20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
2023. december 1.
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg:
AZAZ, HA PÉLDÁUL EGY 50 MILLIÓ ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉRTÉKKEL BÍRÓ INGATLAN CSAK 25 MILLIÓ FORINTRA VAN BIZTOSÍTVA, AZ 1 MILLIÓ FORINTOS KÁRNAK CSAK A FELÉRE, 500 EZER FORINTRA JOGOSULT AZ ÜGYFÉL.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
A 2022 eleje óta eltelt időszakban erőteljesen növekedtek a nominális bérek az EU-ban, azonban annak mértéke még mindig jóval elmaradt az infláció ütemétől, ami miatt a reálbérek jelentősen csökkentek – állapította meg az EU munkaerőpiacáról és az uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentésében az Európai Bizottság.
A jelentés szerint egyfelől a feszes munkaerő-piaci helyzet és a magas infláció táplálta a bérnövekedést, másfelől viszont a munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatos növekvő bizonytalanság, az egyes ágazatokban (különösen a feldolgozóiparban) tapasztalható nehézségek, valamint a magasabb munkaerő-piaci részvétel révén megnövekedett munkaerő-kínálat a bérnövekedés mérsékléséhez járultak hozzá.
A nominális bérek 6%-kal nőttek az EU-ban 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest, viszont a reálbérek az infláció következtében 0,8%-kal csökkentek április és június között. Az előző negyedévi számokkal összehasonlítva az adatokat az látszik, hogy a reálbérek csökkenése ugyan folytatódott az EU-ban, de a visszaesés üteme lassult a nominális bérek erőteljes növekedése és a mérséklődő infláció következtében. 2023 első negyedében ugyanis még 3,4%-kal csökkentek a reálbérek éves szinten, sőt, a tavalyi év harmadik negyedében rekord mértékben, 5,1%-kal estek vissza a reál keresetek az EU-ban.
Az infláció sok országban eltünteti a béremelést
A nominális bérnövekedés üteme az idei második negyedévben jelentősen eltért az egyes tagállamokban, miután a tagországok között nagy különbségek mutathatók ki az infláció, valamint a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő kínálata terén.
Az április és június közötti időszak adatait vizsgálva az látható, hogy
A NOMINÁLIS BÉREK A MÁSODIK LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN MAGYARORSZÁGON EMELKEDTEK AZ EU-BAN ÉVES SZINTEN, MIUTÁN HAZÁNKBAN 17%-KAL NŐTTEK A KERESETEK 2022 AZONOS IDŐSZAKÁHOZ VISZONYÍTVA.
A hazai növekedési ütemet csak a román mutató (19%) múlta felül. Mind Romániát, mind Magyarországot a magas infláció mellett feszes munkaerőpiac jellemzi.
Ezzel szemben a nominális bérnövekedés Máltán (1,5%), Svédországban (3,3%), Olaszországban (3,3%) és Dániában (3,4%) volt a legalacsonyabb az EU-n belül, amely országokban az infláció viszonylag alacsony mértékű.
Nominális bérek növekedése éves szinten (Forrás: Európai Bizottság)
A EU-tagállamok mintegy felében a nominális bérnövekedés mértéke nem érte el az infláció szintjét, így ezen országokban a reálbérek csökkenése volt megfigyelhető 2023 második negyedévében. A legnagyobb mértékben, éves szinten több mint 4%-kal Csehországban, Olaszországban és Máltán csökkentek a reálbérek.
MAGYARORSZÁGON PEDIG 3,7%-KAL APADT A KERESETEK VÁSÁRLÓEREJE, AMI AZ ÖTÖDIK LEGNAGYOBB MÉRTÉKŰ REÁLBÉR-CSÖKKENÉSNEK SZÁMÍT AZ EU-N BELÜL.
Reálbérek növekedése éves szinten (Forrás: Európai Bizottság)
A magyarországi bérek nominális emelkedése azért tudta csak részben ellensúlyozni a hazai infláció hatását, mert az Eurostat adatai szerint
A 2022 OKTÓBERE ÓTA ELTELT ÖSSZES HÓNAPBAN MAGYARORSZÁGON VOLT A LEGMAGASABB AZ INFLÁCIÓ MÉRTÉKE AZ EU-N BELÜL.
Januárban 26,2%-kal tetőzött itthon a drágulás éves üteme, ami a legfrissebb Eurostat-adat szerint októberben 9,6%-ra mérséklődött, amely még mindig rekordértéknek számít az EU-n belül, igaz a cseh mutató (9,5%) alig marad el a hazai mutatótól.
Sok helyen csökkent a minimálbér vásárlóereje
Az Európai Bizottság jelentése külön kitért arra, hogy miként változott a minimálbért keresők vásárlóereje, miután 2022 januárja és 2023 júliusa között a minimálbért alkalmazó összes tagállamban (az EU 27 tagországa közül 21-ben van minimálbér) megemelték az előírt minimális kereset összegét. Az összes minimálbért alkalmazó országban több mint 5%-os emelés történt 2022 eleje és 2023 júliusa között, a legtöbb tagállamban pedig meghaladta a 10%-ot a növelés mértéke.
Az egyes országok a minimálbért jellemzően évente egyszer az adott év elején emelik meg, azonban vannak ettől eltérő esetek is. Így például Magyarországon a jövő évre vonatkozó minimálbért már idén december 1-jétől bevezetik, aminek értelmében 15%-kal nő a bruttó minimálbér összege 266 800 forintra.
A jelentés által vizsgált, 2022. január és 2023. július közötti időszakra vonatkozóan Magyarország esetében az emelhető ki, hogy 2023 elején 16%-kal nőtt a bruttó minimálbér összege az addigi 200 ezer forintról 232 ezer forintra. Ennél nagyobb mértékű emelés csak két országban, Litvániában és Németországban történt a vizsgált időszakban. A balti államban 24%-kal, míg Európa legnagyobb gazdaságában 23,17%-kal emelték a kötelező legkisebb kereset összegét.
A minimálbér-emelések azonban csak a tagállamok felében kompenzálták az infláció hatását.
Közülük is csupán hat tagállamban (Németországban, Belgiumban, Görögországban, Luxemburgban, Hollandiában és Bulgáriában) nőttek a minimálbérek reál értéken 2022 eleje és 2023 júliusa között. Utóbbi államok közül legnagyobb mértékben, mintegy 9%-kal Németországban és Belgiumban nőtt a reál minimálbér.
Öt tagállamban (Lengyelországban, Romániában, Lettországban, Spanyolországban és Franciaországban) pedig lényegében nem változott a minimálbér reál értéke (a spanyol és francia reál minimálbér mintegy 1%-kal csökkent).
Tíz tagállamban viszont 3%-ot meghaladó mértékben csökkent a minimálbér vásárlóértéke 2022 eleje és 2023 júliusa között.
MAGYARORSZÁGON 10,5%-KAL APADT A MUTATÓ, AMINÉL NAGYOBB MÉRTÉKŰ VISSZAESÉS CSAK CSEHORSZÁGBAN TÖRTÉNT (12%).
Minimálbérek alakulása (Forrás: Európai Bizottság)
2024-ben 10%-os vagy azt meghaladó nominális béremelkedésre számítanak a közgazdászok Magyarországon. Az infláció csökkenése még a mérséklődő nominális bérnövekedési ütem mellett is hozzájárul a reálbérek növekedéséhez.
A legkisebb bérek jelentősen, 10, illetve 15%-kal emelkednek, ami jár némi inflációs kockázattal, másrészt a munkaerőhiány továbbra is bérfelhajtó hatású, harmadrészt a visszatekintő infláción alapuló árazás kockázata is a magasabb árak felé mutat. Ezzel együtt is minden szakértő azzal számol, hogy 2024-ben már csak 6% körüli lesz az infláció Magyarországon, így újra emelkedik a bérek vásárlóereje.
Le kell cserélni a gázkazánokat a magyar lakásokban az IEA döntése értelmében!
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata szerint 2025-től be kellene tiltani a fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánok értékesítését. Ehhez képest hazánkban az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik, ami azért kedvezőtlen, mert ez – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO2-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez. Ma már van olyan alternatíva, ami környezeti és költségszempontból is kedvező választást jelent.
Magyarországon az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik: ezt mutatják a hivatalos adatok (1) és ezt erősítették meg az LG Magyarország megrendelésére elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic (2) eredményei is. Utóbbi szerint a megkérdezettek több mint fele él olyan lakásban, ahol gázfűtés szolgáltatja a meleget.
A földgázfűtés nem is olyan rég még a legkorszerűbb megoldásnak számított, mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis az a tény, hogy ez a fűtési mód – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO2-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez.
Azt, hogy ebben a lakások fűtésének mekkora a szerepe, jól jelzi, hogy hazánk teljes CO2-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető (3), a háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-emisszió alapján pedig Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el (4).
A jó hír az, hogy a kutatás eredményei szerint sok honfitársunk igyekszik tudatosan használni a fűtést, ezzel egyszerre csökkentve a környezetterhelést és a rezsit is. A megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.
„Éjszakára, az egészséges és minőségi alvás érdekében tanácsos 2 Celsius fokkal lejjebb venni a lakásunk hőmérsékletét, illetve ugyanígy 2-3 fokkal tekerhetjük lejjebb a termosztátot, ha munkába indulunk. Amennyiben fűtési szezonban hosszabb időre elutazunk, akkor is tartsunk fent temperáló fűtést, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics Magyar Kft. légkondicionáló üzletágának kereskedelmi vezetője.
A háztartások túlzott CO2-kibocsátásán ugyanakkor ennél is hatékonyabban lehetne javítani, mégpedig a lakások hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Bár a megkérdezettek harmada úgy véli, hogy korszerű, energiatakarékos fűtési rendszert használ, a valóságban minden bizonnyal kisebb ez az arány.
Azt, hogy bőven ráférne a fűtési rendszerek korszerűsítése a hazai lakásállományra, az is mutatja, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint a hazai gázkészülék állomány átlagéletkora meghaladta a 20 évet 2018-ban. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervéből is világosan kiderül, hogy nagy szükség van a korszerűsítésre, amiben jelentős CO2-megtakarítási potenciál is rejlik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata (5) szerint ráadásul a klímacélok, pontosabban a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérése érdekében – számos más intézkedés mellett – 2025-től a világon sehol sem lenne szabad fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánokat értékesíteni.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a gáztüzelésű fűtőberendezéseket hatékonyabb és környezetkímélőbb alternatívákkal kellene kiváltani. A már említett Nemzeti Energia- és Klímaterv ennek kapcsán egyebek közt megállapítja, hogy „nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában (…), valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben” (6).
Amennyiben akár a régi készülék javíthatatlansága, akár környezetvédelmi okokból úgy döntünk, hogy lecseréljük a hagyományos gázcirkót és abszolút tiszta – vagyis lokális károsanyagkibocsátás-mentes – megoldásra váltanánk, az elektromos megoldások jöhetnek számításba. Viszonylag alacsony kiépítési költsége miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő.
Szintén elektromos áramot használnak az energia- és klímaterv által is emlegetett hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet (7).
„A tervezéstől és a beépítéstől kezdve egészen az üzemeltetésig és az energiaszámláig bezárólag verhetetlen megoldást jelentenek költséghatékonysági szempontból az olyan hőszivattyús rendszerek, mint amilyenek például az LG Therma V megoldásai is. Egyrészt így egyetlen rendszerrel megoldható a lakás vagy ház hűtése, fűtése és a használati meleg víz előállítása. Másrészt mindehhez nem kell a kazánt, vezérlő berendezéseket, füstgáz-elvezetést, fűtéscsöveket és fűtőtesteket tartalmazó külön fűtési rendszert és külön hűtőrendszer(eke)t megtervezni, beépíteni.
Nincs továbbá szükség gázterv-engedélyre és a gázfűtéshez szükséges adminisztrációs folyamatra sem, és persze a kéményépítés, felújítás esetén pedig a kéménybélelés költsége is megspórolható, hiszen nincs lokális károsanyag-kibocsátás. Ezek a költségelőnyök az üzemeltetés során is jelentkeznek, hiszen csak egyetlen — ráadásul okos öndiagnosztikai megoldásokkal ellátott — rendszert kell karbantartani, és az időszakos kéményellenőrzés díja is elfelejthető, a kéményseprőkről pedig innentől kezdve legfeljebb a jószerencse juthat eszünkbe” — mondta az LG szakértője.
Nagy Sándor József hozzátette: gyakran felmerül ellenérvként, hogy egy ilyen rendszer áramszünet esetén nem képes ellátni a feladatát. Ez jogos, ám ugyanez érvényes a gázfűtéses rendszerekre is, hiszen ott is szükség van áramra a keringető szivattyú és a vezérlés működtetéséhez”.
(2) A MicraMR az LG Magyarország megbízásából végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek attitűdjét az energiatakarékos elektronikai eszközökhöz, illetve az elektronikai eszközök energiatakarékos használatához. A kutatás reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, és településtípus alapján.
Kongatják a vészharangot, magyar vállalkozások vágtathatnak a szakadékba
„A hosszabb távon túl magas kamatszint gazdasági és társadalmi lemaradáshoz vezet” – nyilatkozta az Indexnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki úgy véli, hogy bár van előnye a pozitív reálkamatnak, jelentős többletterhet jelent az államnak és komoly problémákat eredményez a vállalatoknak: elmaradnak a fejlesztések, így végül piacvesztéshez vezethet, amely már a gazdálkodás fenntartását veszélyezteti. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a növekedésnek az akadálya a Magyar Nemzeti Bank.
„Támogatjuk és alapvető jelentőségűnek tartjuk a rendezett monetáris viszonyokat, amelynek nagyon fontos eszköze a kiszámítható jegybanki kamatpolitika is” – szögezte le az Index megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a világjárványt követő válságra rendkívül gyorsan reagált, és a 2020–2021-es években jelentős támogatást nyújtott a magyar gazdaságnak és a vállalkozásoknak. A főtitkár szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar vállalkozások megfelelő pénzügyi forrásokhoz jussanak hozzá, hogy működésüket fenntarthassák és fejleszthessék.
AZONBAN AZ INFLÁCIÓ MEGUGRÁSA CSELEKVÉSRE KÉSZTETTE A JEGYBANKOT, EZ PEDIG OLYAN KAMATSZINTHEZ VEZETETT, AMI BEFAGYASZTOTTA A HITELPIACOT.
„Üdítő kivételek csak az állami kamattámogatásnak köszönhetően továbbra is elérhető programok: több tízezer mikro-, kis- és középvállalkozáshoz eljutó Széchenyi Kártya Program, vagy a nagyobb cégeket segítő Baross Gábor Hitelprogram. Az infláció idén ősztől erős lassulást mutat, és a gazdasági szereplők nagyon várják, hogy a kamatszint visszatérjen a megfizethető tartományba” – mondta Perlusz László.
A főtitkár úgy véli, hogy a legutóbbi kamatcsökkentések iránya jó, a mérték azonban a versenypiac szereplői szerint még nagyon távol esik a kigazdálkodható szinttől. Kedden a monetáris tanács 75 bázispontos csökkentést hajtott végre – annak ellenére, hogy a 100 bázispont is az asztalon volt –, így az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. A jegybank kamatcsökkentése kulcskérdés, mert újra pozitív reálkamat alakult ki Magyarországon. Amiről akkor beszélhetünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke.
A pozitív reálkamat lassítja a növekedését, káros a magyar gazdaságnak, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Mivel a kormány adóstratégiája hosszú évek óta arra épül, hogy a munkát terhelő adók helyett jellemzően a fogyasztást adóztatja, így csak ennek élénkítésével valósulhat meg a költségvetési egyensúly is. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium annyira komoly kockázatot lát ebben a makrogazdasági helyzetben, hogy amikor bejelentették, jövő év június végéig meghosszabbítják a kötelező akciózást, akkor azt is leszögezték: az infláció elleni harcot a kormánynak át kellett vennie a jegybanktól, hogy a családokat és a munkahelyeket megvédjék, most pedig a növekedésnek egyetlen akadálya van szerintük: a Magyar Nemzeti Bank.
Fontos arra is emlékeztetni, hogy szerdán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is bírálta a jegybank kamatpolitikáját: „Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban.” Hozzátette, hogy a jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni. Szerinte az MNB szűk látókörű, „ha úgy tetszik, csőlátású”. Bár a jegybank szerint „a pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését”, összességében pozitívan értékelik a magyar gazdaság kilátásait. „Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta” – tette hozzá Parragh László.
Parragh László 2023. május 26-án
Fotó: Kaszás Tamás / Index
Magukra maradhatnak a vállalkozások
A főtitkár az Indexnek adott nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas kamatoknak a betétesek és a megtakarításokkal rendelkezők rövid távon örülhetnek. A gazdasági növekedést azonban – amely alappillére a magyar gazdaságpolitikának és az ország felzárkózásának –, és akár a vállalati működés fenntartását is akadályozza a tartósan fennálló, túl magas hitelköltség.
Egy 5-6 százalékot jóval meghaladó – két számjegyű, akár a 20 százalékos szinteket ostromló – mértékű kamatszint „beragadása” olyan költségekkel jár, amelyet kevés vállalkozás képes kitermelni, így elmarad a fejlesztés, elhalasztják a növekedéshez, a versenyképességhez, az energetikai megújuláshoz szükséges beruházásokat. Mindez piacvesztéshez vezethet, amely már a gazdálkodás fenntartását is veszélyezteti.
Perlusz László rávilágított, mindez a „negatív sprirál” oda vezethet, hogy a vállalkozások szűkítik, vagy végső esetben be is szüntetik tevékenységüket. Ezzel a növekedés is lassulhat, mely a foglalkoztatásra és az állami adó- és járulékbevételekre is negatív hatással van, így a gyarapodás helyett a lemaradás kopogtat.
Ezért szerintük nagyon fontos, hogy a pozitív reálkamat csak addig és csak olyan mértékben maradjon fenn, amely az inflációval arányos, az árnövekedés letöréséhez elengedhetetlenül szükséges. „A növekedési pálya tartós elhagyása komoly veszéllyel jár vállalkozási és gazdasági szinten is, ezért ez ellen a leghatározottabb lépések indokoltak.” A pozitív reálkamat a bankokat nem ösztönzi kockázatvállalásra, hiszen ha biztos eszközökben tartva a tőkéjüket megfelelő megtérülést kapnak – magas reálhozamot –, akkor nehezen bővülnek hitelezésből.
A főtitkár arra is kitért, a bankok klasszikusan a motorjai a vállalati növekedésnek és gyarapodásnak, de pénzügyi vállalkozásként maguk is üzletileg észszerű döntéseket kell hozzanak és a betétesek pénzét észszerű kockázatvállalással kell biztosítsák. A jól működő bankrendszer alapfeltétele a stabil gazdaságnak és társadalomnak. „Egy csökkenő reálkamat az egészséges pénzkihelyezés bővítéséhez vezet, amely mind a vállalatok, mind a lakosság beruházásait lehetővé – gondolok itt termelő vállalati beruházásokra vagy lakásépítésre –, kifizethetővé teszi” – összegezte.
Sokszor elhangzik, hogy a csökkenő reálkamat a forintárfolyam gyengüléséhez vezethet, amelyet – az inflációhoz hasonlóan – szintén nagyon fontos a kívánt szinten tartani. Ahogy a túl erős forintárfolyam sújtja a külpiacra termelő vállalkozásokat, úgy a túlzottan gyenge forint is problémákat okozhat, az importált áruk és szolgáltatások árnövekedése miatt. Fontos megjegyezni az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzését, amelyben leszögezik:
a reálkamat és az árfolyam közgazdasági logika alapján ellentétesen mozog egymással, vagyis a kettő közti kapcsolat negatív. Ugyanakkor fontos látni, hogy a reálkamaton felül számos egyéb – külső és belső – tényező befolyásolja egy deviza árfolyamának alakulását, vagyis egyértelmű oksági kapcsolatot nem lehet megállapítani a két mutató között.
A VOSZ főtitkára szerint „az optimális árfolyamot senki nem tudhatja előre, de a vállalkozási eredményekből, a külpiaci árszintekből azért jó megbízhatósággal meghatározható a kívánt árfolyamszint, amely, óvatos, de határozott lépésekkel terelhető is. Határozottabb kamatcsökkentési program gyengítheti a forintárfolyamot, ugyanakkor – ahogy az inflációnál is láttuk – jól menedzselve segítheti a növekedés beindulását, amely végül a gazdasági szereplők, munkavállalóik, a közteherviselési bevételek, ezzel a közszféra dolgozói és így az egész magyar társadalom egészének is gyarapodását szolgálja.”
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2023. szeptember 15-én
Fotó: Soós Lajos / MTI
Nincs ingyenebéd
Perlusz László az Index megkeresésére arra is kitért, hosszabb távon a túl magas kamatszint gazdasági és társadalmi lemaradáshoz vezet. Rövid távon ugyan örülhetnek a betétesek és mindenki, aki a kiemelkedő hozamokkal kecsegtető magyar állampapírokat megvette. „Annak is örülhetünk, hogy az államadósság kamatterhei közvetlenül a lakossághoz folynak be.” Azonban nem szabad elfelejteni, a magas állampapírhozamok jelentős állami kamatköltséget jelentenek, amit ki kell gazdálkodnia.
Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnöke sokszor elmondta: nincs ingyenebéd. A magas kamat- és hozamszint akadályozza a közterhek mérséklését és az állami kiadások fékezésén keresztül csökkenti a beruházásokat, ezzel a kapcsolódó iparágak, vagy éppen a közszolgáltatások, például az oktatás, az egészségügyi rendszer fejlődését. A piaci turbulenciák kezelését határozott lépésekkel, ám korlátozott ideig kezelve, mindent el kell követni egy piaci működést elősegítő – vagy legalább a működést nem gátló – forráshoz jutási költségszint ismételt eléréséhez és fenntartásához.
Azonban a főtitkár szerint a idei év harmadik negyedéves GDP-adat már óvatos optimizmusra adhat okot, ez tükröződik a közelmúltban aláírt bérmegállapodásban, valamint az infláció csökkenése is felgyorsult. Fontosnak tartja az infláció leszorítását és a kiszámítható és határozott árfolyam- és kamatpolitikát, ugyanakkor a gazdaság beindításához megfizethető hitelre van szükség.
Végezetül arra is kitért, hogy ha a jelenlegi – az infláció csökkenésétől elmaradó – ütemben mérséklődik az irányadó kamat, az a 2024. év nagyobb részében még olyan piaci kamatokat indukál, amelyek kívül esnek a vállalható költségszinteken, vagyis csak az év vége felé eredményeznének kitermelhető árú vállalkozói hiteleket. Perlusz László zárásként azt is hozzátette:
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBEN AZ IDEI ÉVET ELVESZTETTÜK, UGYANAKKOR MÉG EGY ÉVET NEM VESZÍTHETÜNK EL.
Ezért szerinte továbbra is rendezetten és kontrolláltan, ugyanakkor mindenképp nagyobb lépésekben lenne szükséges a kamatszintet csökkenteni, hogy mielőbb erőre kapjon a piaci hitelezés.
Kiderült, mik a kis- és középvállalkozások legnépszerűbb és leghatékonyabb marketingeszközei – valósággal berobbant körükben az MI
Egy friss magyarországi online kutatás szerint az év elején mindenki számára elérhetővé vált mesterséges intelligenciás megoldásokat ma már minden harmadik magyar kis- és középvállalkozás alkalmazza marketingcélokra. A kutatásból kiderül az is, mely marketingeszközök a legnépszerűbbek hazánkban. Kiderült például, hogy az influenszerek iránti bizalom jelentősen csökkent. A Facebook továbbra is az élen maradt.
A Wolf Gábor nevével fémjelzett Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát évről évre kutatásokkal.
Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök
Most nyilvánosságra hozott friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, immár ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.
Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, az év elején széles közönség számára is elérhetővé váltMI (mesterséges intelligencia) azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben.
Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.
1. Facebook
2. Honlap
3. Google
4. Instagram ↓1
5. Ajánlat ↑3
6. Hírlevél
7. Ajánlás ↓2
8. Keresőoptimalizálás ↓1
9. Mesterséges intelligencia
10. Blog↓1
Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök
A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás.
Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.
Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza.
Az influenszerek iránti bizalom alakulása 2018 és 2023 között
Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg a mesterséges intelligenciáé 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek.
Tovább inflálódik a kkv marketingköltése
A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést.
A kkv marketingről esett szó Wolf Gáborral a Media1 egy korábbi, 2021-ben rögzített podcastjában, ami elérhető itt.
