Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén – 2024/8.
2024. április 24.
NAV mobilappban bárki ellenőrizheti foglalkoztatásának szabályosságát
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki ellenőrizheti néhány koppintással, hogy munkáltatója a szerződésüknek megfelelően bejelentette-e – hívta fel a figyelmet az adóhivatal csütörtököni közleményében.
Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
Időben be kell jelenteni a sztrájkot
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.
259. szám Munkaügyi Levelek – 2024. április 23.
2024. április 23.
Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Végkielégítés egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén
Nyugdíjasnak minősülés
Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás
Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt
Munkavállaló összeférhetetlen magatartása
Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak
Kógens szabályok értelmezése külföldi jog kikötésénél
Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt
Idegennyelv-tudási pótlék – az illetmény összegén kívül
Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a jogszerző idő értékelése
Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása
Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben
12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Havibéres munkavállaló távollétének elszámolása
Vezetői állásúak összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazhatósága nem csak vezetőkre
Távmunka és home office egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Igazgatói megbízás a köznevelésben
GKI Hírlevél 2024. április 22.
2024. április 22.
A GKI konjunktúraindexe áprilisban negatívan korrigált
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint áprilisban az üzleti világ és a lakosság is valamelyest kedvezőtlenebb kilátásokról számolt be, mint márciusban. Így a GKI konjunktúraindexe 2 ponttal csökkent, ami valamivel kisebb a márciusi javulásnál (ami 3 pontos volt). A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei viszont kissé erősödtek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága érdemben javult az előző hónaphoz képest.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén is elnyerte a Business Superbrands díjat
Immár tizedik alkalommal kapta meg a Business Superbrands díjat a GKI Gazdaságkutató Zrt., és ezzel ismét bekerült a legkiválóbb üzleti márkák közé. Az elismerést és az egy évig velejáró védjegyhasználatot egy többlépcsős kiválasztás után ítélte oda a Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, exportvezérelt növekedési modellel. 2004 és 2008 között – mindössze 4 év alatt – duplájára nőtt a hazai export volumene. Az ezt követő időszakban azonban megéreztük a nemzetközi gazdasági folyamatoknak való kitettség árnyoldalait: a 2008-as pénzügyi válság következtében 2009-ben 22%-kal csökkent a hazai termék és szolgáltatás kivitel.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a foglalkoztatottság?
Magyarországon 2004-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 56,8% volt. Ez 2022-re 74,4%-ra emelkedett, ami egészen kiemelkedő, 17,6 százalékpontos növekedést jelent. A foglalkoztatottsági szint változása azonban nem volt egyenletes: 2004 és 2010-közt lényegében 57%-on állt, majd a 2010-es évek elejétől rapid módon emelkedni kezdett. 2020-ban a koronavírus-válság miatti elbocsátások miatt egy nagyon enyhe (az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb) csökkenés jelentkezett, de ezt követően újra növekvő pályára állt a mutató.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2024-re
A GKI a kormány által gondoltnál lassúbb növekedésre, magasabb inflációra és nagyobb államháztartási hiányra számít. A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest.
Márciusban 3 ponttal emelkedett a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint márciusban az üzleti világ és a lakosság is kissé kedvezőbb kilátásokról számolt be, mint tette azt februárban. Így a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal tudott emelkedni. A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei valamelyest enyhültek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott az előző hónaphoz képest.
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak a nyugdíjak?
Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt (ez 241%-os emelkedést jelent).1 Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak a keresetek?
Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a munkaerőköltség?
A munkaerőköltség változása befolyásolja a versenyképességet mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. A vállalkozások érdekeltek a munkaerőköltségek alacsonyan tartásában, az államok pedig abban, hogy a cégeknek vonzó gazdasági környezetet teremtsenek, aminek egyik szegmense lehet a munkaerőköltség (alacsony bérrel vonzani a befektetőket). De mi határozza meg a munkaerőköltséget?
Röpködnek a tízmilliárdok a régióban, hatalmas új gyárak épülnek Szegeden és Makón
2024. április 13.
Sok-sok ezer embernek ad majd munkát a BYD és a Rheinmetall épülő gyára Szegeden, valamint a Benepack üzeme Makón, de a Maros-parti város gazdaságát a Hagymatikum-bővítés is fellendíti. Eközben Hódmezővásárhelyre hat év alatt egyetlen munkahelyteremtő beruházás sem érkezett.
Gombamód nőnek ki a földből a gyárak a Dél-Alföldön, egymás után létesülnek a nagyobbnál nagyobb munkahelyteremtő beruházások térségünkben. A kormány komoly potenciált lát a régióban, s ennek megfelelően igyekszik kiaknázni az itteni gazdaságban és munkaerőpiacban rejlő lehetőségeket. Politikai színezetre való tekintet nélkül jelentős támogatásokat kaptak az elmúlt időszakban az itteni települések, a fejlesztések egyedüli feltétele tulajdonképpen a kormányzattal való együttműködés képessége volt. Brutális beruházásokkal gazdagodik a baloldali vezetésű Szeged és a fideszes irányítású Makó is. A politikai vitáktól szabdalt, együttműködésre képtelen polgármester által vezetett Hódmezővásárhely mellett elhúznak a szomszédos települések, ide az elmúlt hat évben egyetlen munkahelyteremtő beruházás sem érkezett, az állandósult viszályoktól menekülni látszik a működő tőke is.
A helyzetet jól jellemzi, hogy míg múlt vasárnap Makón a miniszterelnök a kibővített Hagymatikum Gyógyfürdőt avatta fel, Szegeden kedden a honvédelmi miniszter a német Rheinmetall új high-tech üzemének alapkövét tette le, addig Vásárhelyt messze elkerülik a hasonló nagyprojektek. Itt az a kérdés, hajlandó-e végre folytatni a főtér csinosítgatását a budapesti fővállalkozó, aki felmarkolt pár tízmilliónyi előleget, majd mint aki jól végezte dolgát…
Szeged: Rheinmetall, BYD
A baloldal egykori miniszterelnök-jelöltje, Botka László vezette Szegeden két óriási gyár is épül az Orbán-kormány támogatásával. Kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az ellenzéki polgármesterrel közösen tette le a német nagyvállalat, a Rheinmetall új egységének alapkövét. Az üzem 300 munkahelyet teremt Szegeden. Az új high-tech gyár Európa egyik meghatározó kutatás-fejlesztési projektje lesz, élenjáró technológiával az elektromobilitás és a hidrogénüzemű járművek számára gyártanak majd itt eszközöket. Az üzemet, amely a tervek szerint 2025 végén kezdi meg működését, 25 milliárd forintos beruházással alakítják ki, mégpedig úgy, hogy a későbbiekben a bővítésére is lesz lehetőség az ELI ALPS lézerközpont melletti területen.
2025-ben vagy 2026-ban már termelhet a kínai óriás, a BYD elektromosautó-gyára is Szegeden. A világ első számú elektromosautó-gyártójának szegedi beruházását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Botka László polgármester közösen jelentették be tavaly év végén. A helyi ipari park 300 hektáros területén több milliárd eurós (több száz milliárd forintos!) gigaberuházás indult el máris. Az egész Dél-Alföldet új fejlődési pályára állító fejlesztés révén több ezer (akár 10 ezer) új munkahely jön létre, a gyár nyilvánvalóan elsősorban is a szegedieknek és a környékben élőknek kínál majd munkát. A BYD pedig a csongrád-csanádi vármegyeszékhelyről kezdi meg európai terjeszkedését, az első években 150 ezer, később 300 ezer autót akar gyártani Szegeden. Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a kormány több milliárd forint értékben indít a projekthez kapcsolódóan infrastruktúra-fejlesztést, ami érinti az úthálózatot, a közműhálózatot, valamint a közösségi szolgáltatásokat is.
Makó: Benepack, Hagymatikum
fideszes vezetésű Makó is rohamléptekkel fejlődik. Múlt vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel a 12 milliárdos kormányzati támogatással teljessé vált Hagymatikum Gyógyfürdőt, mely óriási lökést ad a város turizmusának és a szolgáltatásoknak is, rengeteg új munkahelyet létrehozva. Az ipari parkban közben már állnak a világ egyik legjelentősebb agrárgigászához tartozó Benepack Hungary Kft. élelmiszer-ipari csomagolóüzemének tartóoszlopai. Az új kínai gyár 30 milliárd forintos beruházással létesül Makón, az első körben 150, egy-két éven belül 300 embernek biztosítva jól jövedelmező állást a városban és környékén. A termelés már az idei évben megindul. Annak érdekében pedig, hogy újabb hasonló beruházások érkezhessenek ide, a kormány – a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium égisze alatt – 6 milliárdos projektben bővíti és korszerűsíti az ipari park közműhálózatát.
Hódmezővásárhely: sömmi
Hódmezővásárhely esetében hasonló fejlesztésekről nem tudunk beszámolni, az elmúlt hat évben a megyei jogú városba nem érkezett érdemi munkahelyteremtő beruházás. Az állandósult politikai csatározások, vitatkozások és a városvezetés összeférhetetlensége, együttműködésre való képtelensége miatt a cégek, a befektetők a jelek szerint nagy ívben elkerülik Vásárhelyt. A település egyik legnagyobb munkáltatója, a Villeroy porcelángyár ugyanakkor közben nemrég több mint félszáz helyi dolgozóját bocsátotta el, de a Modern Város Program keretében tervezett többmilliárdos iparipark-bővítés lehetőségét sem tudta kihasználni a polgármester.
Erős jelentés érkezett a magyar munkaerőpiacról: erre kevesen számítottak volna pár évvel ezelőtt
Noha az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a foglalkoztatottsági rátánk jelentősen nőtt, addig a foglalkoztatottsági szintünk változása nem volt egyenletes a GKI Gazdaságkutató Zrt. kimutatása szerint.
Magyarországon 2004-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottsági ráta 56,8 százalék volt, ami 2022-re 74,4 százalékra emelkedett. Ez egészen kiemelkedő, 17,6 százalékpontos növekedést jelent. A foglalkoztatottsági szint változása azonban nem volt egyenletes: 2004 és 2010-közt lényegében 57 százalékon állt, majd a 2010-es évek elejétől rapid módon emelkedni kezdett. 2020-ban a koronavírus-válság miatti elbocsátások miatt egy nagyon enyhe (az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb) csökkenés jelentkezett, de ezt követően újra növekvő pályára állt a mutató.
Mind az EU-ban, mind a V4-es országokban bezuhant a foglalkoztatási ráta 2008-2010 között, majd az évtized közepétől folyamatosan javult az uniós foglalkoztatási szint. A visegrádi országok összességében nagyon jól teljesítettek a mutató tekintetében: 2022-re mind a négy állam megelőzte az EU-s átlagot.
Hazánk teljesítménye mind régiós, mind EU-s szinten kiemelkedő. 2011-ben megelőztük a lengyeleket, 2014-ben a szlovákokat és az uniós átlagot. A 2004-es 7,4 százalékpontos lemaradásunkat a csehekhez képest 2022-re sikerült 1 százalékpontra mérsékelnünk. Ugyanebben az évben az átlagos EU-s foglalkoztatottságot már 4,6 százalékponttal haladta meg a magyar (közmunka nélkül ez 3,6 százalék).
A foglalkoztatási ráta a 30-54 éves kor közöttiek körében 87-90 százalék. Az 55-59 közöttieknél 82,3 százalék (itt már érvényesül a Nők40 program hatása), majd a 60-64 évesek esetében az arány 54,8 százalékra esik (főleg a nyugdíjba vonulás miatt). A 24 év alattiak rátája (20-24 évesek: 48,7 százalék, 15-19 évesek: 5,6 százalék) alacsony, de ennek oka a közép- és felsőfokú oktatásban való részvétel.
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21 százalékos bővülést jelent. A növekmény nagy részét a diplomások teszik ki (+687 ezer fő), de jelentősen nőtt az érettségizettek száma is (+339 ezer fő). Eközben a foglalkoztatottak közt csökkent a szakmunkások (-101 ezer fő), illetve csak általános iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően a segéd- és betanított munkások száma (-103 ezer fő).
A 2010-től 2023-ig tartó időszakban a dolgozók száma 32 ezer fővel nőtt a mezőgazdaságban, s 116 ezerrel az építőiparban. A feldolgozóiparban 2010-2018 között 227 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, majd 2018-2023 közt 51 ezerrel csökkent. A legnagyobb bővülés a szolgáltatószektorban történt: itt ma 539 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben.
A foglalkoztatottsági szint rapid emelkedésének számos oka van. Egyfelől az előző két évtizedben jelentős mértékben bővült a hazai gazdaság, ami önmagában is pozitív hatással volt a munkaerőpiacra. Másfelől a gazdaság nagymértékben fehéredett, egyre több feketén dolgozó került bejelentésre.
Továbbá a kormányzat csökkentette a munkát terhelő adókat, támogatta a közmunkaprogramot és a duális képzéseket (ahol a szakmunkás tanulók 16 éves kortól már dolgozónak minősülnek). Paradox módon a 2010 óta kivándorolt 350-400 ezer fő is hozzájárult a kedvező számokhoz. Részben azért, mert a mutatók őket is tartalmazzák (mivel állampolgárságukat jellemzően megtartották), részben azért, mert a hiányzó munkaerőt magasabb bérért lehetett csak pótolni, ami megmozgatta az addig inaktívakat is.
Itt az új magyar bérrobbanás: csodával határos, ami történik?
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
A vállalati érdekképviseletek 6-9%-os, míg a makrogazdasági elemzők 10-11%-os béremelkedésre számítottak az idei évben. A toborzócégek felmérései is azt mutatták, hogy a legtöbb vállalat 10% alatt szeretne emelni, leginkább 5 és 10% között voltak a tervek. Ehhez képest sokakat nagy meglepetésként ért, hogy januárban 14,6%-kal nőttek a bruttó bérek éves összehasonlításban.
A legtöbben arra számítottak, hogy a tavalyi évet jellemző gazdasági visszaesés, az idei év elején látott döcögés, illetve az üres álláshelyek számának a csökkenése és a munkanélküliség növekedése miatt visszafogottabb lesz a bérdinamika. Egyrészt a vállalatok visszafogott béremelési lehetősége, másrészt a dolgozók mérsékeltebb alkuereje volt a fő magyarázat. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a minimálbér és a bérminimum bérfelhajtó ereje (15, illetve 10%-kal nőttek a legkisebb bérek) és a bár mérséklődő, de továbbra is érdemi munkaerőhiány erősebb hatással bírt a bérezésre. Ne felejtsük el, hogy az üres álláshelyek száma ugyan 70 ezer környékére csökkent a korábbi 100 ezer fős rekordról, ez a szint továbbra is olyan magas, mint amint 2018-2019-ban láttunk. A munkaerőhiány pedig már a Covid-válság előtt is érdemi bérfelhajtó erővel bírt.
Az elmúlt hat-nyolc év munkaerőhiányos időszakában azokban az esztendőkben, amikor nagymértékű központi béremelések voltak, kifejezetten erős (nominális) bérdinamikát láttunk. A minimálbér és a bérminimum érdemi növelése ugyanis egyrészt szükségessé teszi, hogy a bértorlódás elkerülése végett valamelyest magasabb bérszinten (nagyjából mediánbérig) is hasonló mértékben növekedjen a kereset. Érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőhiány mértéke minden szektorban eltérő, így ez önmagában nem vezetne egyenletesen magas bérdinamikához minden ágazatban, és így a nemzetgazdaság egészében, azonban amikor a minimálbér jelentősen nő, akkor azokban a szektorokban is megugrik a bér, ahol nem jelent olyan nagy problémát dolgozókat találni (tehát az üres álláshelyek száma önmagában nem indokolt volna gyors emelést).
Az idei év azért is különleges, mert a vállalatoknak kissé csillapítania kellett a munkavállalók egyre növekvő aktivitását, amit az álláspiacon láthattunk az elmúlt időszakban. A tavalyi rekordinfláció miatt ugyanis sokaknak jelentős mértékben csökkent a reálkeresete, így nagymértékben nőtt az aktív és passzív álláskeresők száma. Amíg korábban a kékgallérosokra volt jellemző, hogy 10-20%-kal magasabb bérért is váltanak, addig a megélhetési válság időszakában már a fehérgallérosok is nyitottak voltak hasonló mértékű béremelésért cserébe elhagyni a cégüket. Az infláció olyan súlyos volt, hogy alacsony bérszinten az élelmiszereken is spórolni kellett, de a középosztálynak is össze kellett húzni a nadrágszíjat, és lemondani számos dologról, nyaralásról, szolgáltatásról. Az életszínvonala csökkenésével pedig senki sem szeretne megbarátkozni, így ilyenkor új állás után néznek a dolgozók. (Miután a munkaerőpiac egyik alapvető szabálya, hogy az új munkavállalókat magasabb bérszinten lehet csak bevonzani, így nem meglepő a megélénkült aktivitás.) A megemelkedő fluktuációra így a vállalatok idén nem reagálhattak másképp, mint a bérek érdemi korrekciójával. Így idén csak azok a vállalatok adhattak 5% körül béremelést, amelyek igencsak kedvezőtlen piaci helyzetbe kerültek, illetve azok, ahol (némiképp az előbbi következtében) nem jelent gondot, ha csökken a létszám az elvándorlás miatt, mert enélkül akár leépítések is lehetnének az adott cégnél.
A januári ágazatok szerinti bontásból is jól látszik, hogy ott nőttek a legnagyobbat a bérek, ahol sokan minimálbérért vagy bérminimumért, illetve ezekhez közeli bérszinten dolgoznak és/vagy nagy a munkaerőhiány. Az oktatásban a hosszú évek óta húzódó bérrendezés miatt volt most kiugró a növekedés, ám az egészségügy lassabb növekedése is csalóka, hiszen ott a korábbi évek hoztak el magas bérszintet.
A magas januári béradat után a Portfolio megkérdezte a banki elemzőket és kutatócégeket, hogy az év egészében milyen mértékben nőhetnek a reálbérek. A kimagasló év eleji béradat után az elemzők a korábban várt 10% körüli mértékről 12-14%-ra emelték az éves átlagos béremelési várakozásaikat. Azért várnak éves átlagban a januárinál kisebb dinamikát, mert a tavaszi hónapok után némi lecsorgás jöhet, illetve idén várhatóan nem emelkedik decemberben a minimálbér (csak jövő januárban), ami gyenge bérindexet hoz az év utolsó hónapjában.
Mivel az infláció a szakértők friss prognózisai szerint az év egészében 4-5%-os lehet, így a reálbérek 8% körüli mértékben nőhetnek. Korábban csak 4-5%-os reálbér-növekedést vártak a szakértők, mivel azonban az inflációs várakozások csökkentek az elmúlt pár hónapban, míg a béremelési prognózisok nőttek (a januári adat után), így nagymértékben megugrott a keresetek vásárlóerejének 2024-ben várható növekedési üteme.
Összességében azt mondhatjuk, hogy utoljára a 2000-es évek elején, illetve 2016 és 2019 között időszakban nőtt olyan gyorsan a reálbér, mint ahogy várhatóan idén emelkedni fog. Mindkét időszak közös jellemzője, hogy kifejezetten nagymértékben nőtt a minimálbér, miközben az infláció alacsony maradt. A Covid előtti években a legkisebb bérek dinamikusabb emelkedése a munkaerőhiány növekedésével párosult. Mivel a vásárlóerő gyors növekedéséhez magas bérdinamika melletti alacsony infláció szükséges, ezért hiába nőtt jelentősen a minimálbér 2022-ben és 2023-ban, ha közben a rekordinfláció elvitte az emelést.
A gyors reálbér-növekedés tehát csak ritkán valósul meg, ugyanis a vállalatok sokszor az árak emelésével válaszolnak a magas (központi és/vagy munkaerőhiány miatti) nominális béremelési kényszerre. Az idei év elején azonban erre nem volt lehetőségük, hiszen a kereslet továbbra is harmatgyenge, miután a tavalyi rekordinfláció súlyosan érintette a háztartások mérlegét. Így joggal bízhatunk abban, hogy idén hasonlóan gyorsan nőnek a reálbérek, mint a 2000-es évek elején, illetve a 2016-2019-es időszakban. Ehhez arra is szükség lesz, hogy az év második fele se hozzon inflációs sokkot, amire jó esély van annak tükrében, hogy a lakosság óvatossági motívumai erősebbek, mint azt bárki gondolta.
A Munka törvénykönyve több olyan okot is felsorol, amiért a munkavállaló jogosan elbocsátható. Számos bírósági határozat pedig arra világít rá, a jogsértéseket megfelelően bizonyító munkáltató az esetleges munkaügyi pernek is könnyedén nyertese lehet. Az Economx a leggyakoribb okokat veszi sorra.
A tévedés és a megtévesztés szabályai a munkajogban – 2024/7.
A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A felesleges értekezletek és a belső kommunikációs akadályok is hátráltatják a dolgozókat
A felesleges értekezletek, a rosszul elmentett dokumentumok és a belső kommunikációs akadályok is sok problémát okoznak az irodai dolgozóknak – derül ki abból az országos reprezentatív produktivitás kutatásból, amelyet a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készített az NRC piackutató közreműködésével.
