Foglalkozás-egészségügyi ellátás szja-kötelezettsége
2024. március 12.
Abban az esetben, ha nem kötelező adott munkakörre a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, viszont a cég továbbra is mindenkinek előírja (vagy lehetőséget biztosít rá), teheti-e adómentesen? Milyen feltételekkel adómentes, illetve ha nem adómentes, milyen adóvonzatokkal jár a foglalkoztatás-egészségügyre fordított költség? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a munkáltató a munkavégzéssel kapcsolatos előírások betartása, valamint a jövőbeli kockázatok mérséklése érdekében biztosítja a munkavállalók számára.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosításával ugyan megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése. Ez lesz a főszabály, azonban jogszabály várhatóan meghatároz olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Azonban a munkáltató is dönthet úgy, hogy elrendeli az orvosi vizsgálatot.
Az szja-törvény sok esetben háttérjogszabályokra épül. Azonban van egy olyan általános érvényű rendelkezés az szja-törvény 4. § (2a) bekezdésében, mely többek között kimondja, hogy nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek igénybevétele a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása) abban az esetben sem, ha a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
Ezen rendelkezés alapján, nem csak a kötelezően adott alkalmassági vizsgálat díja számolható el adómentesen. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a felelősségi körébe a tartozó kockázatot oly módon kívánja mérsékelni, hogy nem csak a jogszabályban előírt munkaköröknél alkalmazza a munkára való alkalmasságot, az továbbra sem von szja-fizetést maga után, hacsak időközben valamely törvény másként rendelkezik, vagy hatóság ettől eltérő véleményt hoz nyilvánosságra.
Szeretném megemlíteni, hogy 2024. szeptember után sem tartoznak az adómentes körbe azok az egészségügyi szolgáltatások, melyek eddig sem tartoztak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások körébe. Az adóköteles juttatásoknál, ha a körülmények ismeretében sem állapítható meg az adott magánszemély részére nyújtott konkrét szolgáltatás ellenértéke, akkor a szolgáltató részére fizetett díj szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Forrás: adozona.hu
A jövőben nem lesz kötelező a munkahelyi orvosi vizsgálat
Elfogadta a parlament azt a több módosítást és újítást tartalmazó javaslatot, ami a többi közt eltörli a munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként elvégzett kötelező orvosi vizsgálatot, és bevezeti az iparbiztonsági adót is.
A „hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” cím mögé több fontos módosítást is elrejtett a kormány. A salátatörvény legfontosabb eleme, hogy a munkáltatók és a munkavállalók „adminisztratív terheinek csökkentése érdekében” a kormány megszünteti a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál a kötelező orvosi vizsgálatot. Azt, hogy ez miért lehet veszélyes, és miért aggódik miatta a kamara, ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
Az eltörlés általános, azonban nem minden munkakörre vonatkozik majd, mivel a kormány továbbra is meghatározhat majd foglalkozásokat és munkaköröket, ahol előírás lesz a kötelező vizsgálat. A törvény emellett meghagyja azt a lehetőséget is, hogy a munkáltató saját döntésével kötelezővé tegye a vizsgálatot. A közalkalmazottaknál az adott ágazatért felelős miniszter dönti majd el, hogy milyen munkakörnél kell a vizsgálat.
A saláta aljára olyan egyéb kiegészítőket is becsempészett a kormány, amik több munkavállalással és egyéb témákkal összefüggő eljárást egyszerűsítenek:
- 2025-től a munkáltatóknak nem kell a munkahelyet váltó dolgozók munkaügyi iratait megőrizni a nyugdíjkorhatár után 5 évig;
- az új hiteleket nyújtó intézmények az ügyfelek jóváhagyásával maguk igényelhetik közvetlenül a szükséges dokumentumokat más intézményektől;
- a bankoknak, biztosítóknak és hasonló szervezeteknek már nem írja majd elő a törvény, hogy a legfontosabb döntéseiket országos terjesztésű napilapokban is publikálják.
Segíteni szeretnék a külföldről hazaköltöző munkavállalók ügyintézését is: könnyebb lesz majd a külföldön kiállított okmányok honosítása, illetve itthoni elfogadása. Emellett bővítik azoknak az okmányoknak a körét, ahol a jövőben már nem lesz szükség diplomáciai felülhitelesítésre, az anyakönyvi kivonatot pedig egyszerűbb lesz hitelesíttetni.
Szintén ebben a több mint nyolcvanoldalas „kodifikációs pontosításokat” is tartalmazó csomagban rejtettek el egy új adónemet, az iparbiztonsági adót. Ezt a kormány az atomerőművektől, a vegyi üzemektől és az akkumulátorgyáraktól szedheti majd be. A hozzájárulás mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,042 százaléka, tehát egy 100 milliárdos forgalmú cégnél 42 millió forint lenne. Az iparbiztonsági adóról itt írtunk bővebben.
Forrás: Telex
Káosz az egészségügyben: rátolták a felelősséget az orvosokra
Álmos Péter, a MOK elnöke szerint az utóbbi egy-két évben nem volt jó kommunikációs irány a bilincsben elvitt orvosok feltüntetése. A várólisták pedig azért nem mozdulnak, mert alulfinanszírozottak az ellátások.
A home office előnyei: ezért nem akarnak a munkavállalók visszamenni az irodába
Habár bizonyos szakmákban és munkahelyeken – mint például a marketing start up-ok, webshopok, szövegíró cégek – már a koronavírus előtti időkben is be voltak rendezkedve a home office munkavégzésre, sok terület ki sem próbálta, pedig számos előnye van. Évek teltek el azóta, hogy lement a világjárvány, a munkavállalók egy része, főleg a Z-generáció pedig hallani sem akar már a helyhez kötöttségről.
A munkáltatóknak muszáj volt megadniuk vagy a full home office/remote vagy a hibrid munka lehetőségét. A dolgozó számára kétségkívül sok előnnyel jár a távmunka, de a munkáltatónak is van haszna belőle bőven. A fontos, hogy meglegyen a bizalom a két fél között.
Jobb munka-magánélet egyensúly
A remote munkákhoz általában rugalmasabb időbeosztás is tartozik, ami azt jelenti, hogy a dolgozók tetszés szerint kezdhetik és fejezhetik be a napjukat, mindaddig, amíg a munka el van látva. Inkább munka van, mint munkaidő, csak legyen meg a minőség. Egyre többen gondolják, hogy a magánéletük rendben tartása felbecsülhetetlen, legyen szó egy jól indított reggelről a gyerekekkel, egy online fitnesz óráról vagy egy fél órányi napközbeni meditációról.
Kevesebb ingázási stressz
Az ingázás elhagyása segít megőrizni a mentális és fizikai egészségünket, az időmegtakarítás pedig lehetővé teszi, hogy a munkán kívüli prioritásokra összpontosítsunk vagy épp a utazási időben is dolgozzunk. A napi több mint 30 perc egyirányú ingázás fokozott stressz- és szorongás szinttel jár, ami növeli az egészségügyi kockázatokat.
Helyfüggetlen
A home office egyik nagy előnye, hogy a munkalehetőségek szélesebb körét éri el az ember, nem korlátozza a földrajzi lokáció. Ez különösen hasznos azoknak, akik vidéki kisvárosokban élnek, ahol kevesebb a releváns és elérhető pozíció.
Inkluzív munkahelyek
A remote munka lehetővé teszi a vállalatok számára a sokszínűség és a befogadó légkör fejlesztését, mivel különböző társadalmi-gazdasági, földrajzi és kulturális hátterű, nézőpontú embereket tudnak alkalmazni.
Takarékos
A benzin, az autó karbantartása, a munkaeszközök szállítása, a parkolási díjak, a munka outfit, az ebédek az éttermekben, munkáltatói oldalról a bérlettámogatás vagy benzin hozzájárulás és rezsi költségek. Ez mind-mind lefaragható.
Személyre szabható munkakörnyezet
A kényelmes otthoni iroda kialakítása is a home office előnye. Akár egyszerűen csak ergonomikusabb széket szeretnék, akár egészségügyi problémáink vannak, amelyek speciális felszerelést igényelnek, vagy szeretjük, hogy házi kedvencünk is velünk van, bármi pluszt is akarunk, otthon megengedhetjük magunknak.
A felmérések szerint mindezek mellett a home office támogatja fenntarthatóságot, boldogabb és egészségesebb munkavállalókat eredményez, ezáltal javítja a termelékenységet és a profitot is.
Forrás: Colore
257. szám Munkaügyi Levelek – 2024. március 5.
2024. március 5.
Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam
Hallgatói munkaszerződés-kötés – nem a duális képzéstől függ
Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben
Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása
Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor
Munkaruha-ellenérték – bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor
Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés
Többlettanítási díj az átfedési időre
Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta
Pedagógusbér – sávok és csökkenthetőség
Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál
Polgármester jubileumi jutalma
Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör
Köztisztviselői jubileumi jutalom – nem minden jogviszony számít
Napi étkezési keretösszeg túllépése – a bérből történő levonhatóság
Munkaközi szünet alatti baleset minősítése
Vezetőképzés költségei költségvetési szervnél
Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság
Vezetőváltás a városüzemeltetésben
Sok magyar vállalkozó kap új költséget a nyakába: fontos döntést kell hozniuk, milliók múlnak rajta
2024. március 1.
Szinte minden cégnek, amelynél hulladék keletkezik, kötelező januártól környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötnie – derül ki egy friss összefoglalóból. Egy, a vállalatok által előre nem látható, véletlen okozott káresemény után akár erdőtelepítésre vagy víztisztításra is szükség lehet, erre nyújthatnak kártérítési fedezetet az új biztosítási konstrukciók. Bár korábban is voltak cégek, amelyek rendelkeztek környezetvédelmi felelősségbiztosítással, ám a korábbi konstrukciók egy része nem biztos, hogy megfelel az idei követelményeknek.
Sok cégnek kötelező környezetvédelmi biztosítást kötnie, így új biztosítással bővült a magyarországi piac januártól. A K&H az elsők között, már 2023 decemberében piacra dobta az új konstrukciót – közölte a pénzintézet.
“Hulladéktermelőként a mikrovállalkozásokon kívül szinte minden gazdálkodó szervezet érintett: ez több százezer vállalkozás, ennél fogva jelentős szegmenst jelent a magyarországi biztosítási piacon” – mondta Kaszab Attila, a pénzintézet nem – életbiztosítási üzletág vezetője.
A szabályok szerint azoknak a vállalkozásoknak kell környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötniük, amelyek telephelyén évente legalább 2 tonna nem veszélyes hulladék, 200 kilogramm veszélyes hulladék, vagy 5 tonna nem veszélyes építési-bontási hulladék keletkezik. Szintén kötelező a környezetvédelmi biztosítás a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző társaságoknak is.
A szakember hozzátette, hogy a kártérítési limit káreseményként 10-100 millió forint és biztosítási időszakonként 10-200 millió forint között változik, ez függ a végzett tevékenység veszélyességétől és a területi elhelyezkedésétől.
A pénzintézet szerint a biztosítás egyik legfontosabb előnye, hogy mentesíti az adott céget a tevékenységével okozott, előre nem látható környezeti károk felszámolásának költségei alól, amely lehet fizetési, vagy kártérítési kötelezettség. „A biztosító megtéríti egyebek között a védett fajokban, felszíni vizekben, talajban okozott környezeti károk helyreállítási költségeit, legyen szó talajcseréről, erdőtelepítésről vagy éppen víztisztításról. Ezek persze csak példák, számos más munkálat is finanszírozható a környezetvédelmi felelősségbiztosítási kártérítésből.” – fogalmazott Kaszab Attila.
A szakember szerint azt egyelőre korai lenne megbecsülni, hogy a teljes magyarországi biztosítási piacon, ezen belül a pénzintézetnél mekkora díjbevétel várható a környezetvédelmi felelősségbiztosításból, hiszen csak januártól vált kötelezővé. Erre leghamarabb majd az első év tapasztalatai után, jövőre lehet választ adni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár vannak cégek, amelyek már korábban is rendelkeztek környezetvédelmi felelősségbiztosítással, ám ezeknek egy része nem biztos, hogy megfelel az új, januártól érvényes előírásoknak. Ezért érdemes a vállalkozásoknak ellenőrizniük a régi konstrukciót és szükség esetén új biztosítást kötniük.
Forrás: Penzcentrum
Nullaszázalékos hitelt kapnak a kkv-k a GINOP Plusz programon keresztül
A vállalkozásfejlesztés keretében a második negyedévtől 130 milliárd forint áll rendelkezésre.
A GINOP Plusz program I. prioritásán keresztül a következő időszakban összesen 450 milliárd forint áll a vállalkozások fejlesztésére. Ebből 130 milliárd forintnyi forrás már a második negyedévtől kezdődően elérhetővé válhat, amely 0 százalékos célzott hitelekkel segíti a kkv szektor versenyképességének megerősítését – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az mára már egyértelművé vált, hogy tovább kell fejleszteni a vállalkozásokat, új beruházásokra, a hatékonyság és a termelékenység érdemi növelésére van szükség. Ennek elérését fogja támogatni a GINOP Plusz program I. prioritása is, amelyen keresztül elsősorban olcsó és célzott hitelekkel összesen 450 milliárd forintot igényelhetnek a vállalkozások fejlesztésükre.
A KKV Technológia Plusz Hitelprogram célja a kkv-k olyan beruházásainak a támogatása, amelyek esetében a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek jelenleg akadályozzák a finanszírozást.
A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható. Az igényelhető hitelösszeg nagysága 10 millió és 100 millió forint között lesz, amelyet a kormány 0 százalékos kamat mellett biztosít.
Mint részletezték, a hitel felhasználható új eszközök beszerzésére, így gépek, informatikai eszközök vagy megújuló energiaforrást hasznosító, azaz a zöld energiát támogató technológiák megvásárlására, valamint a projekttel összefüggő immateriális javak beszerzésére. Emellett igénybe vehetők képzési és tanácsadási szolgáltatások is.
A KKV Technológia Plusz Hitelprogram részletes termékleírása márciusban kerülhet kihirdetésre, a hitelkérelmeket, pályázatokat várhatóan áprilistól lehet majd benyújtani az országszerte megtalálható MFB pontokon.
A második negyedévben induló KKV Technológia Plusz Hitelprogramon túlmutatóan a vállalkozások fejlesztését a harmadik és negyedik negyedévében induló, további hitelprogramok fogják segíteni, amelyről a Nemzetgazdasági Minisztérium kellő időben fogja tájékoztatni a vállalkozásokat – ígérte az NGM.
Forrás: Computertrends
Magyarországról emigrál a legtöbb magasan képzett munkavállaló
A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy szerényebb megélhetést adó, alacsonyabb fejlettségű országból egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immáron egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7 százalék.
A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek számára, rányomva bélyegét a vállalkozások potenciáljára és sikerességére. Az egytől tízig terjedő skálán Magyarország értéke 2022-ben 4-es volt, és az arányokat szemlélve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett személy. A legkedveltebb területek: Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.
A probléma évtizedek óta fokozódik
A tehetség elvándorlás nem újkeletű probléma – az 1970-es évektől megfigyelhetjük ugrásszerű növekedését – de változatlanul Közép-Kelet-Európa, egyben hazánk egyik legégetőbb kérdése, mivel számos keleti és déli uniós tagállam azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására.
A 2023-as statisztikai adatokból kiderült, hogy a kis szigetországok, mint például Szamoa, Jamaica, és Haiti, valamint a szubszaharai afrikai régiók küzdenek leginkább a képzett munkaerő elvándorlásával. Az Eurostat 2023-as adatai szerint, a 2022-es év folyamán a kivándorlók között a legmagasabb, 50 százalék feletti arányban voltak magasan képzett személyek Franciaországban (67,8 százalék), Írországban (63,9 százalék), Finnországban (62,8 százalék), Németországban (58,9 százalék), Belgiumban (56,8 százalék), Dániában (52,3 százalék), és Ausztriában (50,9 százalék). Ezzel szemben a Romániából és a Portugáliából kivándorlók kisebb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, átlagosan 15,8 százalék és 16,8 százalék.
A Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból kivándorló magasan képzettek aránya 2022-ben eltérő volt; Magyarországon és Lengyelországban 30 százalék, míg Csehországban magasabb, 46,2 százalék volt.
„A közgazdasági értelemben vett humántőkeforrás átcsoportosítása, azaz ebben az esetben az emigráció negatív hatást idéz elő, okainak hátterében elsősorban a magasabb bérek, a jobb karrierlehetőségek és a magasabb életszínvonal állnak. De említhetjük még a jobb munkakörülményeket, a jobb munka-magánélet egyensúlyt, a kedvezőbb, gyorsabb előmenetelt, a megbecsülést és a szakmai kihívást is. Egy recessziós gazdasági környezetben ez a típusú kivándorlás is felgyorsul, az egyébként is méretes társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, alulfizetettség párosítva egy magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével, vagy például az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei sokakat arra késztetnek, hogy a gondolatból cselekedet váljék és kivándoroljanak” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.
A folyamat megállíthatatlan
A szakember hozzátette, a jelenséget megakadályozni nem fogjuk tudni, a kivándorlás mennyiségének és minőségének csökkentése viszont kiemelt feladat, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtése is. A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, melyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek így ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez.
Forrás: Piac&Profit
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) 2024
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az utóbbi pár évben terjedtek el igazán. Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a komplex vagyontervezési megoldásokat kínáló bizalmi vagyonkezelés: az ennek keretében kezelt vagyonok száma 2024 februárjában már az ezret is meghaladja. A bizalmi vagyonkezelési struktúrák számának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a 2023-ban történt jogszabálymódosítás*, az adómentes vagyonrendelési lehetőség megszüntetése magánszemély vagyonrendelők esetén, amely számos vagyonos személyt arra sarkallt, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúrát még 2023 őszéig létrehozza.
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) – mit jelent pontosan?
A BVK szerződés alapján a vagyonrendelő (vagy több vagyonrendelő együttesen) ingyenesen átadja egyes vagyonelemeit (melyek lehetnek pl. részesedések, ingatlanok, jogok, követelések) a vagyonkezelőnek, aki a vagyonrendelő(k) által meghatározott keretek között a kedvezményezett(ek) javára kezeli az így létrejövő önálló vagyontömeget, a kezelt vagyont.
Az átadott vagyontárgyak tulajdonjoga átszáll a vagyonkezelőre, aki a kezelt vagyon adózói jogait gyakorolja és teljesíti kötelezettségeit is.
A magyar piacon leginkább az a modell terjedt el, amelyben a vagyonkezelői feladatokat a vagyonrendelő, a közeli hozzátartozója vagy az általuk létrehozott társaság látja el (eseti, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés),ezáltal biztosítva az eredeti tulajdonosok befolyását az átadott vagyon felett.
Miért éri meg a bizalmi vagyonkezelés?
A BVK struktúra nagy előnye, hogy rendkívül rugalmasan tölthető meg tartalommal: egy jól kidolgozott szerződés személyre szabottan egyszerre kínál megoldást a vagyonvédelmi, vagyontervezési, cégstrukturálási és komplex házassági vagyonjogi, örökösödési kérdések rendezésére, generációváltás zökkenőmentessé tételére úgy, hogy a struktúra kialakításához, működtetéséhez számtalan adóelőny is kapcsolódik.
Bizalmi vagyonkezelés: mi történt 2023-ban?
Nem árt egy kis visszatekintés ahhoz, hogy a vagyonrendelésre vonatkozó hatályos szabályozást megértsük.
Megszűnt az adómentes vagyonrendelési lehetőség
2023. szeptember 12-től a bizalmi vagyonkezelés több adóelőnye közül az egyik legjelentősebb szűnt meg: az eredetileg adó- és illetékmentes vagyonrendelés adókötelessé vált, amennyiben az átadott vagyonelemek piaci értékelésére került sor.
Miről is van szó? A BVK szerződésben lehetőség van arra, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelni kívánt vagyonelemek aktuális piaci értékét meghatározza, melynek összege – egy későbbi vagyonkiadás időpontjában – tőkének, így adómentes bevételnek minősülhet a kedvezményezetteknél. Igaz volt ez arra az esetre is, ha a felértékelt részesedést a BVK-n belül értékesítették és az ellenértéket adták ki a kedvezményezetteknek. Egy példával élve, ha a 3 millió forintos törzstőkéjű kft-jét valaki a BVK struktúra keretében 1 milliárd forintra felértékelte, majd ezen összegért értékesítette, úgy közel 150 millió forintnyi SZJA -t tudott megspórolni. Ehhez fontos hozzátenni, hogy amennyiben valakinek kizárólag az adóelőny elérése volt a célja a struktúra létrehozatalával (különösen, ha a vagyonrendelői-vagyonkezelői jogok szabályozása, a kedvezményezetti rendszer kidolgozása sem történt meg),úgy az felvetheti a joggal való visszaélés megállapításának kockázatát.
A 2023 szeptemberében hatályba lépett módosítás** ezt az adózási kiskaput zárta be azzal, hogy értékesítésnek minősítette magát a vagyonrendelést, egyben adókötelessé tette a felértékelés révén elért nem realizált árfolyamkülönbözetet, vagyonnövekményt.
A módosítás nem titkolt célja az volt, hogy elejét vegye a kifejezetten adóelőny elérése miatt létrehozandó struktúráknak. Tegyük hozzá, nem véletlenül: a potenciális adóelőny realizálása érdekében az utóbbi években egyre többen alakítottak ki BVK struktúrát egy tervezett cégeladás előtt, így kissé háttérbe szorult a jogintézmény eredeti célja, a vagyonvédelmi, örökösödési, vagyonjogi kérdések hosszú távú rendezése.
Talán felismerve, hogy a radikális szigorítás teljesen ellehetetlenítené a lassan kiépülő vagyonkezelői piacot és az alig tíz éve bevezetett bizalmi vagyonkezelés lassú halálához vezetne, a 2023-as őszi adócsomag*** puhított a szigoron.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) újratöltve – a jelen és a jövő: adómentesség feltételekkel
Kimeneti adózás
A 2023. december 30-ától hatályos rendelkezések alapján a felértékeléssel történő vagyonrendelés továbbra is adóköteles értékesítésnek minősül, ugyanakkor tényleges adófizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a nem realizált eszközérték-növekményt (akár a felértékeléssel érintett vagyontárgyat, akár a helyébe lépő vagyonelemet) vagy annak egy részét a vagyonrendelést követő öt éven belül kiadja a vagyonkezelő a kedvezményezettnek.
Az előbbi példánknál maradva, ha a cégértékesítésből befolyó 1 milliárd forint legalább öt évig a kezelt vagyon része marad, és nem kerül a kedvezményezett magánszemélyek részére kiadásra, úgy tényleges adófizetés csak az újra befektetés hozama kapcsán merülhet fel. Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény osztalékként adóköteles, de – a korábbi szabályozástól eltérően – az adót nem a vagyonrendelő, hanem a kedvezményezett köteles megfizetni (ún. kimeneti adózás).
A részletesen kidolgozott szabályok adminisztratív kötelezettséget is rónak a vagyonkezelőre: ha vagyonrendeléskor felértékelés történik, az eszközérték-növekményt meg kell állapítani (ehhez a vagyonrendelő adatszolgáltatási kötelezettsége társul) és azt 5 évig nyilván kell tartani.
E változással jó irányba mozdult el a szabályozás: gátat vet a visszaélésszerű gyakorlatnak és egyben világossá teszi a jogalkotói elvárásokat: a vagyonrendelt vagyonelemeket legalább öt éven keresztül a kezelt vagyonban kell tartani az adómentesség alkalmazásához.
Ugyanis mindezidáig kérdéses volt, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján milyen időtávon belül kérdőjelezhető meg a kedvezményezettek részére történő adómentes tőkekiadás, tekintettel arra, hogy egy hosszú távra kialakítandó struktúráról van szó (a Ptk. 50 évben maximalizálja a jogviszony időtartamát).
Most úgy tűnik, hogy az adómentességhez előírt ötéves időtartam egyfajta igazodási pont lehet minden bizalmi vagyonkezelés számára.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabálymódosítás nem érintette a kezelt vagyon hozamának adózását: abban nincs változás, hogy a vagyonkezelés hozama osztalékként adózik a kedvezményezett magánszemélynél és a kezelt vagyon TBSZ számlán elért hozama továbbra is adómentességet élvez mind a kezelt vagyon, mind a magánszemély szintjén.
Az előzőekben ismertetett adóváltozások a családi vagyontervezés másik eszközére, a vagyonkezelő alapítványokra, így a vagyonelemek magánalapítvány részére történő tulajdonba adására is vonatkoznak.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK) 2024
Összefoglalva a fentieket, gondos és alapos tervezés mellett továbbra is kedvező adózási környezetben alakítható ki olyan BVK struktúra, mely egyszerre képes ellátni vagyonvédelmi, vagyontervezési és öröklési funkciókat is, ezért, ha vagyontervezésről van szó, a jövőben is érdemes a bizalmi vagyonkezeléssel számolni.
Mit érdemes tenni a már működő vagyonkezelési struktúráknak?
Már működő vagyonkezelői struktúra esetén érdemes felülvizsgálni, hogy érdemes-e további vagyonelemeket kiegészítő vagyonrendelés keretében átadni, hogy az alapszerződésben kellő részletességgel szabályozták-e az egyes szereplők jogköreit, különösen a vagyonrendelő halála esetére vonatkozóan, illetve a kapcsolódó adminisztratív teendők elvégzése is megtörtént-e. Pár éven belül felmerülhet a részletszabályok szofisztikáltabb kidolgozása iránti igény, de akár a kedvezményezetti rendszer módosítását is indukálhatja a családi helyzet későbbi megváltozása (pl. házasságkötés vagy válás, új gyermek születése). Érdemes tanácsadóval egyeztetni akkor is, ha a BVK-ra vonatkozó komplex számviteli szabályokkal a céges könyvelő nem boldogul, avagy a cégértékelés további alátámasztásra szorul. Ha pedig valaki cégértékesítés előtt áll, úgy a bizalmi vagyonkezelésbe adott cégek kapcsán is javasolt annak áttekintése, hogy a cégcsoporton belüli strukturálás megkönnyítheti-e a tervezett tranzakciót (pl. üzletág előzetes leválasztása).
Az RSM Vagyon és Család üzletága egy jogi, adózási, pénzügyi és számviteli szakemberekből álló csoport a társaságon belül. Felkészült és tapasztalt kollégáink készséggel állnak rendelkezésre, hogy megtervezzék és kialakítsák, avagy részleteiben személyre szabják Ön és családja számára a legmegfelelőbb vagyoni struktúrát. Csapatunk folyamatos támogatást tud nyújtani minden szakterületen a vagyonkezelési struktúra kialakítását követően annak működtetése során is.
Forrás: RSM
A GINOP Plusz programon keresztül a következő időszakban összesen 450 milliárd forintot biztosítunk a vállalkozások fejlesztésére. Ebből 130 milliárd forintnyi forrás már a második negyedévtől kezdődően elérhetővé válhat, 0 százalékos célzott hitelekkel segítve a kkv szektort.
2024-ben a fő célunk, hogy helyreállítsuk a gazdasági növekedést és dinamikus, 4 százalék körüli GDP bővülést érjünk el. Ennek elérését támogatja a GINOP Plusz program, amelyen keresztül a kormány olcsó és célzott hitelekkel 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére.
E keretből 130 milliárd forintnyi hitelprogramot indítunk. A KKV Technológia Plusz Hitelprogram célja a kkv-k beruházásainak a támogatása, a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektethetnek be.
A hitel felhasználható új eszközök beszerzésére, így gépek, informatikai eszközök vagy megújuló energiaforrást hasznosító, azaz a zöld energiát támogató technológiák megvásárlására, valamint a projekttel összefüggő immateriális javak beszerzésére. Emellett igénybe vehetők képzési és tanácsadási szolgáltatások is. A hitel Budapest kivételével az ország egész területén alkalmazható lesz. Az igényelhető hitelösszeg nagysága 10 millió és 100 millió forint között lesz, amelyet a kormány 0 százalékos kamat mellett biztosít.
A KKV Technológia Plusz Hitelprogram részletes termékleírása márciusban érkezik, a hitelkérelmeket, pályázatokat áprilistól lehet majd benyújtani az országszerte megtalálható MFB pontokon.
A második negyedévben induló KKV Technológia Plusz Hitelprogramon túlmutatóan a vállalkozások fejlesztését a harmadik és negyedik negyedévében induló, további hitelprogramok fogják segíteni.
Forrás: kormany.hu
