Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
Kisokos az önkéntes tevékenységről – 2024/15.
A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program
Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.
A munkavállalók képviselői bíróság előtt – A szakszervezetek és az üzemi tanácsok státusza munkaügyi bírósági eljárásokban II.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
Fizetősek lesznek a kapubejárók és a garázsbeállók is Szegeden: az önkormányzat rendeletmódosítása a KRESZ-szel nem, de az Alaptörvénnyel ellentétes – Dr. Ragány Zoltán, ügyvédet kérdeztük
Mint korábban megírtuk, augusztus 1-től változik a parkolási rend Szegeden. A Szepark friss közleményében azt írja, hogy elsejétől az útcsatlakozások is fizetősek lesznek a zónákon belül, vagyis a kapubejárók és garázsbejárók is. A hírre több olvasói kérdés is befutott szerkesztőségünkbe, többek között azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire jogszerű, egy önkormányzati rendeletmódosítás felülírhat-e egy KRESZ szabályt. A témával kapcsolatban Dr. Ragány Zoltán, szegedi ügyvéddel beszélgettünk, aki többek között elmondta, meglátása szerint hol állja meg a helyét e rendeletmódosítás és miben látja a problémát, ami nem felel meg az Alaptörvényben rögzített jogforrási hierarchiának.
A KAPUBEJÁRÓK ÉS GARÁZSBEJÁRÓK IS FIZETŐSEK LESZNEK
Mint a Szepark közleményében olvasható: “A rendeletmódosítás a fizető várakozási övezet területi hatályát kiterjeszti az útcsatlakozásokra is, amelynek értelmében a közforgalmú úttal határos ingatlan megközelítését szolgáló útkapcsolatokon (pl. kapubejáró, garázsbejáró) történő parkolás 2024. augusztus 1-től díjköteles lesz” – emelte ki a Szepark, majd hozzátették, hogy az útcsatlakozások területén a járművel történő várakozás azonban bárki számára így sem megengedett, ott a KRESZ vonatkozó rendelkezése1 alapján jogszerűen csak az ingatlan tulajdonosa parkolhat, vagy az a személy, akinek azt a tulajdonos engedélyezte.
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendeletének kiegészítő l) pontja kiterjeszti a Kkt. 15/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéb közterületek fogalmát az útcsatlakozásra is, amelyre – törvényi felhatalmazás hiányában – nem lett volna lehetősége.
TÖBB OLVASÓI MEGKERESÉS IS ÉRKEZETT A RENDELETMÓDOSÍTÁSSAL KAPCSOLATBAN
Mint a hírre Olvasóink megírták szerkesztőségünknek, a rendeletmódosítással kapcsolatban felmerült bennük néhány kérdés. „A garázs tulajdonképpen egy önálló ingatlan. A KRESZ szerint ’Tilos várakozni ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza. Ebből az következik, hogy, ha a tulajdonos (én) hozzájárul az itt várakozáshoz, akkor már nem tilos. Vagyis saját magamnak megengedem, hogy a saját garázsom elé álljak. Hogyan vethető ki egy fizetős szolgáltatás egy olyan területre, ahol KRESZ szabály szerint nem is várakozhatnak, ezáltal közterületi parkolónak sem minősülhet? Egy önkormányzati rendelet felülírhat egy KRESZ szabályt?“ – tették fel a kérdést Olvasóink.
Mint egyik Olvasónk elmondta, Zuglóban is történt már hasonló eset, ahol a garázstulajdonosok perre mentek a parkoló cég által kivetett büntetések miatt, s meg is nyerték azt. Erről ITT olvashatsz bővebben. Ezért Olvasónk is a pereskedés lehetőségét fontolgatja, ha ez a rendelet hatályba lép.
Ennek kapcsán megkerestük Dr. Ragány Zoltán szegedi ügyvédet, hogy segítségével kiderítsük, Szegeden mi a helyzet.
EGY ÖNKORMÁNYZATI RENDELET NEM ÍRHAT FELÜL MAGASABB RENDŰ JOGSZABÁLYT
Mint Dr. Ragány Zoltán beszélgetésünk elején leszögezte, az önkormányzati rendelet nem írhatja felül a KRESZ-t. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes“, és mivel a KRESZ egy KPM-BM együttes rendelet, ami a jogforrási hierarchiában felette áll az önkormányzati rendeletnek, a KRESZ-t nem írhatja felül.
AZ ÜGYVÉD SZERINT JELEN ÖNKORMÁNYZATI RENDELET NEM ÍRJA FELÜL A KRESZ-T
„A problémát én nem ebben látom, ugyanis az álláspontom szerint ez az önkormányzati rendeletmódosítás nem írja felül a KRESZ-t. Nem tartalmaz a KRESZ-szel ellentétes szabályt“ – mondta el Dr. Ragány Zoltán.
A probléma abban érhető tetten, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdés l) pontja kiterjeszti a Kttv. 15/A.§-ában foglalt rendelkezéseit az útcsatlakozással annak ellenére, hogy erre a jogszabály nem adott felhatalmazást.
De mit is mond ki az augusztus elsejével életbe lépő önkormányzati rendeletmódosítás (Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete)? Mint az ügyvéd elmondta, ez a rendeletmódosítás bevezet két fogalmat az értelmező rendelkezések körébe.
- Az egyik azt tisztázza, mit nevezünk útcsatlakozásnak: eszerint útcsatlakozás „a közforgalmú úttal határos ingatlan megközelítését szolgáló útkapcsolat“. (kapubejáró)
- A másik fogalom, a közlekedési célú használat: a járművekkel a közutakon, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken és útcsatlakozásokban történő várakozás.”
„Ez teremtené meg az önkormányzati rendelet alkotójának általam feltételezett szándéka szerint azt, hogy ezekben a bizonyos kapubejárókban is az adott díjzónára vonatkozóan kelljen parkolóhely használati díjat fizetni. Ez pedig nem írja felül a KRESZ-t. Hiszen itt – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulásával – szabad várakozni, az önkormányzat annyit mond, hogy kiterjeszti ezekre a területekre is a díjfizetési kötelezettséget“ – mondta el Dr. Ragány Zoltán. Hozzátette, ebben eddig nincs is semmilyen probléma, azonban más kivetnivalót talált a rendelkezésben.
A RENDELETMÓDOSÍTÁS EGY RÉSZÉT ÚGY ALKOTTÁK MEG, HOGY AHHOZ NEM RENDELKEZNEK TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁSSAL
A szóban forgó önkormányzati rendelet bevezető rendelkezése megjelöli azokat a jogszabály felhatalmazásokat, amelyek alapján ő ezt az önkormányzati rendeletet megalkotta. Ebben hivatkozik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontjára és 48. § (5) bekezdésére, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjára, amelyek alapján megalkották az önkormányzati rendeletet.
„A probléma a 15/A. § (1) bekezdésében van, ugyanis erre vonatkozóan nincs törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak. Tehát, az önkormányzat idevonatkozó rendeletének egy részét olyan kérdésben hozta meg, amely vonatkozásban nem rendelkezik törvényi felhatalmazással.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontja így szól ugyanis:
- a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
- b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.
„Tehát ez arra ad felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy hozhat olyan szabályt, amely alapján az itt megjelölt ingatlan területek vonatkozásában meghatározza azt, hogy kell-e díjat fizetni, és, ha igen, akkor mennyit“ – mondta el az ügyvéd.
EGY SZÓ ELTÉRÉSE OKOZZA A PROBLÉMÁT
Hozzátette, ennek függvényében vizsgáljuk meg újra az önkormányzat által megalkotott kiegészítő szabályt, miszerint a közlekedési célú használat: a járművekkel a közutakon, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken és útcsatlakozásokban történő várakozást” jelenti. Mint Dr. Ragány Zoltán felhívta rá a figyelmet, itt csupán egyetlen szó eltérés látható csupán a 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontjához képest, mégpedig az „útcsatlakozás“.
„Erről azonban a törvény nem szól. Az útcsatlakozást, amit a helyi önkormányzat itt, mint kiterjesztő rendelkezést megalkotja, a közúti közlekedésről szóló törvényben nem szerepel.
Tehát az önkormányzat által útcsatlakozásnak minősített területekre nem alkothat ilyen szabályt, mert nem adott neki erre a törvény felhatalmazást.
Tehát más jogszabállyal ellentétes az önkormányzati rendeletnek ez a rendelkezése, így Alaptörvény ellenes“ – magyarázta el az ügyvéd.
AZ INGATLAN TULAJDONOSA JOGOSULT-E BÁRMILYEN JOGORVOSLATRA, HA BÜNTETÉSSEL SÚJTJÁK?
Ezek alapján felvetül a kérdés, ha augusztus elsejével hatályba lép a parkololóhely használatával kapcsolatos önkormányzati rendeletmódosítás, az ingatlan tulajdonosa jogosult-e bármilyen jogorvoslatra egy esetleges büntetés esetén. Mint Dr. Ragány Zoltán elmondta, általános jelleggel a Kormányhivatal jogosult indítvánnyal élni a Kúria előtt, míg egyedi ügyben kizárólag az ügyben eljáró bíró fordulhat a Kúriához, abban az esetben ha az egyedi büntetés miatt valaki közigazgatási pert kezdeményez. Tehát a törvény által feljogosított szerv (a Kormányhivatal) a Kúriánál indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.
Forrás: Szeged365
Megvágta a kormány a munkavállalók szochókedvezményét
Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai – 2024/14.
Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!
Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.
Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni
A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.
Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat
A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
263. szám Munkaügyi Levelek – 2024. július 16.
Csoportvezetői pozíció megszüntetése felsőoktatási intézménynél
Közös megegyezés – a munkavállalói megtámadás
Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban
Felmondás kölcsönzött munkavállalónak kikölcsönzésen kívüli időszakban
Kollektív szerződés alkalmazása vezető állású munkavállalóra
Munkaadói tájékoztatási kötelezettség – két eset
Munkaszerződés két nyelven
Szakképzési munkaszerződés – és egy további munkaviszony más munkáltatóval
Szóban kötött munkaszerződés – a következmény
Harmadik országbeli tanulók munkavégzése
Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya
Kettős munkakör ellátása átmenetileg
Két egészségügyi szolgálati jogviszony azonos felek között
Megsérült laptop – a felelős
Bírósági ülnök munkaidő-kedvezménye
Tervezettnél rövidebb túlóra elszámolása
Kiegyenlítő nap értelmezése
Heti pihenőnapok – beosztás munkaidőkeretben
Képzés elvégzésére kötelezés
Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése
Nagy Márton: Változni fog a kisvállalkozás fogalma, mert már elavult
A gazdasági miniszter azt mondja, versenyképességet segítő akciótervet indít a kormány a kisvállalkozásoknak szeptemberben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megvizsgálja a kisvállalkozások működési környezetét, és szeptember végéig versenyképességet segítő akciótervet hirdet meg számukra – mondta kedden, az Európai vállalkozásfejlesztési díj budapesti átadó ünnepségén a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton közölte, hogy az akcióterv kiterjed majd többek között a vállalkozói hitelek kérdéskörére, a befektetések támogatására, a finanszírozási költségek csökkentésére vagy a vállalkozások digitális jelenlétére, hiszen ma már a legkisebb vállalkozások sem nélkülözhetik az állandó online elérhetőséget. A tárcavezető szerint az akcióterv hatására a mikro-, kis- és közepes vállalkozások nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, és biztosabbá válhat a működésük.
Nagy szerint a belföldi cégeknek az ukrajnai háború okozta nehézségek miatt még mindig alaposan meg kell gondolniuk a kiadásaikat, miközben a lakossági óvatosság hónapról hónapra enyhül, köszönhetően a háztartások vagyongyarapodásának vagy a reálbér-emelkedésnek, amely idén elérheti a 8 százalékot.
A miniszter hozzátette, hogy a versenyképesség helyreállítását a magyar EU-elnökség is az egyik legfontosabb feladatának tekinti, ezért ösztönözni fogja a bürokrácia leépítését, az elektromos autózás és a mesterséges intelligencia térnyerését. Az uniós versenyképességi csomaghoz tartozik a kisvállalkozás fogalmának átalakítása is, mert a mostani meghatározás elavult létszám-, árbevétel és mérlegfőösszeg-korlátokon alapul, fontos változásokat hagy figyelmen kívül.
Nagy Márton átadta a Európai vállalkozásfejlesztési díj nemzeti fordulójának elismeréseit. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Danube Cup vállalkozói versenye, a vállalkozói ismeretek kategóriában a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési alapítvány vállalkozói mentorprogramja nyert.
Digitális átállás kategóriában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vállalkozástámogató alkalmazása, a VOSZPort alkalmazás lett a legjobb, a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában a Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tehetségprogramja kapta az elsőnek járó elismerést.
A vállalkozások a társadalmi egyenlőségért kategóriában a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója végzett az élen, ők a társadalmi vállalkozásokat segítő Buy Social vállalati beszerzési programmal jelentkeztek a felhívásra.
Az Európai vállalkozásfejlesztési díjat (European Enterprise Promotion Awards, EEPA) az Európai Bizottság alapította 2006-ban, hogy széles körben ismertté válhassanak a példaértékű vállalkozásfejlesztési kezdeményezések.
Magyarországon a kiírásra idén 5 kategóriában érkeztek pályázatok a legalább 15 hónapja működő projektekkel vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetektől, önkormányzatoktól, állami szervektől és intézményektől. A márciusban közzétett felhívás nemzeti fordulója május 31-én zárult, az európai fordulót a magyar EU-elnökségre tekintettel Budapesten tartják. A díjátadót novemberben rendezik meg.
Forrás: hvg
Újabb áremelés lépett életbe a Magyar Postánál, szinte az összes szolgáltatás drágult
Árat emelt a Magyar Posta, a januári áremelés után idén másodszor növelik a levelek, illetve számos szolgáltatás díjakat – szúrta ki a 24.hu.
Ha az új árakat összevetjük a január 1-től érvényes díjtáblázattal, akkor a termékek körülbelül 10 százalékos drágulást lehet prognosztizálni. Az árak az alábbiak szerint változnak.
- A lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti nem elsőbbségi levél 230 forintról 255 forintra, az elsőbbségi 330 forintról 365 forintra drágul. Az 50 és 500 gramm közötti nem elsőbbségi levelek ára 945 forintról 1045 forintra, az elsőbbségieké 690 forintról 765 forintra emelkedik.
- Szintén drágulnak a hivatalos iratok, ezek ára 2 kilogrammig 1265 forintról 1395 forintra nő, a 2 kilogramm alatti saját kézbe adott hivatalos iratok ára 1900-ról 2095 forintra emelkedik. Arányosan egytizednyi mértékkel lesznek drágábbak a 2 kilogramm és 20 kilogramm között, valamint a 20 és 40 kilogramm közötti hivatalos iratok is.
- Tíz százalék körüli lesz a drágulás az azonosított leveleknél is, a levélküldeményhez igénybe vehető szolgáltatások, a postakész borítékok és levelezőlapok, az egyetemes csomagszolgáltatás MPL postacsomag alapdíjak, az MPL postacsomaghoz igénybe vehető többletszolgáltatások, az expressz csomagszolgáltatás MPL üzleti csomag alapdíjak, az MPL üzleti csomaghoz igénybe vehető többletszolgáltatások, és az egyéb szolgáltatások körében.
- Hasonló mértékű áremelkedés történik a nemzetközi postai díjak körében, a levélküldemények, a csomag és gyorsszolgálati küldemények, az alapdíjon felüli igénybe vehető szolgáltatások, és a postakész termékcsalád esetében.
- A postautalványok szolgáltatási díja és az ismételt házhoz kézbesítés alapdíja nem változik.
A lap számítása szerint két év alatt nagyjából 83 százalékos áremelést hajtott végre a Magyar Posta.
Forrás: Index
A szakértőket is megdöbbentette a kormányrendelet
Fájdalmas lesz megfelelni az előírásoknak. Itt az első elemzés a kiberbiztonsági törvényhez kapcsolódó friss rendeletekről.
Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.
Széles célcsoportnak készítettek szabályokat
„A rendeletben egy olyan közös követelményjegyzékről van szó, ami a NIS2 törvény hatálya alá tartozó, közel 100 tevékenységi kör valamelyiket végző társaságra egyaránt alkalmazható kell legyen. Emiatt egy meglehetősen hosszú, általános de ugyanakkor kellően részletes anyag született”
– véli Kóczé Péter a Grant Thornton digitális üzletágának vezetője.
A NIS2 hatálya alá tartozik minden olyan társaság, amely több mint 50 főt foglalkoztat, vagy több mint 10 millió euró éves árbevétellel rendelkezik és a stratégiai szempontból kockázatos ágazatok valamelyikében működik. Előzetes becslések szerint mintegy 2500-3000 gazdálkodó lehet érintett közvetlenül, de közvetve ennek akár a többszöröse is kapcsolatba kerülhet ezzel az új rendelkezéssel.
Három fejezetet találunk a csomagban
A rendelet egyrészt ismertet egy kockázatmenedzsment keretrendszert, másrészt tartalmaz egy intézkedéskatalógust és egy fenyegetéskatalógust, amelyeknek bevezetésre és alkalmazásra kell kerülni a jogszabállyal érintett vállalatoknál.
A kockázatmenedzsment fejezet azokat az alapvető lépéseket tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az információs rendszereket osztályokba lehessen sorolni és nyomon lehessen követni a hozzájuk kapcsolódó biztonsági intézkedések megvalósítását. Ez a fejezet tehát a megalapozó intézkedések szabályozását jelenti. Azon cégek esetében, amelyek eddig még nem foglalkoztak mélyebben információbiztonsággal kapcsolatos kockázatkezeléssel, a fejezetet tekinthetjük egyfajta segítségnek is.
A kockázatkezelés során megszületik egy nyilvántartás a társaság által használt információs rendszerekről és minden ide bekerült rendszer besorolásra kerül a rendeletben szereplő biztonsági osztályok egyikébe (alap, jelentős, magas). Ez a három osztály, illetve maga a rendeletben szereplő kockázatmenedzsment keretrendszer is több hasonlóságot mutat már meglévő nemzetközi kockázatkezelési sztenderdekkel, ami segítheti majd az ezek közötti átjárást.
Megdöbbentően sok az elvárt biztonsági intézkedés
Az osztályba sorolás alapján kerülnek kijelölésre a rendszerekhez bevezetendő védelmi intézkedések, amelyeket a kötelező auditokon is keresni és vizsgálni fognak. Ez az “alap” védelmi osztály esetében több, mint 160, a “jelentős” esetében több, mint 300, a “magas” védelmi osztály esetében pedig már közel 400 kötelezően vizsgálandó és kontrollpontot és hozzájuk kapcsolódó intézkedést tartalmaz.
Összehasonlításképen az ISO 27001 információbiztonsági szabvány 2022 évi, legutolsó verziója 93 kontrollpontot fogalmaz meg.
Ezen kívül további, mintegy 530 olyan védelmi intézkedést is szerepeltetnek a rendeletben, amelyek használata általános esetben nem kötelező, ugyanakkor ágazattól és tevékenységi köröktől függően a társaságok megvizsgálhatják azok beépítését is az információbiztonsági irányítási rendszerükbe.
A jobb átláthatóság érdekében a védelmi intézkedéseket 19 kategóriába rendezték, úgy mint például: hozzáférés-felügyelet, képzések, rendszerek felügyelete, üzletfolytonosság, biztonsági események kezelése, ellátási lánc biztonsága, és így tovább. Minden kategória esetében elmondható, hogy a jogszabály nem csak megfelelő dokumentáltságot és világos felelősségi szerepköröket vár el az érintett társaságoktól, de szervezeti intézkedésekre és megfelelő technológiai felkészültségre is szükség lesz az auditokon való sikeres szerepléshez.
Kötelezőek, de helyettesíthetőek
„A speciális esetekre is gondolva a rendelet lehetővé teszi, hogy a társaságok bizonyos esetekben eltérhessenek a kiadott védelmi intézkedés katalógusban szereplő szabályoktól. Ilyen eset lehet például, ha az alkalmazott technológia, a működési környezet a fizikai infrastruktúra vagy egy nyilvános szolgáltatásra való tekintettel nem lehet bizonyos intézkedéseket bevezetni „ – mondja Kóczé Péter.
A speciális esetekben a társaság saját, helyettesítő biztonsági intézkedéseket alkalmazhat, de ebben az esetben még azt is dokumentálnia kell, hogy az általa alkalmazott intézkezdések mivel jobbak, mint a rendeletben foglaltak. Ezen túlmenően gondoskodnia kell a dokumentáció rendszeresen felülvizsgálatáról, hiszen a körülmények idővel változhatnak. Helyettesítő intézkedéseket a társaságok csak saját felelősségükre és a felelős vezetőjük írásos jóváhagyásával vezethetnek be.
Fájdalmas lehet a megfelelés
A megjelent rendelet is rávilágít arra, hogy a NIS2 hatálya alá tartozó társaságok egy jelentős részének komoly kihívást fog okozni a jogszabálynak való megfelelés. Számukra a kötelező védelmi intézkedések kialakítása jelentősebb erőforrásokat és leginkább számottevő időt fog igényelni, ezért célszerű minél előbb elindítani a felkészülést annak érdekében, hogy 2025-ben esedékes első hatósági auditot sikeresen teljesíthessék.
Forrás: Mfor
Kötelező lesz egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni, változnak a méltányossági támogatás szabályai
Az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényeket is módosítja a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény. Cikkünkben a szűrővizsgálatra, valamint a Batthyány-Strattmann László Alapítványra és annak méltányossági jogkörére vonatkozó szabályokat ismertetjük, s külön cikkben adunk majd tájékoztatást az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozókra, valamint a CTI-MRI-re vonatkozó új szabályokról.
2024. június 13-ától az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok köre kiegészült a vastag- és végbélszűréssel, amelyet 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként, népegészségügyi céllal kell elvégezni. Mindezek alapján népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok a következők:
– 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia);
– 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia);
– 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként, népegészségügyi céllal vastag- és végbélszűrés.
A szűrővizsgálatok kapcsán módosul az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, amely jelenleg a 0–18 év közöttiek kötelező szűrővizsgálatát szabályozza. 2025. január 1-jén lép hatályba az az új szabály, amely általánosságban mondja ki, hogy utóbbi szűrővizsgálatok kötelezők, és rendelkezik arról is, hogy a szűrővizsgálatra kötelezett, cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.
Ha a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
Nem változnak a kiskorúakra vonatkozó alábbi rendelkezések, amelyek a következők:
A kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha a törvényes képviselő nem tesz ennek eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli, amely – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Kiskorú esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.
Batthyány-Strattmann László Alapítvány
A törvénymódosítás indokolása szerint az egészségbiztosító az Egészségbiztosítási Alapból méltányosságból támogasson bizonyos, a törvényben meghatározott olyan ellátásokat, amelyeket a „normál” egészségbiztosítás nem finanszíroz. Ezek közül azon méltányossági kérelmekről, melyek olyan gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, eljárás támogatására irányulnak, melyek még nem kerültek be a társadalombiztosítás által finanszírozott körbe (ide tartoznak a törzskönyvezett, de még semmilyen formában nem támogatott gyógyszerek, melyek kiszolgálása patikán keresztül történik, valamint a ritka betegségek kezelésére alkalmas – ún. orphan – gyógyszerek), a javaslat szerint a kormány által létrehozandó alapítvány döntene. Törvényi szinten szükséges rendezni, hogy mely termékkörre beadott kérelmeket bírálja el az alapítvány, illetve melyek maradnak továbbra is az egészségbiztosító hatáskörében.
Mindezek alapján a kormány létrehoz egy új alapítványt, Batthyány-Strattmann László néven. A 2025. január 1-jétől működő alapítvány közhasznú jogállású lesz. Az alapításnál az állam képviseletében az egészségbiztosításért felelős miniszter jár el. Erre tekintettel jogosan felmerül az a kérdés, hogy milyen szerepet fog betölteni ez az alapítvány az egészségügyben?
Az alapítvány Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból támogatást nyújthat, ha azt az érintett személy kérelmezi.
Az Adózóna válaszol: Széles Imre: vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettsége
2025. január 1-jétől indult méltányossági eljárásoknál már Batthyány-Strattmann László Alapítvány hozza meg a döntést. Ugyanakkor 2025. január 1-jén a fenti méltányossági jogkörben folyamatban lévő ügyekben még az egészségbiztosító fog eljárni.
Nem tartozik a Batthyány-Strattmann László Alapítvány méltányossági támogatási feladatkörébe a valamely indikációba már befogadott, ugyanakkor a kérelmezett indikációban az allopátiás gyógyszerekre, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerekre, gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatás.
A jogszabály rögzíti, hogy a Batthyány-Strattmann László Alapítvány méltányossági jogkörében eljárva az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról.
Az alapítvány adatkezelésre vonatkozó szabályok
Az alapítvány jogosult lesz kezelni az érintett beteg személyazonosító és egészségügyi adatait a feladata ellátása, a támogatás megítélhetőségének vizsgálata, kifizetése és felhasználásának ellenőrzése érdekében.
Kapcsolódó cikkünk: Személyes betegadatokat tett közzé egy hackercsoport
Az alapítvány gazdálkodása és vagyona
Az alapítvány kezeli a mindenkori költségvetési törvényben a feladatára létrehozott előirányzatot. Az alapítvány vagyonának biztosításáról a kormány gondoskodik, a működéséhez 2025-től kezdődően évente támogatást nyújt.
Az alapítványnak már 2025-ben fel lehet majd ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát.
Forrás: Adózóna
Az Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzése Magyarország számára
Az Egyensúly Intézet előrejelzése alapján az infláció átmenetileg újra növekedni fog 2024-ben, azonban a bérek vásárlóereje így is kétszámjegyű növekedést érhet el. A GDP idén 2,4 százalékkal nőhet a GDP, míg jövőre a 3 százalékot is meghaladhatja a növekedés, a konjunktúra újraindulásával idén újra csökkenő pályára áll a munkanélküliségi ráta. Az agytröszt szerint jegybank kamatcsökkentési ciklusa a nyár elején véget ér, és a forint-euró árfolyam leértékelődő pályán marad. A költségvetés hiánya idén várhatóan 5 százalék felett alakul a megemelt 4,5 százalékos hiánycél helyett.
Az Egyensúly Intézet idénre 2,4 százalékos, 2025-re pedig 3,1 százalékos GDP-növekedést jelez előre. Az agytröszt arra számít, hogy a magyar növekedés motorjai a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek. A német gazdaság gyengélkedése és a fellendülő import miatt a következő két évben várhatóan megszűnik a külkereskedelmi egyenleg korábbi jelentős hozzájárulása a GDP bővüléséhez.
Az agytröszt szerint az infláció a második negyedévtől újra emelkedni fog, mielőtt 2025 elejétől ismét csökkenni kezdene. Ugyanakkor az Egyensúly Intézet azzal számol, hogy az átmeneti, részben a bázishatás és a visszatekintő árazások okozta áremelkedés ellenére hosszabb távon a legtöbb tényező továbbra is a mérsékelt infláció irányába mutat. Az Egyensúly Intézet előrejelzése alapján 2024-ben az átlagos áremelkedés 4,6 százalékos lesz, 2025-ben pedig 3,1 százalékra csökken. Az élelmiszerek terén a globális élelmiszerár-trendek és a kedvező hazai termés következtében az általános inflációnál mérsékeltebb emelkedésre lehet számítani 2024-ben.
Az Egyensúly Intézet szerint a monetáris politika mind az elmúlt évtizedekhez képest, mind régiós összevetésben n szigorú: magas reálkamat és túlértékelt euró-forint árfolyam jellemzi. Az agytröszt szerint, noha a reálgazdaság állapota lehetővé tenné a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentési ciklus ütemén, a magas kamatokat magyarázza, hogy a monetáris politika nagyobb hangsúlyt helyez az árfolyam stabilitására. A forint leértékelődése ugyanakkor folytatódni fog. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az euró átlagos árfolyama 2024-ben a 395–400, 2025-ben pedig a 410–419 forintos sávban fog mozogni.
2024 első negyedévében tovább nőtt a foglalkoztatás: 4,72 millió ember dolgozott a gazdaságban. Márciusban a munkanélküliség újra csökkent, miközben a gazdasági aktivitási ráta soha nem volt még ilyen magas. Ha csökkenő mértékben is, a munkaerőpiac továbbra is feszes maradt; így a konjunktúra beindulása miatt az előrejelzés a következő években a foglalkoztatás évi 0,7 százalékos bővülésére számít. Az Egyensúly Intézet a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt 2024-re újra a reálbérek emelkedésével számol: 2024-ben a versenyszférában 7,1 százalékkal fognak növekedni a reálbérek. Az agytröszt gazdasági előrejelzése szerint a munkanélküliek aránya 2024-ben 4,3, 2025-ben 3,9 százalék lesz.
Noha a reálbérek 2023 második fele óta ismét növekednek, a háztartások fogyasztás helyett inkább a megtakarításaikat növelték. 2023 negyedik negyedévére a háztartások bruttó megtakarítási rátája 21,6 százalékra emelkedett. 2024-ben az újrainduló konjunktúra nyomán emelkedő reálbérek és anövekvő fogyasztási hajlandóság mellett a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2,7 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos növekedésére számít. A fogyasztás várakozásokat alulmúló kilábalása nehéz helyzetbe hozta a költségvetést: 2023-ban a költségvetési hiány elérte a 6,7 százalékot. Idén sem csökken 3 százalék alá a deficit, hiszen ez veszélyeztetné a kormány növekedési céljait: az agytröszt szerint a deficit a GDP 5 százalékát is meghaladhatja.
2024-ben Magyarország az elemzők által vártnál több uniós forráshoz jut hozzá. A monetáris környezet lazulásával, az EU-s források folyósításával és a nagy FDI-projektek felgyorsulásával az Egyensúly Intézet idén és jövőre újra a beruházások növekedését várja. Az agytröszt gazdasági előrejelzése szerint 2024-ben 4,0 százalékos, majd 2025-ben 7,3 százalékos növekedéssel számolhatunk a beruházások terén.
Forrás: Egyensúly Intézet
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázati hírek
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
