Október végéig lehet pályázni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására
2023. szeptember 29.
Olyan cégek jelentkezését várják, amelyek megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását vállalják,
A jövő évben 61,5 milliárd forint áll rendelkezésre a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs célú foglalkoztatására – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Fülöp Attila azt mondta, e célra ekkora összeg még nem állt rendelkezésre a költségvetésben. A megváltozott munkaképességű emberek 2024. évi rehabilitációs célú foglalkoztatásának támogatására vonatkozó pályázatokat október 30-ig lehet benyújtani elektronikus formában – közölte az államtitkár, aki elmondta: olyan cégek jelentkezését várják, amelyek megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását vállalják, és mentorral, rehabilitációs tanácsadóval segítik a munkavállalót abban, hogy előbb-utóbb el tudjon jutni a nyílt munkaerőpiacra is.
Az államtitkár közölte, hogy a megváltozott munkaképességűek körében az elmúlt tíz évben 2,5-szeresére nőtt a foglalkoztatási arány. Ma 150 ezer megváltozott munkaképességű ember él bérből – tette hozzá. Kiemelte, ehhez egy fontos segítség a tíz éve meghirdetett pályázat a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs célú foglalkoztatásának támogatására, amelyre jövőre 61,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázati kiírás a fővárosi kormányhivatal honlapján található meg, a pályázatokat kizárólag elektronikus formában lehet benyújtani – közölte Fülöp Attila. Az államtitkár kitért arra is, hogy 2021-ben indították el Érték Vagy! elnevezéssel azt az álláskereső portált, amely a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését tudja segíteni. A sajtótájékoztatót a XII. kerületben, egy olyan Böszörményi utcai pékségben tartották, ahol megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. A pékség vezetője, Takács Zoltán elmondta, cégük több üzletágban 190 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat.
2021-ről 2022-re megduplázódott a cégfelszámolások száma: míg 2021-ben 4359, addig tavaly 8111 cég szűnt meg ilyen módon. A tendencia folytatódik: 2023-ban pedig csak eddig 10 ezer körül járnak a felszámolások, ami már most jóval több mint a teljes 2022-es év felszámolásai. A csődeljárások száma ennek töredéke: 2021-ben 22 csődeljárás indult, 2022-ben pedig 30. Tihanyi Nikolett, a Csődvédelem.hu ügyvezetője szerint sokkal több cég választhatná a csődeljárást a felszámolásnál, ha elég információval rendelkeznének róla.
2022-ben kevesebb mint 30 ezer új társas vállalkozás jött létre Magyarországon, ami jóval elmarad a 2021-es cégalapításoktól. Jellemzően az új alapítású cégek háromnegyede éli csak meg az 5 éves kort, 10 év fölé pedig csak a cégek fele jut – nagy tehát a fluktuáció ezen a téren: sokan döntenek a bezárás mellett, van, akiknek nem is marad más választása.
Amikor már nagy a baj, késő, időben kell észrevenni az intő jeleket (Fotó: depositphotos.com)
Többszöröse a felszámolások száma a csődeljárásokénak, ennek okai a hazai cégkultúrában keresendő, mert sok más európai országban nincs ennyire távol egymástól ez a két szám. Fontos hozzátenni, hogy a felszámolások magas számának oka egy jogszabályi változás is: szűkült azok köre, akik kényszertörléssel zárhatják le tevékenységüket, így sokkal többen felszámolással fejezik be a vállalkozásuk életét – ez a többlet is jelentkezik most a kiugróan magas számokban.
Tihanyi Nikolett leginkább a cég méretétől függőnek látja, hogy ki melyik utat választja, hiszen a csődeljárást sok esetben csak a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak. Esetükben a vállalati márka, bizonyos jogok nem eladhatósága, a know-how, a munkavállalók megléte és az egész rendelkezésre álló infrastruktúra miatt sokszor érdemes inkább átszervezni a működést felszámolás helyett – hiszek ezek olyan védendő értékek, melyek miatt megéri az eljárás. Ezek lényeges körülmények, melyek a csődöt teszik jobb megoldássá – persze közben presztízsveszteséget jelent a hazai piacon, holott a szakember szerint nem kéne annak lennie.
2021-ben, a Coviddal terhelt év ellenére sem volt kiugrás a csődök terén: 22 csődeljárás indult, ennek éppen fele volt sikeres, 2022-ben volt egy 30 százalékos kiugrás, hiszen ekkor 30 csőd indult, ebből 9 volt sikeres. Idén eddig 14 csődeljárás indult a szakember szerint.
Hogy miért az alacsony számok? Itthon sokaknak zsákutcát, megbélyegzést jelent a csőd, holott az a cég, mely a csődeljárás útjára lép tudatosabb üzleti átgondolást mondhat magáénak, mint aki egyszerűn felszámolja magát. Tihanyi Nikolett szerint az évi több ezres felszámolási adaton már csak a felszámolóbiztosok leterheltsége miatt is fontos lenne faragni „Számos esetben a vállalkozás számára is kedvezőbb megoldást hoz egy csődeljárás, ami a reorganizáció egy intézményesített formája. Természetesen nem minden cégnek a legjobb megoldás a csődeljárás, nem lehet mindent és mindenkit megmenteni, de a jelenleginél minden bizonnyal nagyobb arányban működhetne” – mondta Tihanyi Nikolett, a Csődvédelem.hu ügyvezetője, felszámolási specialistája.
Mely szektorok veszélyeztetettek?
Az újonnan indított felszámolási eljárások jelentős részét, 40 százalékát a 3-5 éve működő cégek tették ki. Regionális bontásban pedig a főváros és Pest vármegye vezeti ezt a listát: az új felszámolási eljárások több mint 80 százalékát itt indították.
Ami az iparágakat illeti, felszámolások szempontjából a legutóbbi adatok szerint az építőipar kiemelkedően magas kockázatú, ebben a szektorban 2526 felszámolás indult tavaly, szemben a 2021-es 1280-al. Szintén duplájára nőtt a felszámolások száma az autóiparban, hiszen ezt az ágazatot különösen sújtotta a beszállítói láncok akadozása, a beszerzési árak emelkedése. A legkisebb arányban az agráriumot érintik a felszámolási eljárások, ez a legstabilabb ágazat jelenleg itthon.
Ami a csődeljárások szektoronként bontását illeti, érdekes körülmény, hogy a kereskedelmi szektorban több, a piacon meghatározó szereplő jelentett csődöt az elmúlt időszaban: köztük energiakereskedő, szeszesital-kereskedő, elektronikai kereskedő, de gyártószektorban is jellemző volt a piacvezető cégek csődje (Dunaferr, SFL technologies, Tungsram).
Intő jelek egy cég életében – preventív szemlélet
Vannak jelek, melyek a szakember számára árulkodóak és akár egy később bekövetkező nehéz helyzetet is előrevetítenek: ilyen a külső finanszírozás fojtogató hatása az üzleti modellben – éppen ezt a szorítást hivatott enyhíteni a csődeljárás határidők kitolásával és részletfizetési lehetőségekkel. A másik intő jel a szervezeten belül tettenérhető rossz gazdálkodás, amikor a cég már nagyra nőtt, de az ezt lekövető belső fejlődés, vállalati kultúraváltás elmaradt. Így nem építették be a megfelelő kontrollokat, nem kerültek betöltésre bizonyos, egy nagyobb vállalkozás esetén elmaradhatatlan pozíciók. Fontos látni, hogy mennyi tartalék van egy cégben, hogy mi tudja megingatni a helyzetét: egy garanciális hiba, piacvesztés, bevételvisszaesés. A cégek általában gyorsan növekednek, új embereket vesznek fel, új irodákat nyitnak, de az üzemméret optimalizálása visszaesés esetén már lassabban felismert és lereagált folyamat – ebből gyorsan óriási veszteségek tudnak keletkezni. Ilyen esetekben a megfelelő szakember bevonása segít minimalizálni a keletkező károkat.
Tihanyi Nikolett felszámolási specialista szerint a fizetési késedelem a végrehajtás előszobája, ha ez egy céggel rendszerszinten megtörténik, akkor érdemes szakember segítségét kérni az optimalizáláshoz, hogy ne a végrehajtási eljárás, inkasszók útjára lépjen a cég. A szakember által nyújtott vezetett megoldáskeresés segít abban, hogy a lehető legkisebb veszteséggel vészelje át a cég a nehéz helyzetet. Mindenkinél egyedi, hogy mi lesz a kilábalás útja: átszervezés egy csődeljárással vagy nincs más hátra, mint a felszámolás.
Itt a megoldás, ha nem akar hónapokat várni egy egészségügyi vizsgálatra
Gyakran halljuk ismerőseinktől, hogy „ha egészség nincs, akkor semmi sincs”, de ez sajnos csak akkor realizálódik bennünk, ha éppen velünk történnek meg a rossz dolgok és egy váratlan, akár súlyos betegség következtében hamar kilátástalanná válik az életünk. Az egészség az egyik, ha nem a legfontosabb magánvagyonunk, a legtöbben azonban ezt nem mérik fel időben és csak kevesen gondolnak arra, hogy az egészségükre is biztosítást kössenek.
Átlagosan minden 10. ember szokott rendszeresen magánorvoshoz fordulni, ha valami egészségügyi problémája van, de minden 2. ember már járt magánorvosi rendelésen. Átlagosan 30-50 ezer forintot költ egy átlagos magyar egy évben a privát ellátásban, a tehetősebbek pedig ennek legalább a tízszeresét.
Az okok nyilvánvalóak. A legtöbb esetben az állami ellátás alacsonyabb színvonala, vagy a hosszú várólista miatt kötnek ki a magánrendeléseken. Figyelmes kiszolgálás mellett, a legmodernebb orvosi felszerelésekkel, kényelemben és a beteghez, az ő egyéni igényeihez igazodva történik az ellátás. Évről évre nő azoknak a létszáma, akik az állami egészségügy mellett a magánpraxisokat is igénybe veszik, csakhogy van ezzel egy alapvető probléma: a kiadások váratlanok, kiszámíthatatlanok. Egy komolyabb egészségügyi probléma esetén kisebb vagyont is kifizethetünk hirtelen.
Erre kínál megoldást az egészségbiztosítás! Nem kell hónapokat várnunk egy CT-re, vagy MRI vizsgálatra, hanem napokon belül hozzájuthatunk és az sem elhanyagolható szempont, hogy a berendezések a legkorszerűbbek, nem pedig több évtizedes állapotúak. Szakorvosi ellátásokat egy héten belül vehetünk igénybe, míg az állami rendszerben ez hónapokba is telhet. A betegekre magánúton háromszor annyi idő jut, mint az állami vonalon. Látjuk és tapasztaljuk, hogy az állami egészségügyben a dolgozók kimerültek, a szakorvosokból hiány van, a páciensek gyakran frusztráltak, hiába pumpál az állam évről évre ezermilliárdokat a rendszerbe. Azt is el kell ismernünk, hogy a magánellátás sem teljeskörű, hiszen sürgősségi ellátást, éjszakai ügyeletet, vagy azonnali életmentő műtétet nem lehet igénybe venni.
Érdekesség, hogy a fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (10-12 százalék) van magán egészségbiztosítása. Ráadásul 50 százalékuk nem a saját elhatározásából, hanem jellemzőbben a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jut hozzá.
A privát egészségbiztosítás megkötésekor gyakorlatilag egy rendszeres díjért cserében a biztosító vállalja a privát orvosi ellátások, kezelések és szűrővizsgálatok megszervezését. Ez sokkal olcsóbb, mintha mi magunk fizetünk minden egyes alkalommal az orvosoknak a konzultációkért, a vizsgálatokért és a receptfelírásokért súlyos tízezreket.
Általában 18 és 65 éves életkor között lehet szerződni, 18 év alatt pedig a szülők köthetnek a gyermekeik részére is egészségbiztosítást. 65 év felett is vannak lehetőségek, de mivel ezt az életkort a legtöbb biztosító kellőképpen „kritikusnak” tekinti, ezért vagy nem vállalják be, vagy csak drágán, hiszen jelentősen megnőnek az egészségügyi kockázatok. Sajnos az egészségi állapot innentől fogva váratlanul, hirtelen és/vagy jelentős mértékben is romolhat.
A biztosító a gyakorlatban leszerződik az egészségügyi intézményekkel, amelyek ellátják a biztosított betegeket. Szerződő fél lehet magánorvos, magánrendelő, kórház, rendelőintézet. Ha megbetegedünk, akkor ezekben az intézményekben vehetjük igénybe az adott szolgáltatást, majd az intézmény és a biztosító elszámol egymással. Ezzel nekünk már nincs különösebb teendőnk. Ha olyan privát egészségügyi szolgáltatót választunk, amely nem szerepel a biztosító szerződött partnerlistáján, akkor sincs probléma, mert van lehetőség utólagos térítésre is, persze ekkor a páciensnek előfinanszíroznia kell a felmerülő költségeket és be kell mutatnia a számlát.
Egy rendszeres díjért cserében a biztosító vállalja a privát orvosi ellátások, kezelések és szűrővizsgálatok megszervezését. Fotó: Depositphotos
Szűrővizsgálatokon és képalkotó diagnosztikai vizsgálatokon vehetünk részt (labor, EKG, ultrahang, CT, MRI, PET-CT,v stb.), egynapos sebészeti beavatkozásokat (ambuláns műtéteket) végeztethetünk, másodlagos orvosi szakvéleményt kérhetünk, 0-24 órás orvosi call centert hívhatunk, számos orvosi szakrendelésre mehetünk (az allergiavizsgálattól kezdve a sebészeten, a belgyógyászaton, a gasztroenterológián, a bőrgyógyászaton, az ortopédián, a neurológián, az onkológián, az urológián, a szemészeten, anfül-orr-gégészeten, a nőgyógyászaton át egészen a kardiológiáig), s mindezt hosszas várólisták nélkül, magas színvonalon szervezett ellátásban, napokon belül. Előre egyeztetett időpontra mehetünk a szakrendelésekre, s nem kell órákat, vagy akár egy fél napot várnunk az orvosnál, mire sorra kerülünk.
Az ár, mint általában, sok mindentől függ, például a biztosított életkorától, az egészségi állapotától, az előzménybetegségeitől, az életmódjától és természetesen a választott egészségbiztosítási csomag tartalmától. Minél egészségesebbek és fiatalabbak vagyunk, annál olcsóbb az egészségbiztosítás, sőt, ha a cégünk köti, akkor még kedvezőbb, hiszen egy nagyobb kockázatközösség jön létre, amelynél az egy főre jutó költség is kisebb lesz, mintha mindenki magánszemélyként külön-külön szerződne. Ugyanez igaz a családos kötésekre is, minél több családtagot vonunk be a biztosításba, annál kedvezőbb lehet az egy főre jutó díj.
Egészségügyi fedezetek
Senki sem akar aggódni amiatt, hogyan birkózik meg anyagilag, ha beteg, kórházban van, ápolásra szorul, és mindezek miatt nem tud dolgozni. A Smart Insurance Brokernél hisznek abban, hogy a jó egészségügyi fedezet nem csupán a pénzről szól.
Kritikus betegségek
Mindenki azt szeretné, hogy még ha súlyos betegségben is szenvedne, akkor is meg tudjon a kialakult helyzettel birkózni anyagilag. Ez az oka annak, hogy a társaság Kritikus Betegségre vonatkozó fedezete egy összegű kifizetés, ha kritikus betegséggel vagy akár teljes maradandó rokkantsággal diagnosztizálják, amelyre a terve vonatkozik. Kiválaszthatja, hogy mekkora fedezetet szeretne, hogyan kívánja kifizetni, és hogy szeretné-e kombinálni a különböző fedezeti típusokat. Dönthet mindezek mellett úgy is, hogy közös fedezetet vállal házastársával/partnerével.
Kórházi napi költségek
Amennyiben Ön baleset következtében kórházi ellátásra szorul, hogy meg tudjon birkózni az anyagi terhekkel egy olyan időszakban, amikor a gyógyulásra kell koncentrálnia, a Smart Insurance Broker olyan fedezeti rendszert alakít ki, amely a kórházi ellátása idején napi szintű bevételi forrást biztosít.
Műtétek
A brókercég tervei segíthetnek kezelni azokat a műtéti költségeket részben vagy egészben, amelyeket a társadalombiztosító által finanszírozás nem fedez – olyan áron, amely a biztosítottnak és családjának megfelelő.
Orvosi kiadások és vizsgálatok
Várólista nélküli, minőségi magán-egészségügyi járó és fekvőbeteg-ellátást (meghatározott esetek figyelembevételével) kap a biztosított és a családja. A privát egészségügyi szolgáltatásokkal rövid időn belül elérhetővé válnak a szükséges vizsgálatok, és így a biztosítottnak kizárólag a gyógyulásra kell koncentrálnia. Előre egyeztetett helyszínen és időpontban várják többek között sebész, nőgyógyász, szemész szakorvosok, és egyéb szakorvosok (a teljes járóbetegellátás keretein belül), részt vehet laborvizsgálaton, ultrahangon, röntgenen, vagy akár egyéb kis és nagyértékű diagnosztikai vizsgálaton. Szükség esetén lehetősége/lehetőségük van ambuláns műtétek, egynapos sebészet vagy akár onkológiai vizsgálatok igénybevételére is. A szűrővizsgálatok segítségével könnyebben megőrizheti/megőrizhetik a egészségüket, megelőzhetik a betegségek kialakulását, illetve sok betegség gyógyulási esélyét is megnöveli a korai felismerés.
A privát ellátást nemcsak a fővárosban, hanem az ország teljes területén, jellemzően a megyeszékhelyeken vehetjük igénybe. A biztosítók magánklinikákkal, magánorvosokkal, egészségközpontokkal állnak szerződésben az egész országban, így nem kell százkilométereket utazni az ellátásért.
Az egészségbiztosítás keretében arra is van lehetőség, hogy az állami egészségügyben meghatározott diagnózisra úgynevezett második orvosi szakvéleményt is kérjünk, akár külföldről is.
Egészségbiztosítást egyre több cégvezető köt a dolgozói számára. Ennek az az oka, hogy rendkívüli megtartó képessége lehet egy ilyen csomagnak. Sokkal többet ér például egy 50 ezer forintos biztosítás, mintha ennyivel megemelné a nettó bért, hiszen ebből legfeljebb tanácsadásra futná a magánpraxisban. Sőt! Ha a cég biztosít a dolgozóinak ilyen csomagokat, akkor nemcsak abban lehet biztos, hogy a dolgozói egészsége a legjobb kezekbe kerül, hanem hogy egy váratlan betegség esetén a lehető leghamarabb is kerülnek vissza az állományba. A munkáltató ráadásul differenciálhat is: az értékesebb munkavállalók drágább csomagot kaphatnak.
Ha a biztosítottak a vállalkozás tagjai (tulajdonos, ügyvezető, vezérigazgató, középvezető, alkalmazott), akkor az utánuk fizetett egészségbiztosítási díjat költségként lehet elszámolni és az adóalapot csökkenti.
A Smart Insurance Brokeren keresztül azonban nemcsak a legjobb hazai, hanem a legmagasabb színvonalú külföldi egészségügyi intézményekhez, kezelésekhez is hozzáférést kapnak a cég ügyfelei, s nemcsak az EU-ban, hanem az egész világon! Nemcsak a lakóhelyén jól ismert magánorvost keresheti fel, hanem dönthet úgy, hogy Svájcban, Németországban, Ausztriában, vagy akár az Egyesült Államokban veszi igénybe az ellátásokat. Az ügyfél kiválasztja a célországot, megtervezheti azt, hogy hol gyógyuljon. A brókercég partnere néhány napon belül kiállítja a garancialevelet a folyamatra vonatkozóan és átvállalja a költségeket, valamint az adminisztrációt. Minden biztosított egyedi kalkulációt kap az életkorától, igényeitől és a meglévő betegségeitől függően. A külföldi egészségbiztosítási ajánlat tartalmazza a szakorvosi vizsgálatok, diagnosztikai vizsgálatok, a kórházi ellátás, a rehabilitáció és a gyógyszerek költségét is. Magyarországon tartózkodó külföldiek és családtagjaik számára is van megoldás, például olyan luxusszínvonalú nemzetközi egészségügyi ellátás, amely sokak számára eddig elérhetetlennek tűnt.
Külföldi egészségügyi szolgáltatás
Bármi is legyen valakinek az egészségbiztosítási igénye, a Smart Insurance Broker a nemzetközi egészségügyi terveit személyre szabja ezek kielégítésére, miközben minden esetben a kórházak és egészségügyi szakemberek globális támogatási hálózatát kínálja.
Európában vagy a világ bármely pontján bárhol gyógyulhat. Ha beteg, dönthet úgy is, hogy egy bécsi magánkórházban, vagy éppen Észak-Amerikában veszi igénybe az egészségügyi ellátást. A biztosított szabadon határozhat, hogy melyik magánorvost vagy magánkórházat keresi fel. Nincsenek úgynevezett „szerződött partnerek”, amelyek korlátoznák a választást.
Napi két kávé áráért olyan korszerű magánorvosi, magánkórházi szolgáltatáshoz lehet jutni, amelynek finanszírozása biztosítás nélkül valószínűleg nehézkesebb lenne. A szolgáltatási csomagok árát egyedileg kiszámolják az életkortól, esetleges meglévő betegségektől függően.
Előre meg lehet tervezni a gyógyulást. A brókercég három napon belül kiállíttatja a garancialevelet, ezzel átvállalva a biztosítottól a számla kifizetésével járó összes adminisztrációt. Ha pedig sürgős ellátásra van szükség, utólag megtéríttetik a költségeit.
A Smart Insurance Broker ötféle külföldi egészségbiztosítási csomagot kínál. A legkisebb csomagajánlat is évente több mint 160 millió forint értékű, a legnagyobb csaknem 1 milliárdos fedezetet foglal magába. Míg tehát az alapcsomag napi 2 kávé, addig a legnagyobb csomag is egy ebéd áráért elérhető egy 45-50 éves biztosított számára. Gondoljunk csak bele, nem ér meg a saját egészségünk ennyit? Szinte mindenki köt biztosítást a lakására, vagyonára, gépkocsijára, ingóságaira, vagy egy külföldi utazásra. De ha nincs egészség, akkor az anyagi javak és az élet élményei mit sem érnek!
A jó hír, hogy az összehasonlító elemzés semmibe sem kerül, a javadalmazás ugyanis már része a díjnak. A legfontosabb ugyanis a biztosított és családja egészsége, másodsorban a hosszú távú bizalom és az értékteremtés. Az egyes egészségbiztosítások összehasonlítása nem egyszerű. A biztosítók több csomagot is összeállítanak eltérő díjakkal és eltérő szolgáltatásokkal. Az egyes csomagok tehát nem feltétlenül felelnek meg egymásnak, az ár tanulmányozása önmagában kevés, ezért kapnak az ügyfelek segítséget, hogy eligazodjanak a részletekben.
250. szám Munkaügyi Levelek – 2023. szeptember 26.
2023. szeptember 26.
Munkabérből letiltás számítása
„Bérpapír” elektronikus formában
Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Köztisztviselő rendkívüli munkavégzésének ellenértéke
Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás
Helyközi munkába járás költségtérítése
Szakszervezetitagdíj-utalás – a személyes adatok védelme
Munkavállaló halála – kifizetés az örökösöknek
Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés
Polgármester és alpolgármester munkaidő-nyilvántartása
Rendkívüli munkaidő a peremidőben
Teljes munkaidőben – az utólagos megállapítás esélye
Tanulói munkaszerződés alapján járó szabadság
Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a pótszabadságra való jogosultság
Távol lévő szülő szabadságra való joga
Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény
Újrafoglalkoztatás felmentési idő alatt
Nyugdíjas óvónő – a lehetséges jogviszonyok
Többes munkakör betöltése
A jogellenes munkáltatói felmondás jogkövetkezményei – 2023/19.
2023. szeptember 20.
Kijavítható-e az időtartamot, végleges eltiltást nem tartalmazó foglalkozástól eltiltó döntés?
A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.
Munkahelyi pszichoszociális biztonság, a zaklatók felelősségre vonása – szabályozási keretek
Hol találunk kapaszkodókat, jogokat, kötelezettségeket, ha felelős munkáltatóként egy egészséges és biztonságos munkahelyi légkör alapjait szeretnénk lefektetni? Mik azok a szabályozási minimumok, elvárások, amik alapján panaszt tehetnek a munkavállalók, ha határsértés szenvednek el, emberi méltóságukat semmibe véve bánnak velük, toxikus környezetet élnek meg maguk körül? Lássuk a legfontosabb hazai és nemzetközi útmutatásokat.
Teljesen átírja a játékszabályokat a NAV, évekre visszamenőleg mindent felderít
2023. szeptember 18.
Olyat lépett a NAV, amire senki sem számított, „robotzsarukat” engedett rá a rendszerére. A virtuális revizorok a nap 24 órájában, évekre visszamenően kutatják a gazdasági események és a cégek bevallási adatai közötti konzisztenciát – árulta el a hatóság az Index megkeresésére. Az adóhivatal szerint a könyvelők felelőssége is egyértelműen megállapítható lesz, ráadásul a szabályok megszegését vagy az adóelkerülést célzó gazdasági műveleteket is megfogja a rendszer.
Egy olyan korszakban, ahol az adatot gyakran az „új aranynak” nevezik, az információ hatása a különböző szektorokra vitathatatlan. Az adózás az egyik olyan terület, amely valamelyest elkerülte az adattudomány teljes körű alkalmazását.
Azonban Magyarország Nemzeti Adó- és Vámhivatala (NAV) úttörő változást indít, amely példaként szolgálhat az adóhivatalok számára világszerte. Az információs technológia és az adattudomány fejlesztéseinek felhasználásával a NAV nem csak az adóbeszedés hatékonyságát növeli, hanem egyre kockázatosabbá teszi az adóelkerülést. Mindemellett számos előnyt is nyújt a magyar munkavállalóknak.
AZ ÁLLAMPOLGÁROK BÁRMIKOR ELLENŐRIZHETIK AZ ORVOSI ELLÁTÁSUKAT, NYUGDÍJUKAT MEGALAPOZÓ, AKTUÁLIS FOGLALKOZTATÁSI ADATOKAT
– fedte fel lapunknak a NAV, kiemelve, hogy ezzel hosszú távon nyújtanak biztonságot az adózóknak. Az adóhivatal részletesen bemutatta, mire lesz képes a rendszer:
A NAV rendszerszinten látja a teljes hazai gazdaságra vetítve például, ha egy számla áfatartalmát úgy helyezik levonásba, hogy arról a számla kiállítója nem jelentett, vagy azt nem támasztják alá az Online Számla, online pénztárgépek, VIES és vámigazgatás rendszereinek adatai.
Az is feltűnik, ha az adózó az uniós (közösségi) beszerzés áfáját nem vallja be.
Látható az is, ha az importőr vagy a közvetett vámjogi képviselő nem vall áfát.
Azonnal kiderül, ha egy cég alkalmazottak és alvállalkozó nélkül jelentős értékű számlát bocsát ki, vagy több cég közös könyvelővel, egymás közötti számlázásokkal optimalizálja az áfakötelezettséget, fiktív gazdasági eseményt valóságosként bemutatva.
Az adóhatóság látja egyebek mellett az olyan részgráfokat is, amelyekben áfahiányos körök vannak, például „missing trader” révén.
Az eltérési találatoknál az üzleti partnereket adategyeztetésre kéri fel a NAV, amihez létrehoz egy könnyen kezelhető, elektronikus kapcsolattartási felületet.
HAMAR KIDERÜL, HOGY EGY FIKTÍV SZÁMLÁZÁSBAN MELYIK FÉL CÉLJA VOLT AZ ADÓELKERÜLÉS
– szögezte le az adóhivatal, hozzátéve, hogy a számlázási láncok tényleges haszonhúzóit is eredményesen azonosíthatja a hatóság, és jelezhet a jóhiszemű vállalkozásoknak, hogy ellenőrizzék a gazdasági partnereik szerepét a nyilvánosan is elérhető adatok alapján. Végeredményben a fejlesztésektől azt várják, hogy a jogkövető adózókat szolgálják és érvényt szereznek az igazságos közteherviselés elvének.
Leáldozott a tisztességtelenül adózóknak
Az adózás évszázadok óta a szervezett társadalmak alapköve. Az adórendszerek bonyolultsága az idők folyamán fejlődött, különösen a globalizáció és a digitális gazdaságok megjelenésével. Egy önbevalláson alapuló adórendszerben az állam adóhatóságának hatékonysága az adatok valódiságának ellenőrzésében kulcsfontosságú. Korábban egy tisztességtelen adózó lebukásának esélye nagymértékben attól függött, hogy kiválasztották-e ellenőrzésre. Ez már a múlté.
A RÉSZLETES, TRANZAKCIÓSZINTŰ ADATOK ELÉRHETŐSÉGÉVEL A NAV JELENTŐSEN JAVÍTOTTA AZ ÁLLAM, VALAMINT A JOGKÖVETŐ VÁLLALKOZÁSOK ÉS ÁLLAMPOLGÁROK ESÉLYEIT AZ ADÓELKERÜLÉS ELLENI KÜZDELEMBEN.
Az adóhivatal elmondása szerint Magyarországon ez a folyamat az utóbbi tíz évben rohamléptekben fejlődött, a kormány és a NAV erőfeszítéseinek, valamint az adatalapú gondolkodásnak köszönhetően. Az összegyűjtött adatok átfogóak, és lefedik a gazdasági tevékenységek különböző aspektusait.
A NAV ábrán is bemutatta a rendszer működését:
Fotó: NAV
Így profitálnak a rendszerből a dolgozók
Jelentős az előrehaladás a foglalkoztatásban, ahol az adóztatást bonyolítja, hogy a jogszabályok nem az adó alanyára telepítik az adó bevallásának és befizetésének kötelezettségét. Lapunknak a NAV részletesen ecsetelte, hogy a munkavállaló terhei tipikusan ilyenek:
A munkáltató a dolgozó helyett kiszámítja, a béréből levonja és befizeti a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat. Az eredeti koncepció az volt, hogy ha ezt nem teszi meg a munkáltató, akkor a lebukás kockázata és ennek anyagi következményei is őt terheljék. Ez így is volt mindaddig, amíg a társadalombiztosítási jogszerzés és annak megvásárlása függetlenek voltak egymástól. Ha a munkáltató az egykori APEH-nak nem jelentette be a jogviszonyt és azután nem is fizetett, de a nyugdíjbiztosítónak évente elküldte a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot, akkor az elcsalt adó és járulék utáni bírság őt fenyegette ugyan, de a munkavállaló nyugdíjjogosultsága rendben volt
– emlékeztetett az adóhivatal, megjegyezve, hogy legfeljebb a betegállomány utáni táppénzhez és a gyermekszületéssel járó ellátásokhoz való jogosultság miatt kellett visszamenőleg néhány hónapot önrevízióval módosítani, hogy „minden rendben legyen”. „Akkoriban az állam nemigen bíbelődött a természetbeni egészségügyi ellátásra szóló jogosultság ellenőrzésével” – tették hozzá.
Bemutatták, hogy amikor a tajszámot zöldre, barnára és pirosra színezték, hogy a tb-jogviszonyhoz kössék az egészségügyi ellátást, akkor a trükkös munkáltatók alkalmazkodtak. A munkaviszony létrejöttét bejelentették egy T1041 elnevezésű nyomtatványon, a havi munkaviszonnyal kapcsolatos bevallásokat és befizetéseket viszont nem, vagy a ténylegesnél kisebb fizetést beírva teljesítették.
ÍGY A TAJSZÁM ZÖLD MARADT, SŐT, HA A MUNKAVÁLLALÓ LEKÉRDEZTE AZ ÉRVÉNYESSÉGÉT, AKKOR MEGNYUGODHATOTT, HOGY BE VAN JELENTVE, MIKÖZBEN A MUNKÁLTATÓ MEGTEHETTE, HOGY NEM VALLOTTA ÉS NEM FIZETTE BE A TŐLE LEVONT JÁRULÉKOKAT
– világított rá az adóhivatal, kiemelve, hogy ennek a gyakorlatnak immár véget vetettek. A NAV minden egyes, T1041-es bejelentőn megnyitott jogviszonyhoz már megköveteli a járulékfizetést, a havi 08M-lap leadását vagy a jogviszony lezárását.
Könnyen csekkolhatjuk az adatainkat
A szervezet szerint a könyvelőnek is látnia kell, ha valaki be van jelentve, és a fizetését elutalták, de a járulékokat nem fizették be, ezért indokolt az ő felelősségüket is vizsgálni. A NAV ráadásul olyan elektronikus szolgáltatásokat üzemeltet, amelyek révén a munkavállaló a bejelentett jövedelem összegét is ellenőrizheti, havi bontásban. Ezt megteheti a „NAV-Mobil” bér- és járulékadatokat is bemutató, egyéni foglalkoztatási adatainak lekérdezésével, valamint a webes ügyfélportálon (https://ugyfelportal.nav.gov.hu/, keresetkimutatás lekérdezése).
A FOGLALKOZTATÁSSAL JÁRÓ ADATOK VALÓS IDŐBEN KERÜLNEK BE A HATÓSÁGI RENDSZEREKBE, AHONNAN A MUNKAVÁLLALÓ GYAKORLATILAG AZONNAL LÁTNI FOGJA, HOGY MILYEN RÁ VONATKOZÓ ADAT – MUNKAVISZONY VÁLTOZÁSA, BÉRFIZETÉS, BETEGÁLLOMÁNY, TB-ELLÁTÁSOK STB. – KELETKEZETT
– ismertette az Indexnek az adóhivatal, hozzátéve, hogy a hitelességi garanciák a Digitális Állampolgárság Programban létrehozandó digitális identitásra fognak épülni. Várakozásaik szerint az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekt új helyzetet fog teremteni, tovább javítva a jogkövető vállalkozások helyzetét.
Robotzsaru a határon
Az adóhivatal ismertette, hogy az általános forgalmi adó esetében a helyzet még összetettebb. Az adót, főszabály szerint az eladó, Európai Unión (Közösségen) belüli beszerzés esetén az adóalany beszerző, unión kívülről történő import esetén az importőr fizeti meg. Ha nem ő a végfelhasználó, akkor a beszerzés áfatartalmát bevallásában levonásba helyezheti.
EZ CSALÁSI MÓDSZEREK EGÉSZ TÁRHÁZÁNAK KIFEJLESZTÉSÉRE SARKALLTA AZ ERRE HAJLAMOS ADÓZÓKAT
– világított rá lapunknak a NAV, kiemelve, hogy az adattudományra alapozott új rendszerek révén egyre inkább ki tudják szűrni az ügyeskedéseket.
Az online pénztárgéprendszer például a legérzékenyebb ponton gyűjti az adatot: az értékesítési lánc végén, a végfelhasználó vásárlásánál. Az Online Számla rendszerbe pedig a hazai vállalkozások számláinak adatai valós időben kerülnek be, a kézzel kiállított számlák adatai is legfeljebb négy napon belül. Az étel- és italautomatákból, valamint az építőipari, illetve a turisztikai rendszerekből érkező adatok az adózók valós gazdasági tevékenységének megismerését, gazdasági kapcsolatrendszerük átláthatóságát szolgálják.
A kamerarendszerek adatbázisát is felhasználják
Az áfabevallás 65M melléklapjai a befogadott és levonásba helyezett számlák adatait tartalmazzák. A VIES (Value-added Tax Information Exchange System) adatbázisból, az Európai Unió belhatárait keresztező kereskedelmi ügyletekhez kötődő adatok alapján a NAV értesül arról, hogy a hazai beszerzőnek a beszerzést az áfabevallásában fel kell tüntetnie. Fordított esetben a másik tagállam adóhatósága értesül arról, hogy melyik adózójától milyen áfafizetést várhat magyarországi beszerzése után. Az unió vámhatárát keresztező export vagy import esetén szintén tranzakciószintű adatok állnak a hatóság rendelkezésére.
AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTIÁRUFORGALOM-ELLENŐRZŐ RENDSZER (EKÁER) ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÖZÚTI KAMERARENDSZEREK ADATBÁZISAIBÓL ELLENŐRIZHETŐ, HOGY FENNÁLL- E A SZÁMLÁZÁSI BIZONYLATOK ÉS A TÉNYLEGES ÁRUFORGALOM KÖZÖTTI KORRELÁCIÓ
– jelezték lapunknak a NAV szakemberei, megjegyezve, hogy ezt kiegészíti a NAV pénzügyőr járőreinek munkája során rögzített adathalmaz. Az adattudomány és az előrehaladott algoritmusok segítségével a NAV most már valós időben követheti az adatok konzisztenciáját.
Az adattudomány és a technológia használatával a NAV olyan precedenst teremt, amely globálisan forradalmasíthatja az adómegfelelés és az ellenőrzés területét. Ez egy nyertes helyzet mind az állam, mind a jogkövető adózók számára, hiszen egyenlővé teszi a versenyfeltételeket és nem csak kockázatossá, hanem egyre nehezebben kivitelezhetővé az adóelkerülést.
Gázórások figyelem! Változás jön 2023 Október 1-től minden mérőnél!
Gázórások figyelem! Változás jön 2023 Október 1-től minden mérőnél! – A MEKH publikálta a 2023. október 1-től, az új gázévre érvényes szabályozott rendszerhasználati díjakat, melyek összességében mérsékelten nőnek. Az előző évhez hasonlóan változnak a szállítói, elosztói és tárolói rendszerhasználati díjak, valamint a szállítórendszer tekintetében a rövidtávú kapacitások díjszorzói is módosulnak. Cikkünkben összegyűjtöttük a lényeges változtatásokat, melyeket érdemes áttekinteni – hiszen figyelni kell mind a már leszerződött, mind a tendereztetés előtt álló fogyasztóknak.
Főbb változások 2023. október 1-től
Mérsékelt árváltozás a forgalmi díjakban. Az előző év óriási növekedéséhez képest idén mérsékelt változások vannak, elsősorban a díjak kiegyensúlyozása történt. Idén a 20 m3/h alatti felhasználók forgalmi díjai növekedtek egyedül, míg a 20 m3/h feletti POD-ok esetén csökken a forgalmi díj.
Az előző évhez képest az elosztói kapacitásdíjakban is hasonlóan kicsi a változás, itt a nagyobb fogyasztók jártak rosszabbul, és a 20 m3/h alatti órával rendelkező fogyasztók kapacitásdíja emelkedett a legkevésbé.
Változik az összes FGSZ (szállítórendszeri) kapacitás rendszerhasználati díja – beleértve a hazai kiadási pontokat és a határkeresztező kapacitásokat, valamint a forgalmi díjat is. A betáplálási pontokon 10%, a kiadási pontokon 5%-al nő a kapacitás költsége. A legnagyobb változás a Szagosítási díjban történik, ez 36%-al nő. Összeségében a változás 10% körüli.
Módosulnak az elosztóhálózati díjak is. A kapacitás költségek emelkednek, de a forgalmi díjak nagyrész csökkennek. A 20 m3/h alatti mérővel rendelkezők jártak a legrosszabbul idén, az ő forgalmi díjuk az egyetlen ami emelkedik, viszont a kapacitásdíjuk nekik emelkedik a legkevesebbet. Az 500 m3/h fölötti mérővel rendelkezők az előző éves óriási emelkedés után mérsékelt csökkenést tapasztalhatnak a forgalmi díjukban, de a kapacitásdíj náluk emelkedik a legtöbbet.
A szállítási rendszeren a rövidtávú kapacitások szorzói a Q1 és Q2 időszakban csökkentek, viszont a Q3 és Q4 es időszakokban hasonló mértékben nőttek az értékek. (Részletesebben a lenti táblázatokban.)
FrissPár nap múlva irdatlan poloskainvázió jön! A legjobb házi szer a büdös bogarak ellen, így csináld!
Mi változik pontosan?
Az elosztói és szállítói kiadási ponti díjakat összeadva az alábbi százalékos változással szembesülnek a végfelhasználók (m3/óra mérő névleges teljesítmény és elosztói terület alapján csoportosítva):
Az idei számok alapján jellemzően elmondható, hogy a jó kapacitás kihasználtsággal rendelkező felhasználók járnak jobban, hiszen a forgalomarányos díjak csökkenése mellett a kapacitásdíjak nőnek. Még nagyobb szerepet kap a megfelelő kapacitásmenedzsment
Eladósodnak a világ másik felén, hogy egy magyar futószalagnál dolgozhassanak – exkluzív háttér a távol-keleti vendégmunkások tömeges érkezéséről
2023. szeptember 11.
A vendégmunkások legújabb hulláma Indonéziából és a Fülöp-szigetekről jön Magyarországra. A munkások hitelt vesznek fel otthon, hogy a toborzási díjat kifizessék, kétéves itt tartózkodásuk legalább negyede a törlesztésre megy el. Itthon pedig külön iparág épült a foglalkoztatásuk megszervezésére. A távoli szigetekről érkezetteket azért is szeretik a munkaadók, mert kevésbé szöknek el, mint a vietnamiak, és nem isznak úgy, mint a kirgizek. A magyar iparpolitika lényege tehát: ázsiai akkugyárak települnek, amelyek ázsiai munkaerőt hozatnak, akik a fizetésük nagyobb részét hazaküldik a családnak, Ázsiába. Háttér.
Ha valaki külföldi munkát keresne az interneten Magyarországról, özönlenek a hirdetések: lehet menni futárnak Salzburgba, gyártósorra Németországba, sertéstelepre Dániába. Öt percnyi böngészés után is beláthatatlanul sok ajánlat érkezik. Ha valaki viszont a Fülöp-szigeteken vagy Indonéziában keres rá külföldi munkára, akkor az ajánlatok között egyre több magyarországit talál. Gyárakba, mezőgazdasági feldolgozó-üzemekbe, vendéglátásba egyaránt várják őket.
Alig két év alatt több ezer ember érkezett hozzánk ebből a két, igen távoli országból vendégmunkásnak, és egyre népszerűbbek a hazai munkaadók körében. Azt mondják róluk, hogy szorgalmasak, szerények, nem isznak (a muszlim indonézek egyáltalán nem) és nem tűnnek el. Egyre több vállalkozás keresi ezért kifejezetten e két szigetország polgárait magyarországi munkára. Fogadásukra külön iparág épült, amely nagyon gyorsan növekszik.
A Fülöp-szigetek egyik legnagyobb külföldi munkaközvetítője a Peridot, amely szeptember első hetében többek között az alábbi magyarországi állásokra keres embert:
pék, 35 év alatti férfiaknak, nettó fizetés 220 ezer forint
koreai–tagalog tolmács (a tagalog egy Fülöp-szigeteken beszélt nyelv) egy dél-koreai tulajdonban lévő magyarországi gyárba, ahol már számos fülöp-szigeteki dolgozik
mosogató, csak 30 év alatti férfiaknak
autóülés-gyártósorra betanított munkás, csak olyan férfiaknak, akik képesek 40 kilót emelni
szakképzett hegesztő
fröccsöntőgép-kezelő, legalább 170 centiméter magas férfiaknak
marós
autógyári munkás, 3 műszakban, nettó fizetés 280 ezer forint
masszőr, csak 35 év alatti nőknek
szállodai takarító
szakács
A sort hosszan lehetne folytatni, az aktuális magyarországi hirdetések harmadát néztük csak át, és ez csupán egyetlen munkaközvetítő oldala.
Raquel Espina-Bracero asszony, a Peridot tulajdonosa a cég honlapján 13 fotót közöl magáról, ebből 4 magyar vonatkozású: van közös képe a magyar konzullal, a konzul helyettesével, a (most már csak volt) magyar nagykövettel, és a kisvárdai Master Good tulajdonosával. A baromfifeldolgozó a honlapján azt írja, hogy többek között a Fülöp-szigetekre is exportál a termékeiből. Amelyek előállításához éppen onnan is toboroz munkaerőt.
Dolgozó a Master Good Cégcsoport megújított és bővített kisvárdai üzemében 2014. július 3-án (fotó: MTI/Balázs Attila)
Ha a Markidzsa nevű indonéz munkaközvetítő oldalán az európai lehetőségekre kattintunk, Budapest látképe fogad. A cég arról ír, hogy „a legtöbb partnerünk Magyarországról, az EU egyik legjobban teljesítő országából való”. A Markidzsa többek között indonéz szakképző iskolákból toboroz diákokat, ahol a magyarországi vendégmunkát egyben szakmai gyakorlatnak is elszámolják, amit többek között a Samsung és a Continental gyáraiban lehet teljesíteni. Míg 2021 előtt alig néhány tucat indonéz állampolgárnak volt magyarországi munkavállalási engedélye, mostanra több ezren vannak, és a számuk napról napra emelkedik. A CNBC hírtelevízió indonéz csatornája 2021 októberében számolt be arról, hogy Magyarország lehet a vendégmunkára készülők új célországa: akkor ötvenen indultak el éppen a Gémtech és a Bio-Fungi üzemeibe.
De hogy jönnek ide?
A magyar kormány 2021-ben nyitotta ki a munkaerőpiacot az indonéz és a fülöp-szigeteki állampolgárok előtt. Ez része egy nagyobb programnak, amely 2016-ban kezdődött: akkor még csak a szerb és ukrán munkavállalók kaphattak könnyített eljárással munkavállalási engedélyt, azóta több körben 19 országra terjesztették ki a lehetőséget Brazíliától Észak-Macedóniáig, Kazahsztántól Kolumbiáig.
A nem EU-s országokból, könnyített adminisztrációs eljárással érkező vendégmunkások – így az indonézek és a fülöp-szigetekiek is – nem az őket fogadó gyárak, szállodák, éttermek és feldolgozó üzemek munkavállalói. Hanem úgynevezett „minősített munkaerő-kölcsönzők” alkalmazzák őket. Jelenleg 25 ilyen minősített vállalkozás működhet Magyarországon, és mielőtt megkapják a vendégmunkások alkalmazására az engedélyüket, az Alkotmányvédelmi Hivatal is átvilágítja őket. Továbbá 50 millió forintot is letétbe kell helyezniük. Akinek megvan az engedélye, az egyablakos rendszerben, könnyített adminisztrációval, online intézheti a vendégmunkások beutaztatását. Egyébként e minősített vállalkozások megkerülésével hónapokkal hosszabb és bürokratikusan jóval bonyolultabb lenne az alkalmazásuk.
Ám a távol-keleti munkavállalók útja a magyar gyárakba nem ezeknél a cégeknél kezdődik. Hanem helyi toborzóknál, amelyek outsourcing company-nak nevezik magukat: olyanok, mint az említett Peridot a Fülöp-szigeteken, vagy éppen a Markidzsa Indonéziában. Ezek a közvetítő cégek állnak kapcsolatban a magyar munkerőkölcsönzőkkel, és bizonyos esetekben rajtuk keresztül magyarországi nagyvállalatokkal is, amennyiben azok százas nagyságrendben keresnek embert az egzotikus tájakon.
A kinti munkaerő-közvetítők általában helyi ügynökökkel dolgoznak, akik a hirdetéseik szerint WhatsApp-on érhetők el. A magyarországi munka iránt érdeklődők első körben általában náluk kell, hogy jelentkezzenek. Tőlük jut el a jelentkezésük a központi irodáig, ahol összekötik őket a magyar kölcsönzőkkel, akik általában rövid online interjút is kérnek. Ha ezen megfelelnek, akkor kezdődik a magyarországi út megszervezése.
A kinti közvetítők Indonéziában és a Fülöp-szigeteken sokszor jelentős összeget, 1–1,5 millió forintot is elkérnek a magyarországi munka megszervezéséért. Ezt a jelentkezők jellemzően hitelből fizetik, azaz durván eladósodva érkeznek Magyarországra.
Általában jelzáloghitelt vesznek fel a családjuk lakására vagy földjére. A magyaroknak ehhez közvetlenül nincs közük, de annyiban mindenképpen hasznos számukra, hogy az így érkezők több mint fél évig csak azért dolgoznak, hogy az adósságukat törleszteni tudják. Ez a kiszolgáltatottságuk egyfajta garancia arra, hogy rendesen elvégezzék a munkájukat. És garancia arra is, hogy olyan munkások érkeznek, akik otthon hitelképesek, azaz szűrésként is tekintenek a magyarok a rendszerre. Ám a konkrét összegről, a törlesztés ütemezéséről hivatalosan nem tudnak, itteni szempontból ez a munkás magánügye.
A távol-keletiek a magyar munkaerő-kölcsönzőnek közvetlenül már nem fizetnek. A magyar kölcsönzők a vendégmunkásokat alkalmazó cégektől kapnak pénzt, és ebből ők fizetik ki a munkásokat, illetve ebből veszik le a saját jutalékukat is.
A vendégmunkás tehát a kölcsönző cég alkalmazottja lesz, onnan kapja a fizetését. A kölcsönző cég intézi a TAJ- és adókártyát, a tartózkodási és munkavállalási engedélyt, az első munkanapon a cég emberei segítenek a betanulásban, viszik a repülőtérről a szállásukra az újonnan érkezőket. A kölcsönző cégek legfeljebb két évre szerződhetnek egy munkavállalóval a működésüket szabályozó kormányhatározat szerint, és ez nem hosszabbítható meg. Általában ezt az időt ki is használják, szinte minden távol-keleti vendégmunkás két évre érkezik.
Hivatalosan az átlagbér Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is a magyarországi kétharmada: 266, illetve 240 ezer forint, míg itthon 392 ezer. Ám ezek a számok csalókák: ahogy egyébként a magyar nettó átlagbér sem közelíti meg a betanított munkások fizetését.
A távol-keletieknek még úgy is megéri idejönni dolgozni, hogy jellemzően 200–250 ezer forint körüli fizetést kapnak kézhez, és a kinti közvetítési díj miatt eleve mínusz 1 millióval indulnak.
Hazájukban ugyanis sok térségben bőven elmaradnak a fizetések a fent ismertetett hivatalos, átlagot bemutató adatoknál. Indonézia szegényebb régióiban például a minimálbér az 50 ezer forintot sem éri el. Sok esetben a jelentkezőknek nagyon vonzó plusz pénzeket ígérnek a túlórákért, bár ezt nem mindig tudják megkeresni. Előfordul, hogy mégsem lehet túlórázni egy-egy helyen, de olyan munkaadóról is hallottunk, ahol irreális kvóták fejében fizettek volna csak plusz pénzt, például terményszedéskor.
A hivatalos toborzóirodákon kívül már itt élő vendégmunkások is népszerűsítik a magyarországi munkát. Egy Zhion Z néven publikáló fülöp-szigeteki videóblogger például rendszeresen beszámol magyarországi életéről. Ebben az epizódban megmutatja a júniusi fizetési papírját is, büszkén mutatva, hogy nettó 230 824 ezer forintot kapott. A több mint 5000 követővel bíró, húsüzemben dolgozó férfi karaokezásról, gólyákról („mekkora madarak, mik lehetnek ezek?”), hóesésről, fagyizásról is beszámolt. Egy másik fülöp-szigeteki vlogger, bizonyos Joshua Impreso pedig arról készített anyagot, hogy 233 ezer forintot keresett az egyik hónapban, szintén a húsiparban. A kommentelők között valaki azt írja, hogy sok túlórával a Samsung gödi akkumulátorgyárában még jobban lehet keresni, egy másik, szintén tagalogul hozzászóló pedig arról ír, hogy Impreso szerencsés, mert sok olyan magyarországi történetet ismer, amikor a filippínó munkások nem kapták meg a megígért fizetésüket.
Röghöz kötés?
A magyar munkaerő-kölcsönző cégek a külföldieket csak konkrét FEOR-számú (FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) munkára tudják behozni. Eleve meghatározott, hogy egy-egy minősített kölcsönző cég mely FEOR-számokra, azaz milyen munkákra hozhat be embert. Iparági forrásaink szerint ebben a versenyben a Prohuman Kft. áll a legjobban, egy rivális cégnél azt hallottuk, hogy van olyan FEOR-szám, amit csak ők használhatnak.
A Prohuman piacvezető a munkaerő-kölcsönzésben Magyarországon, tulajdonosa Zakar Sándor, övé az MTK focicsapata is.
A konkrét vendégmunkásokhoz is kötni kell FEOR-számot, azaz akit autógyárba hoztak dolgozni, azt nem irányíthatják át csirkefeldolgozóba. Emiatt nem lehet egymás vendégmunkásait elcsábítani a magyar piacon, a két évre szóló szerződést általában egy helyen kell kitölteni. (Kivéve, ha ugyanazon FEOR-számra talál neki a munkaerő-kölcsönző egy másik helyet, ez esetenként előfordul.) E rendszer elzárja a karrierépítés lehetőségétől a vendégmunkásokat: aki szalag mellé érkezett, abból nem lehet más, még ha lenne is hozzá képzettsége vagy tehetsége.
Úgy tudjuk, hogy a vendégmunkások szerződéseiben jellemzően az áll: ha a kölcsönző cég által kijelölt munkahelyen igazolatlanul hiányoznak 3 vagy 5 napot (többféle variációról is hallottunk), akkor automatikusan elvesztik a tartózkodási és munkavállalási engedélyüket is.
A vendégmunkásokkal szembeni legerősebb gyanú, hogy meglépnek és eltűnnek, például az EU egy gazdagabb országában. Mondjuk Ausztriában vagy Németországban, ahová azok a magyarok mentek betanított munkát végezni, akiknek a helyére most távoli vidékekről kell a vendégmunkásokat toborozni. Ennek kivédésére lenne garancia a fenti megkötés, és ezen is segít, hogy a FEOR-számok miatt nincs érdemi mozgás a munkahelyek között, nincs szabad munkaerőpiac a vendégmunkások előtt. Aki eltűnik, azt elvben örökre kitilthatják az egész EU-ból.
A röghöz kötés azonban a gyakorlatban csak félig-meddig működik. A teljesen idegen kultúrába szakadt indonézek vagy fülöp-szigetekiek jellemzően tényleg nem tűnnek el, de a kölcsönző-piacon dolgozó forrásaink szerint ez annak is köszönhető, hogy nincsenek még sokan a térségünkben. Több szakértő is arról beszélt lapunknak, hogy az évtizedek óta nagy számban érkező vietnamiak például rendszeresen eltűnnek, akár már napokkal Magyarországra érkezésük után, mert nekik jól szervezett hálózataik vannak egész Európában. Az onnan érkezők számos esetben csak legális EU-utazásra használják a munkaerő-kölcsönző cégeket, és ha egyszer beléptek a schengeni zónába, soha többé nem hallanak róluk. Van olyan munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakember, aki szerint legfeljebb pár év, és a még távolabbról érkezők körül is kiépülhetnek hasonló hálózatok.
Csak a munka van
A kölcsönző cégek azzal hirdetik magukat, hogy a távol-keleti munkaerő azért különösen jó, mert fegyelmezetten dolgozik, és szívesen túlórázik. Ebben benne van, hogy a vendégmunkások egyedül érkeznek, nem ismerik a nyelvet (sőt sokszor az anyanyelvükön kívül semmilyen más nyelvet sem), és így egyszerűen nem tudnak mást tenni, mint dolgozni. Rengeteg túlórát vállalnak, hiszen eleve csak azért jöttek, hogy pénzt keressenek. Nem hiányoznak, ha beteg a gyerek, mert ha van is gyerekük, az több mint tízezer kilométerre él tőlük.
Nem járnak szórakozni, mert nem ismernek senkit, a moziban a filmet nem értik. Nem várják őket otthon, úgyhogy sok gyárban az éjszakai műszakokban túlnyomórészt ázsiaiak dolgoznak.
Az a munkaadótól függ, hogy hol laknak, de jellemzően a szállásért nem kell fizetniük. A nagyobb gyárak munkásszállókat építenek (erre egyes cégek állami támogatást is felvehetnek), de nagyon jellemző, hogy családi házakat bérelnek nekik, és ott helyezik el őket. Szélsőséges esetben akár 20 embert is egy házban. Számos vidéki városban nagyon meg is pörgette a bérlakáspiacot a sok vendégmunkás. A szállást általában a munkáltató adja, de van példa rá, hogy ezt is a munkaerő-kölcsönző biztosítja. A költségeket ebben az esetben is a munkáltató viseli.
A munkaadók a magyar minimálbérnél kevesebbet nem adhatnak, elvben a túlórapénzeket is a magyar törvények szerint kell biztosítaniuk. Plusz fizetnek a béren felül a munkaerő-kölcsönzőnek is, sok esetben minden ledolgozott óra után fix díjat, ami akár a munkásnak járó órabér felét is kiteheti. Ezen felül a szállást is fizetik, vagy éppen buszokat biztosítanak a munkába járáshoz. Vagyis a tényleges munkaadók valószínűleg nem jönnek ki olcsóbban, mintha helyieket alkalmaznának, talán még úgy sem, hogy az ázsiaiak kevesebbet hiányoznak, több túlórát vállalnak, és talán kisebb bérrel is beérik, mint a magyarok. Sok esetben azért választják őket, mert nincs más. További előnyük, hogy nem lépnek be szakszervezetekbe, illetve általában gyenge az érdekérvényesítő képességük.
Jó jövedelem a közvetítőknek
A Magyarországon bevezetett konstrukció jó üzlet annak a 25 cégnek is, amelyek megkapták a minősített munkaerő-kölcsönző státuszt az államtól. Ők kiszámítható bevételhez jutnak a munkások után, főleg ha azok nem tűnnek el, de az állam igyekszik úgy szabályozni a jogállásukat, hogy ezt, amennyire csak lehet, megnehezítse.
Több olyan nagy cégről is hallottunk, amelyek jelentős állami támogatásokat kaptak munkahelyek teremtésére, sok EU-s pályázatot is nyertek fejlesztésekre, és százas nagyságrendben alkalmaznak külföldi vendégmunkásokat a kölcsönző cégeken keresztül.
A már említett Master Good-on kívül ilyen a gödi Samsung és a komáromi JWH akkumulátorgyár, az acélszerkezeteket gyártó Gémtech vagy éppen a Csabametál Zrt. üzemei is, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
Orbán Viktor miniszterelnök, Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója (b) és Jim Gun Hjong dél-koreai nagykövet a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának nyitóünnepségén 2017. május 29-én (fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)
A kölcsönző cégeknek elvben akkor is fizetést kell adniuk a vendégmunkásoknak, ha azok önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni. Ezt a biztosítékot a vendégmunkásokat küldő országok nagykövetségei kényszerítették ki, hogy ne forduljon elő, hogy nekik kell gondoskodni munka nélkül maradt állampolgáraikról. Ám erről a garanciáról a vendégmunkások általában nem tudnak. Ez a kitétel ugyanis a hazai gyakorlat szerint csak a munkaerő-kölcsönző és a munkát adó cég közötti szerződésben van benne, a munkások szerződéseiben jellemzően már nem szerepel. Ilyen probléma leginkább mezőgazdasági munkák esetében vetődik fel, és hallottunk olyan esetekről, amikor ezen a területen dolgozók néhány napra fizetés nélkül maradtak, miután az egyik feladattal már végeztek, és a másik még nem kezdődött el.
A nagy üzemek mellett egyre több kisvállalkozás is él a lehetőséggel, főleg a vendéglátásban Nyugat-Magyarországon. Az iparágban dolgozók beszámolói szerint kezd népszerűvé válni, hogy akár csak 2-3 alkalmazottra szerződnek le például panziók, éttermek a munkaerő-kölcsönző cégekkel. Leginkább fülöp-szigetekieket várnak ezekre a munkákra.
„Az elmúlt évben sokan jöttek kirgizek is, őket könnyen kiengedi a kormányuk, és tudnak oroszul, ez megkönnyíti a tolmácsolást, de velük sokszor volt gond, ittak és brutálisan egymásnak estek több helyen is. A mongolok közül pedig jó néhányan eltűntek. Voltak, akik építkezésekre mentek feketén dolgozni, ott lehet valami szervezettség a háttérben. Úgyhogy mostanában az indonézek és a fülöp-szigetekiek a leginkább keresettek, nekik van divatjuk” – foglalja össze a helyzetet egy kölcsönző cég munkatársa. Szerinte ahogy egyre több olyan gyár épül Magyarországon, ahol betanított munkások ezreire lesz szükség, egyre több vendégmunkás érkezik majd Magyarországra. „Ázsiai akkugyárak települnek, amelyek ázsiai munkaerőt hozatnak, akik a fizetésük nagyobb részét hazaküldik a családnak, Ázsiába” – teszi hozzá, összegezve a honi iparpolitika jellegzetességét.
Szédítő tempóban nő a felszámolások száma, de nem ez a legriasztóbb a kkv-szektornak
Az idei év azzal a nagy kérdéssel indult, hogy a hetente érkező különböző gazdasági és szabályozási mélyütéseket hogyan fogják kigazdálkodni a magyar cégek.
Visszatekintve 2022-re ugyanis igen meredek emelkedést láttunk a cégbezárások tekintetében, ugyanakkor több tényező miatt sem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy a válság jelei ezek: hiába szálltak el az energiaárak, sokan még a korábban kötött szerződéseik alapján fizették a költségeiket, illetve a kormány megszüntette a katát, az egyik legnépszerűbb adózási formát, ami szintén meglökte a bezárási statisztikákat.
Ugyanakkor a magyarországi adatok illeszkedtek az egész Európában megfigyelhető trendbe, mindenhol jelentős visszaesést lehetett mérni. (Az Eurostat 2015 óta gyűjti az uniós országok cégalapítási és megszűnési statisztikáit, 2022-ben az adatgyűjtés kezdete óta nem látott csődhullám* érte el az EU-t.)
A friss statisztikákat átnézve az, amit eddig nyugtalanítónak ítéltünk, most lendületet vett: idén augusztusra több cégnél kezdődött felszámolási eljárás, mint tavaly és 2021 egész évben.
A 2018-as évet nyugodtan hívhatjuk békeévnek, akkor 5900 cég került felszámolás alá. 2022 ehhez képest durva ugrást hozott, akkor 8 413 céget számoltak fel
Javíthatna a helyzeten, ha a bezárásokat új cégek alapítása követné, de itt is mélypontot látunk: a korábbi évek átlagához képest idén felére esett az új cégek alapításának száma.
A mögöttes okok azonban még mindig nem írhatóak egyértelműen a válság számlájára. A G7-nek több szakértő kiemelte, hogy több mint 10 évvel ezelőtt, a kényszer-végelszámolást váltó kényszertörlések bevezetésének célja az az elgondolás volt, hogy így gyorsítsák meg a gazdálkodási tevékenységet már nem végző, de még mindig a nyilvántartásban lévő cégek kirostálását. Ehelyett viszont inkább egy kedvelt és egyszerű formája lett a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolási eljárás megúszásának (amit a 2021. évi LXX. törvény általános indoklása is rögzít).
Így a kényszertörlési eljárás lehetőséget teremtett arra, hogy gyorsan és hatékonyan, a cégvagyont elrejtve, azt kimentve, a hitelezőket pedig faképnél hagyva szűnjenek meg a cégek. Ha a cégnek nem volt a felszámolási költségek fedezetére elegendő vagyona, akkor a felszámolási eljárásba való átfordítás – mely során számba vették volna a megmaradt vagyonelemeket, átnézték volna a könyvelést, vagyonvisszaszerzési eljárásokat indíthattak volna – elmaradt, és egyből a törlés következett. A Covid-járvány miatt bevezetett gazdaságvédő lépések egyikeként a kényszertörlések is leálltak és csak 2022-ben indultak újra.
A kényszertörlésekkel azonban még mindig vissza lehetett élni, ez a helyzet változott meg azzal a módosítással, ami előírta, hogy legalább 400 ezer forintot elérő tartozás esetén a kényszertörlési eljárás átfordul felszámolási eljárásba, így pedig már érthető, hogy a korábban csúcsra járatott kényszertörlések száma mellett, a felszámolások száma is miért kezdett látványosan emelkedni.A trend tehát inkább számokban riasztó, mintsem a valóságban – ezt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára is megerősítette a G7-nek. “Inkább azzal fordulnak hozzánk a vállalkozók, hogy bizonytalanabbá vált a gazdálkodásuk. Például azért, mert nem tudják utolérni azt a vevőjüket, vagy nem fizetett a vevőjük. Ez lehet olyan is, aki megpróbál eltűnni.” A főtitkár szerint a felszámolások a tisztességesen működő vállalkozások számára ideálisabb helyzetet teremtenek, és önmagában annak a ténye, hogy több a felszámolás, a gazdasági ciklus természetes velejárója a kényszertörlések fent említett megváltozott feltételei mellett.
Ugyanakkor a cégek számára egyre szűkül a mozgástér: a körbetartozások mellett az elszálló kamatok is sok gondot okoznak, Perlusz szerint jelenleg a Széchenyi Kártya Program az egyetlen megoldás arra, ha hitelhez szeretne jutni egy vállalkozás. “A kamatok jellemzően nagyon lassan csökkennek csak, a mostani, 20 százalék körüli szintet egy vállalkozás sem tudja kigazdálkodni” – tette hozzá (a Széchenyi-kártya programban részt vevő cégek jóval a piaci átlag alatt, 5 százalékos kamattal tudnak hitelt felvenni).
A cégek a VOSZ felmérése szerint is egyre pesszimistábbak a közeljövővel kapcsolatban, a trend pedig egyáltalán nem magyar sajátosság. A HCOB német bank eurózónára vonatkozó beszerzési menedzserindexsze (bmi) augusztusban tovább csökkent, a júliusi 48,6-ról 47-re. A bmi-értékek azért árulnak el sokat arról, mi várható a jövőben, mert a nagy szektorok szereplőinek jövőre vonatkozó tervei is súlyozzák (mint például új megrendelések vagy készletek állománya). Az 50 feletti szám növekedést jelent az előző hónaphoz képest, míg az 50 alatti érték szűkülést. Az indexet befolyásolja többek között az inflációs várakozás, a kamatok alakulása és a lakosság vásárlóerejének visszaesése, tehát minél bizonytalanabb a helyzet, annál valószínűbb, hogy gyengébbek lesznek a számok. A mostani érték 2020 novembere óta nem volt ennyire alacsony, és ha kivesszük a képből a járvány alatti időszakot, akkor az derül ki, hogy egy évtizede nem volt ilyen csökkenés (sőt, a német gazdaság 2009 óta nem látott ilyet).
A VOSZ főtitkára szerint bőven kijut a kockázatokból: az ukrán-orosz fronton kialakult állóháború elhúzódhat télig, ami újból feltámaszthatja az energia körüli bizonytalanságot. Szintén probléma az EU-s források meg nem érkezése. “Minél többet késik, annál magasabb a költségvetési hiány, romlik az ország megítélése, a befektetők elbizonytalanodnak, árfolyamproblémák jönnek, finanszírozási problémák lehetnek az államháztartásban.”
Perlusz szerint vannak biztató jelek arra vonatkozóan, hogy a lejtmenet lassul, és jövőre talán javulásba is fordul: ha egyszámjegyűvé válik az infláció, az azt jelenti, hogy a reálbér egy kicsit növekszik, az elhalasztott vásárlások beindulnak, ráadásul közeledik a karácsonyi szezon is, a kereskedelemben az árbevétel 30-40 százaléka a karácsonyi szezonban keletkezik.
Szeptembertől új rendszerben kérhetnek K+F minősítést a vállalkozások
Változnak a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység minősítésének eljárási szabályai: az eddigi hatósági eljárás helyett 2023. szeptember 1-jétől szakértői eljárás keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál kérhető a tevékenységek K+F minősítése. Ennek megszerzésével a vállalkozások ezután is adókedvezményhez juthatnak.
„A kormány döntésének értelmében 2023. szeptember 1-jétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, mint kijelölt szerv felel a K+F minősítés folyamataiért. A hatékonyságot szem előtt tartva és a párhuzamosságok felszámolása érdekében így egy kézben összpontosulhatnak a KFI területtel kapcsolatos legfontosabb eljárások, továbbá az eddigi hatósági eljárás helyett a szakértői eljárás lesz általános” – olvasható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleményében.
