Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség
A szülési szabadság ideje alatt járó juttatások – 2024/17.
A bruttó átlagkereset 642 000 forint volt júniusban
2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
NAV: az idénymunkát, alkalmi munkát is be kell jelenteni
Népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, júliusban 350 ezren dolgoztak így; az adózása is egyszerű és kedvezményes ennek a foglalkoztatási formának, de nagyon sokat kockáztat az, aki elfelejti bejelenteni az alkalmi munkavállalóját – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Minimálbér: hároméves megállapodást szeretne a kormány
A minimálbér és a garantált bérminimum közelítését pártolja a kormány – derült Gulyás Gergely miniszter szavaiból a Kormányinfón.
GKI Hírlevél
Augusztusban nem változott a GKI konjunktúraindexe
GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint augusztusban…
A vállalatok digitális felkészültsége Magyarországon
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek versenyképesek, amelyek gyorsan adaptálódnak…
GKI Hírlevél
Hogyan alakulnak a bérek Magyarországon 2024-ben?
A KSH adatai szerint 2024 májusában a vállalati szférában a bruttó átlagkereset 664 ezer forint volt…
Digitális kompetenciák Magyarországon
Napjaink információs társadalmában a digitális kompetenciák felértékelődnek a munkaerőpiacon, a munkatermelékenység nagyban függ attól, hogy…
Magyarország 20 éve az eu-ban: hogyan változott a hazai adósság?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató…
Tényleg sokat adóznak a magyarok?
A közbeszédben gyakran találkozunk a magas hazai adókulcsok kritikájával. Ha nem vagyunk kedvezményekre jogosultak, bruttó…
Jön az uniós pénz: végre rajthoz állnak a magyarok
Véget ért a várakozás, a magyar kis- és középvállalkozások felsorakoztak a startvonal mögé a 2021-2027-es uniós ciklus slágerpályázataihoz. Sok lehetőség közül választhatnak most a cégek, elérhető fejlesztési forrás innovációs tevékenységre, munkakörülmények fejlesztésére, képzésre, digitalizációra, mint ahogy kamatmentes hitel is rendelkezésre áll meglehetősen széles körű felhasználási céllal. Az Economxnak fejlesztéspolitikai szakértő magyarázta el, melyik felhívás kinek szól.
Minimálbéres vagy? Ennyi lesz a nyugdíjad!
Tavaly decemberben Varga Mihály pénzügyminiszter azt közölte, hogy a minimálbéresek 120 ezer forintos nyugdíjjal kalkulálhatnak. Farkas András nyugdíjszakértő azt vizsgálta meg, megállja-e a helyét ez a feltételezés.
A szakértő válasza: igen is, meg nem is.
A nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg:
– a nyugdíjigénylő élete során szerzett összes szolgálati idő, mert ennek az egész évben számított hossza határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót (ez 40 év esetén 80%),
– az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya-átlagkereset összege.
A magyar nyugdíj összegét azonban egy harmadik tényező is jelentősen befolyásolja, ez pedig a nyugdíjmegállapítás éve.
Itt a durva számítás
A komplex (és földi halandó számára követhetetlen) nyugdíjszámítást a végletekig leegyszerűsítve:
a 2023-ban december 1-jéig 232 ezer forintos bruttó minimálbért a nyugdíjszámítás során alkalmazandó nettósításkor meg kell fosztani a 15%-os szja-tartalmától (34.800 Ft) és a 18,5%-os társadalombiztosítási járuléktól (49.920 Ft), így 154.800 forint havi nettó összeget kapunk, amelynek a nyugdíjskála szerint 40 évhez tartozó 80%-a lehetne a nyugdíj összege, azaz 123.840 Ft.
2024-ben a 266.800 forintos minimálbérre vetítve ez a számítás már 147.860 forint nyugdíjat eredményezne. Hozzáteszi, ez azonban a nagyon komplikált nyugdíjszámítás végletes és hibás leegyszerűsítése.
Érdemes minél később nyugdíjba menni
Farkas András azt írja, hogy érdemes a nyugdíj igénylését minél későbbi évre halasztani. A már megállapított nyugdíjak emelése nem függ a keresetek alakulásától, csak az infláció mértékétől. Így a tíz éve nyugdíjas vezérigazgató nyugdíjánál magasabb lehet a sokkal kevesebbet kereső volt titkárnője idén megállapított nyugdíja, noha időközben a vezérigazgató nyugdíja is nőtt az inflációs nyugdíjemelések mértékével. A teljes írás a Portfolión olvasható.
Vásárolható szolgálati idő
Korábban Farkas András nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet, hogy sok esetben előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban. A törvény azonban lehetővé teszi a számára, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett.
Forrás: haszon.hu
Mennyi tb-t fizet egy átlagember? Fejenként ennyibe kerül az ellátás – A hét ábrája
Négy évvel ezelőtt még 60-70 ezer forint volt az átlagbérre vetített havi tb-járulék összege. Tavaly tavasszal lépte át a 100 ezres szintet. Az idén pedig 110-120 ezerről volt szó.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottakra jutó kötelező kiadásokat részletező sorozatunk első részében a fejenként fizetendő személyi jövedelemadó (szja) összegét mutattuk be az év első öt hónapjára vonatkozó béradatok alapján.
Most pedig a társadalombiztosítási (tb) járulék következik. A Buksza – a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja – azt vizsgálta meg, hogy mennyit kell fizetni fejenként azért, hogy minden jogosult hozzájuthasson az egészségügyi ellátáshoz. Ahogy az szja esetében, a 18,5 százalékos tb-járulék is növekedett az elmúlt években. Az idei év első öt hónapjában az átlagbérrel számolva összesen közel 600 ezer forint tb-t fizettek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak.
Megjegyzés: Mind az szja, mind a tb-járulék esetében a KSH-adatok jelentik a forrást, amelyben csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai szerepelnek. Ezen kívül a vállalkozók, speciális szabályok szerint adózók – például az ekhósok – is fizetnek az államkasszába, de ők nem szerepelnek ebben a sorozatban.
Forrás: mfor.hu
Fontos döntés született a mikrovállalkozások gáz- és áramszámláit illetően
Czepek Gábor hangsúlyozta: „mivel a kormány célja továbbra is a lakosság és a mikrovállalkozások energiaárainak megvédése, meghallgattuk a problémáikat, és méltányosságból a felárral kiállított számlákat az MVM korrigálja, a befizetetteknél pedig a vállalkozás eldöntheti, hogy visszakéri-e a különbözetet vagy havonta levonják a jövőbeli számlájából.”
Németh László a találkozó kapcsán kiemelte: „ez a döntés jelentős előrelépést hoz a legkisebb vállalkozások számára, mivel a kormányzat figyelembe vette az őket sújtó problémákat. Az IPOSZ nagyra értékeli a kormányzat nyitottságát, amely lehetővé tette, hogy a ‘Gondolkozz először kicsiben’ elv alapján olyan pozitív változások szülessenek, amelyek érdemben segítik a mikrovállalkozások működését. Ez a konstruktív együttműködés példaként szolgálhat arra, hogyan lehet a jövőben is hatékonyan reagálni a gazdasági szereplők igényeire.”
Forrás: Portfolio
Sokakat érint ez a két rendelet, de csak kevesen tudnak róla
A Magyar Közlöny 2023. évi 194. száma két kormányrendeletet is tartalmazott: az egyik a központi fűtéses, a másik a távfűtéses társasházakat érintette. A rendeletekről azóta is csak nagyon kevesen hallottak, pedig több százezer magyar háztartást érint az új szabályozás, írja a Telex.
A szóban forgó rendeletek értelmében több mint félmillió magyar ingatlanban kell majd lecserélni az elkövetkezendő két és fél évben a fűtés- és melegvíz-fogyasztást mérő műszereket. Mindez bonyolult társasházi egyeztetésekkel és lakásonként több tízezer forintos pluszkiadással jár majd.
A kevesek által ismert rendeletek szerint legkésőbb 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasásra alkalmas fűtési költségmegosztás és melegvíz-óra költségmegosztás rendszerét, ahol eddig ezt nem tették meg.
Magyarul azokban a lakásokban is mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell átalakítani a fűtés- és melegvíz-fogyasztást, ahol eddig nem mérőóra, hanem légtérfogat alapján fizettek ezekért.
A melegvíz-fogyasztás esetében nincs kivétel a szabály alól, 2027. január 1-ig mindenkinek meg kell csináltatnia az új rendszert. A fűtés esetében már megengedőbb a rendelet: azoknak, akiknél műszakilag nem megoldható vagy nem költséghatékony – vagyis tíz év alatt sem térül meg – az átalakítás, nem kell ezt megtenniük.
Ennek megfelelően az úgynevezett egycsöves, átfolyós fűtési rendszerek esetén, jellemzően panelházakban, ahol a hőmérséklet nem állítható lakásonként, és a fogyasztás mérése sem megoldható, nem szükséges elvégezni az átalakítást – a meleg vízre viszont itt is fel kell majd szerelni a távjeladós vízmérőt.
Forrás: haszon.hu
Oldalak
- Tagszervezetek nyertes pályázatai, információk
- Napfény Hotels Kft. üdülési ajánlatai
- GKI Hírlevél
- Opten
- Országgyűlés
- Magyar Nemzeti Bank
- Állami Számvevőszék
- Központi Statisztikai Hivatal
- Nemzeti Foglalakoztatási Szolgálat
- Magyar Iparszövetség (OKISZ)
- Jogpontok
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
- Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- Menedzserek Országos Szövetsége
- VOSZ
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
- Magyar Gyáripar
- Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
- Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
- Csongrád megyei befektetési információk
- Munkaügyi Levelek
- Munkajog Hírlevél
- Magyar Közlöny
- Jogi kisokos
- Pályázati hírek
- Pályázatfigyelő
- Sikeres pályázatkészítés (segédlet)
- Gazdasági hírek
- Múltidéző
- Elemzések, értékelések
- Adatkezelési tájékoztató
