Kiradírozza magát, aki nem használja az új technológiát
2024. október 28.
Versenyhátrányt okozhat a kis- és középvállalkozások számára a mesterségesintelligencia-technológiák rohamos terjedése, illetve ha nem kezdik el alkalmazni azokat – többek között erre figyelmeztet a Gazdasági Versenyhivatal a most lezárt piacelemzésében. A hatóság szakértői szerint a magyar nyelv érvényesülését is befolyásolhatja, hogy az öntanuló rendszereket jellemzően a nagy világnyelveken írt szövegeken tanítják be.
Január elején – az uniós versenyhatóságok közül az elsők között – indított piacelemzést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálata érdekében. A cél annak a körüljárása volt, hogy az MI-alapú technológiák robbanásszerű terjedése torzíthatja-e a piaci versenyt a különböző ágazatokban, és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja-e a fogyasztókat.
Techóriásokkal konzultált a GVH
A GVH vizsgálói részletesen feltérképezték az MI fejlődéstörténetét, nemzetközi szabályozási kereteit, továbbá részletes adatkérő kérdőívekkel kerestek meg nagy nemzetközi technológiai vállalatokat, illetve a prominens generatív MI-modellek fejlesztőit, hogy átfogó képet kapjanak a vállalatok MI-vel kapcsolatos fejlesztéseiről, illetve MI-alapú szolgáltatásairól, a piac struktúrájáról, a fennálló versenyviszonyokról, illetve a megkérdezettek fogyasztóvédelmi gyakorlatairól is.
A piacelemzés két specifikus fókuszpiacra célzottan is kiterjedt: banki szolgáltatások és telekommunikációs szektor.
Emellett a GVH vizsgálói számos hazai fejlesztővel, MI-alapú technológiákat alkalmazó vállalkozással konzultáltak, továbbá több körben folytattak egyeztetéseket hazai kutatóintézetekkel, egyetemekkel, illetve állami és nonprofit szervezetekkel, hogy minél átfogóbb képet kapjanak a hazai szabályozásról, fejlesztésekről, valamint a hazai vállalkozások technológiai adoptációjáról, a számukra elérhető lehetőségekről.
A piacelemzése rávilágít arra is, hogy az MI-alapú modellek fejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához számos kritikus erőforrás szükségeltetik:
jelentős és változatos adatmennyiség;
megfelelő számítási kapacitás (hardver vagy felhő);
magasan és specifikusan képzett munkaerő;
valamint összességében az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyi erőforrások.
Emellett az előtanított modellek elérhetősége is kritikus tényezőnek mondható mind a fejlesztői szinten, mind a modelleket alkalmazó vállalkozások számára. Ráadásul a kritikus modellinputok birtoklása erősen koncentrált, és gyakran a digitális piacok piacvezető vállalatai (Big Tech cégek, így például a Meta, Google, Microsoft, Amazon stb.) kezében vannak. E nemzetközi digitális nagyvállalatok jellemzően az értéklánc minden szintjén jelen vannak. A GVH piacelemzése ugyanakkor rámutat, hogy az MI-technológia fejlődése rendkívül dinamikus, így az értéklánc erőviszonyai még nem szilárdultak meg. Ebből következően a versenyhatóságoknak érdemes folyamatos és kiemelt figyelmet fordítaniuk az MI-vertikumra.
Hatékonysági, versenyképességi kérdés
A versenyhivatal kiemeli azt is, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a mesterségesintelligencia-alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP-növekedést is eredményezhet, így az MI széles körű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon. A pontos hatásokat illetően jelenleg széles skálán mozognak az erre vonatkozó becslések.
Ugyanakkor a hazai vállalkozások körében az MI használatának alacsony elterjedtsége tapasztalható. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek kevés ismerettel bírnak a technológia hasznosíthatóságáról. Ez a tőkehiány mellett elsősorban a hozzáértő munkaerő hiányából adódik.
Amely cégeknél működik valamilyen MI-alapú megoldás (pl. chatbot, csalásmegelőzés, fordítás, virtuális asszisztens), ott alapvetően kisebb jelentőségű, nem kritikus feladatokat lát még csak el.
A hazai fókuszpiacok (banki szolgáltatások, telekommunikációs szektor) célzott feltérképezése alapján elmondható, hogy a válaszadó vállalkozások átfogó módon jelenleg még csak kismértékben használnak mesterségesintelligencia-alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat, ugyanakkor figyelemmel kísérik az MI-alapú megoldások hatásait, eredményeit, és belső képzések útján fejlesztik az MI-képességeket. Ez arra utal, hogy ugyan a kkv-k látszólag még nincsenek lemaradva a nagyobb vállalkozásoktól e téren, az MI-használattal kapcsolatos ismeret- és érdeklődés hiánya miatt gyorsan változhat, amennyiben az MI-alapú technológiák tovább fejlődnek, a nagyvállalatok egyre több területen kezdik alkalmazni azokat, a kkv-k pedig lemaradnak ebben a versenyben.
A piacelemzés feltárta, hogy a magyar ügyfeleik számára a globális technológiai cégek ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kínálják, mint más országokban. Üzletpolitikájuknak nem része a specifikusan a magyar piacra szánt termékek bevezetése, illetve fejlesztése. Ugyanakkor a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező – hívja fel a figyelmet piackutatásában a Gazdasági Versenyhivatal.
Négy javaslatot tett a hatóság
A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben.
A hazai vállalati szektor MI-használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.
Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuper-számítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.
A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széles körű elérhetővé tétele érdekében.
Tényleg megszűnik az Ügyfélkapu, de nem úgy, ahogy gondolná, és nem is teljesen
„Jövőre megszűnik az Ügyfélkapu”, „Teljesen megszűnik az Ügyfélkapu”, „Nem árulja el a kormány, hogy az Ügyfélkapu megszüntetésére készül-e”, „A teljes Ügyfélkapu-rendszer megszűnhet”, „Nagy a pánik: nem csak az Ügyfélkapu szűnik meg”
– egy csomó ilyen címmel lehetett találkozni az utóbbi időben magyar híroldalakon. A maga vérmérséklete szerint mindegyik lap arról számolt be, hogy a szeptember elejétől élesben is elindult Digitális Állampolgárság Program (DÁP) miatt hamarosan búcsút inthetünk az online ügyintézésben eddig megkerülhetetlen Ügyfélkapunak. Ezzel még nincs is gond, alapvetően valóban így van, sőt valójában egyáltalán nem is új információ. Az viszont már félreértésre adhat okot, hogy ez pontosan mit jelent, és sok félinformációt is lehetett ezzel kapcsolatban olvasni. Az „Ügyfélkapu” ugyanis eléggé mást jelent, mint amire sokan gondolnak a hallatán, és a „teljes megszűnést” belengető hírek alighanem egy félreértésen alapulnak.
Gyorstalpaló: mi az a digitális állampolgárság?
A Digitális Állampolgárság Programot 2022-ben fogadták el, majd tavaly év végén szavazták meg az online ügyintézés megreformálását célzó DÁP-törvényt, amely idén július 1-jén lépett hatályba. Ígérete szerint a program „felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, és megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit. Célunk, hogy megkönnyítsük az állampolgárok életét úgy, hogy 2026-ig online, a mobiltelefonjukkal is elintézhessék szinte minden fontosabb, közigazgatást érintő ügyüket.”
Magukkal a célokkal kevés állampolgár vitatkozna, ha azt kérdeznék tőle, felhasználói élmény terén miben és merre kell fejlődnie az állami ügyintézésnek 2024-ben. A megvalósítás módja már más kérdés, és ezzel kapcsolatban a különféle szakértők és a felhasználók véleménye is megoszlik. Bár még javában zajlik a részletek kidolgozása és megvalósítása, a Rogán Antal kabinetminiszter nevével fémjelzett program sok kritikát kapott, amiért egy DÁP-azonosító létrehozásával és az eddig elkülönült adatok összekapcsolásával minden korábbinál részletesebb profilt hozna létre az emberekről. Mások inkább amiatt aggódnak, hogy az ambiciózus program kivitelezése megfelelő színvonalú és biztonságú lesz-e. A használata opcionális (október elejéig 176 ezren csatlakoztak), tehát továbbra is el lehet intézni mindent nélküle is, de a kritikusai attól tartanak, hogy ez idővel változni fog. (Ezekről a kritikákról és magáról a DÁP-ról külön cikkben írunk majd részletesebben.)
A DÁP a gyakorlatban egyelőre egy mobilos app, a szeptember óta használható Digitális Állampolgár formájában működik, és jelenleg elsősorban arra jó, hogy felhasználónév és jelszó bepötyögése nélkül lehet vele bejelentkezni az állami ügyintéző felületekre. Emellett rendőri ellenőrzésnél lehet vele személyazonosságot igazolni, egy helyen megtalálhatók benne a legfontosabb személyes adatok és igazolványszámok, erkölcsi bizonyítványt lehet vele igényelni, és időpont foglalható vele kormányablakokba. Maga a DÁP jóval több lesz ennél, a közigazgatás teljes digitalizációját ígéri, sőt elvileg olyan platformként fog működni, amelyhez piaci szereplők is csatlakozhatnak. Érkezik majd a részeként új elektronikus aláírás szerződések és más dokumentumok hitelesítésére, új állami levelezőszolgáltatás és díjfizetési lehetőség, illetve a fizikai okmányok teljes kiváltásának lehetősége. A piaci szolgáltatókat a terv szerint jövő év közepétől kezdik el beengedni.
Mindebből most az az érdekes, hogy a már jól ismert online ügyintéző rendszerek bejelentkezési felületén szeptemberben megjelent az opció, hogy a DÁP appal is be lehet jelentkezni. Ehhez nem kell felhasználónevet és jelszót beírni, hanem elég leolvasni egy QR-kódot a mobilappal, és a telefonon biometrikus (ujjlenyomatos vagy arcfelismeréses) azonosítással tudjuk igazolni magunkat. Ez a bejelentkezési lehetőség ma még a megszokott módszerek, így az Ügyfélkapu és a kéttényezős hitelesítést kínáló (azaz a jelszó mellett egy mobilappban generált számkódot is kérő) Ügyfélkapu+ mellett választható – és ez az, ami hamarosan megváltozik.
Viszlát, Ügyfélkapu! Viszlát, Ügyfélkapu+?
A DÁP app elindulásával hamarosan megszűnik a hagyományos ügyfélkapus bejelentkezési lehetőség. Ebből senki nem is csinált titkot, bár különösebben nagy dobra se verték, azért eddig is lehetett róla már olvasni.
Most azért kapta fel a témát a sajtó, mert a Szabad Európa kiszivárgott levelek alapján arról írt, hogy akár az Ügyfélkapu+ is megszűnhet. Ez azért lenne fontos újdonság, mert így nem maradna alternatívája a DÁP-nak az online ügyintézésben, így aki bizalmatlanságból vagy bármi más okból egyelőre kimaradna a digitális állampolgárságból, annak az elektronikus ügyintézési lehetőségei a kormányablakok számhúzó automatájára korlátozódnának.
A Szabad Európa cikke szerint két belső utasítás jutott el hozzájuk egy kormányzati szervtől. Az egyik szerint október 15-ig minden alkalmazottnak le kell(ett) töltenie a DÁP appot. „Egy másik dokumentumban arról írnak, hogy hamarosan már csak ezzel az alkalmazással lehet majd elektronikus ügyeket intézni, amiből az Ügyfélkapu teljes megszüntetésének szándéka következik a kormány részéről” – tette hozzá a cikk. Ebben a második dokumentumban a lap szerint „kijelentik, hogy az Ügyfélkapuval jelenleg minden kormánytisztviselő teljesíti a törvényi kötelezettségeket, hogy rendelkezzen elektronikus tárhellyel. Majd arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt a tárhelyet »hamarosan csak a DÁP-on keresztül fogja tudni elérni« minden érintett, és aki nem rendelkezik ilyennel, már nem felel meg a törvénynek. Ez viszont arra utal, hogy »hamarosan« nem csak az Ügyfélkapu válik elérhetetlenné, de az Ügyfélkapu+ is megszűnik. Erről még sosem beszélt senki a kormány részéről” – olvasható a cikkben.
A lap cikkére reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda is: azt írták, nincs központi utasítás a kormánytisztivselőknek, hogy töltsék le a DÁP appot. A lap megjegyzi, hogy ők sem ezt állították, hanem hogy az egyes kormányzati szervek saját hatáskörben intézkednek – bár tegyük hozzá, ha így lenne, az ellentmondana az Ügyfélkapu+ központi megszüntetési tervének. Arra, hogy egyébként valóban megszűnik-e az Ügyfélkapu+, a Kabinetiroda nem reagált nekik.
Az Ügyfélkapu tényleg csak egy kapu
Az első, amit fontos tisztázni, hogy mire is jó valójában a hamarosan megszűnő Ügyfélkapu. A köznyelvben Ügyfélkapu néven gyakran magát az ügyintézési szolgáltatást, az ügyintézésre szolgáló felületet szokás emlegetni. Gyakran találkozni olyan szófordulattal, hogy egy-egy ügyet „az Ügyfélkapuval is el lehet intézni”, míg azt ritkán hallani, hogy a Magyarorszag.hu-n lehet elintézni valamit, pláne hogy a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen, azaz a SZÜF-ön. Pedig valójában az Ügyfélkapu, ahogy a neve is utal rá, csak a kapu, amelyen belépve a SZÜF-ön ügyintézésbe foghatunk: egy elektronikus azonosítási szolgáltatás, amellyel a SZÜF mellett az EESZT-be, az eSZJA-ba és minden, már létező állami online szolgáltatásba be lehet lépni.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött
A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség. Kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés.
A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
Mindezek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: (I) jövedelmek vásárlóerejének növelése; (II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint (III) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.
I. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:
1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
2. Munkáshitel Program elindítása,
3. a gyermekek után járó csaldi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
II. Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez:
7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
9. a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
10. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
13. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.
III. A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:
14. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
15. „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
17. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
18. Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
19. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
20. a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
21. a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az Unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz.
Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség, mert a világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott- ez áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében.
A minisztérium hangsúlyozza: kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
A kormány megkezdi az új gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program, amelynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
Az új gazdaságpolitikai akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.
A minisztérium ismerteti: a jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja, amelyek közül az NGM elsőként említi egy hároméves bérmegállapodás megkötését a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, ezt követi a munkáshitel program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása két lépésben.
A lakhatást segítő intézkedéseket felvezetve az NGM megjegyzi, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki: a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
Budapesten kívül az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért a megfizethető lakhatással kapcsolatos további hét lépést tervez úgy mint a fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása, a vidéki otthonfelújítási program elindítása, a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása.
Az egész országra kiterjedő lépések közé sorolták még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítását, a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozását, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa fenntartását 2026 végéig, valamint az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetését, együttműködésben a bankszektorral.
A harmadik csoportban a kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány: jelentős mértékű tőkefinanszírozási programmal, 1+1 KKV Beruházás-élénkítő támogatási programmal, azzal hogy elindítja a “Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot a digitalizáció elősegítése érdekében.
Ezen túlmenően bejelentették a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentését 3,5 százalékra, az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítását, az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetését, a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítását, végezetül pedig a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentését, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítését.
Az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz – írta az NGM.
Ellentmondásosak Nagy Márton bérekkel kapcsolatos tervei a GKI szerint
Nincs még egy európai ország rajtunk kívül, amely ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a kormányzat által csak részben befolyásolt átlagbért – írta rövid elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Nagy Márton csütörtökön a Portfolio konferenciáján vázolta fel: 2028-ra 1000 eurós minimálbért és bruttó 1 millió forintos átlagbért szeretne látni.
A GKI szerint 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér csak az átlagkereset (874 ezer forint) 43 százalékát fogja kitenni, ahogy 2028-ban is. „Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbér-növekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 forint/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben” – írják.
Számításuk szerint annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak, évi 10,5 százalékos átlagbér-emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül. Ez a kormány 3 százalékos inflációs várakozásaival számítva 7 százalékos reálkereset-növekedést jelent. A miniszter azonban csak 5 százalékos reálbér-növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett.
Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átlagbérre vonatkozó cél eléréséhez minden állami alkalmazott bérét is ugyanilyen ütemben kellene növelni, ez viszont a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen tűnik kigazdálkodhatónak. Ha viszont mégis végrehajtja az emeléseket, akkor a 2-3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány nem lesz tartható. Ahogy az árfolyam sem!
A GKI szerint tehát miniszter tervei ellentmondásosak, ez pedig megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek.
Új adócsomagot adott ki a Pénzügyminisztérium, különadót is átírnának
A Pénzügyminisztérium szerda este kiadta őszi adócsomagjának tervezetét, amely több területen is jelentős változást hozna. A családi adókedvezmény összegei emelkednek, az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők költséghányada változik, új adózási lehetőségek jelennek meg a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára, és módosulnak a műemlékingatlanok adómentességére vonatkozó szabályok. Emellett átírják az extraprofitadó szabályait, a NAV hatásköre és a vámügyi eljárások is változnak, továbbá új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések és könyvvizsgálatok terén a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.
A Pénzügyminisztérium tervezete már tartalmazza a részletszabályokat a kormány által sokszor megígért családi adókedvezmény kétlépcsős megduplázásáról. Mint a tervezetből kiderül, az eltartottak számától függően a családi kedvezmény
egy eltartott esetén 133 340 forintra,
két eltartott esetén 266 660 forintra,
míg három vagy több eltartott esetén 440 000 forintra emelkedett jogosultsági hónaponként.
Amennyiben az eltartott tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, ez az összeg további 133 340 forinttal nő.
A jelenleg hatályos szabályok szerint egy gyermek után havonta 66 670 forint, kettő gyermek után havonta 133 330 forint, három gyermek után havonta 220 000 forint vehető igénybe.
EHHEZ A PASSZUSHOZ KÜLÖN HATÁSTANULMÁNYI LAPOT IS CSATOLT A TÁRCA, ESZERINT A 2025-2028-aS IDŐSZAKBAN ÖSSZESEN 902 MILLIÁRD FORINTNYI TERHET RÓ MAJD A BÜDZSÉRE.
Az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatos szabályok is módosulnának a Pénzügyminisztérium tervezete szerint: a jövedelem kiszámításánál a bevételekből levonható költséghányad az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők számára különböző mértékben változik, attól függően, hogy milyen tevékenységet folytatnak.
Például, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók számára a költséghányad 90%, míg a mezőgazdasági őstermelők számára is 90%.
A módosítások között szerepel a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára egy új adózási lehetőség is, amely szerint
legfeljebb három ingatlan esetén tételes átalányadózást választhatnak, amennyiben ezek az ingatlanok a magánszálláshelyek körébe tartoznak.
Egy másik fontos elem a műemlékingatlanok adómentességével kapcsolatos új szabályozás, mely szerint
a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a műemlék ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem adómentességét.
Extraprofitadó-szabályokat is átírnának
A tervezet szerint hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 15. §-a is. Ennek még hatályos rendelkezései alapján a pénzügyi tranzakciós illeték alapja a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetések esetén az 50 ezer forintot meghaladó összeg volt.
Az új tervezet szerint ez a szabályozás változik, és a készpénzbefizetések esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 20 ezer forintot meghaladó összegére vonatkozik.
Ugyanígy jatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet is, aminek értelmében speciális szabályok érvényesültek a veszélyhelyzet ideje alatt, különös figyelemmel az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra és annak következményeire. Anno a rendelet a foglalkoztatásra vonatkozó egyes feltételeket is módosította, például a munkaerőpiacra lépés definícióját, és különféle kedvezményeket is biztosított a munkavállalók számára.
Akkor az volt a könnyítés – amit most kivezetnének –, hogy a munkaerőpiacra lépő státuszhoz 365 napon belül legfeljebb 92 napos biztosítással rendelkező magyar állampolgárok tartoztak a szocho hatálya alá. Fontos, hogy a szociális ellátások időtartama, mint például a gyermekgondozási díj, nem számított bele a biztosítási kötelezettséggel járó időszakba. További engedmény volt, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás első évében a munkavállalónak járó kedvezmény a bruttó munkabérre vonatkozott, amely a minimálbér 100%-a, míg a foglalkoztatás következő hat hónapjában a minimálbér 50%-ának megfelelő kedvezményt jelentett, de ezt törölnék el.
Az adóhatóság működését is átírnák
A NAV szervezetét érintő változások főként a jogorvoslati eljárások, a fizetési kedvezmények, valamint a hatósági és rendészeti feladatok területén hoznának új szabályokat.
Az egyik fontos módosítás az lenne, hogy a Fellebbviteli Igazgatóság helyett bizonyos nagyobb összegű,
1 milliárd forintot meghaladó fizetési kedvezmények esetében a Központi Irányítás járna el felettes szervként. Ezzel a nagy összegű fizetési kedvezmények elbírálása közvetlenül a központi hatóságok kezébe kerülhetne.
Ezen felül a NAV új feladatokat kaphatna a közúti áruszállítás ellenőrzése és a fémkereskedelem területén, továbbá az Unió területére belépő vagy onnan kilépő készpénz ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása is a NAV feladatkörébe tartozna.
A javaslat szerint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetében a pénzügyőrök szorosabb együttműködésben járnának el, beleértve a magánlakások átvizsgálásánál történő keresőkutyák alkalmazását is. Az elkészített videofelvételeket személyazonosításra alkalmatlan módon oktatási célokra is felhasználhatnák, amely új eszközökkel segíthetné a hatósági személyzet képzését.
A javaslat szerint továbbá az EU váminformációs rendszeréből származó személyes adatokat maximum öt évig lehetne megőrizni, kivételes esetekben legfeljebb további két évig.
Átszabják a vámügyi eljárásokat
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosításai több ponton érintik a vámigazgatási eljárásokat és a kapcsolódó szabályokat. Ezek érintik az elkobzott közlekedési eszközök kezelését is,
amelyek értékesítés helyett rendvédelmi szervek vagyonkezelésébe kerülhetnek, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek.
Az általános forgalmi adó (áfa) biztosítási kötelezettsége alól mentesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek, például nincs tartozásuk a vámhatóság felé és nem állnak felszámolás alatt. Az ilyen mentességet kérő cégeknek folyamatosan meg kell felelniük ezeknek a feltételeknek, és a vámhatóság által kiadott engedély határozatlan időre lesz érvényes.
A jogszabály emellett pontosítja az ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, különös tekintettel az ellenőr nevére, aláírására, illetve az elektronikus hitelesítésre. További módosítások vonatkoznak a jövedéki adóra és a vámhiány megállapítására, valamint a vámhatóság honlapján történő közzététel szabályaira, amelyek a jogalkotói szándék szerint átláthatóbbá teszik az eljárásokat.
Belenyúlnak a könyvvizsgálói szabályokba is
A számvitelt és könyvvizsgálatot érintő módosítások célja, hogy a vállalkozások pénzügyi átláthatóságát és jogszerű működését tovább erősítsék, különös tekintettel a fenntarthatósági jelentésekre. A 2000. évi C. törvény változásai több ponton pontosítják a könyvvizsgálói és közzétételi kötelezettségeket, valamint új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések ellenőrzésével kapcsolatban.
Az egyik lényeges újítás, hogy harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, ha egy vállalkozás nem tett eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségeinek, ideértve a könyvvizsgálati kötelezettségeket is.
Emellett új szabály, hogy semmisnek tekintendő minden olyan szerződéses rendelkezés, amely a vállalkozást egy konkrét könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég választására kötelezi, és ezzel korlátozza a döntési lehetőségeket.
A fenntarthatósági jelentések terén a vállalkozások legfőbb szerve köteles olyan kamarai tag könyvvizsgálót választani, aki rendelkezik fenntarthatósági minősítéssel, amennyiben az üzleti évről készült fenntarthatósági jelentés készítése kötelező vagy önkéntes alapon történik. Ha könyvvizsgáló cég nyújt bizonyosságot a fenntarthatósági jelentés kapcsán, egyúttal egy konkrét, személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót is ki kell jelölni.
Továbbá, a fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozások esetében a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező tagok kezdeményezhetik, hogy egy másik kamarai tag könyvvizsgáló készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről. Ez a javaslat a legfőbb szerv elé terjeszthető, ami további átláthatóságot biztosít a jogszabálytervezet szerint.
Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében a törvény módosítja a méretkritériumokat a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások esetében, valamint növeli az egyes pénzügyi határértékeket, például a mérlegfőösszeg és az árbevétel felső határait.
A könyvvizsgálói tevékenységet szabályozó 2007. évi LXXV. törvény szintén változik, különös figyelmet fordítva arra, hogy a közfelügyeleti hatóság eljárásai során együttműködhessen más hatóságokkal, ha szükséges.
A közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálói kötelesek évente tájékoztatni a hatóságokat, különösen a fenntarthatósági jelentések vizsgálatával kapcsolatos tevékenységeikről.
Az új szabályok továbbá lehetővé teszik, hogy bírósági keresetet nyújtsanak be, ha indokolt, hogy egy könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízását megszüntessék. Végül, a közfelügyeleti hatóság március 31-ig közzéteszi az előző üzleti év könyvvizsgálati megbízásaira vonatkozó minőségellenőrzési kérdőíveket, melyeket a könyvvizsgálói cégek minőségirányítási rendszerében alkalmazni kell.
A poggyászokban behozható áruk mennyisége is változik
Egy részletszabály-módosítás az utasok személyes poggyászában található termékek importjának általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességét szabályozza, valamint néhány kapcsolódó fogalmat és rendelkezést pontosít. Részben ezek nem újak, csak kodifikálják az eddig is alkalmazott rendszert.
Az első fontos változás a nem kereskedelmi jellegű import adómentességére vonatkozik. A mentesség olyan alkalmi jellegű import esetén érvényes, amikor a behozott termékek az utas vagy családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak. Az importált termékek mennyisége és jellege nem utalhat kereskedelmi célú behozatalra, és a mentesség napi egy alkalommal vehető igénybe. Külön szabály vonatkozik a határövezetben lakókra, ott dolgozókra, valamint a harmadik országokból érkező járművek személyzetére.
Az adómentesség ezekre a csoportokra csak akkor vonatkozik, ha az adott személy igazolja, hogy túllépte az adott határövezetet vagy nem tér vissza azonnal onnan.
A dohánytermékekre vonatkozó új szabályok meghatározzák, hogy mennyi hevített dohánytermék hozható be adómentesen. Légi utasok esetében ez 200 darab, más utasok esetében pedig 40 darab lehet.
Az adótörvények fogalmi pontosításai között szerepel a határövezet és a határövezetben dolgozó munkavállalók definíciója.
A határövezet olyan terület, amely maximum 15 kilométerre terjedhet ki egy tagállam határától, míg a határövezetben dolgozó munkavállalók olyan személyek, akiknek a munkájuk során rendszeresen át kell kelniük a határon.
A jövedéki adóról szóló törvény módosításai többek között az üzemanyagokra és a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolajra vonatkoznak. Pontosították az üzemanyag és más energiatermékek fogalmát, beleértve az olyan új típusú üzemanyagokat, mint a HVO, amely növényi vagy állati olajból készül. Emellett új lehetőséget adnak
a vasúti árutovábbítással foglalkozó vállalkozásoknak, hogy visszaigényeljék a villamosenergia-adót, amelyet a vontatásra és tolatásra használnak fel (amint azt korábban már bejelentették).
Továbbá a mezőgazdasági termelők bizonyos feltételek mellett visszaigényelhetik a gázolajra kivetett adó 90-90,5 százalékát, amennyiben azt mezőgazdasági tevékenységre, erdőgazdálkodásra vagy halgazdálkodásra használják.
Megérkezett a bejelentés: itt a kormány 21 pontos új akcióterve!
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium. „A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség” – írja az NGM.
A kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik:
jövedelmek vásárlóerejének növelése;
megfizethető lakhatás biztosítása;
valamint a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz, írja az NGM.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy a cél az, hogy a növekedés a társadalom minél szélesebb körét érintse. Ebbe beletartoznak a családok és a KKV-k is. A gazdasági program kormányzati költsége több száz milliárd forintos nagyságrend lehet Gulyás Gergely elmondása szerint. Ha Gulyás Gergely nagyon hozzávetőleges becsléséből indulunk ki, akkor a program GDP-arányos költségvetési terhe néhány tized százalékpontos lehet.
Az NGM közleménye szerint a jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:
1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
2. Munkáshitel Program elindítása,
3. a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez:
7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
9. a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
13. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.
A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:
VOSZ-elnök: Tömeges cégbezárásokhoz vezethet a kormány egymilliós átlagbérterve
Reagált a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a kormány ezer eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet váró tervére.
A munkaadók a jelen körülmények között nem tudják saját erőből kitermelni és megfizetni a tervezett bérnövelésből eredő bérköltség növekedést – írta a 24.hua Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közleménye alapján.
A kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzéseként nevezte meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt a tervezetet, amely három év alatt a minimálbért ezer euróra, az átlagbért egymillió forintra emelné. Erről Orbán Viktor is többször beszélt az elmúlt napokban, nagyjából egy hónappal azután, hogy Magyar Péter azzal állt elő, ha kormányra kerül, 2027-re a mostani duplájára növeli, 2030-ra pedig egymillió forintra próbálja emelni a minimálbért.
Nagy Márton szerint a kormány támogatja a munkáltatók és a munkavállalók megegyezését, amely értelmében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára fogják emelni a minimálbért 2027-re. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 266 800 forintos minimálbér 2027. január elsejével 374 800 forintra nőhet, egy évvel később pedig elérheti a 419 815 forintot, ami több, mint 1000 euró.
A VOSZ ezt a drasztikus lépést csak akkor tartja kivitelezhetőnek, ha megfelelő kompenzációt kapnak a vállalkozások, továbbá a tervezett bértételeket a bérmegállapodásban rögzített gazdasági növekedéshez, inflációhoz és termelékenységi mutatók eléréséhez kötik. A szövetség ezen kívül több javaslatot is megfogalmazott:
“az erőltetett bérfelzárkóztatás folytatását különös körültekintéssel és alapos egyeztetés mellett lehet csak végrehajtani, ellenkező esetben a versenyképességi romlás tömeges cégbezárásokhoz és a munkahelyek elvesztéséhez vezet”
– írják. Álláspontjukat adatokkal is alátámasztják: a társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2022. vége óta folyamatosan csökken, havonta átlagosan 1000-rel kevesebb cég alakul, mint amennyi megszűnik. Mindemellett a fizetésemelést elutasító cégek száma eddig nem látott, 81 százalékos szintet ért el.
Továbbá kiemeli a VOSZ, hogy térségenként eltérő a vállalkozások termelékenysége, ezért támogatják, hogy az egységes, országos garantált bérminimumot egy jól átgondolt és kidolgozott program végrehajtásával váltsa fel az egyes gazdasági ágakra vagy ágazatokra kidolgozott „bértarifa” rendszer, amelyben érvényesülnek az adott terület sajátosságai.
Nagy bejelentésekre készül a kormány, magyar cégek tízezreit fogják érinteni
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
Vesszőfutás a kkv-hitelpiacon
Miközben a lakossági hitelezés már dübörög, a vállalati hitelezés éppen a másik arcát mutatja. Mi sem mutatja jobban a magyar kkv-hitelezés válságát, mint hogy az utolsó „békeév”, 2019 végén még 317 ezer hitelszerződésük volt a cégeknek, a Covid idején ez 360 ezerre növekedett, mára viszont drasztikus mértékben, 210 ezerre csökkent.
Több mint 7100 milliárd forinttal tartoznak a vállalkozások a bankoknak (fióktelepekkel együtt), ez a szám immár két éve stagnálást mutat. A mikrovállalkozásoknál érhető tetten leginkább a válság: hitelállományuk két év alatt 9%-kal csökkent, a kisvállalkozásoké mindössze 5%-kal, a középvállalkozásoké szintén szerényen, 10%-kal nőtt.
2023 közepén tört el valami igazán: azóta több forinthitelt törlesztenek a kkv-k, mint amennyit felvesznek, tavaly év eleje óta pedig az euróhitelek dominálnak a forinthitelekkel szemben. Az euróhitelek felvétele azonban nagyon koncentrált: mindössze 14 ezer ilyen hitelszerződésük van a vállalkozásoknak, ami szintén jócskán elmarad a két évvel ezelőtti 31 ezertől.
A kkv-hitelezés vesszőfutásának a magas piaci forinthitelkamat az első számú oka: még az idei második negyedévben is 10,2% volt a kisösszegű vállalati forinthitelek átlagkamata, ami csak első ránézésre sokkal kedvezőbb a kkv-knak az egy évvel korábbi 16,1%-nál, valójában ugyanúgy kitermelhetetlen kamat a többségnek beruházások finanszírozására. Likviditási és forgóeszköz-beszerzési célra még csak-csak igénybe veszik ezeket.
Ugyanakkor ha az a kérdés, hogy a hitelezés akadályozza-e a hazai magánberuházások felfutását, akkor egyértelmű NEM a válasz: a VOSZ és az MKIK ezzel kapcsolatos felmérése alapján maguk a vállalkozások mondták azt az utóbbi időben, hogy
messze nem a pénzhiány az első számú ok, hanem a vállalkozások által érzékelt gyenge piaci kereslet, alacsony vásárlóerő.
A kkv-k többféleképpen alkalmazkodtak az őket 2022 óta sújtó magas kamatkörnyezethez:
beruházásaik elhalasztásával (de mint láttuk, messze nem a kamat az első számú oka a halogatásnak),
a nagyobb, export árbevétellel rendelkező cégek az euróhitelek igénybe vételével,
a még nagyobbak (főleg multi cégek) az olcsóbb anyavállalati vagy külföldi banki devizafinanszírozás igénybevételével (Kementzey Ferenc, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese beszélt ennek kapcsán a magyar bankok versenyhátrányáról, mondván, természetes, ha egy német vagy osztrák tulajdonú cég ilyen döntést hoz),
belső források (likviditás) felhasználásával, hiszen sok cégnél még „kitartanak” a régi hitel- és kötvényprogramok (NHP, NKP, Baross, stb.) is,
akik tudtak és szükségük volt rá, tulajdonosi tőke bevonásával,
a megmaradt állami kamattámogatott hitelprogramok igénybevételével.
Támogatott programok
Ami utóbbit illeti, a forinthitelezést megszakítás nélkül támogatta a kormány az elmúlt években, ez elsősorban a piaci hitelezés kompenzálására volt elég. A piac egészét tekintve stagnáló kkv-hitelezés jelenlegi első számú motorja a fix 5%-os hitelkamattal elérhető Széchenyi Kártya Program, amely a kkv-hitelállomány több mint felét adja ma már. Ugyanakkor a két évvel ezelőttihez képest ezen belül is jelentősen visszaesett a beruházásfinanszírozás aránya, ahogy alábbi táblázatunk mutatja.
Az MNB Hitelezési folyamatok kiadványa alapján a támogatott hitelek aránya a folyósításban nagy volatilitást mutat, tavaly 47% volt az arányuk, de voltak olyan negyedévek, amikor a 60%-ot is jócskán meghaladták. (A Széchenyi Kártyán túli másik két nagy vállalati hitelprogram, a jegybank Növekedési Hitelprogramja 2021-ben, az EXIM 1200 milliárdos Baross Gábor hitelprogramja pedig idén év elején kifutott, utóbbiban a kkv-források aránya 48% volt).
Stratégiai Széchenyi Kártya
A Széchenyi Kártya Program nem pusztán egy kisvállalkozói hitel, hanem mostanra mondhatni egy ikonikus pénzügy- és gazdaságstratégiai program, amely a maga 4000 milliárd forint feletti kintlévő állományával az éves GDP akár 5%-át is elérheti – hangsúlyozta a Portfolio-nak Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója. Hozzátette: nagyon fontos döntés, hogy a Demján Sándorról elnevezett új vállalkozói program, amelynek elindítását Orbán Viktor pénteken már megelőlegezte, azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika kiemelten fókuszba helyezte a hazai kkv-szektort. Ezt szerinte az év elején felülvizsgált hétpontos KKV-stratégia és az önálló kkv-államtitkárság felállítása is bizonyítja. „Közel 20 évig dolgozva Demján Sándor mellett megtanultam, hogy a kkv-szektor nem darabszám vagy forintokból álló halmaz, hanem családok és emberek közössége és élete, és minden az ő mindennapjaikról szól. Bár egy vállalkozó nappal vállalkozó, de este ő maga lesz a lakosság ezért minden intézkedés, ami a vállalkozásokat érinti,i az egyben őt mint lakosságot is érinti” – fogalmazott.
2024 április vége óta fut uniós forrásból az MFB 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz programja is, amelynek „tűzereje” azonban nehezen összevethető a jóval nagyobb volument megmozgató többi hitelprograméval. E beruházási célú hitelprogram egyelőre szerény eredményeket mutat fel: Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a Portfolio kérdésére nemrég elárulta: szeptember végéig 13 milliárd forintot helyeztek ki az alapos előkészítést igénylő beruházásokhoz ebből a programból. Ekkor jelentették be egyébként a program kiterjesztését is: fővárosi projektek megvalósítása céljára egy új, 73 milliárdos keret megnyitása révén október 28-ától lehet pályázni az 5-50 milliós hitelösszegre, egy lezárt üzleti év szükséges hozzá, és akár ingatlanfejlesztésre, e-autó vásárlására is felhasználható lesz.
Életet adó kezességvállalás
A kkv-hitelezést támogatja az állami és uniós garanciavállalás is, amellyel kapcsolatban friss hír, hogy 2028-ig mintegy 17 ezer hazai kis- és középvállalkozás kaphat összesen 600 milliárd forintnyi hitelt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az InvestEU program keretében frissen elindított közel 400 milliárd forint keretösszegű garanciavállalás segítségével. A közvetlen uniós viszontgaranciával igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára lesz elérhető. A Garantiqa most már minden második kkv-hitel mögött ott áll a kezességvállalással.
A (kezességvállalás által egyébként mérsékelt) hitelezési kockázatok mellett a hazai vállalkozások krónikus tőkehiányát említik sokan a finanszírozási nehézségek fő okai között. Itt is vannak hírek: szeptember elején például egy új, mintegy 60 milliárd forint keretösszegű tőkeprogramot jelentett be Nemzeti Tőkeholding (NTH) a hazai vállalatok kifektetéseinek, azaz az országhatárokon átnyúló beruházásainak, illetve cégalapításainak és -felvásárlásainak elősegítésére. Szeptember közepén pedig azt közölték, hogy az Európai Beruházási Alap és a Nemzeti Tőkeholding új, 40 millió euró keretösszegű tőkebefektetési alapot hoz létre a hazai és Közép- és Kelet-Európa régió társadalmi és környezeti hasznosságú vállalkozásainak fejlesztésére. A Baross Gábor Tőkeprogram harmadik pillérének keretében elinduló, Impact Ventures III. nevet viselő tőkealap olyan korai szakaszban lévő, innovatív kkv-knak, startupoknak nyújt finanszírozást, amelyek pozitív társadalmi, környezeti hatás elérését célozzák többek között az egészségügy, az oktatás, az energetika és a fenntarthatóság területein.
Mi várható?
Számos új programmal és hitellehetőséggel készül a kormány a hamarosan meghirdetendő kkv-akcióterv keretében
– közölte a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bankokat arra kérték a frissen megalakult KKV Hitelezési Kerekasztal első ülésén, hogy vizsgálják meg, az immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként hogyan tudnák jobban elfogadni. A bankok is előálltak javaslataikkal, ezek itt olvashatók:
Ami a konkrét programokat illeti, a kormány célja jövőre a 3 és 6 százalék közötti GDP-növekedés elérésének elősegítsége, ehhez elengedhetetlen a vállalkozások több mint 90%-át kitevő, a foglalkoztatottak 72%-át alkalmazó kkv-szektor kiemelt támogatása. A kis és középvállalkozásokat támogató, jórészt a közeljövőben esedékes lépések között említette nemrég Lóga Máté államtitkár az alábbiakat:
a Széchenyi Kártya Program fenntartása, finomhangolása és kedvezőbbé tétele (a KAVOSZ már fél éve javaslatot tett az 5%-os kamat 3,5%-ra csökkentésére),
a kkv-k beruházását és versenyképességét támogató tőkeprogram indítása,
a kkv-k exportját élékítő új hitelprogram indítása,
a kkv-k kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram indítása,
a kkv-k beruházásait célzottan támogató program indítása,
a kkv-k digitalizációs csomagja,
vállalkozásfejlesztési uniós programok,
vállalati elektromosautó-támogatási program.
A kkv-hitelpiacot nagy valószínűséggel mindegyik kormányzati intézkedés érinteni fogja, közvetlenül az első négy. Fontos lenne azonban e programok mielőbbi bejelentése, hogy a programok miatti kivárás nyomán
elhalasztott finanszírozási szükségletüket is mielőbb kielégíthessék a vállalkozások.
Senki sem tudja, mi lesz a szakmunkás minimálbérrel Magyarországon
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.Az elmúlt időszakban a következő 3 év béremelési terveiről esett szó inkább a közbeszédben. A legtöbb szó a minimálbér emeléséről esett, azonban a garantált bérminimum kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság. A terv szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 2027 környékén „összeér”, ami csak úgy valósulhat meg, ha a képzett dolgozóknak járó bérminimum lassabban…
