ minden tagszervezete nevében elvárja a kritizált jogi helyzet minden pontjának mielőbbi rendezését.

A részmunkaidős foglalkoztatás sajátosságai
„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” – hangzik a híres Beatrice sláger. Az általános, teljes napi munkaidőben dolgozók könnyen tudnak azonosulni a dalszöveggel, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében azonban már más helyzet. Az alábbi cikkünkben ennek az ún. atipikus munkaviszonynak a sajátosságait tekintjük át.