Lóga Máté emlékeztetett, hogy a Széchenyi Kártya Program 2002 óta, tehát több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások aktuális finanszírozási szükségleteinek kielégítését. A program keretében befogadott ügyletek száma mára már átlépte a 600 ezret, a szerződött ügyletek száma pedig meghaladta a 460 ezret. (MTI)
Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
Tb-változások 2023 nyarán
2023 július 1-től több társadalombiztosítást érintő változás is életbe lépett, nem csak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében, hanem az adatszolgáltatás tekintetében is. A társaságokat érintő legfontosabb változásokat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője foglalta össze.
Új, elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség a TB-kifizetőhelyek számára
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 2023. július 1-jétől minden hónap 20. napjáig kizárólag elektronikus úton egy új formátumú adatszolgáltatást köteles teljesíteni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője.
Az adatszolgáltatást a TB-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító számára.
Az új adatszolgáltatás mellett már nem kell külön teljesíteni a kifizetőhelyi elszámolást (EB23), illetve a statisztikai elszámolást sem.
Változtak az ellátások továbbfolyósításának szabályai (Ebtv. 62.§ (3))
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmek kapcsán változás, hogy a foglalkoztatónál kell előterjeszteni a kérelmet akkor is, ha a biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni. Azaz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz (azaz a volt foglalkoztatóhoz) kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya.
Módosult a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósításának szabálya (Ebtv. 62.§ (4))
A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.
A táppénzt érintő változások
Módosult a táppénz-jogosultság időtartama: korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt, továbbá, maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben (Tbj. 6. §) meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra.
Július 1-től már nem a keresőképtelenség első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál, hanem a táppénz-jogosultság első napját.
A törvénymódosítás értelmében (Ebtv. 46.§ (1)) a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul”.
Mikor nem jár táppénz?
Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában „nem jár szabályok” hatályon kívül helyezésre kerültek, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik.
A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg vagy szenved balesetet, vagyis ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezt a helyzetet kezeli az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése.
2023. július 1-jétől nem jár táppénz:
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott.
- az Ebtv. vhr. 31. § (8) bekezdésének módosítása azt is rendezi, hogy ezt a töredéknapot egy későbbi ellátás iránti kérelem elbírálása során osztószámként figyelembe venni nem lehet (tehát a rész-táppénzes nap 1 egész táppénzes napnak fog minősülni).
Gyermekápolási táppénz érintő változások
A mostani módosítás egyértelművé tette, hogy az éves gyáp napok száma mettől meddig jár a szülőnek, illetve a gyermekek életkorának meghatározása sem volt pontos.
Ebtv. 46. § (1) bekezdés módosítása egyértelműen és egységesen kimondja, hogy a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani, és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni.
Az 1–3 éves korcsoport esetében egyúttal a jogalkotó 84-ről 168 napra növelte az egyedülálló szülő által igénybe vehető gyermekápolási táppénz napokat (igazodva a többi korcsoport esetében már korábban bevezetett szabályozáshoz).
A gyermekápolási táppénz esetén a gyermek életkorának megfelelően meg van határozva a jogosultsági idő. Az egyedülálló szülők esetében a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek esetében is meghatározták a gyáp napok számát. Viszont az 1-3 éves korcsoport esetében nem volt elkülönítve ez a kategória. Most pótolták ezt a hiányosságot, így már az egyedülálló szülőnek az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermeke ápolása esetén évenként, gyermekenként 168 naptári napra jár a gyermekápolási táppénz.
A hallgatói („diplomás”) gyed (Ebtv. 42/E § (5)–(6))
Eddig havi összegben volt megállapítva. A módosítás szerint most már naptári napi összeget kell megállapítani, ami a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 70 százalékának a harmincad része. A hallgatói gyed összege nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékának harmincad részénél.
Forrás: Üzletem
Táppénz: a megváltozott táppénz szabályok amit sokan nem tudnak!
Táppénz 2023 /2024. Ki jogosult betegszabadságra? Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem? Mennyi időre jár a táppénz 2023-ban? Mennyi a táppénz összege? A táppénz folyósítás megszüntetése. A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások.
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.
A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.
Ki jogosult táppénzre?
A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
– fennálló biztosítási jogviszony,
– a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
– az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
1. biztosítási jogviszony
A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.)
2. társadalombiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 %.
3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség
A fenti feltételek fennállása esetén akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik.
Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem?
Nem jár táppénz:
– a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
– a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel,
– ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (pl. fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
– a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
– a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
– a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
– a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)
Mennyi időre jár a táppénz?
Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,
– az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár,
– legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy biztosítási jogviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.
A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.
A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy:
– a biztosított saját vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e,
– mennyi a folyamatos biztosítási ideje,
– a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e „táppénzelőzménye”.
1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén.
2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja:
– a táppénzre jogosultság időtartamát,
– a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet és
– a táppénz százalékos mértékét.
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (a diplomás GYED kivételével), örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.
3. Táppénz előzmény
Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. Ugyancsak be kell számítani az egy éven belüli azon időtartamot, amikor a biztosított a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti díjazásban részesült.
Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyekre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.
Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén:
– aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt egy évnél kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra kaphat.
Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén:
A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:
– 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
– iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.
Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (GYET), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett munkát végzők esetén
Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként.
A GYES, illetve a GYED igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénzfolyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók.
Táppénz folyósítás megszüntetése
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha:
– a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
– a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő, felülvéleményező főorvos általi vizsgálathoz nem járul hozzá,
– a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve
a gyógyulását tudatosan késlelteti.
Mennyi a táppénz összege?
A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított társadalombiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.
A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximumösszeg figyelembe vételével.
A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:
– a táppénz megállapításánál figyelembe vehető maximális időszak, ún. irányadó időszak, amelyen belül a – járulékalapot képező – jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) vehető figyelembe, ún. számítási időszak,
– a táppénz alapját képező jövedelem összege,
– az 1-2 pont (irányadó időszak, ezen belül a számítási időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem,
– a táppénz %-os mértéke
– az egy napra járó táppénz maximalizált összege.
A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni. Kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, jogszabály szerint átalakult jogviszony alapján ismételten biztosítottá válik, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg.
1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén
Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja.
Folyamatos biztosítási idő
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
2. A figyelembe vehető jövedelem
A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
1) Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor�a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2) Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.
3) Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően – Tbj. 6. § szerinti – 180 nap folyamatos biztosítási idővel.
HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
4) Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban – ide nem értve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén
Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként kell megállapítani.
Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni.
Az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a táppénzre való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.
A fennálló biztosítási jogviszonyhoz abban az esetben is hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszony azon időtartamát, amely alatt a fennálló jogviszonyban a biztosítás szünetelt, ha a megszűnt biztosítási jogviszony nem az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját megelőzően szűnt meg.
Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri.
Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat.
A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások
A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amelyek az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képeznek.
Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után társadalombiztosítási járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül.
3. A naptári napi jövedelem megállapítása
A számítási időszakban bevallott társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával.
4. A táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma
A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.
A táppénz mértéke:
– legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a,
– 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a,
– kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosítási időtől függetlenül,
– azzal, hogy a táppénz naptári napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2023-ban, a 232.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 15.467- Ft-ot.
Forrás: Profitline
A Kamara segít! Több száz vállalkozás kapott infót a vármegyei gazdasági önkormányzattól
Számos kérdéssel fordultak a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarához (CSKIK) a vállalkozások 2022-ben. A vármegyei gazdasági önkormányzat csak írásban 558 esetben adott tájékoztatást és tanácsot tavaly, a kérdések között a forró témának számító kataváltozás mellett más jogszabályváltozások, forrásszerzéssel, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos kérdések kerültek középpontba. Jelenleg pedig a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása számít slágernek.
Duplájára bővül a kkv-k kedvezményes beruházási hiteleinek maximális összege
A háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent elkövet, hogy megvédje a munkahelyeket, a családokat és helyreállítsa a gazdasági növekedést.
A kkv szektor további megerősítése érdekében ezért a kormány újabb támogatásról döntött: 2023. augusztus 1-től duplájára, azaz 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (és az annak részét képező agrár célú Széchenyi Beruházási Hitel) maximális hitelösszegét, valamint szintén duplájára, 200 millió forintról 400 millió forintra emeli a Széchenyi Lízingkonstrukcióban igényelhető maximális összeg nagyságát – emlékeztetett kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A közleményben Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár kiemelte, hogy a beruházási hitelösszeg megduplázása rendkívül kedvező hír a beruházni és fejleszteni kívánó kkv-k számára. A megemelt hitelösszeg ugyanis további, a versenyképességet növelő beruházások előtt nyitja meg az utat és tovább segíti a zöld gazdaságra történő átállást.
Az államtitkár hozzátette, hogy a Széchenyi Kártya Program – a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együtt – jelentős mértékben, nagyságrendileg 1,2 százalékponttal járul hozzá a gazdasági növekedéshez, így a munkahelyek megőrzéséhez.
A Széchenyi Kártya Program a jelenlegi magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya MAX+ Program keretében 2023. július 31-ig közel 30 ezer kérelem került befogadásra, mintegy 1200 milliárd forint értékben, amelyből már 600 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya.
A Széchenyi Kártya Program MAX+ termékei vonatkozásában a legnépszerűbb termékek az azonnali likviditást biztosító termékek, amelyek a hitelállomány közel háromnegyedét teszik ki. A kkv-k körében kedvelt továbbá a Széchenyi Lízing konstrukció, amely az állomány közel kétötödét teszi ki. A hosszabb távú finanszírozási célokat szolgáló termékek, mint a Széchenyi Beruházási Hitel és az annak részeként működő agrár célú Széchenyi Beruházási Hitel pedig a befogadott állomány közel 5 százalékát teszik ki.
A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb, mikro vállalkozásokhoz, 39 százaléka a kis-, és 10 százaléka a közepes méretű vállalkozásokhoz jutott el. Budapest és Pest vármegyén kívül a Program konstrukciói a vidéki régiókban is népszerű.
Miért nem az állástalan magyar segédmunkásból lesz mosogató, miért jobbak az ázsiai vendégmunkások?
Az elmúlt hetek legfurcsább ellentmondása még mindig nincs feloldva; vajon egy magyar segédmunkás, vagy vietnámi vendégmunkás tud-e hatékonyabban mosogatni egy magyarországi hotel konyhájában? S melyikük alkalmazása olcsóbb?
Ezért kapnak egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból
8 milliárdot zúdít a kisvállalkozásokra a kormány
Beszállítói, ESG-központú és energiahatékonyságot célzó fejlesztések előkészítésére pályázhatnak majd az IFKÁ-n keresztül a kis- és középvállalatok 8 milliárd forint értékben.
248. szám Munkaügyi Levelek – 2023. augusztus 8.
- Pedagógus lemondása 2023-ban
- Késedelmi kamat számítása fizetési felszólítás esetén
- Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek
- Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
- Részmunkaidőben visszatérő szülő szabadságának kiadása
- Munkaszüneti napra eső pihenőnap és a beosztható munkaidő
- Osztott munkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
- Nyugdíjas köztisztviselő – új életpálya, jubileumi jutalommal
- A vezérigazgató helyettesítése
- Próbaidő kikötése kölcsönzött munkavállalónál
- Próbaidő-arányosítás
- Munkavégzéshez szükséges eszköz távmunkában
- Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
- Munkanap-áthelyezés – a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározása
- Jelenléti ív munkáltatói jóváhagyása
- Osztott munkaidő részmunkaidőben
- Készenlét alatti munkavégzés napi- és heti pihenőidőben
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázati hírek
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
