Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú ételfutárkodást a Kúria – 2024/2.

2024. január 31.

A munkavállaló betegségére alapított azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt
A próbaidő tartama alatt a munkaviszony azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondható, ami ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a felmondás közlésére ne kerülhetne sor jogellenesen. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül ismertetjük, hogy mi a jogi megítélése annak az esetnek, amely szerint a munkáltató a próbaidő tartama alatt kizárólag a munkavállaló betegsége miatt közli felmondását.

A munkáltatói jogkör gyakorlója
A foglalkoztatás szempontjából a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye kiemelt jelentőséggel bír; ez a személy jogosult ugyanis a munkavállalókkal szembeni döntések meghozatalára. A jogkör gyakorlása azonban nemcsak a munkáltatói jogok munkavállalóval szembeni gyakorlását jelenti, hiszen sok esetben ez az a személy, aki a vállalt kötelezettségeket is teljesíteni köteles.

2023-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

65 ezerben maximalizálják a kiadható munkavállalási engedélyek számát
A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Így szavaz a legkevésbé fideszes megye

2024. január 30.

Talán a mai Magyarország egyik legnagyobb politikuskeltetője Csongrád-Csanád megye, politikai oldalaktól függetlenül hemzsegnek itt az erős emberek. Elég csak Márki-Zay Péterre, Lázár Jánosra, Ujhelyi Istvánra vagy Botka Lászlóra gondolni. A szegedi polgármester 2017 októberéig, rövid ideig az MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt, de azóta a pártból is kilépett. Itt indult be a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László hivatalos politikusi karrierje is.

Csongrád-Csanád 390 ezer lakosának több mint a fele a megye két legnagyobb ellenzéki vezetésű városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él. A 2019-es önkormányzati és a 2022-es országgyűlési választáson a kormánypártok támogatottsága kizárólag itt volt az 50 százalékos szint alatt (45 és 47 százalék). Így kijelenthető, hogy ez a megye Budapest után az ország legkevésbé fideszes vidéke.

A megye ma is használt nevét 2020. június 4-én kapta meg, amikor Lázár János javaslatára a Csongrád mellé a Csanád név is odakerült. A régi vármegyerendszerre hivatkozva módosították a nevet, viszont a mai Csongrád-Csanád megyében a korábbi Torontál vármegye északi területei is megtalálhatók a Tisza és a Maros torkolatától délre, a két folyó által határolt területen. Így ha a történelemhez tényleg hűek akartak volna maradni, akkor Csongrád-Csanád-Torontál megyének kellett volna elnevezni a közigazgatási egységet. Az időpontból fakadóan azonban a 2019-es önkormányzati választást még a régi elnevezéssel tartották meg, így a térképeinken és a szövegekben a kronológiai szempontból megfelelő nevezéktant használtuk.

A megyei jogú városokon, Szegeden és Hódmezővásárhelyen kívül a megyében még 58 település található, így Csongrád-Csanádban van a legkevesebb település a megyék közül. Ez az alföldi jellegből és a török hódoltság utáni történelmi fejlődésből fakad. Két középváros, Makó és Szentes meghatározó járásszékhelyeknek tekinthetők. Előbbi a hagyma és a ráépülő turisztikai kínálat (például a Hagymatikum), míg utóbbi a település népességszámához képest jelentős kulturális szerepe miatt is kiemelkedik. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tanult többek között Alföldi Róbert, Badár Sándor, Kasza Tibor, Nyáry Krisztián, Péter Szabó Szilvia, Ujréti László, Zsédenyi Adrienn és még sokan mások.

Település- és gazdaságszerkezet tekintetében jelentős szerepe van a Tiszának, amely a megye területét észak-dél irányában, Csongrád és Szentes közötti részről indulva egészen Szeged délnyugati csücskéig osztja ketté. Ebbe folyik bele Szegeden délkeletről Makó irányából a Maros. A folyók mentén a víz által kialakított öntéstalajok a jellemzők, míg a Tiszától nyugatra a homoktalajok, a megye északkeleti részén pedig a magasabb humusztartalmú réti talajok.

De miért fontos ez egy választási földrajzos cikkben? Az egyik legelső választásföldrajzi tanulmányban André Siegfried a talajtípusokkal hozta összefüggésbe a választói magatartást. A talaj ugyanis meghatározza a jellemzően termesztett növényt, az pedig a mezőgazdasági termelés módját (nagyvállalat vagy családi gazdaság), ezeknek pedig különböző fajta képviseletük lehet. Ez Csongrádban is nagyban meghatározza a mezőgazdasági művelés típusát, amely a gazdasági kibocsátást befolyásolja. Humuszos homoktalajokon ugyanis inkább a gyümölcs- és zöldségtermesztés (Szatymazon a barack, Öttömösön a spárga, Domaszéken a répa), míg a magasabb humusztartalmú talajokon a nagy-táblás mezőgazdaság jellemző Hódmezővásárhely-Szentes környékén.

A térképen a településeket ábrázoltuk lakónépességük nagysága alapján. Így akadnak olyan települések, melyek városi jogállásuk ellenére inkább az óriásfalu kategóriába estek lakónépességük okán. Az egeret a településre húzva, vagy rákattintva az adott település lakónépessége is megjelenik.

Az Alföldön még mindig jellemző mezőgazdasági szektor mellett azonban Csongrád-Csanádban található az egyik legnagyobb vidéki felsőoktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem. Az intézmény szürkeállomány-kibocsátása jelentősen meghatározza a környék gazdaságszerkezetét is, hiszen rendkívül magas a térségben, de főleg Szegeden a magas hozzáadott értékű foglalkoztatottság, legyen ez akár a biogazdálkodás, a szoftveripar vagy a gyógyszergyártás.

Szigorú ATM-limit a magyar bankokban 2024-ben: rengeteg ügyfelet érint, erről jobb, ha tudsz

A magyarországi lakossági ügyfeleknek szinte pontosan 10 éve, 2014. február 1. óta van arra lehetőségük, hogy havonta két alkalommal, összesen maximum 150 ezer forintot ingyenesen vehessenek fel a belföldi bankautomatákból. Csakhogy míg egy évtizeddel ezelőtt ez az összeghatár szinte maradéktalanul lehetővé tette az akkori átlagnyugdíj/átlagfizetés ingyenes felvételét, addig mostanra ez a helyzet gyökeresen megváltozott.

Bár a 2010-es években Magyarországon jelentős mértékben teret nyertek a különböző elektronikus fizetési megoldások, a lakosság egy része valószínűleg mindig is ragaszkodni fog a készpénzhez. Számukra különösen nagy jelentőséggel bír az a 2013-as törvénymódosítás, mely 2014. február 1. óta lehetővé teszi, hogy a lakossági ügyfelek havonta két alkalommal, összesen maximum 150 ezer forintot ingyenesen vehessenek fel készpénzt bármely belföldi bankautomatából (ATM).

Bár papíron számos számlacsomag biztosít ingyenes készpénzfelvételi lehetőségeket, ezek a gyakorlatban jellemzően mégsem ingyenesek – bár a bankok ezekben az esetekben a maguk részére nem számítanak fel díjat a tranzakciók után, ám az államnak fizetendő tranzakciós illetéket jellemzően áthárítják az ügyfelekre. Ez pedig nem elhanyagolható tétel – készpénzfelvétel esetén a felvett összeg 0,6 százaléka, méghozzá felső összeghatár nélkül.

Ez 900 forintos költséget jelentene a szóban forgó 150 ezer forint felvétele esetén. Kivéve persze, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy élni szeretne az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével – ebben az esetben valóban ingyenesen juthat hozzá az említett összeghez. Csakhogy míg a lehetőség bevezetésekor az összeghatár lehetővé tette, hogy egy átlagos fizetést/nyugdíjat szinte teljesen ingyen lehessen felvenni, addig mostanra a bérek és a nyugdíjak is „kinőtték” ezt a keretet.

Tehát azok, akik továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy minden pénzüket felvegyék a bankszámlájukról, a fizetésük/nyugdíjuk egyre kisebb részéhez férnek hozzá ingyenesen.

Egyre szűkösebb a keret

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014-ben, tehát az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség bevezetésekor 155 689 forint volt a havi nettó átlagkereset, tehát akkor még az átlagfizetés 96,3 százalékát lehetett ingyenesen felvenni a nyilatkozat révén.

Ezzel szemben a KSH december végén közzétett adatai szerint 2023 októberében már 389 300 forint volt a nettó átlagkereset – ez azt jelenti, hogy tavaly ősszel már csak az átlagfizetés 38,5 százalékát lehetett ingyenesen felvenni az ATM-ekből.

A limitbe bele nem férő összeg (2014-ben 5 689 forint) felvétele 10 éve mindössze 34 forintba került, ezzel szemben mostanra (239 300 forint) 1 436 forint lenne ennek a díja.

Hasonló a helyzet a nyugdíjak esetében is – 2014-ben 118 439 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj összege, amely tehát annak idején maradéktalanul felvehető volt mindenféle plusz költség nélkül. A nyugdíjak esetében ez még évekig így is maradt – az átlagnyugdíj összege először 2020-ban lépte át a 150 ezer forintos összeghatárt, ám akkor még csak minimális mértékben (150 571 forint).

Ez azt jelenti, hogy még 4 évvel ezelőtt is ingyenesen felvehető volt az átlagos nyugdíj 99,6 százaléka. A maradék 571 forint felvételének díja mindössze 3 forint lett volna, amennyiben csak a tranzakciós illetékkel számolunk.

zzel szemben 2023 novemberében már 217 494 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, aminek már csak a 69 százalékát teszi ki a 150 ezer forint. Az összeghatár feletti 67 494 forint felvétele 405 forintba kerül, ha csak a tranzakciós illetéket kell megfizetni a tranzakció után.

Amennyiben azt szeretnénk, hogy az átlagnyugdíj/átlagfizetés ugyanakkora arányát vehessük fel ingyenesen, mint 2014-ben, akkor a 150 ezer forintos limitet 374 896 forintra kellene felemelni, hiszen ez az októberi nettó átlagfizetés 99,6 százaléka.

150 ezer felett is megúszhatjuk a költségeket

2023. július 1. óta arra is lehetőségünk van, hogy havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 40 ezer forint összegig költségmentesen vehessünk fel készpénzt az ezt lehetővé tevő boltok pénztáraiban is (ez az úgynevezett cash-back készpénzfelvétel). Ez azt jelenti, amennyiben mind a két szolgáltatást kihasználjuk, úgy havonta 190 ezer forinthoz is díjmentesen hozzájuthatunk.

Ebben az esetben a tavaly októberi nettó átlagfizetés (389 300 forint) 48,8 százalékát, illetve a tavaly novemberi átlagos öregségi nyugdíj (217 494 forint) 87,4 százalékát tudnánk díjmentesen felvenni. A 190 ezer forint feletti összegeket 1 196 illetve 165 forintért vehetnénk fel, amennyiben a tranzakciókért csak a tranzakciós illeték kerülne felszámításra.

A dolog szépséghibája, hogy a hazai üzletláncok többsége nem igazán lelkesedett a cash-back készpénzfelvételi lehetőség bevezetéséért. Márpedig azért az üzletláncoknak is tenniük kell, hogy biztosítani tudják ezt a szolgáltatást – ha ők nem érdekeltek ebben, akkor bizony az ügyfelek hiába szeretnék felvenni a 40 ezer forintot, nem fogják tudni ezt megtenni.

Márpedig a nagy üzletláncok többségénél nem elérhető a szolgáltatás – legalábbis tavaly ősszel, amikor legutóbb részletesen foglalkoztunk a kérdéssel, akkor még egyedül a Penny üzleteiben volt elérhető a szolgáltatás. A többi lánc vagy kerek perec kijelentette, hogy nem fogják bevezetni a szolgáltatást, vagy pedig úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre várakozó állásponton vannak.

Egyéb alternatív megoldásokkal még tovább tágítható a határ

Az állami szabályozás által biztosított összeghatárokon felül is vehetünk fel ingyenesen készpénzt, amennyiben igénybe veszünk bizonyos szolgáltatásokat. Ilyen például a Revolut, amelynek legkisebb csomagja 75 ezer forint ingyenes felvételét teszi lehetővé. Sőt, a nagyobb csomagok 150 ezer, 300 ezer vagy akár 750 ezer forintos összeghatárokat is biztosítanak az ügyfelek számára, jóllehet ezeknek már díjuk is van, míg a legkisebb csomag díjmentes.

Maga a folyamat egyébként gyorsan lebonyolítható – a telefonos applikációban bankkártyával (esetleg átutalással) pénzt kell elhelyeznünk a revolutos számlánkon, majd az ahhoz kapcsolódó bankkártyával fel is vehetjük az összeget egy bankautomatából.

(Itt azonban érdemes figyelni, ugyanis vannak olyan bankautomaták, amelyek díjat számítanak fel azért, mert egy másik bank kártyájával szeretnénk készpénzt felvenni belőle. Az ATM-ek ilyenkor ki szokták írni előre, hogy mekkora díjat fognak felszámítani a tranzakcióért.)

Mindenesetre, ha feltételezzük, hogy mindhárom lehetőséget – tehát a 150 ezres készpénzfelvételi lehetőséget, a 40 ezer forintos cash-backet és a példának hozott legkisebb Revolut-csomagot – is igénybe vesszük, úgy havonta akár 265 ezer forintot is ingyenesen felvehetünk a számlánkról, pontosabban ebben az esetben már a számláinkról. Igaz, némi macerával és legalább három részletben.

Az átlagos öregségi nyugdíj esetében tehát még mindig megoldható, hogy az összeg 100 százalékát ingyenesen készpénzzé tegyük, míg az átlagos munkabérnek 68,1 százalékával tehetjük meg ugyanezt. Ez még mindig 28,2 százalékponttal kevesebb, mint volt 2014-ben. Jelenleg tehát úgy áll a dolog, hogy az infláció következtében a jövedelmünk egyre kisebb részét tehetjük ingyenesen készpénzzé.

Forrás: Pénzcentrum

GKI Hírlevél 2024. január 29.

2024. január 29.

A jövő feléléséhez vezet a kormány gazdaságpolitikája
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.

Januárban másfél éves csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest.

Januárban a GKI fogyasztói bizalmi indexe kétéves csúcsára emelkedett
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint januárban a lakossági várakozások jelentősen javultak decemberhez képest, így a GKI fogyasztói bizalmi indexe közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.

Készített egy 300 szakmát érintő tiltólistát a kormány – itt vannak a részletek

2024. január 20.

A kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár.

Nyugdíjkiegészítés: nagy tévedésben van „az átlag magyar”

A szükségeshez képest akár 3–4-szer magasabbra, azaz több tízezer forinttal nagyobbra tippelik a magyarok azt a havonta megtakarítandó összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat. Ez a „tévedés” azért veszélyes, mert sok olyan munkavállalót akadályozhat meg az öngondoskodás elkezdésében – ezáltal pedig a biztos időskori jövedelem megteremtésében –, aki az anyagi helyzete alapján valójában képes lenne rá.

A magyar polgárok a valójában szükségesnél akár több tízezer forinttal nagyobb havi nyugdíjpénztári befizetést tartanak szükségesnek ahhoz, hogy idős korukban 50, 100 vagy 200 ezer forint nyugdíjkiegészítésben részesülhessenek – egyebek közt ez derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából elkészített modellszámítások, valamint a szervezet megrendelésére elvégzett országos közvélemény-kutatás  adatainak összevetéséből. (A modellszámításokat az ÖPOSZ megbízásából a Makronóm Intézet készítette el. Az NRC által az ÖPOSZ megbízásából végzett online kérdőíves kutatás reprezentatív a 18–65 évesekre nem, kor, iskolai végzettség, régió és lakóhelytípus alapján.)

Ha 50 ezer forint plusz nyugdíj a cél

A közvélemény-kutatás eredményei alapján a huszonéves férfiak átlagosan közel 25 ezer forint, a nők pedig több mint 29 ezer forint havi pénztári befizetést tartanak szükségesnek ahhoz, hogy öregségi nyugdíjukat 50 ezer forinttal tudják majd kiegészíteni. Ezeket a válaszokat összevetve a modellszámításokkal az derül ki, hogy a nők három és félszer, a férfiak pedig négy és félszer becslik túl a szükséges befizetést, hiszen – 25 éves korban elkezdve a takarékoskodást – elegendő volna csupán 8300, illetve 5600 forintot öngondoskodásra szánniuk havonta. (A modellszámításokban a nemenként eltérő összegeket a várható élettartam különbsége magyarázza.)

A 35–45 éves korosztály esetében kisebbek a vélt és a szükséges havi befizetés közötti különbségek, de a férfiak esetében így is mintegy két és félszeres (27 ezer forint vs. 11 ezer forint), a nőknél pedig 1,7-szeres (28,9 ezer forint vs. 17 ezer forint) a differencia.

Ha 100 ezer forinttal egészítenénk ki az állami nyugdíjat

Az „ötvenezres kérdéshez” hasonló eltérések voltak tapasztalhatók akkor is, amikor a kutatók a havi 100 ezer forintos nyugdíjkiegészítéshez szükséges önkéntes pénztári befizetés vélt nagyságára kérdeztek rá. A huszonéves férfiak és nők egyaránt a valóban szükséges megtakarítás mintegy négyszeresére tippeltek, vagyis az előbbi csoport szerint 42 ezer, az utóbbi szerint pedig 65,5 ezer forintot kell félretenni minden hónapban a plusz százezres öregségi ellátáshoz.

A negyven körüli korosztályban ezúttal is pontosabbak voltak a megkérdezettek becslései, de átlagosan így is a valós érték több mint másfélszereséről szóltak a tippek. A modellszámítások alapján a nők esetében 34 ezer, a férfiaknál 27,8 ezer forint kell a százezres jövőbeni nyugdíjkiegészítéshez, ha 40 évesen kezdenek hozzá az öngondoskodáshoz – ehhez képest a válaszadók több mint 20 ezer forinttal magasabb havi összeget becsültek.

Ha megdupláznánk a jelenlegi átlagnyugdíjat

Tovább emelve a tétet a kutatás során arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint mennyit kellene félretenniük a 200 ezer forintos nyugdíjkiegészítéshez. (Nem mellesleg ez az összeg közel akkora, mint a jelenlegi átlagos nyugdíj.) A huszonéves férfiak szerint átlagosan 76,5 ezer forintot, a nők szerint pedig közel 103 ezer forintot szükséges befizetni havonta – ehhez képest a valóságban harmadekkora összeg is elegendő, azaz itt is több tízezer forinttal lőttek túl a válaszadók.

A 40 év körüliek esetében szokatlanul nagy különbség mutatkozik a férfiak és a nők becslésének pontossága között. Míg a nők által tippelt közel 85 ezer forintos havi öngondoskodási összeg viszonylag közel van a Makronóm Intézet által számolt nem egészen 70 ezer forinthoz, addig a férfiak esetében az átlagosan becsült 102 ezer forint jóval több, mint a modellszámításban szereplő 43 ezer forint duplája.

„Az, hogy a megkérdezettek ilyen mértékben becslik túl a szükséges nyugdíjcélú megtakarítások nagyságát, azért veszélyes, mert ezek a tévhitek számos olyan munkavállalót akadályozhatnak meg az öngondoskodás elkezdésében, aki az anyagi helyzete alapján valójában képes lenne takarékoskodni a biztos időskori jövedelme érdekében – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. – Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az öngondoskodás megkezdése sosem késő, de minél korábban vág bele valaki, egyrészt annál többször veheti igénybe az akár 150 ezer forintos szja-visszatérítést, másrészt pedig – ahogyan ez a modellszámításokból is világosan kiderül – annál kisebb havi befizetés is elegendő lehet a nyugdíjcél eléréséhez.”

Forrás: Üzletem

A beutalás rendszere

Az egészségbiztosítási törvény valamennyi beteg részére biztosítja a szabad orvosválasztás jogát. Ez azt jelenti, hogy a biztosított maga választhatja meg az orvost, illetve intézményt, ahol az ellátást elvégzik. A szabad orvosválasztás joga azonban nem korlátlan, befolyásolják például a beutalás szabályai.

Beutaló nélkül igénybe vehető ellátások

A sürgősségi ellátásnál nincsenek megkötések, azt bármely szolgáltatónál lehet kérni, beutaló nélkül.

Természetesen az alapellátáshoz tartozó háziorvosi ellátás is igénybe vehető a választott háziorvosnál. A háziorvosi szolgálat működését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza. Ha a beteg nem tudja felkeresni a választott háziorvost, a szolgáltatást annál a finanszírozott háziorvosnál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodik. Az illetékes háziorvos az utcanévlista alapján kikereshető az önkormányzatok honlapján.

Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását végző (házi) orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás. A járóbeteg-szakellátások többsége (lásd a következő fejezetet) csak beutalóval vehető igénybe. Ettől azonban meghatározott esetekben el lehet térni, például sürgős szükség esetén nem kell beutaló. A fekvőbeteg-szakellátás is beutaló alapján, míg sürgős esetben beutaló nélkül kérhető.

Nem sürgősségi egészségügyi szolgáltatás esetén elsősorban azoknál az egészségügyi szolgáltatóknál vehető igénybe, illetve azokba az intézményekbe adható beutaló, amelyek a beteg lakóhelyéhez legközelebb vannak, illetve finanszírozási szerződéses jogviszonyban állnak az illetékes egészségbiztosítási pénztárral. Az ellátást az illetékes egészségbiztosítási pénztáron kívül (például másik régióban, vármegyében, másik pénztárhoz tartozó kórháznál) csak annak hozzájárulásával lehet igénybe venni.

Szakellátás esetében, ha a biztosított lakóhelyéhez tartozó egészségügyi szolgáltatónál az ellátást nem tudja igénybe venni., akkor a megfelelő ellátás bármely más egészségügyi szolgáltatónál igénybe vehető.

A beutalási rendszer

Az alábbi járóbeteg-szakellátások beutaló nélkül – előzetes időpont kérés/foglalás mellett – vehetőek igénybe:

• bőrgyógyászati szakrendelés,
• nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati szakrendelés,
• urológiai,
• pszichiátriai és addiktológiai,
• fül-, orr-, gégészeti-, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,
• szemészeti, gyermekszemészeti,
• általános sebészeti és baleseti sebészeti,
• onkológiai szakellátás.

A fentiektől eltérő szakrendelések beutaló nélkül felkereshetőek, ám előzetes időpontfoglalásra nem sürgősségi esetekben szükség lehet.

Nem szükséges beutaló a különböző társadalombiztosítás vagy szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához előírt vizsgálatok igénybevételéhez sem.

Nem szükséges a beutaló abban az esetben sem, ha a beteg úgy ítéli meg, hogy az egészségi állapota miatt azonnali ellátásra van szüksége, és a beutaló háziorvos felkeresése ezt jelentősen késleltetné. Ekkor a járóbeteg-szakellátás orvosa – a vizsgálatot követően – dönt az azonnali ellátás szükségességéről. Ha a vizsgálat alapján az orvos úgy ítéli meg, hogy a beteg azonnali ellátása nem szükséges, a biztosított személyt a beutaló orvoshoz irányítja.

Minden egyéb járóbeteg-szakellátás csak beutalóval és előzetesen kért időpontban vehető igénybe. A beutaló 90 napig érvényes, ezen időtartamon belül fel kell keresi a beutalóban meghatározott járóbeteg szakellátást végző egészségügyi intézményt vagy orvost.

A beteg területi ellátására kötelezett szolgáltató az ellátást nem tagadhatja meg.

A járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségéről az országos tisztifőorvos nyilvántartást vezet.

A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg (lakó/tartózkodási helye szerint) nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény a beutaló orvos vagy a beteg részére írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget.

Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget, azzal, hogy az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az ellátási területén kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és a feladat ellátására az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.

Forrás: Webbeteg

Figyelem, fontos változások a bérszámításnál és szabadságoknál – itt vannak a részletek

Módosultak az szja-kedvezmények, újfajta szabadságot lehet kivenni – minden tudnivaló egy helyen.

A munkaviszony azonnali megszüntetésének esetei – 2024/1.

2024. január 17.

A munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége
A munkavállaló oldalán felmerülő, jogszabályban meghatározott körülmények fennállásakor a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség terheli. A kötelezettség célja a munkavállaló jogvédelmének biztosítása. Hogy mely esetekben kerül erre sor, illetve mi a pontos tartalma ennek a kötelezettségnek, az alábbiakból kiderül.

Munkaviszony vagy segítő családtag?
Ismertetjük a segítő családtag tb-jogviszonyával kapcsolatos szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.

Soha nem volt még olyan kevés regisztrált álláskereső, mint 2023-ban
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint 2023-ban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly átlagosan havi 232 ezer álláskeresőt tartott nyilván, amely további 6 ezerrel volt kedvezőbb az eddigi 2022-es rekordévhez képest – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

255. szám Munkaügyi Levelek – 2024. január 16.

2024. január 16.

Gyógypedagógiai pótlék megállapítása
Vezetői köztisztviselői illetmény megállapítása
Bérfizetési határidő megváltoztatása
Készenlét alatti munkavégzés díjazása
Garantált bérminimum alkalmazása a pedagógusok esetében
Illetménypótlék elévülése
Szabadságátvitel az új jogviszonyba
Apasági szabadságra való jogosultság „bővítése” munkáltatói szabályzatban
Szabadság – nem adható ki pihenőnapra
Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt
Négynapos munkahét és a napi munkaidő meghatározása
Szabadság tartamára eső betegszabadság
Munkaközi szünet – mint a munkaidő része
Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága
December 24-i nyitvatartás
Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – a hely kérdése
Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt
Közigazgatási szakvizsga letételének határideje és a szülési szabadság