Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme – 2024/10.

A munkavállalók képviselői bíróság előtt – A szakszervezetek és az üzemi tanácsok státusza munkaügyi bírósági eljárásokban I.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

A kapcsolattartás kulcsfontosságú a szülés után visszatérő munkavállalók megtartásában
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

260. szám Munkaügyi Levelek – 2024. május 14.

Munkáltatói nyilatkozat kiadása – aláírás nélkül
Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél
Bíróság illetékességének kikötése a munkaszerződésben
Illetménykiegészítés és túlóra egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben
Eszjtv. személyi hatálya – az informatika és az ügyvitel
Helyszínelés beosztás szerinti munkaidő után
Napi munkaidő maximuma alkalmi munka esetén
Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama
Munkavégzés húsvétvasárnap
Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Elszámolás negyedéves munkaidőkeretben
Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben
Pihenőidő tömbösített kiadása
Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
Ismétlődő kötelezettségszegések – mint a munkaviszony-megszüntetés indoka
Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele
Pedagógus harmadik országból
Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége
Egymást követő csekély kötelezettségek súlya

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól – 2024/9.

Szolgáltatásnyújtás vagy bújtatott munkaerő-kölcsönzés? Az „employer of record” jelenség
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett
Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

Megjelentek az új otthonfelújítási program várva várt részletei, meglepetések a listán!

Május 6-áig, hétfőig lehet hozzászólni az új otthonfelújítási hitelprogram 19 oldalas tervezetéhez, amelyből kiderült, egészen pontosan milyen korszerűsítési munkálatokra és anyagokra lehet igénybe venni a kamatmentes hitelt a kormány tervei szerint. Két éven belül kell befejezni a munkákat, ezzel együtt a 10 évet is elérheti a hitel futamideje, jelzálogot nem kell bejegyezni hozzá, de az ingatlant a kölcsön teljes visszafizetéséig nem lehet eladni. Úgy néz ki, csak a 2024. május 1-jén már tulajdonolt és életvitelszerűen lakott ingatlanra lehet felhasználni a programot, akár több lakásos családi házra is, a vezetékes gáz meglétét pedig valóban kivették a feltételek közül. Az alábbiakban összefoglaljuk a feltételeket, de mindez még változhat a június 3-ai indulásig.
 
 

Mekkora összeg vehető fel?

Ahogy április elején már bejelentette a kormány, a hitelprogram egy kölcsönrészből és egy vissza nem térítendő támogatásból áll, a kettő együtt minimum 2,5 millió, maximum 6 millió forint lehet. Egy felújítási projektre legfeljebb 7 millió forintnyi költség számolható el, és minimum 14,3%-nyi saját forrást kell biztosítani hozzá, amit a folyósításkor kell igazolni. 7 millió forintos beruházás esetén tehát ez 1 millió forint, ha viszont a beruházás elszámolt összköltsége alacsonyabb 7 millió forintnál, akkor a saját forrás, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsönrész is arányosan kisebb lesz. A minimumon felül természetesen további saját forrás is felhasználható az előírt minimum 30%-os energiamegtakarítás eléréséhez, de az elszámolható költségek nem haladhatják meg a 7 millió forintot.

Mekkora a vissza nem térítendő támogatás?

A támogatási tartalom attól függ, melyik járásban fekszik az adott ingatlan. Három eset lehetséges (a részletes járáslistát lásd cikkünk végén):

  • Az országos átlagjövedelem 75%-ánál alacsonyabb átlagjövedelmű járások esetében a vissza nem térítendő támogatás aránya 58,33% lehet, vagyis legfeljebb 3,5 millió forint.
  • Az országos átlagjövedelem 75%-ánál magasabb, de 110%-ánál alacsonyabb átlagjövedelmű járások esetében a vissza nem térítendő támogatás aránya 50% lehet, vagyis legfeljebb 3 millió forint.
  • Az országos átlagjövedelem 110%-át meghaladó átlagjövedelmű járások esetében a vissza nem térítendő támogatás aránya 41,67% lehet, vagyis legfeljebb 2,5 millió forint.

Ha viszont az igénylők „együttes havi bruttó jövedelmének átlaga” meghaladja a 742 560 forintot, akkor a legmagasabb jövedelmű, ha nem éri el a 399 840 forintot, akkor pedig a legalacsonyabb jövedelmű járásénak megfelelő vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. Ha sikerül legalább 40%-os primerenergia-felhasználás csökkenést elérni, akkor a vissza nem térítendő támogatás 5%-kal tovább növelhető.

otthonfelújítási

Mettől meddig és hányszor igényelhető?

2024. június 3-ától 2025. december 31-éig lehet benyújtani a kölcsönkérelmet, de a 108 milliárd forintos keretösszeg várhatóan gyorsan kimerül, így érdemes sietni. A hitelprogram keretében utoljára 2026. április 30-áig lehetséges a kölcsönszerződés megkötése. Egy természetes személynek adósként legfeljebb egy kölcsönkérelme részesülhet támogatásban, ugyanez vonatkozik az ingatlanra is: egy ingatlanra csak egyet lehet igénybe venni.

Hogy és hol kell igényelni?

A Kölcsönkérelmi nyomtatvány kitöltésével és a kötelezően előírt mellékletek csatolásával lehet igényelni a kölcsönt, a Lakossági MFB Pont Plusz fiókokban személyesen, amelyeket az OTP, az MBH és a Gránit Bank konzorciuma működtet várhatóan 266 egységében.

Milyen költségei vannak a kölcsönnek?

A kölcsön kamata 0%, ami 8 éves törlesztési időszakkal és 2,5-3,5 millió forintos hitelrésszel számolva 26-36 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, kezelési költséget, rendelkezésre tartási jutalékot, előtörlesztési díjat és szerződésmódosítási díjat szintén nem számítanak fel. Felszámíthatók viszont a harmadik felet illető díjak, pl. energetikai tanúsítványok díjai, tulajdoni lap, illetve statikai szakvélemény költsége, valamint közjegyzői díj, illetve az esetleges követelésbehajtás költségei is.

Mikor és meddig kell törleszteni, és meddig kell befejezni a munkákat?

futamidő legfeljebb 10 év, amely a türelmi és rendelkezésre tartási idővel együtt értendő. A rendelkezésre tartási idő a kölcsönszerződés megkötésétől számított minimum 6 hónap, de legfeljebb 24 hónap, indokolt esetben maximum 6 hónappal meghosszabbítható. A rendelkezésre tartási idő végétől számított türelmi idő 3 hónap, a hitelt tehát csak ezt követően kell törleszteni havonta, egyenlő tőketörlesztő részletekben. A törlesztés esedékessége minden hónap 15. napja. A projekt megvalósítását (fizikailag és pénzügyileg történő befejezését) a kölcsönszerződés megkötést követő két éven belül be kell fejezni, ez indokolt esetben egy alkalommal további maximum 6 hónappal meghosszabbítható.

Hogy történik a folyósítás?

A hitel és a támogatás folyósítása közvetlen szállítói finanszírozással vagy utófinanszírozással történik, az ellenőrzött számlákon szereplő építési anyagokra vagy termékekre és munkadíjakra, a vállalkozói/kivitelezői szerződés szerinti ütemezésben. A saját forrás igazolt felhasználását követően előlegszámla vagy előlegbekérő/díjbekérő proforma számla benyújtásával – teljesítési igazolás csatolása nélkül – szállítói előleg igénybevételére van lehetőség a teljes finanszírozási összeg 75%-áig, ilyenkor a folyósítás a szállító fizetési számlájára történik. Az utolsó lehíváshoz már végszámlára és teljesítés igazolásra van szükség.

Van-e jelzálog, elidegenítési tilalom?

A beruházás tárgyát képező ingatlant nem szükséges biztosítékként a fedezeti körbe bevonni, azonban a korszerűsítéssel érintett ingatlan a futamidő végéig, vagy a teljes visszafizetésig nem idegeníthető el.

Ki igényelheti?

Aki

  • nagykorú, cselekvőképes,
  • magyar adóazonosító jellel rendelkezik,
  • magyar állampolgár, vagy (lakcímkártyával igazoltan) legalább egy éve magyarországi állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamának olyan állampolgára,
  • aki tulajdonihányaddal, vagy holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezik a korszerűsítendő ingatlanban.

Házastársak és bejegyezett élettársi kapcsolatban élők adóstársként igényelhetik, ha az igénylő a kölcsön lejáratáig betölti a 75. életévét, a kölcsönügyletbe be kell vonni egy olyan adóstársat, aki az életkori korlátnak és a jövedelmi elvárásoknak is együttesen megfelel. Nem vehet részt például az, akinek a KHR-ben nyilvántartott hitelmulasztása a nyilvántartás szerint még nem, vagy veszteségleírással rendeződött, akinek nincs elég jövedelme a hitel törlesztésére, vagy akinek a bruttó minimálbér összegét meghaladó adótartozása van, és az sem, aki 60 naptári napon túli közüzemidíj-tartozással rendelkezik.

Milyen ingatlanra igényelhető?

1990. december 31. előtt épült, életvitelszerűen lakott egy- vagy többlakásos családi házra, amely ingatlan (lakcímkártyával igazoltan) legalább 2024. május 1. óta a kölcsönigénylő állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye. Kizárólag a (földhivatali) ingatlan-nyilvántartásban belterületi-, külterületi-, zártkerti lakóház, szabadon álló családi ház, sorházi családi ház, ikerház bejegyzett, életvitelszerűen lakott ingatlan energetikai korszerűsítésére vehető igénybe a program.

Mire használható fel?

Kizárólag lakáscélú energiafelhasználás történhet a fejlesztéssel érintett ingatlanban. Az ingatlanban tényleges vállalkozási, gazdasági tevékenység folytatása (beleértve a bérlést is) esetén nem támogatott a beruházás. Az alábbi tevékenységekre vehető igénybe. A fosszilis tüzelőanyagokon alapuló felújítási tevékenységet kizárólag az erre allokált forráskeret kimerüléséig, de legkésőbb 2024. december 31-éig történő kölcsönszerződés-kötéssel lehet támogatni, tisztán fosszilis alapú tüzelőberendezés nem támogatható önálló tevékenységként nem támogatott.

Támogatott felújítási tevékenységek

1. Fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nem nyílászáró szerkezetnek minősülő épület külső határoló elemeinek rendszerszintű (teljeskörű) hőszigetelése, födémszigetelés. Támogatott a külső fal, lapostető (a hozzá közvetlenül kapcsolódó vízszigeteléssel), fűtetlen tetőtér esetén a padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince feletti szerkezetek hőszigetelése és a kapcsolódó munkálatok elvégzése, és/vagy

2. Fűtött és fűtetlen teret elválasztó, nyílászáró szerkezetnek minősülő épülethatároló szerkezetek cseréje / energia-megtakarítást eredményező korszerűsítése, kizárólag nyílászárócseréhez kapcsolódóan épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése (önállóan nem támogatható tevékenység), és/vagy

3. Használati melegvíz (HMV)-rendszerek korszerűsítése,

4. Fűtéskorszerűsítés magas hatásfokú gázkazánnal (önállóan nem támogatható tevékenység) és a hozzá közvetlenül kapcsolódó kéménytechnikai fejlesztések elvégzése (utóbbi csak a hőtermelő berendezés korszerűsítésével, cseréjével együtt támogatható, önállóan nem) · hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje korszerű berendezésekre: kondenzációs kazán, · szekunder fűtési kör átalakítása, hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje, · automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése,

5. Meleg vizes puffertartály létesítése,

6. Kizárólag az energetikai korszerűsítéshez kapcsolódó elemként (önállóan nem támogatható) a helyreállításhoz, javításhoz kapcsolódó költségek.

Mekkora energiamegtakarítást kell elérni, és hogy lehet ezt számítani?

Épületenként legalább 30%-os primer energiamegtakarítás elérése szükséges. Ha a záró Hiteles Energetikai Tanúsítvány alapján ez nem teljesül, az ügylet szabálytalanná válik és a teljes finanszírozási összeget visszakövetelik.  A támogatás igénybevétele során kizárólag a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara névjegyzékében regisztrált TÉ-engedéllyel rendelkező energetikai szakértők jogosultak Hiteles Energetikai Tanúsítvány kiállítására. A kölcsönkérelemhez csatolni kell az épületnek kiinduló állapotot bemutató Hiteles Energetikai Tanúsítvány aláírt példányát és energetikai számítását, továbbá a tervezett állapotra vonatkozó, azonosító kóddal ellátott, aláírt energetikai számítást. A beruházás műszaki-szakmai energetikai előkészítése és a projekt teljes életútja során a megvalósításig bármely energetikai szakértő szolgáltatását igénybe vehetik. A 30% primer energiamegtakarítás elérésének és a beruházás becsült költségének előzetes kalkulációjához az ÉMI NKft. által közzétett online segédlet vehető igénybe.

Milyen költségek számolhatók el?

Az elszámolható anyagköltségek és munkadíjak nem haladhatják meg a külön listában, részletesen meghatározott bruttó fajlagos költségeket, kazáncserére esetén például 1 625 600 Ft/klt anyagár, illetve 2 438 400 Ft/klt munkadíj lehet ez (a részletes listát lásd a tervezetben). Az energetikai tanúsítványokra vonatkozó elszámolható költségek nem haladhatják meg tanúsítványonként a nettó 50 ezer forintot. A kölcsönkérelem benyújtásának napját megelőzően megkezdett projekt is finanszírozható, de ebben az esetben csak a projektelőkészítési tevékenységekkel kapcsolatban kiállított számla fogadható el, és erre az esetre is vonatkoznak az energetikai tanúsítványra vonatkozó követelmények.

Elszámolható költségek:

  • anyagköltség – ennek keretében kizárólag a kereskedelmi forgalomból beszerzett új berendezés, új készülék és újonnan vásárolt anyag finanszírozható;
  • munkadíj;
  • szakértői (beleértve az (hiteles) energetikai tanúsítvány költségét), tervezői, eljárási költségek (beleértve a közjegyzői költségeket és a tulajdoni lap másolata beszerzésének, illetve a statikai szakvélemény költségét);
  • egyéb költségek: minden olyan munka költsége, amelynek elvégzése elengedhetetlen a kivitelezési munkákhoz, vagy a biztonságos működést, tűzvédelmet és az életveszély elhárítását szolgálja, továbbá a közvetlen helyreállítási költségek, valamint minden olyan költség, amely saját forrásként elszámolható.

A projekt-előkészítési tevékenységek, tervezői, eljárási költségek legfeljebb a teljes elszámolható költség 5%-áig számolhatók elNem számolhatóak el azok a költségek, amelyek a támogatási cél megvalósításával nincsenek közvetlen kapcsolatban, és amelyek nem szolgálnak energiamegtakarítást, például saját kivitelezésű munkálatok költségei, szállítási díj, kiszállási díj. Az épületbővítésekkel, -átalakításokkal és -átépítésekkel kapcsolatos beruházások nem támogatható tevékenységek.

Kivel köthető szerződés a felújítás elvégzésére?

A projekt megvalósításához egyebek mellett az ÉMI Nkft. oldalán nyilvántartott Szállítói (Kivitelezői) Regisztrációs Listán szereplő kivitelezőkkel (integrátorok, generálkivitelezők, szakági kivitelezők) köthető szerződés. Egyébként számla csak olyan vállalkozótól fogadható el, amely esetében a vállalkozó és a kölcsönigénylő személye nem azonos, vagy a vállalkozó a kölcsönigénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő, vagy közeli hozzátartozója annak nem tulajdonosa, alkalmazottja, alapítója vagy vezető tisztségviselője.

A program keretösszege és egy megszorítás

Az Otthonfelújítási Hitelprogram a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből valósul meg 108,24 milliárd forintos keretösszegben, úgynevezett Egyműveletben Kombinált Kölcsönnel és Vissza Nem Térítendő Támogatással. Ha ebből a keretösszegből mindenki a maximális 6 millió forintot venné igénybe, akkor 18 ezer családi ház újulna meg energetikailag, de a végső szám valószínűleg 20-30 ezer között lesz. Megszorítás, hogy a keret 20%-át nem haladhatja meg a magas hatásfokú gázkazánnal való fűtésrendszer korszerűsítés céljára nyújtott kölcsönök együttes összege, ellenkező esetben átcsoportosítást hajtanak végre.

Az országos átlagjövedelemhez képest
75% alatt (3,5 millió Ft) 75-110% között (3 millió Ft) 110% felett (2,5 millió Ft)
Bácsalmási járás Ajkai járás Budakeszi járás
Baktalórántházai járás Aszódi járás Budapest 01. kerület
Balmazújvárosi járás Bajai járás Budapest 02. kerület
Barcsi járás Balassagyarmati járás Budapest 03. kerület
Békési járás Balatonalmádi járás Budapest 04. kerület
Berettyóújfalui járás Balatonfüredi járás Budapest 05. kerület
Bonyhádi járás Bátonyterenyei járás Budapest 06. kerület
Cigándi járás Békéscsabai járás Budapest 07. kerület
Csengeri járás Bélapátfalvai járás Budapest 09. kerület
Csurgói járás Bicskei járás Budapest 10. kerület
Derecskei járás Bólyi járás Budapest 11. kerület
Edelényi járás Budapest 08. kerület Budapest 12. kerület
Encsi járás Budapest 15. kerület Budapest 13. kerület
Fehérgyarmati járás Budapest 20. kerület Budapest 14. kerület
Fonyódi járás Budapest 21. kerület Budapest 16. kerület
Gönci járás Ceglédi járás Budapest 17. kerület
Gyomaendrődi járás Celldömölki járás Budapest 18. kerület
Hajdúhadházi járás Csongrádi járás Budapest 19. kerület
Hegyháti járás Csornai járás Budapest 22. kerület
Hevesi járás Dabasi járás Budapest 23. kerület
Ibrányi járás Debreceni járás Dunakeszi járás
Jánoshalmai járás Devecseri járás Érdi járás
Jászapáti járás Dombóvári járás Gárdonyi járás
Karcagi járás Dunaújvárosi járás Gödöllői járás
Kemecsei járás Egri járás Győri járás
Kiskőrösi járás Enyingi járás Komáromi járás
Kiskunmajsai járás Esztergomi járás Móri járás
Kisteleki járás Füzesabonyi járás Oroszlányi járás
Komlói járás Gyáli járás Paksi járás
Kunhegyesi járás Gyöngyösi járás Pilisvörösvári járás
Kunszentmártoni járás Gyulai járás Székesfehérvári járás
Letenyei járás Hajdúböszörményi járás Szentendrei járás
Marcali járás Hajdúnánási járás Szigetszentmiklósi járás
Mátészalkai járás Hajdúszoboszlói járás Tatabányai járás
Mezőcsáti járás Hatvani járás Tatai járás
Mezőkovácsházai járás Hódmezővásárhelyi járás Téti járás
Mohácsi járás Jászberényi járás Vecsési járás
Mórahalmi járás Kalocsai járás Veszprémi járás
Nagyatádi járás Kaposvári járás  
Nagykállói járás Kapuvári járás  
Nyíradonyi járás Kazincbarcikai járás  
Nyírbátori járás Kecskeméti járás  
Ózdi járás Keszthelyi járás  
Pécsváradi járás Kisbéri járás  
Pétervásárai járás Kiskunfélegyházi járás  
Putnoki járás Kiskunhalasi járás  
Püspökladányi járás Kisvárdai járás  
Sarkadi járás Körmendi járás  
Sellyei járás Kőszegi járás  
Siklósi járás Kunszentmiklósi járás  
Szécsényi járás Lenti járás  
Szentlőrinci járás Makói járás  
Szerencsi járás Martonvásári járás  
Szigetvári járás Mezőkövesdi járás  
Szikszói járás Mezőtúri járás  
Tabi járás Miskolci járás  
Tamási járás Monori járás  
Tiszafüredi járás Mosonmagyaróvári járás  
Tiszavasvári járás Nagykanizsai járás  
Tokaji járás Nagykátai járás  
Vásárosnaményi járás Nagykőrösi járás  
Záhonyi járás Nyíregyházi járás  
Zalaszentgróti járás Orosházi járás  
  Pannonhalmi járás  
  Pápai járás  
  Pásztói járás  
  Pécsi járás  
  Ráckevei járás  
  Rétsági járás  
  Salgótarjáni járás  
  Sárbogárdi járás  
  Sárospataki járás  
  Sárvári járás  
  Sátoraljaújhelyi járás  
  Siófoki járás  
  Soproni járás  
  Sümegi járás  
  Szarvasi járás  
  Szegedi járás  
  Szeghalmi járás  
  Szekszárdi járás  
  Szentesi járás  
  Szentgotthárdi járás  
  Szobi járás  
  Szolnoki járás  
  Szombathelyi járás  
  Tapolcai járás  
  Tiszakécskei járás  
  Tiszaújvárosi járás  
  Tolnai járás  
  Törökszentmiklósi járás  
  Váci járás  
  Várpalotai járás  
  Vasvári járás  
  Zalaegerszegi járás  
  Zirci járás  
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, Energiaügyi Minisztérium

Forrás: Portfolio

340 700 forintot vitt haza februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban álló „átlag magyar”

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt; a bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereseté 340 700 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint volt, 14,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 000 forintra becsülhető, 14,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 577 000, a költségvetésben 572 900, a nonprofit szektorban 602 600 forintot tett ki, 13,2, 17,7, illetve 16,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.

A bruttó mediánkereset 491 900 forint volt, 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit. (A mediánérték az a „középső” összeg, amennyinél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet.)

Forrás: Üzletem.hu

Elrendelhet-e kötelező túlórát a munkáltató?

Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A túlmunka, avagy a rendkívüli munkaidő

munkaidő beosztás szabályait főszabály szerint a munkáltató állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a törvény adta kereteken belül a munkáltató határozza meg, hogy a munkavállaló mikor teljesítse a munkavégzési kötelezettségét. A munkaidő-beosztást a munkáltató köteles legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A hétköznapokban túlóraként ismert munkavégzést jogi nyelven rendkívüli munkaidőnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. Például rendkívüli munkaidő keletkezik, ha a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidejéhez képest korábban rendelik be dolgozni vagy tovább kell dolgoznia, mint a beosztás szerinti munkaidejének vége. Ugyancsak rendkívüli munkaidő, ha a dolgozót szabadnapján, heti pihenőnapján hívják be dolgozni.

A túlóra elrendelése

A rendkívüli munkavégzés elrendelése a munkáltató munkaidő-beosztáshoz fűződő jogához és utasítási jogához kapcsolódik. A rendkívüli munkavégzést a munkáltató egyoldalúan rendelheti el, nem szükséges hozzá a munkavállaló beleegyezése.

A túlórát nemcsak írásban, hanem szóban is elrendelheti a munkáltató. Azonban a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kap sem írásban, sem szóban utasítást a rendkívüli munkaidőre, mégis a beosztástól eltérően végez munkát. Ha az elvégzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt, a munkáltató pedig a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, akkor a bíróság az ilyen munkavégzést is elismeri rendkívüli munkaidőnek.  

A kötelező túlóra bármikor elrendelhető?

A munkáltató „túlóráztatási” jogai korántsem korlátlanok. Számos törvényi előírásra kell figyelemmel lenni, amelyek garanciális jelleggel a munkavállalók védelmét szolgálják. A rendkívüli munkaidővel szembeni korlátok egy része számszerű korlátozást jelent. Például napi 8 órás teljes munkaidő esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkáltató és a munkavállaló önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodása alapján a maximális túlóra időtartama naptári évenként további 150 órával emelhető, tehát összesen 400 óra lehet.

A rendkívüli munkavégzés elrendelésénél figyelemmel kell lenni a napi munkaidő leghosszabb tartamára és a napi pihenőidőre vonatkozó szabályok betartására is. A dolgozó napi munkaideje az elrendelt túlórával együtt sem haladhatja meg a törvényben foglalt maximumot. Ez főszabály szerint 12 óra. A munka befejezése és a következő napi munkakezdés között pedig túlóra esetén sem telhet el a minimális napi pihenőidőnél kevesebb idő, ami főszabály szerint 11 óra.  

Léteznek olyan védett munkavállalói csoportok, akik részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Például nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a következő esetekben:
– A munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke 3 éves koráig.
– Védelem alatt áll a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermekének 3 éves koráig.
– Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a fiatal munkavállaló számára sem.

Munkaszüneti napokon (karácsonykor vagy olyan ünnepnapokon, mint a húsvéthétfő stb.) jelentősen korlátozott a rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetősége. Munkaszüneti napon olyan munkavállaló számára rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható. Ilyen például a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott vagy a külföldön munkát végző munkavállaló.

Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Ilyen esetben például az éves túlóra keret is túlléphető és munkaszüneti napra is elrendelhető rendkívüli munkaidő.

Megtagadható-e a kötelező túlóra?

A munkavállaló a munkáltató utasítását köteles teljesíteni, ezért főszabály szerint a rendkívüli munkavégzésre való utasítást sem tagadhatja meg. Ha azonban a munkáltató által elrendelt túlóra valamely törvényi korlátba ütközik, akkor a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzést.

A túlóra elrendelése akkor is lehet jogsértő, ha nem sért kifejezett korlátozást, de a körülmények alapján a munkavállalóra mégis aránytalan sérelemmel jár az elrendelése. Például, ha ismert a munkáltató előtt, hogy a munkavállaló másnap a 25. házassági évfordulóját ünnepelné, akkor az erre a napra elrendelt túlóra aránytalan sérelmet jelenthet a munkavállalónak. Különösen, ha a munkáltató helyette más dolgozó túlmunkáját is igénybe veheti.

Ha a munkavállaló jogszerűen tagadja meg a rendkívüli munkavégzést, akkor emiatt őt hátrányos következmény nem érheti. Így ezen okból elbocsátani sem lehet. Ha viszont alaptalanul tagadta meg a rendkívüli munkaidőre vonatkozó utasítás teljesítését, akkor ez számára hátrányokkal járhat. Végső esetben a munkaviszonyának megszüntetéséhez is vezethet. Mindkét félnek érdemes körültekintően eljárni a kötelező túlóra elrendelése és esetleges megtagadása esetén.

Forrás: Üzletem.hu