A Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán megjelent az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozásáról szóló összefoglaló. Az új akcióterv a következő három alappilléren nyugszik:
A jövedelmek vásárlóerejének növelése
A megfizethető lakhatás biztosítása
A Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz, amelyek összességében hozzájárulhatnak a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez:
A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:
hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
Munkáshitel Program elindítása,
a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez:
fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.
A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:
jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
„1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
„Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
Egy nappal a bejelentés után már meg is jelent a rendelet a mikrovállalkozások villanyszámlájának csökkentéséről
A kedvező új szabályozás január elsejétől hatályos.
Kedden jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hogy újabb mikrovállalkozások térhetnek vissza a fennálló piaci szerződéseik lejárata után a kedvezményes áramárakat biztosító egyetemes szolgáltatásba. Mint a portfolio.hukiszámította, nagyjából 340 ezer mikrovállalkozásnak lesz lehetősége arra, hogy a következő években kedvezményes áron vehessen áramot az egyetemes szolgáltatás keretein belül. A kivételt azok jelenthetik, akik egy piaci energiakereskedővel állnak szerződésben, például, mert bevásárlóközpontban dolgoznak.
A kedden késő este közzétett kormányrendelet a veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva nyúl bele a villamosenergia-törvénybe. Azt mondja ki, hogy valamennyi – önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkező – mikrovállalkozásnak minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó jogosult az olcsóbb tarifára 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig.
Mikrovállalkozásnak a vonatkozó jogszabály szerint azok minősülnek, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, és az addig megkötött villamosenergia-vásárlási szerződések érvényességét nem érinti.
Az enyveskezű munkavállalók megleckéztetésének jogszerű eszközei – 2024/23.
2024. november 21.
Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
Lejárhat a bértitok kora?
A 2023. június 6-án hatályba lépett Pay Transparency EU-s direktíva kapcsán a bérek átláthatóságának a kérdése egyre nagyobb szerepet kap a vállalatoknál. A PwC által 2024 szeptemberében végzett online kérdőíves kutatás szerint igencsak eltérően viszonyulnak a témához a különböző generációk. A munkaerőpiacra egyre nagyobb arányban belépő Z-k nyitottak a változásra és üdvözlik a bérek teljes átláthatóságát. Ezzel szemben az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben.
Út a „gazdasági semlegességhez”: lakhatási válság
A hazai lakásépítés és lakástámogatás nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évtizedben. Ezek a támogatások azonban egyre inkább megemelték a lakásárakat, és így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant….
A vállalatok egyik nagy problémáját akarja megoldani az MKIK
2024. november 15.
Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara programot indít a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az érdekképviseletek bevonásával
A hazai vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a magyar gazdaság jövőbeli eredményességének egyik kulcskérdése. Az adminisztratív kötelezettségek csökkentésével a vállalkozások értékes időt és energiát spórolnak meg, a GDP szintjére is kiható eredmények várhatók – írja közleményében az MKIK.
A szervezet szerint az adminisztratív elvárások tudatos, tervszerű csökkentése komplex megközelítést igényel. A folyamat akkor lehet eredményes a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozások számára, ha azt a gyakorlatban is sikeresen lehet majd végrehajtani.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnöke elmondta, hogy programjának végrehajtásába a területi kamarákon kívül bevonja a vállalkozói érdekképviseleteket is.
Az MKIK első körben arra kéri a területi kamarákat és a vállalkozói érdekképviseleteket, hogy juttassák el az MKIK részére a tárgyban eddig készült véleményeiket, felméréseiket és megoldási javaslataikat. Ennek érdekében az MKIK felveszi a kapcsolatot a szakmai érdekképviseletekkel és őket is ugyanerre kéri. Az MKIK a témában saját tudományos kutatást is végez, majd ezt követően szakértői szinten elemzi és összegzi a rendelkezésre álló anyagokat – írják.
Második körben az MKIK szakértői a konkrét javaslatokat egyeztetik a területi kamarákkal és a vállalkozói érdekképviseletekkel
annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani szakáganként, illetve a teljes vállalkozói közösséget érintő végleges javaslatcsomagokat. Ezt követően lehet ezeket jogszabályi formába önteni a kormányzati szervekkel együttműködve – írják.
Már néhány perc alatt megtudhatja, vállalkozása megfelel-e a pályázati feltételeknek
A pályázási folyamatot megkönnyítő, új digitális előszűrő szolgáltatás érhető el októbertől az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatoknak szóló BUPA platformján. A cégek azonban nemcsak a pályázatokhoz, hanem teljes életútjuk során asszisztenciát kaphatnak a digitális felületen.
Az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatok tevékenységét segítő digitális szolgáltatásplatformján, a BUPA-n egyre több olyan szolgáltatást érnek el a cégek, amelyekre életciklusuk bármely szakaszában szükségük lehet, a vállalkozóvá válástól a mindennapi üzletmenetig. Kovásznai Ádám, a BUPA üzletágvezetője lapunknak elmondta, a platform a nevét még a korábbi Budapest Banktól „örökölte”. A kifejezés a Budapest Pénzügyi Asszisztens mozaikszava, amely egy online számlázóprogram volt, ám azóta számos más szolgáltatást is kifejlesztettek rá.
Az egyik ilyen új fejlesztés a pályázati forrásokhoz kapcsolódik – tájékoztatott az üzletágvezető. A platformot használók egyszerűen választ kapnak arra, hogy vállalkozásuk előzetesen megfelel-e a pályázati feltételeknek, elkerülve, hogy a hosszas adminisztratív előkészületeket követően szembesüljenek azzal, hogy ez a lehetőség nem érhető el számukra.
A platform segítségével el lehet kerülni a hosszas adminisztrációt is
Fotó: Depositphotos
A céges regisztrációt követően ingyenesen hozzáférhető előszűrő egy teljesen digitális folyamat. Kovásznai Ádám ismertette, ez egy nyolc kérdésből álló online kérdőív, és ha a vállalkozó nagyjából ismeri tevékenységét, éves beszámolójának számait, akkor körülbelül öt perc alatt lefuttatható az előszűrés. Hozzátette, ha az előszűrés során a vállalkozás megfelel a pályázati feltételeknek, akkor három út áll előtte:
Ha vannak további kérdései, akkor egy online workshopra el tud jutni, ahol egy külsős, minősített szakértői csapat ad válaszokat a felmerülő kérdésekre. Sőt, a workshopon nem is csak a KKV Technológia Plusz Hitelprogrammal, hanem bármely más pályázattal kapcsolatban feltehetők kérdések. Ezzel a cég megtakarítja azt az időt, amivel saját maga járna utána a pályázati feltételeknek.
Van olyan opció is, hogy online átirányítják egy pályázatíróhoz. Itt azt az időt spórolja meg a vállalkozó, hogy saját magának kelljen pályázatírót keresnie.
A harmadik lehetőség, hogy időpontot kap egy bankfiókba. Itt a várakozás, sorban állás idejét takarítja meg a vállalkozó, illetve azt, hogy meg kelljen keresnie a legközelebbi fiókot.
Kovásznai Ádám hangsúlyozta, a workshopot és a pályázatírót igénybe vehetik a cégek az online előszűrő nélkül is.
A BUPA üzletágvezetője azt is kiemelte, ha a vállalkozó esetleg negatív visszajelzést kap az előszűrés során, akkor sem kell kétségbe esni, ugyanis előfordulhat, hogy valami adatot tévesen adott meg. Arra is lehetőség van, hogy a vállalkozó az adószámát adja meg, és a BUPA a vállalkozásról a céginformációs adatbázisban elérhető információkat használja, amelyeket összevet az adott pályázatban meghatározott feltételekkel. Negatív eredmény esetén a vállalkozó visszacsatolást kap a sikertelen pályázás okáról, illetve további tájékoztatást kaphat a számára illeszkedő pályázati lehetőségekről.
A BUPA új szolgáltatásával első körben a KKV Technológia Plusz Hitelprogramra kérhető előzetes forrásjogosultság-vizsgálat. A program keretében 5 és 100 millió forint közötti összegben igényelhető 0 százalékos kamattal kedvezményes hitel technológiai és szervezeti fejlesztésre. A digitális előszűrést a későbbiekben más uniós pályázatra is kiterjesztik a fejlesztők. Érdeklődésünkre Kovásznai Ádám elárulta, hamarosan érkeznek olyan DIMOP pályázatok, melyekben szintén szeretnének előrelépni. Hangsúlyozta, valamennyi uniós pályázatnál feltett szándékuk a hazai kis- és középvállalkozókat támogatni, hiszen a rendszerük képes rá, bármikor módosítható az, hogy az online előszűrő milyen kérdéseket tegyen fel.
„Az új fejlesztéssel az volt a célunk, hogy a vállalkozók számára egy gyors és átlátható eszközt biztosítsunk a pályázati folyamatok közérthetőbbé tételére, valamint az első lépések támogatására. A BUPA új, előzetes forrásjogosultság-vizsgálati szolgáltatásával már néhány perc alatt meg lehet bizonyosodni arról, hogy egy cég pályázhat-e a programban. A digitális rendszerek nagy előnye, hogy jelentősen egyszerűsítik és gyorsítják a vállalkozások mindennapi tevékenységeit, legyen szó pénzügyi menedzsmentről vagy pályázati folyamatokról”
– mondta Illés Zoltán, az MBH Bank mikro- és kisvállalkozások üzletfejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója.
A BUPA egyediségét az adja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások teljes életútját lefedve segít azok elindulásában is. Kovásznai Ádám rámutatott, kutatásaik szerint elég kevés az olyan személy, aki ismeri a cégalapítás folyamatát. „A vállalkozóvá válás folyamata olyan nehéz és kérdésekkel, kihívásokkal teli folyamat, amelynél szeretnék, ha valaki fogná a kezüket” – emelte ki, hozzáfűzve, a legtöbbjük egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes kft. lenne. Nekik a BUPA révén digitális egyéni vállalkozás kiváltási vagy cégalapítási szolgáltatást tudnak nyújtani. Ennek során segítenek nekik kiválasztani a megfelelő vállalkozási formát, a legkedvezőbb adózási konstrukciót, online könyvelő- és ügyvédválasztásban is segítenek, és mivel az MBH Bank Csoport tagjai, így kedvezményes bankszámlavezetést és számlázóprogramot is biztosítanak a friss vállalkozónak.
„Gyakorlatilag ő egy fotelben ül, mi meg alapítunk neki egy céget”
– összegezte Kovásznai Ádám.
A már működő vállalkozásoknak tudnak segíteni likviditási problémák esetén még akkor is, ha a cég nem hitelképes, ez a halasztott fizetési megoldás, mely a webshopba integrálható – mondta Kovásznai Ádám. A BUPA üzletágvezetője kifejtette, ez abból áll, hogy értékesítés során a vevő a terméket vagy szolgáltatást megkapja, fizetnie viszont csak később kell. Az eladónál viszont az ellenértéket rögtön jóváírják.
„Ezzel a vevő elkezd kötődni a kereskedőhöz, mert az maximális ügyfélélményt biztosított”
– emelte ki a szakember. A BUPA célja így, hogy a már működű vállalkozások számára is támogatást nyújtson nemcsak a napi működéshez szükséges szolgáltatásokkal, hanem pályázati tanácsadással és ingyenesen hozzáférhető online tematikus workshopokkal is. A felületen a vállalatvezetők edukatív blogposztok, a gyakran felmerülő kérdésekre adott válaszok, valamint valós példák révén tájékozódhatnak a folyamatról, továbbá egy egyszeri szakértői konzultációra is lehetőségük nyílik. Ezek a szoltáltatások elősegítik a tudásmegosztást és a vállalkozói közösségek erősödését, a vállalkozások hosszú távú sikerét szolgálják. Kovásznai Ádám azt is elárulta, a jövőben tervezik branding-, arculat- és online jelenléti tanácsadás bevezetését is, mert ez a mai világban megkerülhetetlen.
A BUPA platform az idén két rangos elismerésben is részesült: a 2023-as MasterCard Év bankja versenyen Az év üzleti szegmensének szóló programja kategória első díját, a Joint Venture Szövetség Companies for the Future Award gáláján pedig a 2023-as év legjobb ökoszisztémát építő vállalatnak szóló különdíját nyerte el.
További részletek a BUPA weboldán érhetőek el: Bupa – START
Czomba Sándor a bérmegállapodásról: „néhány fontos cölöpöt leütöttek”
Lesz bérmegállapodás – szögezte le Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A tárgyalások még tartanak, de hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön. A munkaadói oldal 8, 10, 12 százalékos, a munkavállalói 10, 12, 14 százalékos minimálbéremelést szeretne elérni a következő három évben – számolt be az államtitkár az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, hogy a garantált bérminimum intézményét meghagynák, arról évente fognak tárgyalni.
„Néhány fontos cölöpöt leütöttek” – hangsúlyozta Czomba, egyebek közt azt, hogy 2027. január 1-jére szeretnék, ha a minimálbér elérné az akkori várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ez többféle módon elérhető, úgy is, ha 8 százalékos, vagy ha 10 százalékos lesz a következő évi növekedés, csak az nem mindegy, hogy ez 355 ezer vagy 375 ezer forint lesz – jegyezte meg.
Czomba Sándor kiemelte, ha azt a célt szeretnék elérni, hogy 2028. január 1-jére ezer euró legyen a minimálbér, és egymillió forint körül a bruttó átlagkereset, akkor 10, 12, 14 százalékos emelésre van szükség a következő három évben, ez átlagosan 12 százalékos növekedés. Minimálbért 210-220 ezer ember kap, az emelés toló hatása nagyon komolyan kihat a fölöttük lévőkre is – jegyezte meg.
Az államtitkár úgy vélte, a munkaadók attól félnek – ami idén látható –, hogy 15 százalékkal nőtt a minimálbér, az átlagkeresetek is 12–13 százalék körül növekednek, ezt a tempót gyorsnak érzik.
A magyar kormány korábban is, és most is azt mondja, a bérmegállapodás elsősorban a munkaadók és a munkavállalók egyezségén alapszik, a végeredményt kormányrendeletben kell kihirdetni, de a tárgyalások alakulása a kormánynak sem mindegy, hiszen a MÁV-nál, a Volánnál, és egyebek mellett a postánál ők is munkáltatói jogköröket gyakorolnak – jegyezte meg az államtitkár.
