A távolléti díj szabályai és számítása
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.
Munkavállalási célú tartózkodási engedély és annak ügyvédi kihívásai
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.
A bruttó átlagkereset 557 900 forint volt szeptemberben, 14,1 százalékkal magasabb
2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A munkahelyi zaklatás közvetett részesei: szem- és fültanúk
A prevenciós irodalom a zaklatás témakörében kifejezetten hangsúlyozza a határsértő, emberi méltóságot sértő szituációk tanúinak szerepét. Azokét, akik jelen vannak, akik közvetve ugyan, de részesei ezeknek a helyzeteknek; látják, hallják a történéseket, mintegy kívülállóként nyugtázzák a látottakat, hallottakat. A nemzetközi szakirodalom ’bystander’-ek-nek hívja őket.
Köztisztviselői besorolás – az osztály meghatározása
Kötbér áthárítása a kölcsönzött munkavállalóra
Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek 2024. január 1-jétől
Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága
Pedagógusok illetménye vagy végkielégítése az új életpálya elutasításakor
Téves besorolás következményei egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Köznevelés – a kisegítő dolgozók helyzete az új évtől
Jubileumi jutalom a szakképzésben
Minimálbér-emelés: Zlati Róbert így reagált Nagy Márton kritikus megjegyzésére
2023. november 20.
Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke közleményben a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton sajtóban megjelent állítására. Nagy Márton, illetve a minisztérium MTI-s közleményében ez állt:
a miniszter sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból – a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá.
A megjegyzés kapcsán Zlati Róbert emlékeztetett, a szövetség már hetekkel ezelőtt leszögezte, és emellett végig ki is tartott:a MASZSZ kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára.Zlati Róbert hozzátette, a béremelést a szövetség tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.
A MASZSZ a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésein már hetekkel ezelőtt jelezte, kevésnek tartja a többi résztvevő által javasolt 10 százalékos garantált bérminimum emelést. A szövetség végig kitartott a 15 százalékos javaslata mellett – emlékeztetett Zlati Róbert. A szövetség elnöke leszögezte:a MASZSZ makacs kitartását nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység.Így van ez akkor is, ha Nagy Márton a VKF mai egyeztetése után teljesen meglepően azt állította a sajtóban, hogy a szövetség politikai – feltételezhetően pártpolitikai – okból „akadályozta” a tárgyalásokat.
Nem akadályoztuk, csak kitartottunk a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett
– szögezte le Zlati Róbert. Az év egészére 17,5–17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, ám a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban – érvelt az elnök. Nekik a 10 százalékos decemberi emelés nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést. Pedig jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni – tette hozzá.
A szakszervezeti szerint a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifarendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre – jogszabály-módosításra, az ágazati párbeszéd megerősítésére, a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre is.
2023 decemberétől 15 százalékkal emelkedhet a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között – derül ki a szaktárca közleményéből. A felek az alábbiakban megegyezésre jutottak:
A legkisebb keresetek korábban, már 2023 decemberében emelkedhetnek.
Decembertől a minimálbér 15 százalékkal, bruttó 266 800 forintra emelkedik, amely kedvezmények nélkül nettó 177 400 forint lesz.
A garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, bruttó 326 000 forintra növekedhet, amely nettó 216 800 forint szintén kedvezmények nélkül.
A felek ajánlást fogalmaznak meg arra, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024-ben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának koncepciójáról, amellyel a fizetések hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket.
A GFM közleményéből kiderül, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást.
A KORMÁNY CÉLJA, HOGY A REÁLBÉREK JÖVŐRE 4-4,5 SZÁZALÉKKAL EMELKEDJENEK.
A minimálbér 15, illetve a bérminimum 10%-os emelése összhangban van a várakozásokkal. Korábban a munkaadói oldalról az MGYOSZ, a munkavállalói oldalról a MASZ nem támogatta ezeket a béremelési mértékeket. A gyáriparosokat azonban a kedvező GDP-adat – Magyarország kijött a recesszióból – meggyőzhette a szakmunkás minimálbér 10%-os emeléséről. A MASZ nagyobb minimálbér-emelést szeretett volna elérni, ez azonban a VKF-tagok többsége szerint vélhetően nem lett volna összhangban a gazdaság teljesítményével.
Miután az infláció jövőre várhatóan 6% körül alakul, így a legkisebb bérek reálértéke emelkedni fog. Ezzel sikerül kompenzálni azt, hogy az idei, közel 18%-os infláció közepette a legkisebb bérek veszítettek az értékükből (az idei év elején a minimálbér 16, a bérminimum 14%-kal emelkedett.
A minimálbér összegének alakulása
Minimálbér-emelési ütem
Bruttó minimálbér összege (ezer Ft)
Nettó minimálbér összege (ezer Ft)
Nettó minimálbér emelkedés (ezer Ft, év/év)
2018
8%
138
92
7
2019
8%
149
99
7
2020
8%
161
107
8
2021
4%
167,4
111,3
4,4
2022
19%
200,0
133,0
21,7
2023
16%
232,0
154,3
21,3
2024
15%
266,8
177,4
23,1
Forrás: Portfolio
A garanált bérminimum összegének alakulása
Garantált bérminimum emelési ütem
Garantált bérminimum bruttó összege (ezer Ft)
Garantált bérminimum nettó összege (ezer Ft)
Garantált bérminimum emelkedése (nettó, ezer Ft, év/év)
2018
12%
181
120
13
2019
8%
195
130
10
2020
8%
211
140
10
2021
3,8%
219
145,6
5,52
2022
18,7%
260
172,9
27,3
2023
14,0%
296
197,1
24,2
2024
10,0%
326
216,8
19,7
Forrás: Portfolio
Egyre nagyobb volt a figyelem
Az elmúlt hetekben egyre nagyobb figyelem övezte a jövő évi bértárgyalásokat, ami nem meglepő, hiszen minden évben ilyenkor ülnek össze az érdekelt felek. Alapvetően a munkáltatói és munkavállalói oldalak között zajlik ez az egyeztetés, több héten keresztül és ahol a kormány csak megfigyelőként vesz részt.
A Portfolio írta meg elsőként október végén, hogy végül nem lesz idén egyszeri 100 ezer forintos bérkompenzáció, és azt is megírtuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10%-kal emelkedhet jövőre, de közben megvalósulhat egyfajta kompenzáció még idén is.
Múlt héten kiderült, hogy ez úgy valósul meg, hogy a jövő évi emelést előre hozzák a felek decemberre.
A Portfolio írta meg elsőként, hogy keddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, amely nagyot lendített a tárgyalásokon.
Az, hogy a nettó 100 ezer forintos béremelés helyett egy hónappal előrehozott, decemberi béremelés valósul meg, mindössze néhány tízezer forintos kompenzációt jelent. A 100 ezer forintos kompenzáció tervét korábban a kormány vetette el.
Korábban felmerült az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvad, többek között erről beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a Portfolio Checklist podcastban. A beszélgetés meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is a második szegmensben:
Kihagyják az őszi adócsomagból a másodállású vállalkozókat kötelezően megsarcoló részt is
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által október 31-én benyújtott őszi adócsomagot vitatta meg november 14-én szerdán a Gazdasági Bizottság, és számos, a vállalkozók adózását megváltoztató rész elhagyásáról döntöttek. Ígykimarad az adócsomagból az a passzus is, amely a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő 2025-től a másodállású vállalkozóknak.A minimálbér 30 százaléka után (úgynevezett diktált járulékalap) kellett volna az érintetteknek megfizetniük a tb-járulékot minden hónapban.
Ez – mint írtuk – több százezer vállalkozót hozhatott volna lehetetlen helyzetbe. A kötelező járulékfizetés főleg azoknak jelentett volna nehézséget, akiknek csak minimális bevételük keletkezik, vagy akár nincs is bevételük egy-egy hónapban. Ruszin Zsolt adószakértő a Pénzcentrumnak kifejtette, a diktált, azaz fiktív járulékalap bizonyítottan alkotmányellenes.
A Gazdasági Bizottság részletes vitát lezáró szerda esti bizottsági módosító javaslata alapján egyelőre nem vágnak bele a vállalkozói jövedelemadózás szerinti átalakításba, az összes ezzel kapcsolatos tervezett módosítást elhagyják az őszi adócsomagból. Így egyelőre kimarad a tervezetből a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozók adókedvezménye is.
A Jobbik szerdai közleménye szerint meghátráltak a kormány képviselői a Gazdasági Bizottság ülésén, így az elnökhelyettesük, Potocskáné Kőrösi Anita által megfogalmazott, és Z. Kárpát Dániel által képviselt javaslat hatására egyelőre nem rónak ki a másodállásban dolgozók, illetve a nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező vállalkozókra olyan extra sarcot, amely az érintettek számára havi több tízezer forintos pluszköltséget jelentett volna.
Kérdésünkre, mit is jelent pontosan „a kormány meghátrálása”, azt válaszolták, hogy az előterjesztő (a kormány képviseletében) a vita során elmondta, a beterjesztett adótörvénycsomag-javaslatból visszavonják a meghatározott egyéni vállalkozók társadalombiztosítási-járulék kötelezettségének változására tett indítványukat. A javaslatot egyeztetik majd szakmai szervezetekkel, és egy későbbi időpontban bocsátják újra vitára. Tehát 2025. január 1-jétől nem változik a legalább 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, valamint nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező (a tervezet szerint másodfoglalkozásúnak nevezett) egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége.
Törvényjavaslat az éj leple alatt: nem kell a kötelező orvosi vizsgálat
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az éjszaka törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, ami az atv.hu szerint a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálat megszűnését is tartalmazza.
A lényeg
A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat
– áll a törvényjavaslatban.
Miért?
Az indoklás szerint „a változó életviszonyok a jogszabályok folyamatos felülvizsgálatát, tartalmának újragondolását igénylik. Az új szabályok megalkotásakor azonban olyan intézkedéseket kell tenni, olyan javaslatokat kell kidolgozni, ami az emberek hétköznapi ügyeinek intézését egyszerűbbé tudják tenni.”
A kivételek
Igen ám, de a jogszabály meghatározhat majd kivételeket, olyan munkaköröket és foglalkozásokat, ahol továbbra is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, de ha a munkáltató úgy dönt, maga is előírhatja ugyanezt. Mindkét esetben a munkáltatónak kell ingyenesen biztosítania a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát, ebben nem lenne változás.
És még?
„A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat általános indoklásában az is szerepel, hogy „a vállalkozások sikeressége érdekében olyan jogi környezetet kell kialakítani, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, így az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani”.
Ennek érdekében a kormány érdekegyeztető fórumot hozott létre, a Deregulációs Kerekasztal célja „a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének könnyítését és egyszerűsítését szolgáló javaslatok megfogalmazása”.
A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény dilemmái – 2023/23.
2023. november 15.
Üzleti titok védelem, a prosperáló működés záloga
Az idei évben 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencia második napján több érdekes előadás mellett, Dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), az üzleti titok és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.
35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re
A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.
Multicégek becsábítása: turbófokozatba kapcsolna a kormány
A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya, ami jelenleg 100 milliárd eurót (mintegy 37 850 milliárd forint) tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben az Audi Hungaria Zrt.-nél, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor.
NAV: 285 ezer forint volt a magyar nettó átlagkereset 2022-ben
2023. november 14.
A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset, ami nettó havi 285 ezer forintot jelentett (kedvezményekkel együtt).Ez alacsonyabb a KSH által számított 332,5 ezer forintnál.
A legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (370 ezer forint), ezt követik a megyei jogú városok (304 ezer forint), majd a városok (273 ezer forint) következtek, a legalacsonyabb érték pedig a községekben volt (243 ezer forint). Eszerint a budapesti munkavállalók átlagosan 22%-kal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, 36%-kal többet, mint egy városi, illetve 52%-kal többet, mint egy községi munkavállaló.
A legmagasabb érték az ötven lakosú zalai Gosztolán volt, ahol átlagosan 689 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló.
A legjobb havi nettó kereset a fővárosban a II. kerületben volt (568 ezer forint), a városok közül Diósdon (436 ezer forint), a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérváron (346 ezer forint) – írta a hvg.
Megvan, mennyi külföldi dolgozik most Magyarországon – sok tévhit megdőlt
Elhivatottak, igyekvőek, tanulékonyak és szívesen túlóráznak a Magyarországon dolgozó ázsiai vendégmunkások. A nem uniós vendégmunkások száma nem éri el a 20 ezret sem. A legjobb munkaerő a Fülöp-szigetekről érkezik hazánkba – vélik munkaerő-kölcsönző vállalatok.
A külföldi munkavállalók száma ma Magyarországon hozzávetőleg 110.000 fő, ennek zöme az Európai Unióból érkezett hozzánk.A harmadik országbelire egy keretszám, 20.000 fő adott, de ez jelenleg nincs kihasználva.A tervek szerint 2024 év végéig több 10.000 vendégmunkás bevonása válhat szükségessé – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának fórumán, ahol a munkaerő importot járták körül szakértők.
A rendezvény előadói:
Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója;
Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetői;
Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző cégtulajdonosa voltak.
A magyarországi munkaerő helyzetről elmondták: jelenleg az aktivitási ráta: 66,8 százalék, a foglalkoztatottság: 74,6% a munkanélküliség pedig 4 százalékos (~250.000 fő),a regisztrált álláskeresők száma: férfi 123.000 fő, nő 110.000 fő.
A foglalkoztatottak száma: 4.704.000 fő, ami a plafon körüli szint.
A magyarországi foglalkoztatottság 74,6 százakéka az EU 70 százalékos átlaga felett van, a munkanélküliségben a legjobb helyzet Hollandiában, Németországban, Csehországban és Lengyelországban van, míg a legrosszabb a helyzet Spanyolországban és Görögországban alakulzt ki, ahol 8,4 – 11,6%-os a szint.
A magyarországi munkanélküliség alapvető oka:
a képzettség hiánya, ennek megfelelően átképzés nélkül nem foglalkoztathatók,
a földrajzi elhelyezkedésből adódó eltérés is jelentős.
az EU-ban is munkaerőhiány van, elszívják Magyarországról a képzett munkaerőt.
az EU-ban a társadalom öregedése miatt a munkaerőhiány folyamatosan növekszik: a 2010-es 1%-ról, 2022-re 3%-ra nőtt.
A nálunk dolgozó külföldiekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy2016-ban megindult külföldi munkaerő behozatal, ami főleg Ukrajnából és Szerbiából eredt, de csökkent, mert a hazai bérspirál lelassult, így ezek a vendégmunkások inkább továbbmentek nyugati országokba a nagyobb keresetek miatt.Az orosz-ukrán háború következményeképpen pedig szabad lett mindenütt az ukránok munkavállalása.
Honnan érkeztek eddig a vendégmunkások?
A korábban is említett Ukrajnán és Szerbián kívül összesen 17 nem uniós országból érkeztek vendégmunkások (fizikai munkára) döntően Ázsiából, így
a Fülöp-szigetekről,
Indonéziából,
Vietnámból,
Mongóliából,
Kazahsztánból,
Kirgizisztánból,
Bosznia-Hercegovinából,
Észak-Macedóniából.
Szellemi munkára is érkeztek munkavállalók Dél-Koreából, Izraelből, Egyiptomból, Indiából, Tunéziából.
Milyen tapasztalatok vannak eddig a vendégmunkásokkal?
Az előadók kiemelték, hogy alapvetően elhivatottak, igyekvőek, tanulékonyak, nagyon jó a munkateljesítményük és ezzel a mellettük dolgozó magyar munkások teljesítményét is „felhúzzák”.
Szívesen túlóráznak, nagyon ritkán betegek, a szokásos, elvárt angoltudás ugyan nem mindig elegendő nagyságú, de „kézzel – lábbal” megakarják értetni magukat.
Ha az a kérdés vetődik fel, hogy miért ázsiaiak, arra az a válasz, hogy a balkániak továbbmennek az EU-ba, míg azokban az országokban ahonnan jönnek ezek a munkavállalók, ott magas a munkanélküliség, megbízható munkaalapú társadalmak vannak, alacsonyak a bérek, és bizonyos területeken jó a képzettségük.
Ha az öt legfontosabb országból jövőket vizsgáljuk, akkor a következő a tapasztalat:
Fülöp-szigetek: stabil, jól képzett munkaerő
Kirgizisztán: magas teherbírás, növénytermesztésben és állattartásban jól képzett munkaerő
Indonézia: alázatos, jó teherbírású, rendszerető, vidám emberek
Vietnám: rugalmas, jól alkalmazkodó, monotónia tűrő emberek
Mongólia: jó teherbírású, növénytermesztésben és állattartásban kiemelkedő tudású szakemberek
Mik azok a tévhitek, amelyek keringenek a köztudatban?
Tévedés, hogy elveszik a magyarok munkahelyét, mert amire behozzák ezeket a munkavállalókat arra a helyekre már nem találni magyar munkaerőt.
Hasonló tévhit, hogy olcsóbbak, mint a magyar munkaerő: sok a bérköltségen kívül tétel, így ki kell fizetni az utazási költséget, a szállásköltséget, a helyi tranzit költséget, az alkalmazásuk engedélyeztetésének adminisztratív költségét, stb.
A köztudatban megjelent egy szám, hogy 500.000 fő vendégmunkást kíván a munkaerő piac az elkövetkező 3-5 évben.
Ez szintén egy téves érték, mert ha az állami beruházások a korábban tervezett mértékben megvalósulnak, akkor 2026-ig összességében lehet szükség legfeljebb 500.000 főre, de ez nem nyilvánvalóan nem a vendégmunkások számát jelenti.
Melyik országokból javasolják a szakértők a vendégmunkások behozatalát?
A javasolt országok: Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Grúzia, Mongólia.
Nem javasolt országok: Kolumbia, Brazília, Venezuela.
Nagyon fontos szerepet játszanak a vendégmunkás behozatalban a Minősített Munkaerő kölcsönző cégek.
Mivel nagyon fontos előírások vannak a vendégmunkás behozatal szabályozásában, elengedhetetlen a nagyfokú hozzáértés, ha valaki, biztosan és gyorsan akar így munkaerőhöz jutni – hangzott el az MKT fórumán, amelyet itt tekinthet meg.
Legjobban fizető állások Magyarországon: ezzel a 15 szakmával lehet a legtöbbet keresni
A légiforgalmi irányítók hosszú ideje éllovasnak számítanak. Átlagosan több mint havi bruttó 2,2 millió forint a bérük.
Aki manapság pályaválasztás előtt áll az nincs könnyű helyzetben. Szinte lehetetlen megjósolni, hogy a következő években az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia mely szakmákból fogja szinte teljesen kitúrni az embereket.
Pár éve a jóslatok még arról szóltak, hogy a sofőröknek van az egyik legtöbb félnivalójuk, mostmár viszont úgy tűnik hogy az irodai munkások sincsenek biztonságban. Elvégre a gépek már épületet is tudnak tervezni, de a programozásban és az adóbevallás elkészítésében is tudnak segíteni.
Hogy pár év múlva melyek lesznek a sztárszakmák azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy most mely pozíciókban lehet átlagosan a legtöbbet keresni.
A KSH adatok alapján, ha valaki szeretné, hogy az anyagi gondjai végre teljesen a múlté legyenek, nincs más dolga, mint felcsapni légiforgalmi irányítónak. Így havonta úgy 2,3 millió forintot is zsebre lehet tenni.
De van egy rossz hírünk: az egyik legjobban kereső állás, egyben az egyik legnehezebb is.
Aki be akar kerülni egy sor nehéz teszten kell átessen.
A szakma olyan készségeket, képességeket követel, mint a magas fokú, hosszú időn át tartó koncentráció, a jó stressztűrés, a gyors döntéshozatal, az asszertív és egyértelmű kommunikáció, illetve a csapatközpontú munkavégzés. Ezen feltételeknek nehéz egyszerre eleget tenni, a munka során azonban párhuzamosan van rájuk szüksége egy irányítónak
A légiforgalmi irányítók mellett kiemelten jól keresnek többek közt a szakorvosok, a miniszterek, a brókerek, a sportolók, a bírók és az IT vezetők is.
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legjobban kereső foglalkozásoknál 2022-ben [Ft/fő/hó]
Légiforgalmi irányító
2 297 405
Szakorvos
2 012 676
Törvényhozó, miniszter, államtitkár
1 832 868
Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője
1 654 757
Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője
1 513 406
Vállalati stratégiatervezési egység vezetője
1 411 387
Sportoló
1 409 403
Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője
1 403 201
Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője
1 382 215
Bíró, bírósági fogalmazó
1 356 611
Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker
1 311 910
Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője
1 306 010
Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai
1 285 835
Általános orvos
1 277 828
Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője
1 268 835
Forrás: KSH
Ha az éves jövedelmeket tesszük egymás mellé régiós bontásban akkor jól látható, hogy a területi különbségek elég komolyak. A budapestiek éves nettó jövedelme átlagosan több mint a másfélszerese az észak-magyarországiaknak.
Egy főre jutó bruttó és nettó jövedelem régió és településtípus szerint 2022-ben [forint/fő/év]
Bruttó jövedelem
Nettó jövedelem
Budapest
3 986 441
2 889 856
Pest
3 162 218
2 303 065
Közép-Dunántúl
3 314 380
2 367 460
Nyugat-Dunántúl
3 065 138
2 256 304
Dél-Dunántúl
2 699 298
1 962 655
Észak-Magyarország
2 630 100
1 905 278
Észak-Alföld
2 666 423
1 954 628
Dél-Alföld
2 744 467
2 021 983
Forrás: KSH
Viszont a szubjektív elégedettség nem mindig van összhangban a magas bérekkel. Bár Pest megyében jóval többet keresnek átlagosan az emberek, mint az Észak-Alföldön, mégis az utóbbi régióban az emberek elégedettebbek a háztartásuk anyagi helyzetével, mint a pest megyeiek.
Elégedettség alakulása régiók szerint (2023)
A válaszok 0–10 skálán helyezkednek el, ahol a 0 azt jelenti, hogy ‘egyáltalán nem vagyok elégedett’, a 10 pedig azt jelenti, hogy ‘kifejezetten elégedett vagyok’
Összességében mennyire elégedett Ön az életével mostanában?
Összességében mennyire elégedett Ön a háztartása anyagi helyzetével?
