Sok tekintetben átírja az életünket az új adócsomag
2023. november 14.
A NAV által készített áfabevallás, felhőben tárolt vásárlási nyugták, áfamentes vásárlás külföldi webshopokból – adószakértők segítségével néztük át az adótörvények változásait.
Bár hagyományosan az őszi adócsomag inkább kisebb, technikai jellegű változtatásokat szokott tartalmazni, idén jó pár területbe alaposan belenyúlt a szabályozó. Ráadásul az előzetesen társadalmi egyeztetésre benyújtott adócsomag is több ponton módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehetnek – kommentálta a múlt héten lezárt általános vitát követően a parlamenti bizottságok elé kerülő adótörvénycsomag tartalmát az Indexnek Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere, akit Gyányi Tamással, a WTS senior partnerével együtt kért fel az Index az változások értékelésére.
Személyi jövedelemadó (szja)
„A 2023-as őszi adócsomag haviról negyedévesre módosítja a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését. Adminisztrációs szempontból a változás mindenképpen pozitív és a bérszámfejtési folyamatokat egyszerűsíti majd” – mondta az Indexnek Gyányi Tamás.
„Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz fő szabály szerint” – emlékeztetett Bagdi Lajos.
A cégek a karácsonyi ünnepségre gondolva jó ha tudják, hogy a javaslat szerint a november 16-tól életbe lépő kormányrendeleti szintű rendelkezésekhez hasonlóan a nem pénzben kapott juttatások közül adómentessé válik a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül – a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerint – a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék
– mutatott rá egy könnyítésre Gyányi Tamás.
Érdekes változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján a részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól a számsorsolásos játékokon (pl. lottó, kenó, stb.) elért nyereményt – magyarán adómentessé válik a lottónyeremény –, hívta fel a figyelmet a Niveus partnere.
Továbbra is tőzsdézhetünk az USA-ban
„Fontos változás, hogy a 2023-as őszi adócsomag részét képezik az amerikai–magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatti módosítások, amelyek révén az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelmet, illetve az arra fizetett kamatot OECD- (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagállamban (így például az USA-ban) székhellyel rendelkező intézmény fizeti” – mondta Bagdi Lajos.
A WTS Senior partnere mindezt kibontva az alábbiakra hívta fel a figyelmet:
A szabályozás szerint továbbra is úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek az Egyesült Államokban működő befektetési szolgáltató közreműködésével kötött ügyletek. Ennek eredményeként továbbra is fennáll a lehetőség az úgynevezett adókiegyenlítés alkalmazására, amely lehetővé teszi egy adott évben keletkező veszteség későbbi adóévekben keletkező nyereséggel történő szembeállítását.
A külföldön megfizetett adó (forrásadó) magyar adókötelezettségbe történő beszámítása kapcsán a jövőben – az amerikai gyakorlathoz hasonlóan – nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelmet érintett, ahol a jövedelemszerzés helye belföld volt. Így a belföldi illetőségű magánszemélyek külföldről származó külön adózó jövedelmei (például tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a törvényjavaslat a külföldön megfizetett adó beszámítását. Ám ha a külön adózó jövedelem belföldről származik, a külföldön megfizetett adó beszámítására nincs lehetőség.
Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a jelenlegi bemeneti adóztatás helyett a 2023-as őszi adócsomag kimeneti adóztatást vezet be azokban az esetekben, amikor a kezelt (magánalapítványi) vagyon induló tőkéje értékének terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a tranzakciót megelőző öt éven belül – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt, és a juttatott vagyonelemeken felértékelés – úgynevezett eszközérték-növekmény – keletkezett. „Így újra megnyílhat a tervezési lehetőség ezen konstrukció tekintetében” – értékelte a változást az Indexnek a Niveus partnere.
A TÖRVÉNYALKOTÓ AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK „KVÁZI TÁRSASÁGKÉNT” VALÓ ADÓZTATÁSÁT 2025. JANUÁR 1-TŐL KEZDŐDŐEN MEGSZÜNTETNÉ, ÉS EGY JELENTŐSEN EGYSZERŰBB KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZERRE ÉPÜLŐ RENDSZERT VEZETNE BE.
Új szabály lesz az úgynevezett induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó adómentesség. Induló vállalkozásnak a törvény a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozást tekinti, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
„Az ilyen induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény) nem minősül (adóköteles) bevételnek, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve megszerzett részesedés esetén a szerzést – jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát – követő legalább három évig nem értékesíti” – vázolta Gyányi Tamás.
Szociális hozzájárulási adó
A 2023-as őszi adócsomag az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat is módosítja. Ezek alapvetően 2025. január elsején lépnek majd hatályba:
Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik, és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja megegyezik majd a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben az adóelőleg megállapítása negyedéves ciklusúvá válik, és a negyedévet követő hónap 12-ig szükséges megfizetni, a negyedéves bevallási kötelezettség azonban megszűnik.
Az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében kivezetik a vállalkozói kivétet, így a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az szja-köteles vállalkozói jövedelem lesz, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalapja pedig változatlanul az átalányban megállapított jövedelem.
Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik. Valamennyi főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen legalább a minimálbér után szükséges megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
A 2023-as őszi adócsomag bevezeti a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt – hívja fel a figyelmet a WTS szakértője. Az adókedvezményt a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók vehetik igénybe a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben.
Társadalombiztosítási járulék
A vállalkozói kivét kivezetése, illetve a járulékszabályozás egyszerűsítésére tett vállalások miatt 2025. január 1-től jelentősen átalakulnak az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai. A jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállalkozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalapot vezetnek be. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – bevezetik a választott járulékalap intézményét: a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb szintű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK TEKINTETÉBEN BEVEZETETT DIKTÁLT (VAGY VÁLASZTOTT) JÁRULÉKALAP JELENTŐSEN LEEGYSZERŰSÍTI A JÁRULÉKMEGÁLLAPÍTÁS JELENLEGI RENDSZERÉT, ÍGY 2025. JANUÁR 1-TŐL LEHETŐVÉ VÁLIK – AZ ÉVES SZEMÉLYIJÖVEDELEMADÓ-BEVALLÁSHOZ HASONLÓAN – A HAVI (NEGYEDÉVES) JÁRULÉKBEVALLÁS ADÓHATÓSÁG ÁLTALI KIAJÁNLÁSÁNAK A BEVEZETÉSE.
Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig egészíthet ki és javíthat. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét havi bontásban tartalmazza.
„Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozónak megmarad arra is lehetősége, hogy a bevallási határidőig saját maga készítse el a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért. A tervezet így az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, amely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget” – összegezte lapunknak Gyányi Tamás.
A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül, és kizárólag a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT- (Európai Gazdasági Térség, így Szerbia és Ukrajna) államok polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től – figyelmeztet a Niveus partnere.
Általános forgalmi adó (áfa)
Az egyik legnagyobb – régen várt – lépés az e-áfa-rendszer 2024. január 1-től történő bevetése lehet. Ennek elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat ételmében jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával.
AZ E-ÁFA-RENDSZER HASZNÁLÓINAK EZENTÚL NEM SZÜKSÉGES ADATOT SZOLGÁLTATNIUK A LEVONHATÓ ADÓRÓL. AZOK AZ ADÓZÓK, AKIK ELFOGADJÁK MAJD A KIAJÁNLOTT BEVALLÁST, EGYÚTTAL NEM LESZNEK KÖTELESEK BELFÖLDI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉS KÉSZÍTÉSÉRE SEM, AMI JELENTŐS ADMINISZTRATÍV KÖNNYEBBSÉG LEHET A NIVEUS SZAKÉRTŐJE SZERINT.
A szabályozás értelmében az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának (több bevallás beadása esetén). „Önellenőrzést ezután nyomtatványon vagy az elektronikus felületen is beadhatunk” – figyelmeztet Gyányi Tamás.
Külföldről is vásárolhatunk áfamentesen?
A Niveus Consulting Group szerint áfaszempontból a jogszabály másik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
2021-ben jelentősen változtak az EU-n belüli távértékesítés szabályai. Azaz jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS- (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának.
Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon.
Az eddigi magyar feltételek alapján, ha egy német cég magyar magánszemélyeknek adott el termékeket távértékesítéssel, vagy elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat biztosított Németországból, be kellett jelentkeznie az OSS-rendszerbe, és a tételeket magyar áfával kellett számláznia. Ha azonban a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer eurót, a magyarországi pedig a 12 millió forintot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor a Magyarországon teljesülő értékesítésénél alanyi adómentes lehet
– mondta Bagdi Lajos. Ennek az intézkedésnek a Niveus szakértője szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
Érdekesség ugyanakkor a Niveus Consulting szakértője szerint, hogy a benyújtott adócsomagból hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának 12-ről 18 millió forintra emelése.
A felhőbe mennek a vásárlások nyugtái
Komoly eredmény és akár a családok számára akár a kötelező jótállás érvényesítést is megkönnyítheti a Niveus szakértője szerint, hogy a törvényjavaslat az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó e-nyugta–projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.
AZ E-NYUGTA LÉNYEGE, HOGY MINDEN EGYES BEVÁSÁRLÁS NYUGTÁJA ELÉRHETŐ LESZ A VÁSÁRLÓ SZÁMÁRA EGY DIGITÁLIS GYŰJTŐHELYEN.
Változik a kedvezményes áfakulcsú, valamint az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-től az Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítményeket (például túrórudit) egységesen a kedvezményes 18 százalékos áfakulcs alá sorolja.
Az építési-szerelési szolgáltatás fordított áfás kezeléséhez szükséges nyilatkozat nyújtásának rendje is változik, életszerűbbé válik. 2024. január 1-től, ha a szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik az engedély, akkor ezentúl ő nyilatkozik a megrendelőnek erről.
Az adócsalások visszaszorítása érdekében szűkebb lesz azoknak az eseteknek a köre, ahol a közvetett vámjogi képviselő jogosult levonni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó áfát.
Kisvállalati adó (kiva)
A kiva törvény tervezett módosítása Bagdi Lajos szerint jelentősnek tekinthető, ugyanis a benyújtott őszi adócsomag alapján megnyílik a lehetőség kivás cégek átstrukturálására.
A kisvállalati adó jelenlegi szabályai alapján az a szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a kivás cégek átstrukturálására.
A Niveus partnere szerint a kiva alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. A benyújtott törvénytervezet szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a kivával adózó cégek egyesülését, szétválását.
Társasági adó (tao)
Érdekesség, hogy a globális minimumadó jogszabálytervezetével együtt került benyújtásra egy társasági adótörvényt érintő új kedvezmény, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény.
Bagdi Lajos emlékeztetett: a piaci szereplők már régóta szorgalmaztak egy ilyen típusú adókedvezményt, mert ezzel olyan tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket is ösztönözhetnek, amelyeknek nem volt eddig (elegendő) adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venni a kutatás-fejlesztés (K+F) adóalap-kedvezményt.
A benyújtott jogszabálytervezet alapján a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a rendelkezés.
Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóévben a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak készpénzben kifizetésre kerül.
Az adókedvezmény mértéke általános esetben az elszámolható költség 10 százaléka lenne – részletezte a Niveus adószakértője.
A 2023-as őszi adócsomag nyomán átalakul az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményének eddigi rendszere, ráadásul az adókedvezmény mértéke is változik. Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint az elszámolható költségek 30-65 százaléka (de legfeljebb projektenként 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, a javaslat pedig már az elszámolható költségek 15-35 százalékát, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintot határoz meg az adókedvezmény legfelső határaként.
A vonatkozó EU-irányelv magyarországi átültetése kapcsán a globális minimumadó szabályozás szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozó adózóknak lehetősége lenne a részesedéseiket – amelyeknek bejelentését eddig elmulasztották – bejelentett részesedésként nyilvántartásba venni. A törvény elfogadása esetén az adózó 2023. december 31. előtt bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28-ig utólag bejelentheti majd az adóhatóságnak – mondta az Indexnek a WTS szakértője.
„Az ilyen formában bejelentett tételek a 2023-as adóévtől kezdődően bejelentett részesedésnek minősülnek. A részesedéssel kapcsolatosan a 2023-as adóévet megelőzően az adóalap terhére és javára elszámolt összegre vonatkozóan az adózó a 2023. évi társasági adóalapját egy összegben úgy módosítja, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna” – tette hozzá Gyányi Tamás.
A 2023-as őszi adócsomag megemeli az Európai Bizottság engedélyéhez nem kötötten igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény mértékét. Így a mostani 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó elszámolható beruházási érték 110 millió euróra növekszik
– jelezte a WTS szakembere.
Globális minimumadó
Az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabálytervezetben megjelenő globális minimumadó szabályozása. Bagdi Lajos szerint ez a több mint 60 oldalas jogszabály Magyarországon közel 2-3 ezer vállalkozást érinthet, és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre.
A törvénytervezet értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormányzat várakozásai szerint közel 100 milliárd forint bevételt várnak ezen kiegészítő adóból.
A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. A Niveus adószakértője szerint fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.
Adózás rendjéről szóló törvény
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és/vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Azaz a 100 millió alatti adótartozással bíró hírességeken a jövőben nem lehet majd csámcsogni. A módosítás egységesíti a helyi adók vonatkozásában is a közzétételi értéket, ami egységesen 500 ezer forint lenne a jelenlegi magánszemélyek esetében 50, egyéb szervezetek esetében 100 ezer forintos határhoz képest.
DRS (Deposit Refund System) – kötelező visszaváltási rendszer
A 2024-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék esetében a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 forint/darab) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni – jelezte Bagdi Lajos.
Ágazati különadókat érintő változások
Közművezetékek adója
2024. január 1-től – miként arról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 4iG Csoporttal kötött együttműködési megállapodás kapcsán beszélt – a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-től hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.
Reklámadó
Gyányi Tamás elmondta, hogy bár a kormány által társadalmi egyeztetésre szánt anyag még nem tartalmazott a reklámadót érintően pozitív rendelkezést, de a 2023-as őszi adócsomag 2024. december 31-ig meghosszabbítja a jelenleg hatályos 0 százalékos adómértéket.
Kiskereskedelmi adó
A 2023-as őszi adócsomag törvényi szintre emeli a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott arányosítási szabályt, amely szerint, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra szükséges kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
Egyéb változások
A törvényjavaslat tartalmazza, hogy jövőre a könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.
A felszámolások kora jön, egy éven belül minden 25. magyar cég sorsa a megszűnés lesz
Csorbai Hajnalka, az Opten igazgatója arra is figyelmeztet, hogy a szakképzetlenek növekvő aránya káros az egész gazdaságnak.
Céginformációs vállalkozásként szinte mindent tudnak a hazai cégekről. Az önök által gyűjtött adatok jelzik-e, hogy válság van?
Abban minden szakember egyetért, hogy hazánk gazdaságát elérte a recesszió, ami – számos más tényezővel együtt – az egyik elem ami a válságra utal. Ugyanakkor mindenképp egy komoly problémahalmazzal állunk szemben: hiányzik a gazdasági stabilitás, amit jól mutat a jogszabályok módosításának kiszámíthatatlansága, de ilyen a devizaárfolyamok nagymértékű változékonysága, vagy a magas kamatok kedvezőtlen hatása is, hiszen ez jelentős mértékben visszafogja a beruházásokat is. Ezért attól, hogy az egyik eleme nem teljesül a válság ismérveiről szóló listának még nem mondhatjuk azt, hogy nincs is gazdasági krízis. Az Opten által kezelt adatokból az a következtetés vonható le, hogy gazdaságunk csak hosszabb idő alatt lesz képes ismételten talpra állni. Ezért nem osztom azokat a véleményeket, amelyek gazdasági visszapattanásra számítanak.
Saját adataik szerint a cégek minderre hogyan reagálnak?
Azt gondolhatnánk, hogy a recesszió közvetlenül hatott a cégtrendekre, alapításokra, illetve megszűnésekre, bedőlésekre. Azonban a tapasztalatok szerint maga a makrokörnyezet befolyása nem egyértelmű. Például a világjárvány alatt gazdaságilag egyáltalán nem volt indokolt, hogy több cég született, mint amennyi megszűnt. Ez sokkal inkább annak volt betudható, hogy ebben az időszakban sok dolgozót elküldtek a korábbi munkahelyéről, s ők kényszervállalkozásokat alapítottak. Az elmúlt évben megfordult a trend: ismét több cég szűnt meg, mint amennyi alakult, s ez a tendencia 2023-ban is folytatódott.
Mindez hogyan zajlott?
Ha a megszűnés olyan végelszámolással történik, ahol a tulajdonos úgy gondolja, hogy cégét nem szándékozik tovább működtetni, és bezárja, nem hagy maga után tartozásokat, akkor ez gazdasági szempontból nem okoz gondot. Sőt, ebből még előny is származhat, mert, ha voltak versenytársai, akkor a megmaradt cégek megerősödhetnek, s tisztult a gazdaság maga is. Számosan azonban nem így jártak el: vagy túl későn vették észre a problémákat, vagy nem voltak hajlandóak elfogadni azt a tényt, hogy pénzügyileg összeomlottak. Gyakran nagyobb összegű kifizetetlen számlákat hagytak maguk után, ami nehéz helyzetbe hozhatja a beszállítóikat és az alvállalkozóikat, kiemelten az alacsony likviditású kkv-kat. Ezért is fontos, hogy objektíven tudják megítélni a cégek partnereik fizetőképességét, ezzel jelentősen csökkenthetik annak kockázatát, hogy lánctartozásokba sodródnak.
Mit mutatnak a számok?
A világjárvány előtt évente átlagosan 5 ezer céget számoltak fel, idén pedig véleményem szerint 21 ezernél is többet fognak, ami nagyon nagy különbség! Ez a csúcs felülmúlja a 2008-2009-es világválság időszakában tapasztalt 12 ezres tetőzést is. De ne feledjük: a világjárvány időszakában az adóhatóság blokkolt egyes eljárásokat, amelyeket csak 2022-ben oldottak fel. Amíg ezek az ügyek eljutottak a felszámolásig, az hosszú időt vett igénybe. Jelentős részük ugyanis a kényszertörlésből fordult át felszámolásba, és szintén ki nem fizetett számlákat hagytak maguk után, ami a gazdaság többi szereplőjére, elsősorban a kkv-kra komoly veszélyt jelent. Bár az ilyen tömeges bedőléseket a nagyvállalatok is megérzik, de ezek „statisztikailag” számolnak az ilyen jellegű helyzettel. Összességében Magyarországon minden huszonötödik vállalkozást egy éven belüli felszámolás fenyeget, ami nagyon sok!
Az egymillió vállalkozás országa vagyunk, nem túlzott ennyi cég egy ekkora gazdaságban?
A lakosság lélekszáma nem indokolja a félmillió társasvállalkozás, és közel ugyanennyi egyéni vállalkozás meglétét. Ugyanis nem rendelkezhet mindenki olyan üzleti háttérrel, tapasztalattal, hogy céget tudjon vezetni, mert – ne felejtsük el – ez is egy szakma. Szükséges, de nem elégséges feltétel, hogy valaki az alap szakmájához ért. A cég vezetéséhez ugyanakkor kell egy áttekintő tudás, mint könyvelés, jogi alapok, még akkor is, ha együtt dolgoznak megfelelő szakértőkkel. Ne feledjük, a mikrovállalkozások jelentős részét nagyon nehéz cégként értelmezni, inkább csak magánszemélyekként, akik gazdasági tevékenységet végeznek. Ezek ugyan működőképesek lehetnek, ám a kormányzatnak ügyelnie kell arra is, hogy felesleges bürokratikus terhekkel ne terheljék ezeket, ne nehezítse az életüket.
A legnagyobb mozgás az építőipari cégeknél történt. Hogyan ítéli meg a szektorban működő vállalkozások helyzetét?
Az ágazatnak komoly súlya van a magyar gazdaságban, az elmúlt két évben nagyon jelentősen húzta feljebb a teljesítményét. Nem az a gond, hogy idén nagyon visszaesett a termelésük, hanem az, hogy ez a tendencia jövőre is vélhetően folytatódik. Erre következtethetünk például az alacsony szerződésállományból. Ha a tervező asztalon nincsenek ott a projektek, akkor – mivel hosszú ez a folyamat –, az elkövetkező egy-másfél évben ezek az ingatlanok fizikailag nem jöhetnek létre. Ezért a megrendelések hiánya miatt megnőtt a cégmegszűnések száma. Emellett a jelenlegi, még mindig kedvezőtlen kamatkörnyezetben, nem sokan vesznek fel hitelt, s a továbbra is kiemelkedően magas infláció sem kedvez az építőipar fellendülésének. Ugyanakkor az ágazatra nagyon is ráfér a megtisztulás, mivel a munkavállalói állomány jelentősen felhígult a világjárvány alatt. Akinek nem volt munkája másutt, akár egy hét múlva már kőművesnek is jelentkezhetett, és valahol fel is vették őket. Azt mondják – nyilván sarkítva, – hogy egy újonnan alakult építőipari cég jellemzően négy fős, mert ennyien férnek be egy személyautóba. Ők minden szakipari feladatra vállalkoznak, ami csak adódik. De az már a megrendelő felelőssége is, hogy kivel „fog kezet”.
És a munkahelyet váltók meg is maradtak új helyükön?
Ha valamennyit beletanultak, s ezután úgy érezték, hogy van helyük az ágazatban, akkor igen. Sokan továbbra is ott vannak a pályán. Viszont ők nem igazi szakemberek. Ha olyanok dolgoznak ezen a pályán, akik nem szakemberek, akkor ebből sok probléma adódik. Ennek is betudható, hogy az építőiparnak a mostani időszakban az egyik fő feladata, hogy részben garanciális javításokat végezzen, amely az elmúlt egy-két év „dübörgése” nyomán átadott ingatlanok és felújítások sokszor gyenge minőségének a következménye. A kormány nemrégiben olyan jogszabályt fogadott el, amely könnyebben betölthetővé tette a szakképzettséghez kötött munkaköröket. Nyilván, aki kiesik a középiskolákból, az így könnyen tud állást találni. S mivel viszonylag magas béreket adnak néhány területen, ez el is húzza a fiatalok egy részét a továbbtanulástól.
Miképpen képzelhetők a jövő kis- és közepes vállalkozásai?
A kormányzat által becsült jövő évi növekedés számomra optimistának tűnik. A várakozó uniós kifizetéseknek fontos szerepe lehet, de a problémák egy része hosszabb távú. Éppen ezért a kkv-knak arra kell törekedniük, hogy ne egy lábon álljanak. Egy beszállító kör részének lenni jó dolog, de ha csak egy nagyvállalatnak szállítanak, akkor olyan mértékű függőségnek teszik ki magukat, ami cégszinten megengedhetetlen. Ezért még a legkisebbeknek is minimum két-három lábon érdemes állniuk, hogy stabilnak mondhassák magukat. Itt komoly jelentősége lesz a fenntarthatóságnak. Bár a kkv-k számára a fenntarthatósági jelentés elkészítése csak 2027 után lesz kötelező, azonban a beszállítói láncokon keresztül a megfelelő adatszolgáltatást sokkal előbb ki fogják kényszeríteni a nagyvállalatok. Ha ennek nem tudnak megfelelni, akkor kieshetnek ezekből a beszállítói láncokból. Az Opten ingyenesen a kkv-k részére rendelkezésre bocsátott olyan kérdőíveket, amelyek segítenek számukra „belőni”, hogy hol is tartanak. Kiszámítjuk például számukra a szén-dioxid kibocsátásukat, mert úgy gondoljuk, hogy ez nekik nehézséget okozhat. A fenntartható fejlődés költségeit részben feltehetően a nagyvállalatok fogják állni a beszállítóik számára, hogy teljes lánc szinten megfeleljenek a követelményeknek.
Megindultak a leépítések a magyar munkahelyeken, jön az olcsó külföldi munkaerő
Az idei év jelentős változásokat hozott magával Magyarország munkaerőpiacán. A munkaerőpiaci trendek összefoglalásában kiemelte, hogy az irodai visszatérés a home office-ból, a leépítések, a munkaerőhiány és a külföldi munkavállalók beáramlása konfliktusokat gerjesztett az üzleti szektorban.
Az átalakulások közül kiemelkednek az új munkavégzési modellek terjedése, mint például a megosztott munkavégzés, amelynek során a dolgozók két vagy három napot töltenek otthon. Ugyanakkor a szakértő figyelmeztet arra, hogy a munkaadói bizalmatlanság miatt sokan nehezen térnek vissza az irodákba, és a rugalmasság hiánya problémát okoz – mondta el Juhos Andrea, az LHH Magyarország karrier-tanácsadó cég vezetője a Világgazdaságnak adott interjújában.
A MUNKAERŐPIACON TAPASZTALHATÓ FESZÜLTSÉGEK KÖZÉ TARTOZIK A LEÉPÍTÉSEK ÉS A MUNKAERŐHIÁNY EGYSZERRE MEGLÉVŐ JELENLÉTE, KÜLÖNFÉLE ÁGAZATOKBAN.
Emellett a külföldi munkavállalók fogadásának növekvő igénye is látható, ami részben annak köszönhető, hogy egyes területeken nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, az egyik, hogy kevesen hajlandók Magyarországon költözni a munkahely miatt, a másik pedig a fizetés problémája: az állások nem ritkán azért maradnak betöltetlenül, mert a fizetést a hazai jelöltek túlságosan szűkmarkúnak tartják.
Az interjú során szó esett még a mobilitás hiányáról, a fizetési igények megadásáról, és a munkahelyi környezet másodlagossá válásáról is. A munkaadók átalakították irodáikat, de a szűkös hely és parkolóhelyek problémát jelentenek, miközben az iroda presztízsének háttérbe szorulása helyett a vezetők személyisége került előtérbe.
A szakértő kitért a fiatal munkaerő sajátosságaira, mivel a Z generáció rövid ideig marad egy állásban, és magas fizetési igénnyel rendelkezik. A jelentős számú irreleváns jelentkező, vagyis a megfelelő szaktudással rendelkezők hiánya is problémát okoz a munkaerőpiacon.
A szakértő összegzése szerint az idei év munkaerőpiaci változásai azt mutatják, hogy a munkavállalók számára fontosabbá válnak a vezetői személyiség és más, az életminőséget javító tényezők, miközben a munkaadók számára az elköteleződés és a lojalitás erősítése kulcsfontosságú.
Fordulat történt a minimálbér-tárgyalásokon, ezt így nem akarják a munkaadók
Már a kormányoldal részéről is azt emlegették, hogy a minimálbér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet, méghozzá nem 2024. január elsejétől, hanem már az idén december elsejétől. A VKF csütörtöki ülésén azonban kiderült: az egyik munkáltatói szervezet sokallja a bérminimum kétszámjegyű növelését, míg a másiknak az előrehozott emeléssel szemben vannak kifogásai.
Nem január elsejétől, hanem már december elsejétől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér 15, a bérminimum pedig 10 százalékkal növekedhet – így fogalmazott alig több mint egy hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A politikus nyilatkozata tükrözi két munkavállalói konföderáció – a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok – álláspontját is, és mostanáig úgy tűnt, hogy mindezt a munkáltatói szervezetek is támogatni fogják.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén azonban kiderült, hogy ezzel a követeléssel szemben két nagy munkaadói szervezetnek is kifogása van. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviselői nem támogatják a 10 százalékos garantáltbérminimum-emelést, hanemcsak 8 százalékos növekedést tartanának elfogadhatónak.A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig az előrehozott minimálbér-emelést nem helyesli: december elseje helyett csak jövő januártól gondolnák helyénvalónak a legkisebb bérek megnövelését – tudta meg lapunk Zlati Róberttől, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.
A munkaadók legfőbb ellenérve, hogy a magyar gazdaság egy éve recesszióban van, miközben a KSH legutóbbi, második negyedéves adatai szerint a hazai GDP 2,4 százalékkal esett vissza a tavalyi azonos időszakhoz képest.
A munkáltatókkal szemben viszont a kormányoldal továbbra is támogatná a két szakszervezet javaslatait. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelen volt a csütörtöki VKF-ülésen, ahol kifejtette: a kabinetnél örülnének a kétszámjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésnek, mert ez plusz fogyasztást generálna, amely a GDP-bővülés szempontjából létfontosságú. Nagy szerint ezzel javulnának a lakossági várakozások: vagyis az emberek bátrabban költekeznének, miközben a mostani inflációs környezetben inkább az óvatosság, a kivárás jellemző.
Megállapította ugyanakkor, hogy a kabinet tiszteletben tartja, hogy a legkisebb bérekről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük, így nem kíván döntőbíróként fellépni.
Jelenleg a munkaadói fenntartások ellenére még nincs lefutva semmi: a felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat egy hét múlva folytatják.
Szabotőrök lepték el a VKF üléstermét?
A szakszervezeti konföderációk közül egyedül a MASZSZ nem támogatja, hogy a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedjen, szerintük legalább 15 százalékos növelésre lenne szükség.
A másik két konföderáció azonban támogatja a bérminimum 10 százalékos mértékű emelésének tervezetét. Ennek kapcsán szerdán a kormánypárti mandiner.hu-n megjelent egy érdekes írás, amelyben Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke egyaránt „szabotázzsal” vádolta meg a MASZSZ-t. Álláspontjuk szerint: „megdöbbentő a MASZSZ magatartása, mivel egy ilyen lépéssel (a javaslat nem elfogadásával) veszélybe sodorja nem csak a tervezett, decemberre előrehozott béremelést, de a minimálbér és a bérminimum emelését is megakadályozza, ha nem írja alá a megállapodást.”
Zlati Róbert szerint ez a másik félre mutogatás nagyon nem korrekt, hisz jelen állás szerint, a munkaadók is „szabotálnák” azt, hogy még a 10 százalékos vagy az előrehozott emelésről se szülessen megegyezés. „Megegyezésre törekszünk felelősen, nem egymásra mutogatva, hanem komplexen kezelve ezt a bonyolult helyzetet” – hangsúlyozta.
Bérminimum-megszüntetés: mi a gond ezzel?
Az érdekképviseleti vezető rámutatott, azért emelnék a garantált bérminimumot a minimálbérhez képest visszafogottabb mértékben, mert egy, a VKF asztalán heverő javaslat alapján a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt összeolvadhat, és 2027-re egységes minimálbér jöhet létre. Ezzel szemben a majdan megszűnő garantált bérminimumot ágazati bértarifarendszerek váltanák fel, ami azt jelenti, hogy ágazatonként állapodnának meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról.
A MASZSZ szerint azonban az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje, ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig
a MASZSZ az egységes, országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.
Ahhoz, hogy az új rendszer a szövetség számára elfogadható legyen a MASZSZ garanciákat várna el a kormánytól. Egyebek közt az érdekeltség megteremtése érdekében szükségesnek tartják, hogy az ágazati megállapodásban részes munkáltatók élvezzenek előnyt a közbeszerzések, az európai uniós, illetve egyéb pályázatok terén, valamint részesüljenek adókedvezményben.
Vadász Iván a vállalkozók újabb tehernövekedéséről: Nem nagyon tudnak mást csinálni, minthogy lenyelik
A kata kivéreztetése után a kormány 2025-től teljesen újraírná a mellékfoglalkozású vállalkozók járulékterheit is. Az adószakértő szerint a gyakori változtatások megkérdőjelezik az emberek jogbiztonságba vetett hitét.
Egy új, közel 190 oldalas törvénytervezet szerint a jövőben a főállású egyéni vállalkozók mellett már a mellékfoglalkozásként vállalkozó, úgynevezett többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lenne a havonta fizetendő fix járulék, vette észre a Magyar Narancs. A lap azt írja, a járulékterheket, vagyis a tb-t és a szochot a minimálbér 30%-a után kellene megfizetni, akkor is, ha valakinek egy fillér bevétele sincs az adott hónapban. Az idei minimálbérrel számolva ez a Magyar Narancs szerint
havonta 22 ezer, éves szinten 263 ezer plusz terhelést is jelenthet, és több százezer vállalkozót érinthet. Azokat, akik valahol főállásban dolgoznak, nappali tagozatos diákok, vagy például gyesen, gyeden lévő anyukák, és emellett mellékfoglalkozásként vállalkoznak.
A változás különösen rosszul érintheti a lap szerint a volt katásokat, akik jellemzően átalányadózók. Ők ugyanis – ha mellékfoglalkozású vállalkozók lettek – eddig csak akkor fizettek adót és járulékot, ha a bevételük meghaladta az éves minimálbér felét, ami idén nagyjából 2,3 millió forint. Ezután viszont a minimálisan elvárt járulékterhet mindenképp be kellene fizetniük havonta.
Vadász Iván adószakértő szerint azonban egyelőre nehéz a törvénymódosítás konkrét hatásaival számolni, mert nem az előttünk álló évtől, hanem csak 2025 januárjától vezetnék be a változtatásokat. Addig pedig sok olyan dolog történhet, ami befolyásolhatja a fizetendő járulékok mértékét.
– Mi a most tervezett változások lényege?
– Ha ebben a formában elfogadják, akkor az országgyűlés elé került módosító-törvénycsomag átalakíthatja az egyéni vállalkozók adóterheit. A lényeg az lenne, hogy akár főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, akár mellékesben vállalkozik, vagy legyen akár tételes költségelszámoló, esetleg átalányadózó, mindenképpen újra kell gondolnia az elszámolásokat. Szerencsére erre bőven lesz idő, mert a változások a javaslat szerint csak 2025 januárjától lépnek hatályba.
– Milyen változásokra készülhetnek az egyéni vállalkozók, ha átmegy a törvény a jelenlegi formájában?
– Az tény, hogy tehernövekedés várható, de ennek a mértékét még nem tudjuk pontosan megmondani. A törvényjavaslathoz ugyanis nem készült nyilvános hatástanulmány, és azok az adatok is csak a Pénzügyminisztériumban elérhetők egyelőre, melyek alapján ki lehetne számolni a többletterhelést.
– Kiket érinthet pontosan a bő egy év múlva esedékes módosítás?
– A szóban forgó rész a mellékfoglalkozású egyéni vállalkozókat érintené, akiknek most csak akkor kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót, vagyis tb-t és szochót fizetni, ha tényleges bevételük van. Mellékfoglalkozásúnak számít, aki legalább 36 órás munkaviszonyban van és/vagy egyetemi tanulmányokat folytat, és mellette egyéni vállalkozó. A tervezet szerint azonban
a jövőben a főfoglalkozású vállalkozókhoz hasonlóan akkor is kellene ezeket a járulékokat fizetniük havonta, ha nem volt az adott hónapban vagy akár az egész évben egyetlen forint bevételük sem.
A járulékok mértéke pedig a mindenkori minimálbérhez van kötve, ami jelenleg 232 ezer forint, és a nemrég beharangozott 15 százalékos emelést követően 267 ezer forintra emelkedhet hamarosan. De az említett törvénymódosítás esetében még ez sem lehet irányadó, hiszen azt most még a jósok sem tudják, hogyan alakulhat a minimálbér 2025-től.
– Nagyjából hány embert érinthet ez a törvénymódosítás?
– A NAV és a KSH adatai szerint is majdnem 600 ezer egyéni vállalkozó van Magyarországon. De olyan bontásokat nem közöl az állam, hogy közülük hányan katások, átalányadósok, tételes költségelszámolók, főfoglalkozásúak vagy éppen mellékfoglalkozásúak.
– Mi indokolhatja a most a parlament elé kerülő törvénymódosítást?
– Nincs indoklás a törvényjavaslatban. De azt gondolom, hogy ez nem végleges változat, és még alakulni fog, mert vannak homályos megfogalmazások a tervezetben. Az szja-törvényt például 43 oldalnyi gépelt szöveg módosítja, amit ember legyen a talpán, aki követni tud. Feltehetően megvannak az eszközfeltételek arra a Pénzügyminisztériumban, hogy mindezt számítógépes verzióban is elérhetővé tegyék, ami alapján a képviselők is értenék, amit megszavaznak és a hozzám hasonló szakemberek is gyorsabban értelmezhetnék, de valamiért nem akarják ezt ilyen formában rendelkezésre bocsátani.
– Véleménye szerint milyen hatással lenne a törvényjavaslat a mellékfoglalkozású vállalkozókra, ha változtatás nélkül, a jelenleg ismert formájában megszavaznák?
– Feltételezésem szerint nem nagyon tudnak mást csinálni, minthogy lenyelik, és halad a karaván tovább. De azért tegyük hozzá, hogy a katát 2020-ban módosították alapvetően, ami akkor 400 ezer embert érintett. Majd tavaly júliusban ugyancsak a katások körében egy nagy irtás következett be, és az átalányadót is átalakították. Egy évvel később pedig azt látjuk, hogy megint újraszabályozzák az egyéni vállalkozókat.
Nem kellene ennyit variálni, mert ez megkérdőjelezi az emberek jogbiztonságba vetett hitét.
Végig kellene gondolni, hogy mi az ésszerű ahelyett, hogy 2022-ben majd rá egy évre is felforgatnak mindent. Persze nem tudhatjuk, hogy mi a célja az újabb változtatásoknak.
Ausztriában nincs törvényileg meghatározott minimálbér, a minimális javadalmazást az ágazati kollektív szerződések tartalmazzák. Azokban az iparágakban néztünk utána a fizetéseknek, amelyekben sok magyar vendégmunkás dolgozik.
Mit is értünk kollektív szerződés alatt Ausztriában? Olyan megállapodást, amelyet az Osztrák Szakszervezeti Szövetség általában évente köt az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamarával vagy egy önkéntes munkáltatói szövetséggel egy adott ágazat munkavállalói számára. Fontos, hogy a kollektív szerződés szakszervezeti tagságtól függetlenül az ágazatban dolgozó minden munkavállalóra vonatkozik Ausztriában.
A kollektív szerződés legfontosabb tartalmi elemei:
– Minimálbérek és -fizetések, általában a munkakörökhöz kapcsolódó konkrét besorolások alapján
– a szolgálati időn alapuló fizetéselőlegek
– Extra kifizetések
– Munkaidő-szabályozás (pl. a heti munkaidő 38,5 órára csökkentése, 100%-os túlórapótlék megállapítása az éjszakai vagy hétvégi munkavégzésért).
– Veszélyességi pótlékok, prémiumok stb.
– Üzleti utazási szabályok napidíjakkal és kilométerpénzekkel
– Fizetett szabadság meghatározása a munkahelyről való személyes távollét esetén
– (Éves) béremelések
Milyen jogkövetkezménye van? Az iparágon belül jogilag kötelező érvényű. Az elfogadott szabályozást nem lehet üzemi megállapodással vagy munkaszerződéssel gyengíteni vagy rontani. Ugyanakkor érvényesül a kedvezményezettség elve: ha van olyan munkaszerződése, amely kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz, akkor természetesen ezek vonatkoznak a munkavállalóra, azaz bérben felfelé el lehet térni.
Ausztriában gyakran megjelenik álláshirdetésekben a „kollektív szerződés szerinti fizetés” (Bezahlung nach Kollektivvertrag) szófordulat. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a kollektív szerződésben a munkaköri kategóriájára meghatározott minimálbért kapja.
Felbukkan még az osztrák munkaerőpiacon a “minimálbér-tarifa” (Mindestlohntarif) kifejezés is. Ez azokban az ágazatokban dolgozókra vonatkozik, amelyekben nincs kollektív szerződés (ilyen például a háztartási kisegítő, a házvezető, a gyermekfelügyelő). A minimálbér-tarifa rendelkezései – a kollektív szerződés rendelkezéseihez hasonlóan – jogilag kötelező érvényűek.
Minimális fizetések a kollektív szerződésekben
Az alábbiakban azoknak a szakterületeknek a minimális fizetéseit gyűjtöttük össze, amelyekben sok magyar vendégmunkás dolgozik. Érdemes szem előtt tartani, hogy a legtöbb alkalmazott egy év alatt 14 havi fizetést kap, azaz az itt szereplő összegeknél a valóságban 17 százalékkal magasabb a bruttója.
Kereskedelmi alkalmazott
A ruhakereskedelemben dolgozók bére az A osztályban 1817 eurónál (686 ezer forint), a B-ben 1874 (708 ezer forint), a C-ben 1945 (735 ezer forint), a D-ben 2041 (771 ezer forint) eurónál startol. A H osztályban legalább 13 év tapasztalattal már 5248 eurót (1,98 millió forint) lehet keresni. A dohányboltok eladói 2116 eurónál (800 ezer forint) nem kereshetnek kevesebbet.
Fémipari munkás
A fémiparban 2000 euró feletti minimális bérekkel találkozunk. 2236 eurótól (845 ezer forint) indul a skála az első foglalkozási csoportban az első évben. Aki legalább négy éve van a szakmában, az az A fokozatban 2315 eurót (875 ezer forint) keres. Az I fizetési osztályban már 5052 euró (1,9 millió forint) a bruttó alapbér, négy év után 5420 euró (2,05 millió forint).
Építőipari munkás
A 2023. május 1-től érvényes szabályozás szerint a segédmunkások bére az első két évben 2083 euró, míg a tizedik éve itt dolgozóké nem lehet alacsonyabb 2515 eurónál (950 ezer forint). Az A3-as csoportba dolgozó szakmunkások belépő bére már 3167 euró (1,2 millió forint), tíz éves múlttal pedig 3970 euró (1,5 millió forint). A vezetői pozícióban dolgozók pedig már a negyedik évben 6832 eurót kapnak fizetésként.
McDonald’s alkalmazott
Igen, az osztrák “mekikre” is él kollektív szerződés. Aki öt évnél rövidebb ideje dolgozik a gyorsétteremláncnál, annak 1630 euró (616 ezer forint) a minimális havi bruttója, míg a műszakvezetőké 1810 euró (684 ezer forint). Az öt éve ott dolgozók legalább 3 százalékkal többet kapnak ugyanabban a munkakörben, öt éves ottlét után 5, tizenöt év után 8 százalék a plusz alapfizetésben.
Vendéglátó- szállodaipari alkalmazott
A vendéglátóiparban 2023. május 1-től a legalacsonyabb havi bruttó fizetés 1800 euró (680 ezer forint) az ötös foglalkoztatási osztályban (a szakképzettség nélkülieknek). Aki például Bécsben a hármasba (szakképzett) tartozik, neki 2015 euró (761 ezer forint), a kettesben (részlegvezető-helyettes), már 2220 euró(839 ezer forint). Az éjszakai munka felára 26 euró, ha pedig idegennyelv-tudás kell a munkavégzéshez (ez ebben a szakmában gyakori), akkor 35 euró.
Fodrász
Bruttó 1770 euró (669 ezer forint) a fodrászok minimális fizetése az első évben. Aki legalább hat éve a szakmában dolgozik, neki már 1975 euró (746 ezer forint).
Autóbuszvezető
A gépjárművezetők alapfizetése bruttó 2551 euró (964 ezer forint) 1-10 év közötti munkaviszony esetén. A személyszállító cégeknél dolgozó szakmunkások bérminimuma az első évben 2341 euró (885 ezer forint), a betanított háttérdolgozóké pedig minimum 2000 euró (756 ezer forint). Az északai munka pótléka 100 százalék. A garázsokban dolgozók a munkakörnyezet szennyezettségének függvényében az óradíjra 10 százalék pótlékot kaphatnak.
Fürdőben dolgozó
Az úszómester bére Bécsben 2096 eurónál (792 ezer forint) nem lehet kevesebb, a szaunamesteré 2031 euró (767 ezer forint), a kabinos fizetési minimuma 1953 euró (738 ezer forint),. A szakmunkásokat két csoportba sorolja a kollektív szerződés: a speciális szakmunkások (az elektronikához, a gépekhez értők) 2212 (836 ezer forint), a “sima” szakmunkások 2134 eurót (806 ezer forint) kereshetnek 2023-ban.
Pékségben dolgozó
A gyártásban a keverő legalább 2542 eurót (960 ezer forint) keres, az eladó legalább egy éves tapasztalattal 1875 eurót (708 ezer forint), a kiszállítást végző teherautósofőr bérminimuma 2308 euró (872 ezer forint).
Mennyi ez nettóban és forintban?
Ahogyan látható, a legtöbb szakmában az 1800 eurót eléri a minimális fizetés. A bruttó 1800 eurós bér nettója 1454,4 euró, ami 378 forintos euróárfolyammal (a cikk írásakor) számolva 550 ezer forint. Ha hozzávesszük, hogy Ausztriában a legtöbb szakmában két plusz hónap bért is fizetnek egy évben, akkor nettó 660 ezer forint körüli az egy hónapra bontott minimális bér. Ebben a különféle pótlékok nem szerepelnek.
Bombaként robbanthatja szét az egyéni vállalkozókat az új adójavaslat
2023. november 7.
A főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lesz fix járulékot fizetni havonta. Ez havonta 22 ezer, éves szinten 263 ezer plusz terhelést jelent, és több százezer vállalkozót érinthet. Mindezek mellett érdekes sunyítást találtunk a frissen benyújtott adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetben. A majd 190 oldalas szövegben szerepel egy módosítás, amely szűkítené a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listáját.
AJÁNLOM
Akár több százezer egyéni vállalkozó is komoly gondba kerülhet, ha életbe a lép a kormány javaslata. A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie.
Ez a főállású vállalkozók esetében eddig is így volt, az ő esetükben annyi lesz a könnyítés, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap, tehát nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetni, hanem csak a minimálbér után, de aki akar, magasabb összeget is fizethet. Emellett megszűnik a vállalkozói kivét is, a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kell majd adózni.
Havi plusz 22 ezer
Kellemetlenebb változás lesz, hogy az eddigi gyakorlattal szemben jövőre az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak is lesz kötelező fizetnivalója. Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más módon már biztosított, leginkább mert dolgozik valahol főállásban, a vállalkozást csak mellékesként űzi. Ez esetben a biztosítotti státusza rendezett – a munkáltatója fizeti a szochót, alkalmazottként ő maga a tb-járulékot és az szja-t. Hasonló a helyzet a tanulók, a katonák vagy a gyeden, gyesen lévő anyák esetében is.
Ez a világ változik meg 2025-től. A hivatalosan egyszerűbb szabályozás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy
a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékterheket – a tb-t és a szochót.
E kettő együtt 31,5 százalékos terhelést jelent, 18,5 százalék a tb-járulék, 13 százalék a szocho. Ez a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, de mire életbe lép a szabályozás, biztosan több lesz. Havonta ennyit tehát mindenképp be kell fizetni a költségvetésbe, akkor is, ha egy fillér bevétel nem keletkezik. Ez éves szinten 263 ezer forint, kicsivel kisebb összeg, mint annak idején a mellékállású katások kötelező adója.
Mondhatnánk, hogy rendben van, elvégre a kiskata is ennyi volt, hát most majd egyéni vállalkozóként is befizetünk ennyit, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Mert ha a vállalkozónak keletkezik bevétele, akkor ezen bevétel után természetesen további adókat és járulékokat is fizetnie kell a megállapított jövedelem után. Ez az adóalap a tételes költségelszámolást választó vállalkozók esetében értelemszerűen a költségekkel csökkentett összeg, az átalányadózók esetében pedig a jogszabály értelmében alkalmazott költséghányad alapján számított összeg.
A katánál az volt a deal, hogy az adót be kellett ugyan fizetni, de egyéb feladat és kötelezettség már nem volt, nem igényelt a katázás sem könyvelőt, sem egyéb adminisztratív feladatot. Az új javaslat ezzel szemben egyszerre tartalmaz fix összegű járulékfizetést, és tényleges bevétel keletkezése után további adó- és járulékfizetést. Hogy ez így kinek éri meg és kinek nem, az egyéni döntés kérdése, de kisebb bevétel mellett senkinek.
A volt katások jellemzően átalányadózók – ők nem tudnak sok költséget elszámolni, mert jellemzően szellemi munkát, szolgáltatást végeznek. Az átalányadózással 40 (egyes speciális szakmák esetében 80 és 90) százalékos költséghányad megállapítását engedi a törvény, azaz úgy veszi, hogy a bevétel 40 százaléka valamiféle költség, adót csak a bevétel 60 százaléka után kell fizetni. De ezt is csak akkor, ha az éves bevétel meghaladja a 2 millió forintot.
Ennyire lesz szívás
Mindezek után a helyzet nagyjából a következő lesz:
a mellékállású egyéni vállalkozók havonta 22 ezer forint járulékot kell fizessenek mindenképp a mostani nulla helyett;
ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell fizetniük.
Ha havonta például 200 ezer forint bevételt szed össze a mellékállású vállalkozó, akkor már túllépi az szja-fizetési határt, 2,4 millió forint bevétele lesz, ezután pedig egész évre az eddigi valamivel több mint 22 ezer forint adó és járulékfizetés helyett 280 ezer forintot kell fizetnie (a havi járulékfizetés és a 2 millió feletti összeg adója együtt), a teher tehát több mint tízszeresére nő. Ugyanez havi 500 ezer forint bevétel mellett 1 millió forint helyett majdnem 1,3 millió forint adót és járulékot jelent. A fix 263 ezer forint egyre kisebb adónövekedést jelent arányaiban, ahogy nő a bevétel, de a többség biztosan nem tud havi fél-egymillió forint mellékes bevételre szert tenni.
Hogy mit lehet ebben az esetben tenni? Ha megszünteti a vállalkozást és helyette megbízási szerződéseket köt – ha egyáltalán lehetősége lesz erre –, akkor a megbízási szerződésben majnem olyan mértékben kell adóznia, mintha munkavállaló lenne, sőt azzal is számolhat, hogy a megbízó (kifizető) az őt terhelő szochót is rá fogja terhelni, azaz eleve kisebb összegre tud majd szerződni. Leegyszerűsítve azzal számolhat, hogy korábbi munkadíjának majdnem felét el fogja vinni az adó, a járulék, plusz a ráterhelt szocho. Bár legalább az iparűzési adóval nem kell foglalkoznia, ez összességében így sem lesz jó megoldás. Azzal is bukni fog, ha megmarad vállalkozónak, de azzal is bukik, ha hagyja a vállalkozósdit és megbízási szerződésekkel dolgozik.
Ha havonta 200 ezer forintnál maradunk, az alábbi lesz a helyzet:
Megbízási szerződéssel a megbízó 177 ezer forintra fog szerződni, így a fizetendő szochót valójában a munkát végző megbízott fizeti ki azzal, hogy már előre levonják a munkadíjból. Egyéni járulék és szja terhelés mellett ami nála marad, az havonta 124 ezer forint, éves szinten 1,49 millió forint.
Ha ugyanezen összeg mellett megmarad egyéni vállalkozónak, továbbra is 200 ezer forintra szerződhet. Emellett fizetnie kell havi 22 ezer forint kötelező járulékot, plusz további 22,3 ezer forint szja-t és járulékot, összesen 44,3 ezer forintot. Vállalkozóként havonta ugyanakkor iparűzési adót is fizetnie kell, ami éves szinten 50 ezer forint, havonta nagyjából 6 ezer. Tehát marad havonta 140 ezer forint, éves szinten 1,68 millió forint.
Ha a havi bevétel ennél kisebb, a vállalkozói pozíció romlik, ha magasabb, akkor javul.
Sunyítás
A benyújtott közel 190 oldalas történytervezetben emellett szerepel egy módosítás, amely szűkítené a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listáját. Jelenleg háromféle adóslista érhető el a NAV honlapján:
egy excel tábla a legnagyobb adótartozókkal,
a 180 napon túl tartozást felhalmozók listája pdf-ben
és egy adatbázis, ahol cégekre lehet rákeresni.
Ezeket a listákat viszonylag dinamikusan frissíti a NAV, mondhatni naprakész – néhány hónap csak az átfutás.
A legkönnyebben használható lista értelemszerűen az excel táblázat, itt ráadásul az adótartozás összege és a megállapított büntetési tétel és bírság is fel van tüntetve. A lista elején rendre milliárdos tartozást felhalmozó cégek és ritkán magánszemélyek szerepelnek. Ez egy azonnali látkép, vagyis azok, akik épp az aktuális határozatok alapján tartoznak. Egy cég egyszer kerül fel ide, és mivel ez a lista negyedévente frissül, a következő listán már újabb szerencsések lesznek rajta.
A 180 napnál hosszabb ideje tartozók listája ábécé sorrendben tartalmazza a delikvenseket, ám itt nem szerepel az összeg a cég neve mellett. Egyik listán sincsenek rajta azok, akik perben vitatnak valami navos matekot, csak a határozatban elmarasztaltak, tehát tényleg azok, akik sárosak.
A harmadik lista a lekérdezős, ennél azok jönnek elő, akik az előző két, negyedévente frissülő lista valamelyikén már rajta voltak. A cég nevére keresve ki lehet túrni a gázos vállalkozásokat és vállalkozókat 2015-ig visszamenőleg. Egy ilyen lista vitathatatlanul hasznos lehet, hiszen ha itt megtaláljuk leendő szerződő partnerünket, akkor érdemes átgondolni a bizniszt. És ettől függetlenül is tanulságos, ha esetleg közbeszerzést nyerő céget, kormányzati cimborát, potentátot lelünk fel a többi csaló között.
Az adótörvények módosítása szerint ugyanakkor ez a lekérdezős lista lényegében értelmezhetetlenül le lesz butítva. A kormány tervei szerint ugyanis csak a 2021. június 10. előtti adatok lesznek hozzáférhetők, vagyis látni lehet majd egy aktuális helyzetképet, meg azt, hogy mi történt 2021 nyarát megelőzően, de hogy adott cég rendelkezett-e jelentős adótartozással mondjuk 2022 második negyedévében vagy az idén januárban, azt nem fogjuk tudni. Jelenleg a lista teljes mértékben naprakész, vagyis a 2023. harmadik negyedévi állapotot is tartalmazzák. Lehet, hogy érdemes lesz ezt lementeni, de tudni kell, hogy
nagyjából két év információja el fog veszni.
Vajon mi történhetett 2021. június 11-én és azt követően, amit jövőre már nem lehet megtudni? Nem tudjuk. De ilyen módosítások nem véletlenül kerülnek az adótörvénybe.
További szűkítést jelent, hogy a negyedéves listákra csak azok kerülnek fel, akik 100 millió forint feletti tartozást halmoztak fel. Jelenleg a cégeknél most is így van, ám a magánszemélyek esetében már 10 millió forint elegendő volt a szégyenlistára kerüléshez. Ez jövőre enyhül, a 100 millió forint csaláshatár lesz érvényes esetükben is. Pedig a 10 millió se kevés, ehhez az kell, hogy havonta átlagosan több, mint 830 ezer forint adót elcsaljunk. Ez nagyjából annyi, mintha havi több mint 1,5 millió forint bér után egy fillér adót és járulékot se fizetnénk be. Mindenesetre a kormány szerint ez az összeg nem olyan magas, hogy nagy adótartozásnak minősüljön, jövőre a magánszemélyeknek is ennek tízszeresét kell elcsalniuk ahhoz, hogy szégyenlistára kerüljenek.
Nagy szerencse, hogy a lottónyertes már nem kerülhet fel erre a listára. Jövőre ugyanis adómentes lesz a lottó, kenó, puttó játékokon elért nyeremény – pontosabban ez a pénz nem minősül jövedelemnek egyebek mellett az online kaszinók nyereményéhez hasonlóan. Az indokolás szerint azért lesz adómentes a lottónyeremény, hogy ezzel is a játék felé tereljék az embereket. Egyébiránt 15 százalék személyi jövedelemadó terhelné a nagy nyereményt, amit a kifizető Szerencsejáték Zrt. előzetesen le is von – vagyis jövőre már nem.
Oszkó Péter: Nem meglepő, hogy a román gazdaság faképnél hagyott minket
„A recesszió pedig az infláció elleni küzdelem megkerülhetetlen velejárója, aminek nem is a mélysége, hanem az elhúzódása az igazán lényeges kérdés” – vélekedett a Pénzcentrumnak adott interjújában Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszerrel, az OXO Holdings vezérigazgatójával a magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól, köztük a gazdaságpolitika hibáiról és érdemeiről, illetve arról is beszélgettünk, hogy milyen is a mai versenypiaci környezet, és ebben hogyan állnak helyt a magyar vállalkozók.
Pénzcentrum: Ma is elvállalná a pénzügyminiszterséget?
Oszkó Péter: Szerencsére nem merül fel ilyen kérdés, mert nem olyanok a viszonyok, persze vállaltam már el nehéz helyzetben pénzügyminiszterséget. Annál egyébként nem gondolom, hogy a mostani gazdasági helyzet nehezebb. Minden más meg politika kérdése, a jelenlegi politikai szereplők meg nem hiszem, hogy engem mostanában felkérnének ilyen pozícióra.
Mi volt a legfontosabb, amit tárcavezetőként tanult?
Leginkább azt, hogy pénzügyminiszterként válság idején lehet hatékony és érdemi munkát végezni, minden más időszak a többi tárca erős érdekérvényesítési képességéről szól.
Ám amikor baj van, akkor a pénzügyminiszternek hirtelen lesz szava, akkor tud igazán meghatározó befolyást gyakorolni az ország működésére.
Persze amikor a pénzügyi tárcát vezettem, akkor a gazdaság irányitás legtöbb kompetenciája a pénzügyminisztériumban volt, most viszont ez nem pont így van. Hisz két olyan minisztérium is működik, melyek a gazdaságpolitika alakításában intenzíven részt vesznek, erős befolyásuk van kormányzati működésbe.
Említette, hogy a mai gazdasági helyzet eltér a 2009-estől. Pontosan miben, és egyáltalán milyen a jelenlegi gazdasági helyzet?
Sokkal mélyebb recesszióban volt az ország 2009-ben, egy olyan adósságpályán, ahol magának az adósságnak a finanszírozása volt a fő kihívás. Ma egy enyhébb recesszióval kell megküzdenünk, az adósságfinanszírozás is megoldott, ám egy lefelé tartó, de még mindig nagyon magas infláció nyomasztja a gazdaságot. Ami a két időszak között hasonló, az a szűk költségvetési mozgástér, hogy sok tünetegyüttest kellene kezelni, ám eközben nagyon szigorú gazdálkodást is kell folytatni.
Ez lehet az oka annak, hogy az elmúlt hetek hírei szerint a román gazdaság immár a magyar előtt jár, hogy a régiós teljesítményünk egyáltalán nem kedvező, s hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag egy óriási zuhanás után recesszióba csapott át?
Látható volt, hogy az a gazdaságpolitikai mix, amit Magyarország követ, az a hatalompolitikai célokat ugyan kiszolgálja, de a felzárkózást kevésbé gyorsan és sikeresen képes segíteni. Ahhoz a normál, klasszikus gazdaságpolitikához képest legalábbis, mint amit rajtunk kívül a visegrádi országok vagy egyes balkáni nemzetek követtek. Ráadásul régóta mondjuk, hogy lassabb a felzárkózásunk a többi országéhoz képest, így eléggé meglepő, hogy ez ma meglepetést jelent.
Mint ahogyan annak sem kellene meglepettséget keltenie, hogy a román gazdaság úgy beelőzött, hogy faképnél hagyott minket. Az elmúlt években ugyanis folyamatosan érzékelhető volt, hogy zárkóznak fel hozzánk, tehát most nem egy hirtelen ugrással kerültek elénk.
A recesszió pedig az infláció elleni küzdelem megkerülhetetlen velejárója, aminek nem is a mélysége, hanem az elhúzódása az igazán lényeges kérdés. Hiszen az nagyon régen fordult elő, hogy a magyar gazdaság négy egymást követő negyedévben recesszióban legyen, tehát a recessziós időszakot egy teljes naptári év tegyen ki. Bár itt még izgalmas lesz az idei III. és IV. negyedév, amelyekben talán már nem kell recesszióval számolnunk, ugyanakkor az egész évre komoly növekedési kilátásunk nem lehet.
Összességében egyébként ezek a problémák az elmúlt évek gazdaságpolitikájának a jellegéből adódó szükségszerű következmények. Mert azzal a versenyképességet sok ponton háttérbe szorító, inkább a politikai érdekeket érvényesítő gazdaságpolitikával, és azzal a választási költekezéssel, mint amit a kormány 2022-ben végzett, törvényszerű volt, hogy ez vár az országra.
Hogyan lehetne jobban csinálni?
A magyar gazdaságpolitikának több száz tényezője van, amikből valószínűleg több tucaton lenne mit igazítani. Nagyon nehéz ezen a területen rövidtávú sikereket elérni, ahhoz általában nagyon sok pénzt kell költeni, s ha ez rossz szerkezetben történik, mert a gazdaság egyébként rosszul teljesít, akkor annak ugyan rövid távon kedvező lehet, de hosszabb távon sokkal több a negatív hatása lesz. Nem hoz megfelelő eredményeket: sokkal nagyobb adósság, sokkal több teher marad utána, magasabb lesz az infláció, többet szenved tőle az ország. Ez nagyon jellemző a magyar gazdaságpolitikára.
Ennél hatékonyabb, ha a gazdaság szerkezetét teszik rendbe, ám az nagyon sok mély beavatkozást igényel, az oktatási rendszer átalakításától kezdve egészen az egészségügy rendbetételéig. Emellett az emberek tudás és innovációs szintje, a teljesítőképességük is meghatározó tényezője a gazdaság teljesítményének, amelyet az oktatási rendszer garantál.
Ám annak a modernizálása nem egyik napról a másikra történik, és mostanában nem is feltétlenül az oktatási rendszer modernizációja zajlik. Csakúgy, mint az egészségügy esetében, ami ha magas szintű szolgáltatásokat nyújtana, az meglátszana a munkavállalók termelékenységén is, hiszen a jelenleginél jobb fizikai és szellemi állapotban végeznék a tevékenységüket. Ma azonban Magyarországon nem feltétlen ez a helyzet. Furcsa módon általában nem e két területről nem is a gazdaságpolitika keretein belül szoktunk beszélni, noha megkerülhetetlen a gazdaságpolitikai hatásuk.
És akkor még nem esett szó a gazdasági együttműködésekről, kollaborációkról, transzparenciáról, a korrupciós szintről, amik azt határozzák meg, hogy ha adott mennyiségű pénzt fordítunk a gazdaságra, akkor abból mekkora teljesítmény lesz. Vagyis, ha sok pénzből közepes mennyiségű vagy annál kevesebb lesz a teljesítmény, akkor adósság marad utána, ha viszont sok pénzből nagyobb teljesítmény mutatkozik, akkor alapvetően növekedés és adósságcsökkenés lesz az eredmény. Ma sajnos a magyar gazdaságra az előbbi tendencia a jellemző, alacsony a kollaborációs szint, nagyon komoly a korrupciós kockázat, nagyon rosszul hasznosulnak a befektetések és a beruházások. Annak ellenére, hogy relatíve magas a beruházási rátánk.
Elhangzott már, hogy a magyar gazdaság a magas inflációval küzd. Mit lehet egy ilyen helyzetben tenni, az áremelkedést hogyan lehetett volna megállítani?
Jelenleg óriási szlogenháború folyik a témában. Kétségtelen tény azonban, hogy az infláció egy nem elhanyagolható része a nemzetközi tendenciák eredményeként érkezett az országba. A közvetlen kiváltója egy energia árrobbanás volt, ugyanakkor az infláció emelkedése már azt megelőzően elkezdődött, de nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. A Covid alatti óriási kiköltekezés felpörgette a fogyasztást, majd a járványt követően mindenhol egy inflációs hatás jelentkezett.
Ezt a hullámot aztán a kormány megküldte egy plusz cunamival, amikor belekezdett a választási költekezésbe, ezzel nálunk az infláció megsokszorozódott, a nyugat-európai, de még a legmagasabb régiós inflációs számokat is megdupláztuk. Azaz a kormány az inflációs veszélyt nem komolyan vette és fellépett ellene, hanem inkább 19 helyett 21-re lapot húzott, amiből csak baj lehetett.
Ennek fényében érdekesek azok a megjegyzések, hogy az inflációt a magyar kormány kezelte, mivel a Magyar Nemzeti Bank nem tudott megfelelően fellépni ellene. Hiszen a jegybank is későn lépett, csak a választások után kezdett beavatkozni, de a kialakult helyzetet nem a magyar kormány kényszerült kezelni, mivel ők okozták az infláció nagy részét. Ráadásul nem is a megfelelő ütemben, a megfelelő intézkedéscsomaggal kezdtek neki, hanem egy csomó tüneti kezelést hajtottak végre. Olyanokat, amik egy ideig elfedték, ám komoly nyomás alatt tartották az inflációt, ami ezért később még nagyobbat pukkant.
Ezek szerint az egy számjegyű infláció is csak egy jól csengő szlogen?
Nehezen tudom be a kormány teljesítményének, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció. Ha ugyanis semmit nem csinálnak, novemberre már akkor is egy számjegyű lesz. Pont azért, mert tavaly év végén már annyira magas volt az áremelkedés mértéke, már akkora volt az árrobbanás, hogy ahhoz képest az idei árviszonyok már biztosan nem okoznak kétszámjegyű árnövekedést.
Az igazán izgalmas kérdés inkább az, hogy hogyan lesz 2-3 százalék közötti az infláció mértéke, és hogy a jövő évben mi vár ránk a növekedés, a költségvetési gazdálkodás vagy akár az energiaárak tekintetében.
Utóbbi kapcsán ráadásul egyáltalán nem evidens, hogy a jelenlegi geopolitikai viszonyokban nyugton tud majd maradni.
Mi van az egy számjegyen túl, az ön által említett 2-3 százalékos infláció valóban elérhető?
Hát én most nem látom, hogyan lesz 2-3 százalékos az infláció, és azt sem tudom, hogy a kormány gazdaságpolitikáját az önkormányzati és európai parlamenti választás befolyásolni fogja-e bármiben. Ám ha ezek újabb kísértést okoznak majd a költségvetési gazdálkodásban, és újabb költekezés kezdődik – még ha nem is olyan arányban, mint 2022-ben –, amellett nehezen lenne lefelé szorítható az infláció. De ha még fegyelmezett is marad a költségvetés, amivel kapcsolatban vannak kétségeim, akkor is további két tényező teszi nehézzé az infláció elleni küzdelmet.
Egyrészt, hogy nagyon feszes a munkaerő piac, tehát gyakorlatilag nincs szabad munkaerő, ami felfelé tolja a bérköltségeket. Emelkedő bérköltségek mellet pedig ritkán lehet csökkenő inflációs pályára számítani. Másrészt a geopolitikai viszonyok sem arra mutatnak, hogy az energiaárak tovább mérséklődnének.
Sőt, ami most a Közel-Keleten történik, az akár újra áremelkedést is okozhat. Ha pedig ez következik be, akkor az az inflációnak megint nem tesz majd jót. Tehát a kormány biztosan sikerként fogja majd kommunikálni az idei év végére várható inflációcsökkenést, de hogy 2024-ben lesz-e mit kommunikálni, azzal kapcsolatban elég nagyok a kérdőjelek.
Van olyan, amiben a magyar gazdaság jól működik?
Hogy mi jó vagy nem, az mindig viszonyítás kérdése. Értelemszerűen tudunk olyan összehasonlításokat tenni, amihez képest a magyar gazdaság jól működik, ám azokkal kapcsolatban is erős hiányérzetem van. Kétségtelen, hogy a direkt tárgyalások és befektetett politikai munka eredményeként a külföldi tőkebeáramlás kifejezetten magas hazánkban. Hogy ez keleti irányból jön, az egy adottság, de önmagában azzal, hogy a külföldi tőkebeáramlás diverzifikált, szerintem nincs olyan nagy baj. Az már nagyobb probléma, ha keleti irányból és csak egy országból érkezik tőke Magyarországra.
Önmagában egyébként a külföldi működőtőke-beáramlásnak vannak és lesznek is pozitív gazdasági hatásai, és ha bármilyen gazdasági növekedés lesz a következő években Magyarországon akkor az vélhetően emiatt következik majd be.
A szomorú ebben az, hogy igazából szinte ez az egyetlen, amit fel fogunk tudni mutatni gazdaságpolitikai fegyvertényként. Ráadásul azt gondoltuk, hogy ez a ’90-es éveknek volt az időszerű fegyvere, és mostanra a magyar gazdaság majd elér odáig, hogy képes lesz saját fejlesztésekkel, saját belső vállalati szférával, saját innovációval, saját befektetésekkel önálló növekedési pályára állni.
A jegybank korábbi elnöke, Surányi György mégis pont Magyarország hatalmas külföldi működőtőke-kitettségét rója fel rendszeresen a jelenlegi gazdasági rendszer hibájaként.
Hát ennél már csak az lenne rosszabb, ha külföldi tőke sem jönne. Természetesen nem jó, hogy a magyar gazdaságnak nincs önálló növekedési potenciálja, ami egyébként 2010-ben a Fidesz egyik legfőbb ígérete volt, hogy erre fogja fókuszálni a magyar gazdaságpolitikát. Ehelyett inkább politikai alapon építettek gazdasági klientúrát, és rá vagyunk szorulva a külföldi működőtőkére. Ám ha még ez a tőke sem jönne, mert akkor végképp hosszútávú recesszióban maradnánk.
Az eddig elmondottak alapján milyen a mai versenypiaci környezet, mekkora potenciál van a hazai vállalkozásokban?
Itthon a piaci környezet nagyon állam által dominált, kiszámíthatatlan és bizonytalan. Így azokban a vállalkozásokban van potenciál, akik nincsenek ennek a piacnak kiszolgáltatva, hanem képesek valós teljesítményverseny alapon a nemzetközi piacon megmérettetni magukat. Legyen az egy kkv vagy egy nagyobb vállalati mérettel rendelkező cég.
Mennyire mernek vállalkozni a magyarok, egyáltalán ideális a környezet erre?
A környezet nem ideális, de szomorú az is, hogy régiós összehasonlításban a valós kockázatvállalás itthon jóval alacsonyabb, mint más országokban. Ez sajnos egy régi kulturális nemzeti adottság, hogy a függő viszonyokban és az abban való teljesítésben az aktív magyar lakosság jobban képes értelmezni a helyzetét, jobban el tudja képzelni a jövőjét, jobban tud működni, mint az önálló, saját kockázatot vállaló és valós vállalkozási helyzetekben.
Hogyan lehetne ezt a függőséget lebontani?
Ehhez egy civilizációs és kulturális átalakulás szükséges, amihez a környezetnek kell motivációkat teremtenie. Olyan környezetnek kell kialakulnia, ahol a vállalkozási teljesítmény pozitív visszacsatolásokat kap, és olyan sikertörténetekké válnak, amik alapján egyre többen próbálnak ilyen pályára lépni. A hazai startup világban ez pontosan látható, de ez a szektor egyelőre még nem teszi ki mérhető százalékát a gazdaságnak.
Mire számít piaci és gazdasági szinten a következő években?
Továbbra is ezzel a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezettel, de bízom benne, hogy 2024 hozhat némi enyhülést a világban mindenképpen, itthon pedig majd meglátjuk.
Ám ez egy olyan típusú enyhülés lesz, ahol bármelyik pillanatban bekövetkezhetnek váratlan események, amelyek negatív irányba tudják fordítani az aktuális tendenciánkat.
Mint mondjuk a jelenlegi közel-keleti konfliktus, amit három hete még nem láttunk előre, de ha elhúzódik, akkor felforgathatja a gazdaságot. Mert egy olyan világban élünk, ahol bármikor, akár 1-2 héten belül belül történhet egy olyan esemény, ami átírja az addigi terveket és az addigi makroszámokat.
Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: drágábbak a külföldi munkások, de jobban dolgoznak
A sorozatban induló új zöldmezős beruházások, illetve a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon lesz szüksége vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal-beszélgetésén, amelyen két munkaerő-kölcsönző cég vezetője, valamint a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke vitatta meg a munkaerőimport aktuális kérdéseit. A fórumon elhangzott: az ázsiai vendégmunkások költsége ugyan 10-20%-kal meghaladja a hazai munkaerőét, viszont a termelékenységük is 20-30%-kal nagyobb.
A jelenlegi feszes hazai munkaerőpiaci helyzetben, amelyet 4 százalékos munkanélküliség és több tízezer üres álláshely jellemez, sokszor nincs más megoldás a hazai vállalatok előtt, minthogy külföldi vendégmunkásokkal fedjék le munkaerőigényüket – emelte ki előadásában Kovács Endre, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán 2004 Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója.
Egy vendégmunkás három munkahelyet ment meg
A Prohumán 2004 tapasztalata szerint a kékgalléros munkavállalók esetében az átlagos fluktuáció mértéke jelenleg 50 százalék, ami hatalmas terhet ró a cégekre. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül 100 pozícióra 150 embert kell beléptetniük. „Ezzel nagyon nehézzé válik a termelés tervezhetősége, ami a cégek fejlesztési terveire is kihathat, legrosszabb esetben pedig úgy dönthetnek, hogy elviszik a termelést más országba.
Számításaink szerint minden egyes EU-n kívüli harmadik országból érkező vendégmunkás három magyar munkahelyet ment meg azáltal, hogy a cégek továbbra is Magyarországon maradnak, és itt terveznek bővíteni
– magyarázta Kovács Endre.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat számításai szerint a következő években 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a hazai munkaerőpiacon, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy bár ez nem kizárólag vendégmunkások behozatalát, hanem a hazai munkaerőpiac tartalékainak kiaknázását is jelenti, a magyar gazdaságnak nemcsak rövid, hanem valószínűleg közép távon is jelentős mértékben lesz szüksége külföldi munkavállalókra. A mostanában elindított, illetve tervezett számos új zöldmezős beruházás (köztük az akkumulátorgyár-építések) kapcsán Pinczés Balázs, a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke megjegyezte:
EZEN BERUHÁZÁSOKNÁL SZINTE LEHETETLENSÉG KIKERÜLNI A VENDÉGMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁT, MIVEL EGYIK FÉLÉVRŐL A MÁSIKRA NAGYON NEHEZEN LEHET TÖBB SZÁZ FŐT TOBOROZNI A HAZAI MUNKAERŐPIACRÓL.
Szerbia, Ukrajna helyett ázsiai országokból érkeznek
Míg 2017 körül még jellemzően Ukrajnából, illetve Szerbiából érkező dolgozókkal indult meg a munkaerőimport, addigra mára e két országból szinte megszűnt a munkavállalók behozatala. Szerbiában ugyanis az átlagbér már csak 10-20 százalékkal marad el a magyarországitól, így a szerbek tovább mennek Nyugatra dolgozni, míg Ukrajna esetében a háború miatt olyan könnyítések jelentek meg a nyugati EU-tagállamok munkaerőpiacán is, ami miatt Magyarország már nem olyan vonzó helyszín az ukránok számára. Ennek ellenére a Magyarországon dolgozó mintegy 100-110 ezer külföldi munkaerő-állományon belül – amelynek nagy hányada más EU-tagállamból érkezett – még mindig jelentős arányt képviselnek az ukránok, csak új munkavállalók már nemigen érkeznek a szomszédos országból. Manapság már jellemzően ázsiai országokból (például Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából) hoznak munkavállalókat Magyarországra a munkaerő-kölcsönző cégek.
A kormányzat 2017-ben először a szomszédos két EU-n kívüli ország (Szerbia és Ukrajna) esetében engedélyezte, hogy onnan vendégmunkásokat egyszerűsített eljárás keretében lehessen behozni Magyarországra, majd 2021, illetve 2022 folyamán további 15 EU-n kívüli országra terjedt ki ez a lehetőség. Az utóbbi országok közé tartozó Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Montenegró esete nagyon hasonlít Szerbiához, vagyis aki elmegy ezekből a nyugat-balkáni országokból külföldre dolgozni, az ma már jellemzően nem Magyarországra jön, vagy csak ugródeszkának használja hazánkat, és megy tovább Nyugatra.
Érdekes jelenséget emelt ki Kovács Endre Kazahsztánnal kapcsolatban is: a kazah átlagbér ugyanis magasabb, mint a magyar, miután jelentős állami beruházások zajlanak a közép-ázsiai országban. „Így azok a cégek, akik magyar átlagbérért szeretnének kazah vendégmunkásokat alkalmazni, nem feltétlenül a legjobb, legszakképzettebb munkaerőt kapják meg” – jegyezte meg. Azt is hozzátette azonban, hogy a megfelelően képzett kazah munkaerővel viszont jók a tapasztalataik.
A kormány október elején visszavonta a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó, az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvényt. A szabályozás az eredeti tervek szerint november 1-jétől lépett volna hatályba. A visszavont jogszabály egyik fontos szabályozása arra vonatkozott, hogy kettő plusz egy évig lehessen vendégmunkásokat az országba hozni. „A jelenlegi szabályok értelmében 2-5 évig lehet vendégmunkásokat behozni oly módon, hogy az első körben megengedett kettő éves időszakot egyszer 2, egyszer pedig 1 évvel lehet meghosszabbítani” – magyarázta Kovács Endre.
A fülöp-szigeteki vendégmunkások a legnépszerűbbek
Mára a fülöp-szigeteki vendégmunkások lettek a magyarországi munkaerő-import slágertermékei, mert amellett, hogy megfelelő a munkamoráljuk, nagy részük angolul jól beszél és keresztények
– ezt már Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző cég tulajdonosa emelte ki. Rajtuk kívül azonban például az indonéz, a vietnámi és a kirgiz munkavállalókkal kapcsolatban is kedvező tapasztalatokról számolnak be a termelő vállalatok
Az ázsiai vendégmunkások ugyanis alapvetően igen szorgalmasak, kitartóak, jó munkamorállal bírnak
– jegyezte meg.
Kovács Endre ezzel kapcsolatban kiemelte: tapasztalataik szerint az EU-n kívüli harmadik országból érkező vendégmunkások szívesen vállalnak túlórát, és az átlagosnál kevésbé jellemző rájuk a betegszabadság kivétele.
Pinczés Balázs a HR-Network Egyesület 23 tagvállalatának véleményét tükröző januári felmérésből azt emelte ki, hogy a harmadik országból érkező vendégmunkások közül sokan fizetésük nagyobb hányadát hazautalják, és nem költenek tartós javakra. Többen hitelt is törlesztenek a keresetükből, és nem probléma nekik a több műszakos vagy a változó, akár rendszertelen munkabeosztás sem.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU-n kívüli harmadik országokból érkező vendégmunkások körében mekkora mértékű a cserélődés, Kovács Endre elmondta: cégük tapasztalata szerint 1-3 százalék között mozog a fluktuációs ráta, aminek főként egészségügyi oka van.
Az eltűnés kockázata igen alacsony
– jegyezte meg.
Korábban azonban hallani lehetett olyan esetről, hogy vietnámi vendégmunkások mihelyst a ferihegyi repülőtérre értek, eltűntek az őket behozó munkaerő-kölcsönző cég szeme elől, és Nyugatra mentek tovább. Horváth Tamás elmondta: tavaly cégüknél is igen magas volt a fluktuáció a Vietnámból érkezett munkások körében, azonban most már nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kiszűrjék azokat, akik valójában nem Magyarországra szeretnének jönni dolgozni, hanem tovább állnának Nyugat-Európába. Mostanra így náluk 10-15%-ra csökkent a vietnámiak körében mért fluktuáció mértéke.
Többe kerülnek, de növelik a termelékenységét
Az ázsiai vendégmunkásokkal kapcsolatos tévhitekről szólva Horváth Tamás megjegyezte: a gyakran hallott vélekedésekkel ellentétben az ázsiai munkaerő nem olcsóbb, mint a magyar, sőt drágább, ugyanis figyelembe kell venni a behozatalukhoz, a szállásoltatásukhoz kapcsolódó kiadásokat, illetve a munkaerőimport kapcsán felmerülő adminisztrációs költségeket is.
Valójában a magyar munkavállalókhoz képest 10-20 százalékkal drágább munkaerőről beszélünk az esetükben. Ezt a 10-20 százalékos többletköltséget viszont kompenzálja a cégek részére az, hogy a behozott ázsiai vendégmunkások termelékenysége 20-30 százalékkal haladja meg az addig ott dolgozó kollégáikét
– jegyezte meg Horváth Tamás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai vendégmunkások megjelenése egyben magával húzza a többi munkavállaló termelékenységét is, miután érthető módon utóbbiak nem akarják elveszíteni a munkahelyüket. Kovács Endre hasonló jelenségről számolt be: a Prohumán 2004 Kft. számításai szerint a harmadik országból érkező munkavállalók majdnem 30%-kal emelik meg a termelést bizonyos szegmensekben, ami a többi munkavállaló termelékenységének növekedést is kiváltja.
Felmerülhet a kérdés, hogy a vendégmunkások behozatalának többletköltséget a cégek miért nem költik inkább a meglévő munkavállalóik bérfejlesztésére. Erre reagálva Horváth Tamás kiemelte: ha a cégek fizetésemelésre fordítanák ezt az összeget, akkor nem javulna a termelékenységük, viszont azáltal, hogy magasabb munkamorállal bíró dolgozókat alkalmaznak, javul a cégek produktivitása, és így összességében pluszt mutat a vendégmunkások foglalkoztatásának mérlege.
