Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza a magyar megtakarítási piaci helyzetképről és a jövőbeni várakozásokról osztotta meg gondolatait: 

• A magyar megtakarítási ráta masszívan megemelkedett mára, de ez a folyamat nem egyedi, Szlovákiában és Lengyelországban is hasonló folyamatok zajlottak. Szerinte a fenntartható gazdasági növekedés egyik alapeleme a magas megtakarítási ráta, úgy véli, nem szerencsés az a sokat hangoztatott érv, hogy a magas megtakarítási ráta miatt nincs fogyasztás. 
• Az infláció mérséklődésével a forintbetétek állománya 2024 első felében újból bővült, és az is látható, hogy a hazai lakosság bizalma hogyan alakul a forint eszközök irányában. 2022 harmadik negyedévében például megugrott a háztartások devizaeszközeinek növekedése, ami nagyon veszélyes lehet a gazdaság finanszírozása szempontjából. 
• A lakossági állampapírok kapcsán kiemelte, hogy a PMÁP-dominancia az infláció csökkenésével enyhült, most inkább a FixMÁP a keresettebb termék. A befektetési alapokon belül a kötvényalapok mellett most már jobban keresik a vegyes és származtatott alapokat is a lakossági ügyfelek. 
• Egy MNB-kutatásból kiderül, hogy a munkaképes korúak 40%-ának semmilyen megtakarítása sincs, a háztartások hatodának van valamilyen állampapír befektetése. A vagyonosabb háztartások aktívabbak ezek a piacon. Érdekes adat az is, hogy mintegy 500 ezer forint az a küszöb, amivel valaki belép az állampapírok piacára. 
• A MÁP Plusz szuperállampapír státusza nagyon jó reputációt jelentett a papírnak, a PMÁP népszerűsége sokkal hosszabb időszak alatt „ért be”, míg a FixMÁP ismertsége még fél évvel a bevezetés után is jelentősen elmarad a MÁP Pluszétól és a PMÁP-étól. 
• A következő évben a GDP 8%-a áramolhat megtakarítás formájában a piacra, masszív új források jelenhetnek meg. Ennek jó része a kamatfizetésekből jön, 2025-ben az év elején jön mintegy 1700 milliárdnyi PMÁP-kamat és tőkelejárat. 
• Azt látták eddig, hogy a kamatjövedelmek mintegy 45%-át fektették újra állampapírba a befektetők, míg a PMÁP-lejáratok mintegy 40%-a kereste újfent állampapírokban a helyét. 
• Azt, hogy végül hova megy majd ennyi pénz, több tényező is befolyásolhatja: a fogyasztás és a fogyasztói bizalom alakulása, a beruházások, lakáspiaci forgalom alakulása, illetve az, hogy milyen megtakarítási lehetőségek lesznek az adott pillanatban.

Adravetz-Kadocsa Éva, a Dorsum nemzetközi értékesítési vezetője a digitális vagyontervezés új korszakáról beszélt előadásában: 

• A retail banki szegmensben már megvalósult az ügyfelek szinte teljes egészében digitális úton való beszervezése, a nagyon vagyonos ügyfelek esetében azonban ez nem ennyire egyszerű. Nyugat-Európában már látni arra példákat, hogy egyre több ügyfél igényli a rugalmasabb és felhasználóbarátabb lehetőségeket. 
• Két fő dolog számít: mennyi segítséget igényel egy ügyfél a privátbankárától, valamint az, hogy mennyire legyen digitalizálva a folyamat. Vannak olyan szolgáltatók, akik már ügyfélperszónákban gondolkodnak, de az ügyfelek valós igénye ettől lényegesen eltérhet. Ennek oka pedig az lehet, hogy ma már nagyon egyedi ügyfelek vannak, ők pedig egyedi megközelítést igényelnek.

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben Fischer Bálint, a Dorsum üzletfejlesztési igazgatója a szakértőkkel arról beszélgetett, mi lesz a befektetési slágertermék 2025-ben. 

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy véli, ha megtakarítási piacról beszélünk, nem elég csak a lakosságról beszélni, az intézményi piacra is ki kell térni. A GDP-arányos statisztikák alapján a lakossági állampapírok a GDP 11-12%-át teszi ki, vagyis az állampapír domináns, de nem kiszorító befektetési termék. Az intézményi szereplők között a magyar bankrendszer a legdominánsabb szereplő az állampapír piacon, a nyugdíjpénztári szegmens viszont nagyon hiányzik az állampapírt vásárlók köréből. 

Kovács László, a VIG Alapkezelő üzletfejlesztési igazgatója és igazgatósági tagja kiemelte, hogy itthon az ingatlan egy jelentős elszívó erő a befektetési piacon. Ha az emberek egyszer hozzászoknak a kétszámjegyű hozamokhoz, akkor azt fogják keresni. Márpedig a nagy kamatkifizetések után és az egyszámjegyű állampapír hozamok korában szerinte egyre többen fognak a befektetési alapok felé fordulni. Hozzátette azt is, hogy szerinte az elmúlt évek inflációjához kellene igazítani a nyugdíjpénztári adóvisszatérítések mértékét, akkor talán nagyobb súlyt tudna ez a szegmens is képviselni a gazdaságban és végső soron az állam finanszírozásában. 

Al-Hilal István, a Fidelity International igazgatója kifejtette, hogy amikor korábban 5% alá estek a hozamok itthon, a befektetők elkezdték keresni a kockázatosabb befektetéseket.

Most úgy tűnik, ez az 5%-os küszöb feljebb ment, 7% alatt már elkezdték keresni az egyéb lehetőségeket.

A 7% az új norma, és miután az állampapír hozamok 7% alá kerültek, mozgolódnak a megtakarítók, mindez új világot hozott a befektetői pszichológiában. 

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, hogy a betétállomány magas volta nagy probléma ma is, de ez igaz egész Európára is, annyi különbséggel, hogy más országokban nincs ekkora kamat, vagyis itthon végig lett volna jóval magasabb hozamú alternatíva is. A támogatott állampapírok itthon külön kategóriát képeznek, Romániában például erősebb a lakossági fogyasztás és kisebb az állampapírtartás. Azt gondolja, hogy az egyes bizonytalanságok egy országban nagyban befolyásolják, ki milyen időtávra tervez a befektetéseivel, és ebben Magyarország nagyon rosszul áll. 

Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint  

az utóbbi 5-10 évben kamatillúzió uralkodott a lakosság és vállalatok szintjén is.

Érdekes a hitelkamatok lába is, az utóbbi években nem sokan voltak, akik piaci alapon akartak volna hitelt felvenni. A sok támogatott hitelprogram is hozzájárult ennek az illúziónak a fenntartásához.  Szerinte az állampapírok kiszorító hatása abban is megjelenik, hogy sokkal könnyebb ezeket értékesíteni, míg más termékek esetében már egy Mifid-nyilatkozat kitöltése is sok problémát hoz elő. 

Kurali Zoltán (ÁKK) kitért arra, hogy az adósságkezelő sokat tesz a lakosság pénzügyi edukálása érdekében, jelenleg mintegy 1,2 millió ügyfélnek van állampapírja Magyarországon. Igyekeznek egyszerűsíteni a vásárlás folyamatát is, például azzal, hogy nincs megtakarítási belépési küszöb. Elérték azt a piaci részesedést a lakosságnál, amit jelenleg nem szeretnének tovább növelni, a torta többi része ott van, ezért pedig a szolgáltatóknak kell megküzdeniük – tette hozzá. Kovács László (VIG) úgy véli, az emberek eléggé racionálisak ahhoz, hogy megtalálják a számukra legjobb megoldást, ez eddig elsősorban az állampapír volt, de most látszik egy mozgolódás, és folynak is a nagy termékfejlesztések a szolgáltatók házon belül. Szabó Balázs (Hold) is azt mondja, a pénzügyi edukálást már az általános iskolában el kellene kezdeni, ez sokkal nagyobb hatást tudna elérni, mint a pénzügyi szektor edukálási tevékenysége. Minden esetre ez a befektetések diverzifikációjának alap pillére. Szécsényi Bálint (Equilor) szerint óriási lépés lenne, ha a nyugdíjmegtakarítások is nagyobb hangsúlyt kapnának, ez kellően komoly megtakarítási cél lehetne a háztartásoknak, amit állami szinten is jobban kellene ösztönözni. Al-Hilal István (Fidelity) ehhez annyit tett hozzá, hogy a közép-európai piac még nem tart itt, sőt, inkább visszafelé ment kissé a piac, ami a nyugdíjmegtakarításokat illeti. Eljárt az idő a mostani adókedvezményes rendszeren felül, ami pedig a pénzügyi edukálást illeti, nagyon nehéz ebben előrelépést elérni a hazai piacon. Ellustultak a magas állampapír-kamatok mellett a befektetők, és nehéz ezt az edukálási harcot folytatni. Nem lehetetlen, de szerinte csak kis lépésekben lehet majd haladni, és nagyban az állam szerepvállalásától függ ez. 

Kurali Zoltán (ÁKK) elmondta, számításokat futtattak arra a helyzetre, mi várható 2025 tavaszán, amikor nagyobb PMÁP-lejáratok és kamatfizetések jönnek. Ez most nem ugyanaz a helyzet, mint amit a MÁP Plusz tömeges visszaváltásánál láttunk, mivel akkor a piaci hozamok jóval magasabban voltak, mint a MÁP Plusz akkori hozama. Márpedig jövő tavasszal ez nem várható. Idén tavasszal is volt már hasonló PMÁP-kamatfizetés, akkor azt látták, hogy a kamatokat nagyrészt visszaforgatták állampapírokba. Harmadrészt a rövid kötvényalapok és pénzpiaci alapok felfutása is tetten érhető volt tavaly, a hozamok normalizálódásával azonban ezek a pénzek elkezdtek más befektetési alapokba átmenni. Ugyanerre számít a lakossági állampapíroknál is, úgy véli, a megtakarítók más állampapírokba fogják tenni a jövő tavasszal kapott kamatpénzek egy jelentős részét. 

Szabó Balázs (Hold) egyetért azzal, hogy most más a helyzet, mint a MÁP Plusznál, jó esetben nem lesz semmi látnivaló jövő tavasszal. Akkor lehet izgalmasabb a helyzet, ha közben a forint jelentősebben gyengül, mivel ez hatással lehet az állampapírok hozamára is. Egy ilyen hangulatban sokan gondolhatnak arra is, hogy nem feltétlenül forintban akarnak megtakarítani. Kovács László (VIG) szerint a következő évben három slágertermék lehet: az ingatlan (itt fontos a magyar korfára tekintettel lenni), az állampapír és a befektetési alapok. Al-Hilal István (Fidelity) azt gondolja, többre lesz itt szükség, mint finomhangolás. Minden esetre az utóbbi időszak erőszakosabb állampapír kampánya arra is jó volt, hogy sok embert megindítson a befektetések piacára, ebből pedig végső soron az alapkezelők is profitálnak. Szécsényi Bálint (Equilor) szerint a megtakarítás mellett a fogyasztás és a fogyasztói bizalom erősítése is fontos, a tranzakciós illeték megemelése nem ebbe az irányba hat. 

A mai piaci folyamatokra reagálva Kurali Zoltán (ÁKK) elmondta, attól, hogy van egy kis recesszió, még nem lesz krach. A bankok mérlegfőösszege összességében rendben van, ahogy a vállalatoké is, Kína viszont egy nagy kérdőjel. Az államok vették magukra a problémákat, emiatt emelkedtek az államadósságok, de ő nem látja a bezuhanás lehetőségét most a piacokon. Szabó Balázs (Hold) is úgy véli, hogy brutális krach azért nem lesz, mert nincs az a nagy instabilitás a rendszerben, mint ami 2008-ban volt. A kockázat a mocsárban ragadás, most fiskális és monetáris oldalról sincs olyan sok lehetőség a gazdaság megsegítésére. Kovács László (VIG) hozzátette, hogy inkább egy hosszú távú oldalazás jöhet a részvénypiacokon, semmint nagyobb összeomlás. Nagyon sok pénz keresi a helyét, ami jelentős puffer zóna. Al-Hilal István (Fidelity) elmondta, sokat változott a makro szemléletük, a kőkemény recesszió helyett már egy enyhébb forgatókönyvet várnak. Hosszú távon kérdés lehet a geopolitikai kockázat, ez még megkavarhatja a lapokat. Szécsényi Bálint (Equilor) a fiskális politikára helyezte a hangsúlyt, itt még lehetnek meglepetések, volatilitást okozó költségvetési intézkedések. 

Forrás: Portfolio