GKI Hírlevél
2025. január 30.
Az ingatlanpiaci programból nem lesz „repülőrajt”
A 2024-es várhatóan 0,6%-os GDP növekedést látva a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozásához kezdett, ami a 2025-ös „repülőrajtot” hivatott beindítani…
A saját lábra állást ne más végezze el
A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség. Ha egy cég termékei jó áron eladhatók külföldön (pl. a hazai gyógyszergyártók termékei), akkor ez javítja a vállalkozás működését…
Tizenkilenc havi mélyponton a GKI konjunktúra indexe
Az idei év első hónapjában folytatódott az enyhén negatív trend: a GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával végzett – felmérése szerint az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is romlottak decemberhez képest, igaz, mindkét esetben csak a statisztikai hibahatáron belül…
A kormány által támogatott nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot
A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátor gyárak…
Módosultak a Munka Törvénykönyvének egyes szabályai – 2025/2.
2025. január 29.
A platformalapú munkavégzés munkakörülményei, munkavállalói és szociális jogok kapcsolata
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából, Dr. Rácz-Antal Ildikó által készített szakértői tanulmány célja a platformalapú munkavégzés jogi kereteinek átfogó elemzése, beleértve a jogviszony minősítésének kérdését, az algoritmizált menedzsment problémáit, valamint a kollektív munkajogi aspektusokat. Emellett a tanulmány vizsgálja az Európai Uniós és hazai jogszabályi kereteket, a jogalkalmazási gyakorlatot, és szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a szabályozás fejlesztésére. A cikk a tanulmányból készült összefoglaló.
A bruttó átlagkereset 695 100 forint volt novemberben, 11,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
2024. novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kedvezményesen 1,8 milliót adhat a munkáltató a harmincöt évnél fiatalabb dolgozóinak lakhatásra
A munkáltató 2025. január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatja a harmincöt év alatti dolgozóinak lakhatását. Így az alkalmazottjának a lakásbérleti díjához vagy a lakáscélú hitelének törlesztőrészletéhez járulhat hozzá – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Profession.hu: idén minden második cég tervez béremelést
A munkaerőpiaci kereslet és kínálat dinamikájában nem számít jelentősebb változásra az év első felében a Profession.hu, az állásportál legfrissebb felméréséből kiderül, hogy az idén minden második cég tervez béremelést, amelynek átlagos mértéke 9,5 százalék.
GKI Hírlevél
2025. január 28.
A saját lábra állást ne más végezze el
A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség. Ha egy cég termékei jó áron eladhatók külföldön (pl. a hazai gyógyszergyártók termékei), akkor ez javítja a vállalkozás működését…
Tizenkilenc havi mélyponton a GKI konjunktúra indexe
Az idei év első hónapjában folytatódott az enyhén negatív trend: a GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával végzett – felmérése szerint az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is romlottak decemberhez képest, igaz, mindkét esetben csak a statisztikai hibahatáron belül…
A kormány által támogatott nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot
A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátor gyárak…
Ki fog itt gyógyítani? – Egyre több helyen csak helyettesítő háziorvos van
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon összesen 568 településen. 2023 augusztusához viszonyítva a tartósan betöltetlen praxisok száma 180-nal, vagyis 27%-kal nőtt, ezzel együtt újabb 51 település maradt állandó háziorvos nélkül…
A Munka Törvénykönyvének módosításai 2025. januártól
2025. január 1-től a Munka Törvénykönyvében több módosítás is történt, amelyek lényegesen érintik a munkáltatókat és a munkavállalókat. A legfontosabb változásokat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A Munka Törvénykönyvének módosításai az apasági szabadságot is érintik
A szülők többféle szabadságra is jogosultak, mint például a szülési szabadság, a szülői szabadság és az apasági szabadság. A 10 munkanap apasági szabadságra a gyermek édesapja jogosult. Ezt a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
2025. január 1. után az apasági szabadságot legkésőbb a gyermek születését követő 4. hónap végéig lehet igénybe venni. Örökbefogadás esetén a 4 hónapos határidőt az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásától kell számolni. A korábbi szabályozás az apasági szabadság igénybevételére legfeljebb 2 hónapot engedett, így az igénybevételre nyitva álló idő jelentősen nőtt.
A beosztás szerinti emelt munkaidőre vonatkozó felmondás módosítása
A törvény lehetővé teszi, hogy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozó esetén a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodás útján a beosztás szerinti munkaidőt legfeljebb napi 24 órára, illetve heti 72 órára emeljék.
A munkavállalónak eddig is joga volt arra, hogy az ilyen megállapodást a naptári hónap utolsó napjára 15 napos határidővel felmondja. Munkaidőkeret esetén a felmondás a munkaidőkeret utolsó napjára, szintén 15 napos felmondási határidővel történhetett. Hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén csak a munkaidőkeret utolsó napjára szólhatott a felmondás. Ez azonban hátrányos lehetett a munkavállalóra.
A módosítás után lehetővé válik, hogy a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén már 6 hónap elteltét követően is felmondással éljen. Ekkor is 15 napos felmondási idővel a naptári hónap utolsó napjára lehet felmondani a megállapodást. Tehát ebben az esetben már a munkaidőkeret vége előtt megszűnhet a megállapodás.
A módosítás lehetővé tette, hogy a megállapodás felmondási idejét kollektív szerződés 15 napnál hosszabb időben, de legfeljebb 30 napban állapítsa meg.
A Munka Törvénykönyvének módosításai közül a munkaszüneti nap sem maradt ki
2025. január 1-jétől egyértelműsítésre került a törvényben a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munka. Ha a munkavállaló számára munkaszüneti napon rendelnek el túlórát, akkor az ilyen munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg.
A bérpótlék mértéke a módosítást megelőzően is ennyi volt. A módosítással viszont egyértelművé vált, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidő esetén a 100%-os pótlék nem váltható ki 50%-os bérpótlékkal és egy másik heti pihenőnap biztosításával.
Választásokon, népszavazáson való részvétel
A munkavégzés alóli mentesülés esetei közé bekerült, hogy a munkavállaló legfeljebb 2 óra időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a következő esetekben:
– az országgyűlési képviselő választáson, az Európai Parlamenti választásokon, a helyi önkormányzati (és polgármester) választáson, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán való részvétel céljából,
– a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából.
A fenti esetekben a munkavállaló legfeljebb 2 órára akkor mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ha a választás vagy szavazás napjára beosztott rendes munkaideje vagy az elrendelt rendkívüli munkaideje meghaladja a 8 órát. A mentesülés célja nyilvánvalóan az, hogy a szavazás/választás napján dolgozó munkavállalóknak megkönnyítse a részvételt. Az e célból való mentesülés idejére a munkavállalónak távolléti díj jár.
Felmondási tilalom vezető állású munkavállaló esetén
A törvénymódosítás előtt a vezető állású munkavállaló esetén nem érvényesült felmondási tilalom, ha a munkavállaló apasági szabadságát töltötte. A törvény 2025. januártól úgy került módosításra, hogy a munkáltató a vezető állású munkavállaló munkaviszonyát sem szüntetheti meg felmondással az apasági szabadság tartama alatt.
Forrás: Uzletem.hu
Azonnali intézkedéseket javasol az MKIK
A kamara szerint az áfamentesség határának megemlését két lépcsőben kellene végrehajtani.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja az áfa alanyi mentesség határának emelését, egyben azonnali intézkedéseket javasol. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter e hét kedden hivatalosan bejelentette, hogy 18 millió forintra növelnék az áfa alanyi adómentesség értékhatárát, amelynek előzménye az MKIK által a minimálbér-kutatás keretén belül tavaly novemberben javasolt áfa alanyi adómentesség értékhatárának az emelése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly november 27-én publikálta a minimálbér kutatásának gyorsjelentését, amelyben javasolta az „áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelését a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra (ezzel egy időben a KATA valorizálását)”. Pár nappal később, december 3-án Nagy Márton miniszter Nagy Elekkel, az MKIK új elnökével közös sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást írt alá a magyar vállalkozások fejlesztéséről. A miniszter az MKIK javaslatcsomagját megismerve már ekkor azt nyilatkozta, „vannak benne előremutató javaslatok, mint például az alanyi áfamentesség növelése. Azt gondolom, hogy ez erősen megfontolandó” – idézi fel csütörtöki közleményében az MKIK.
A jelenlegi miniszteri bejelentésnél az áfahatár felemelésének részletei még nem hangzottak el, ezért az MKIK azt javasolja, hogy ez két lépcsőben valósuljon meg.
Első lépésként visszamenőleges hatállyal 2025. január 1-től emelkedjen 15 millió forintra, majd pedig 2026. január 1-től 18 millió forintra az új bevételi határ. Az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedés azért fontos, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már október környékén el fogja érni a 12 milliós határt, és onnantól vagy a teljesítményük visszafogásával vagy valamilyen „szürke”, illegális megoldással érik el, hogy ne kerüljenek át áfakörös működésbe, ami vissza fogja fogni az utolsó negyedév GDP-növekedési ütemét is.
Az MKIK az áfahatár emelésével összefüggésben felhívja a figyelmet a katás adózók rendezetlen helyzetére is, miszerint a jelenlegi havi 50 ezer forintos tételes adó, ami a tb- és nyugdíjjárulékot is tartalmazza, szintén folyamatosan inflálódik. Ennek megoldására két megoldás lehetséges: elsődlegesen kerüljön visszavezetésre a magasabb tételes adó választásának lehetősége, például legyen választható a havi 75 ezer és akár egy havi 100 ezer forintos tételes adó fizetési lehetőség, amiért már egy befizetéssel arányos, elfogadható nyugdíjra lenne majd jogosult az ezt választó vállalkozó. Másodlagosan az alanyi áfamentes határérték emelkedésével arányosan legyen a havi KATA tételes adóösszeg valorizálva, ezzel is biztosítva a kedvezményes adózást választó vállalkozások szociális ellátásainak és nyugdíjának a méltányosan jobb alapokra helyezését – írja az MKIK.
Forrás: Magyar Nemzet
Nem ad több haladékot a kormány az építőiparosoknak
Az építőiparban dolgozó vállalkozóknak kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást kötniük
január 15-ig, és ezt a kamarának is jelenteniük kell. Amennyiben ezt egy vállalkozó elmulasztja, felfüggesztik az építőipari regisztrációját – írtuk egy hete. Még január elején küldtünk kérdéseket az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, többek között arról is érdeklődtünk, elképzelhető-e a halasztás. Most érkezett meg a válasz.
Jeleztük a minisztériumnak, hogy lapunk információi szerint a vállalkozások jó része csak a kamara decemberi leveléből értesült az új kötelezettségről, ami azt jelenti, hogy mintegy 120 ezer biztosítást kell megkötni néhány hét alatt, majd öt nap alatt regisztráltatni az új szerződéseket a kamaránál. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) aggódó elnöke, Németh László egy hete elmondta a 24.hu-nak, hogya vállalkozók elsősorban a munkájukkal foglalkoznak, nem azt nézik, hogy mi jelenik meg a Magyar Közlönyben, és abból mi vonatkozhat rájuk.
ÉKM: Volt elég idő a felkészülésre
Az ÉKM lapunknak küldött válaszában azt emelte ki, hogy már 2024. október 1-jén hatályba léptek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításai, amelyek a magyar építészetről szóló törvény releváns rendelkezéseihez igazodva alapvető szabálymódosításokat vezetettek be az építésügy terén. E szabályok érintik az építési folyamat minden szereplőjét, így a tervezőket és a vállalkozó kivitelezőket is. Az új szabályok között található a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése.
Bár a felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok is hatályba léptek tavaly október 1-jével, ám éppen a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából alkalmazásukat a jogalkotó január 15-éig halasztotta.
A minisztérium tehát azzal számolt, hogy több mint három hónap elég lesz a vállalkozó kivitelezőknek a felelősségbiztosítás megkötéséhez.
Arra is kitértek válaszukban, hogy tavaly október 1-jén számos más rendelkezés is hatályba lépett, így a minisztérium szerint kevéssé valószínű, hogy sokan csak most értesültek a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettségről. Hangsúlyozták továbbá, hogy a tárca mind a jogszabály-módosítás kidolgozása során, mind a rendelkezések zökkenőmentes végrehajtása érdekében folyamatosan egyeztetett a szakmai kamarákkal és a magyar biztosítókat tömörítő érdekképviseleti szervezettel.
Az IPOSZ elnöke lapunknak azt mondta, ők is egyeztettek a kamarával, és ennek során felmerült egy esetleges határidő-hosszabbítás, illetve az is, hogy a kötelezettek körén is módosítani kellene. Erre a minisztérium nem utalt a lapunknak írt válaszában.
A vállalkozóknak ugyan teher, de a megrendelőknek előnyös
Jeleztük a tárcának azt is, hogy tudomásunk szerint számos problémát jelenthet az új kötelezettség az érintetteknek. Mint az IPOSZ elnöke jelezte lapunknak:
- a mikrovállalkozások számára jelentős teher, hogy egy kalap alá vették a 100 millió forintos nettó jövedelem alatti vállalkozások felelősségbiztosítási kötelezettségét, így egyaránt 70–120 ezer forintos biztosítást kell kötnie annak, akinek 1 millió forint az évi forgalma, de annak is, akinek 100 millió.
- Minden kivitelezőre vonatkozik a jogszabály egységesen, nem vették külön azokat, akik csak javítanak, karbantartanak, illetve kisebb munkákat végeznek.
- Ha egy egyéni vállalkozó kivitelező, tervező és felelős műszaki vezető is, akkor elvileg több biztosítást kell kötnie, ami szintén jelentős teher.
- A nettó vállalkozói jövedelem figyelembe vétele miatt rosszul járhatnak azok a vállalkozások, amelyeknél a tevékenység csak egy kisebb szelete (nem az egésze) építőipari munkavégzés
– írtuk cikkünkben Németh Lászlóra hivatkozva.
Erre a tárca azt írta: a fedezeti összegeket a jogszabály úgy határozza meg, hogy tekintettel legyen a különböző volumenű építőipari kivitelezéseket végző vállalkozások helyzetére. Öt kategóriát határoz meg a jogszabály. A 100 millió forintos alsó határ a jelen gazdasági körülmények között már nem számít túlzónak az ÉKM szerint, ha figyelembe vesszük egy építkezés költségeit.A felelősségbiztosítás kikötésének csak úgy van értelme, ha képes fedezetet nyújtani az épületben keletkezhető károk jelentős részére.
Ebből a szempontból nem az a meghatározó, hogy javítási-karbantartási munkákról vagy új épület építéséről van szó, mert az előbbivel is lehet nagy összegű kárt okozni – fejtették ki.
Elismerték, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége némi tehernövekedést valóban okoz a vállalkozó kivitelezőknek, ugyanakkor kiemelték: ez össze sem hasonlítható azzal az előnnyel, amit az jelent, hogy a keletkező károk egésze gyorsan megtérülhet, és az építtetőknek nem kell a hosszan elnyúló pereskedést kivárniuk.
Nem lesz határidő-hosszabbítás
Az október 1-jétől hatályba lépett rendeletben szerepelt, hogy az állami építkezéseken nem kell ilyen felelősségbiztosítást kötni – rákérdeztünk, hogy miért. Mint az ÉKM-től megtudtuk, az állami építkezéseken dolgozó tervezőknek és kivitelezőknek is kell felelősségbiztosítást kötniük, arról azonban külön jogszabály rendelkezik, így a tervezőknek, kivitelezőknek nem kell ugyanarra a munkára dupla biztosítást kötniük.
Végül érdeklődtünk, elképzelhető-e, hogy hosszabbítanak a január 15-ei határidőn, illetve finomítanak-e az előíráson? A minisztérium január 14-i válasza szerint a fentiekre tekintettelnem terveznek változtatni a január 15-ei határidőn.A jogszabály szerintük méltányos, három és fél hónapos felkészülési időt adott minden szereplőnek. Arra nem reagáltak, várható-e finomítás.
A kamara oldala időközben frissült, már elérhető, hogyan kell lépésről lépésre elektronikusan feltölteni a kötelező építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás dokumentumait ahhoz, hogy az érintettek továbbra is végezhessék a munkájukat.
Forrás: 24.hu
Újabb intézkedéseket jelentett be a kormány, mindenkit érintő adóváltozások jöhetnek
18 millióra szeretné emelni a kormány az általános forgalmi adó alanyi adómentességét – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden. Részletesen és hosszan kifejtette az újságírók előtt a jelenlegi gazdasági helyzetet, majd több intézkedést is belengetett. A miniszter szerint a fordulat kapujában állhat most a gazdaság, és számos adat optimizmusra adhat okot, ugyanakkor a kkv-szektor továbbra is nehéz helyzetben van.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden „2025 a családok és a kkv-k éve” címmel sajtótájékoztatót tartott. A gazdasági miniszter abban reménykedik, hogy az idei év már jobb lesz, mint a tavalyi. Elsőként arról adott tájékoztatást, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium összeolvadt a Pénzügyminisztériummal, a két miniszteri posztból egy lett. A Pénzügyminisztérium hat államtitkárából három maradt, a másik három pedig beolvadt a már meglévő államtitkárok alá.
Tehát kevesebb államtitkárral dolgozik az összevont gazdasági minisztérium, mint a két korábbi tárca. „További szervezetátalakítás lesz, beállt a rendszer, stabilitás van” – összegezte, ugyanakkor az ÁKK-nál még lesz egy vezetőváltás – Hoffman Mihály lesz az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója Kurali Zoltán távozásával. Fontos, a továbbiakban a kormány gazdasági kabinetje egyben költségvetési munkacsoportként is működik, mind a kettőt Nagy Márton vezeti majd. A változás abban lesz, hogy csak a stratégiai kabinet döntéseit vizsgálja a jövőben a költségvetési munkacsoport.
Majd Nagy Márton megjegyezte, a gazdasági és költségvetési célokat egymás mellé lehet állítani, és itt a költségvetési fegyelemben nem lehet engedni. Azt is kiemelte, hogy az egyes tárcák kiadási struktúráját máshogy kezelik majd: „Sokkal erősebben megjelenik a gazdasági irány.” Majd kiemelte a tárcavezető: „a pénzügyminiszter nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként”.
Idén a kormány 3,4 százalékos növekedést vár 3,7 százalékos hiánnyal. Az előzetes adatok szerint jelentősen csökkentette a kormány a hiányt 2023-ról 2024-re, az államadósság azonban kissé nőtt: tavaly a miniszter várakozása szerint a GDP-arányos államadósság, 73,9-74 százalék alakulhatott, a 2023-as 73,4 százalékkal szemben.
Az új jegybankkal kapcsolatban kiemelte, Varga Mihály belépését követően más lesz a viszony, „nyílt, transzparens és együttműködő”. Bár Nagy Márton szerint a vitáknak van helye, azt nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni a jövőben az MNB és a kormány között.
A konjunktúra kapujában?
„2025-ben repülőrajttal indulunk!” – harangozta be korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Márton szerint így „2025-ben negyedévről negyedévre növekvő GDP-számokat láthatunk”. Azonban úgy látja, a tavalyi évben 0,5-0,6 százalékos GDP-bővülés várható. A gazdasági miniszter szerint a családok helyzetében már látható a fordulat szeptembertől. Foglalkoztatottság, bérek, kiskereskedelem, hitelezés, valamint lakás- és autópiac – Nagy Márton ezeket az indikátorokat figyeli a jövőben. Jelenleg 4,6 millió ember dolgozik Magyarországon, és „sok ember lépett be a munkaerőpiacra” a gazdasági miniszter szerint.
Ám jelentős átrendeződés látható az ágazatokban: a kereskedelem konszolidálódik, itt a legnagyobb a munkaerővesztés, azonban az adminisztratív tevékenységben a legnagyobb a beáramlás. „A munkanélküliségi ráta a nyolcadik legalacsonyabb az Európai Unióban, így ez semmi aggodalomra nem ad okot.” A kormány szerint 9-10 százalékos reálbér-növekedés látható, így ebben sem látnak jelenleg semmilyen kockázatot. Az emelkedés 2025-ben 4-5 százalék körül folytatódhat.
Nagy Márton hozzátette, a leggazdagabbak között 10,3 százalékos növekedés látható a reálbérekben, de a legnagyobb – 15,6 százalékkal – a legkisebb keresetűek között látható. A lakosság 82,1 százalékánál látható a reálkeresetek növekedése, és idén ez még tovább emelkedhet a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint.
Nem igaz, hogy a leggazdagabbak között látható a növekedés
– összegezte Nagy Márton, majd hozzátette, a fogyasztás az ötödik legnagyobb arányban bővül az Európai Unióban a kormány számítása szerint. „A kiskereskedelmi forgalom tovább növekedik, ugyanakkor decemberben lesz visszaesés, ami annak köszönhető, hogy abban a hat napban rengeteg ember utazott el” – mondta a gazdasági miniszter, aki szerint az embereknek van pénze, és fogyasztanak.
A nemzetgazdasági miniszter számítása szerint a lakossági hitelezés is erősnek mondható, és jelentősen növekedik. „2025 is csúcsév lesz a hitelezésben”, de a kormány szerint sokkal erősebben mennek a piaci hitelek, mint a támogatottak. A lakástranzakciók száma harmadával emelkedett a IV. negyedévben tavaly.
A lakástranzakciók száma több mint 37 százalékkal emelkedett tavaly; az új lakások építése a fővárosban és vidéken is jelentősen nőni fog, amit a kormány tőkeprogrammal is támogat.
A használt lakások cseréje elindult, „és támogatjuk az új lakások építését is”, így ebben is további növekedést vár a kormány. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy fordulat látható Magyarországon: „Mondhatnám azt, hogy pipa, de még az út elején vagyunk.” Majd felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány akcióterve még csak most élesedett.
A kkv-szektor bajban?
Nagy Márton szerint a kkv-szektorban még több tennivaló van, mert itt nem lehet még fordulatról beszélni. Itt több szereplőnek – jegybank, kormány, valamint a bankok – az együttműködése kell ahhoz, hogy a hitelezésekben fordulat történjen. A Demján Sándor Program keretében az eddigi tapasztalatok alapján a vállalkozások beruházásokba kezdenek. „Mi nem hagyunk parlagon semmilyen projektet.” A kidolgozott beruházásokat végig kell vinnünk. Nagy Márton szerint a termelékenységnövekedési kényszer is elindíthatja a fordulatot a szektorban.
Pusztán 3,2 százalékkal bővült a kkv-szektorban a hitelállomány, szemben a lakossági 9 százalékkal. Jelen pillanatban egy támogatott hitel van a piacon, csak a Széchenyi Kártya Programnak (SZKP) köszönhető az elmúlt időszakban a növekedés, ebből Nagy Márton szerint az következik, hogy számít a kamatláb mértéke – 2024-ben a teljes hitelállománynak a 45 százaléka SZKP. A vállalati hitelnövekedéshez szükség van a bankrendszerre, de lehet, hogy a jegybankra is – a gazdasági miniszter szerint.
Az NGM alatt lévő szervezetekben a hozzáállás változik, „előbb kérdezünk és beszélgetünk a vállalatokkal, mint hogy az övünket mutogatnánk”. Ez elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot érinti. Előbbi esetében például elképzelhető, hogy nem kell adóelőleget fizetni, hanem a végén kell rendezni a kötelezettséget. Fontos bejelentés, hogy
18 millióra szeretnék emelni az áfa alanyi adómentességet, a kiva értékhatárát pedig 3–6 milliárd forintban szeretnék meghatározni. Ezeknek az irányoknak a kidolgozása folyamatban van.
Arra a kérdésünkre, hogy a lakosság miért nem érzi ezeket a nagyszerű számokat, amit elmondott, és miért nem indult el a lakosságban a konjunktúraérzet, Nagy Márton kifejtette, jogos felvetés, hogy ennél több kell. „Az első és legfontosabb, hogy 2023-ban a családok bérét megette az infláció. Olyan sokkon vannak túl a családok, ami elfogadhatatlan, itt lesz a legfontosabb a helyreállítás.”
Szerinte a reálbérek pozitívak, ami azt jelenti, hogy visszaadja a korábbi veszteségeket, amit az infláció elvett. „Mi azt gondoltuk, hogy mára a családok nagy részénél sikerült visszaadni, de ez nem azt jelenti, hogy a helyzet gyarapodott, hanem azt jelenti, hogy csak visszakapták, amit elvesztettek.” Szerinte a helyzetet tovább kell javítani, és ebben nagy segítség a hároméves bérmegállapodás.
Nagy Márton szerint egyértelmű a fordulat a fogyasztói bizalomban. Ugyanakkor „a fogyasztásban is azt fogjuk mérni, hogy minél szélesebb körben valósuljon meg ez a helyreállás. Itt elvitathatatlan az a kérdés, hogy a következő hónapokban mi történik az állampapírokkal.” A gazdasági miniszter kiemelte azt is, hogy a konjunktúraérzetnek széles körűnek kell lennie.
Választás előtt feszes költségvetés?
Azt is megkérdeztük a minisztertől, milyen GDP-adatot vár a teljes tavalyi évre, illetve idén mi befolyásolhatja a növekedést. Erre Nagy Márton kifejtette, a tavalyi növekedés éves szinten 0,5-0,6 százalék lehet, és a negyedik negyedéves adat kis pozitívum tud lenni. Tehát szerinte a negatív territóriumból kiderül a magyar gazdaság. Ez egyértelműen abból következik, hogy a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztási adatok mit mutatnak, valamint az ipari termelés visszaesése.
„Soha nem mondtuk azt, hogy a negyedik negyedévben repülőrajtot veszünk.” A gazdasági miniszter szerint a fogyasztási adatok az idei évre már pozitívabb képet vetítenek előre, ugyanakkor a fogyasztási számok egyértelműen látszanak, a legnagyobb kérdést Magyarország tekintetében pedig továbbra is a német gazdaság adja.
Majd azt is felvetettük, hogy soha nem volt példa arra, hogy választási év előtt feszes költségvetést vitt volna egy kormány. Nagy Márton itt kifejtette, hogy feszes költségvetést szeretne vinni,
de annak belső szerkezetéről szeretne beszélgetni a miniszterekkel.
„Vannak fő számok a költségvetésben, amelyek nem megmozdíthatók”, de a források felhasználásáról a tárcákkal külön szeretne egyeztetni. „Tehát struktúrát szeretnénk látni minden szaktárca esetében.”
Majd később így fogalamazott: „a gazdasági növekedés mellett a költségvetési fegyelmet meg kell tartani, ebből nem lehet engedni, ugyanakkor erős gazdasági vonzatai vannak annak, hogy milyen a költségvetés szerkezete és a minisztériumok hogyan gazdálkodnak.” Később azt is elárulta, hogy júliusig elkészül a 2026-os költségvetés.
A Portfolio kérdésére a miniszter kifejtette, fontos és hosszú egyeztetést folytatott a bankokkal. Állampapírpiac és vállalati hitelezés volt a két főtéma. A PMÁP-ról is egyeztettek, hiszen annak értékesítése a bankoknál is elérhető, idén most sok lakossági befektető kérdés előtt áll.
Karrierem során nem fordult elő, hogy ekkora lejárati volumen esett volna egy ilyen rövid időpontra, és ennyi likviditás mozdult volna meg a rendszerben a lakosság megtakarítása esetében.
Végezetül arról is beszélt, hogy a múlt heti, bankokkal történt egyeztetésen a bankok állampapír-vásárlásáról is szó volt, amivel csökkenthetik az adókötelezettségeiket.
„Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli” – fejtette ki kérdésre válaszolva Nagy Márton, ami arra vonatkozott, hogy van-e dolga a kormánynak az élelmiszerek áremelkedésének fékezésében. Majd feltette a kérdést: 5 százalékos lakásáfa, csökkentek az árak? Nem csökkentek szerinte, a kivitelezőket ösztönözte ez a lépés, hogy legyenek újlakás-építések.
Forrás: Index
Cafeteria: csak kapkodhatjuk a fejünk
Idén akkorát változott a béren kívüli juttatási rendszer, hogy több ponton is tulajdonképpen rá sem ismerni a korábbira. A kormány pénz híján nyilvánvalóan a magánszemélyek zsebében turkálva igyekszik pörgetni a gazdaságot. Arról, hogy ez mennyire sikeres, némi fogalmunk már rövidesen lehet.
Számos cég már a napokban lezárja a palettáján levő béren kívüli juttatások közötti választás lehetőségét, de a tapasztalat szerint a többség ezt csak legfeljebb a hónap végén, esetenként még később teszi. Sok dolgozó csak ekkor szembesülhet azzal, mekkorát változtatott a kormány. Persze, ha egyáltalán szembesül. Az ugyanis a cégektől függ, hogy mit ajánlanak fel béren kívüli juttatásként. Az mindenesetre biztos, hogy tavalyhoz képest jókorák a változások. (Az idei szabályokat itt nézheti meg.)
Többen kérdezték, hogy mi állhat a kormányzati döntések hátterében (már az sokatmondó, hogy mindenki hátsó szándékot sejt). A legutóbbi választás előtt óriási osztogatásba kezdtek, ami aztán rendesen meg is fektette a gazdaságot. Mindebből azonban alighanem csak annyi következtetést vontak le, hogy választási szempontból bejött a dolog. Most nincs pénz, így a zsebekben turkálva próbálnak a költéseknek fedezetet teremteni. Az összes intézkedés, némelyik egészen leplezetlenül, a fogyasztást szeretné felpörgetni. Ami fűtheti a növekedést, de nem mellesleg a világbajnok áfa révén szépen hozhat a költségvetésnek.
A Praktikernél hamarosan…
Az eddig is igen kitüntetett SZÉP-kártya igazi jolly jokerré vált. A kormány a „magyar munkavállalók egészségének megőrzése és aktív életvitelük támogatása érdekében” Aktív Magyarok néven új zsebet nyitott. Erre összesen évi 120 ezer forintot adhatnak a munkáltatók, de a részletszabályok sem mellékesek. Fontos kikötés, hogy a munkáltató ilyen címen félévente juttathat 60 ezer forintot. Az újabb feltöltés feltétele pedig, hogy a dolgozó nyilatkozzon: az előző összeg 80 százalékát már elköltötte.
Annak érdekében, hogy különösen a kisebb vidéki lehetséges elfogadói helyek bekapcsolódjanak a SZÉP-kártya elfogadásába, a szolgáltató kérésére a bankoknak az idén már három munkanapon belül biztosítaniuk kell az elfogadói szerződés megkötését. Szeptember 1-jétől pedig a pihenőplasztiknak fel kell tudnia költözni a mobilra.
Egészen megdöbbentő (bár ennél sokkal durvább változtatás is akad) a pihenőplasztikról lehetővé tett „lakhatási” célú költés. Nem véletlenül csak a kormányzati propagandában emlegetik ezzel kapcsolatban a lakhatást, a rendeletben erről szó sem esik. Ott pusztán felsorolják, hogy például szőnyeg, bútor, edény, vagy éppen evőeszköz is vásárolható SZÉP-kártyával. A SZÉP-kártyán levő összeg és a 2025-ben ide érkező juttatások 50 százaléka használható ilyen kiadásokra. Több bútor-, illetve szőnyegáruház (például az RS, a Kanapékirály, a Comfort Line, a Diego, a Jysk) már jelezte is, hogy elfogad SZÉP-kártyát. A barkácsáruházak közül egyelőre az Obi tett így, de már a Praktiker is jelezte: hamarosan…
Nagyon sok függ a cégektől és a magánszemélyektől
A 35 év alattiaknak juttatható, az erről szóló rendeletben igen szűkszavúan szabályozott summa elsőre meghökkentően magas. Jókora kérdés azonban, hogy a munkáltatók ebből mennyit biztosítanak majd fiatal dolgozójuknak. A felhasználási feltétel nemes egyszerűséggel csak annyi, hogy be kell mutatni a lakásbérleti szerződést, vagy a lakáscélú hitelszerződést. Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a plusz felét az éves adóbevallásban különbözeti bírságként szükséges feltünteti és szja-t kell fizetni utána.
A legelképesztőbb rendelkezés kétségtelenül az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások gyors eltapsolhatósága. Ezen a téren a döntés egyértelműen a tagok kezében van. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezte, hogy január 31-ig becsüljék meg, mennyi pénz távozhat lakáscélra, majd havonta készítsenek jelentést a ténylegesen távozó összegről. Mint leírták, a cél, hogy a szektor szereplői időben észleljék és elkerülhessék az esetlegesen felmerülő likviditási és működési kockázatokat. Az Azénpénzem elemzése szerint aggodalomra pedig lehet ok. Ha pedig a pénz vastagabb sugárban megindul, az a korábban kitartókat is a felvételre sarkallhatja.
Forrás: azenpenzem.hu
Mennyit lehet keresni Németországban? Itt a friss bérlista
A legjobban – évi közel 100 000 eurót – az orvosok keresik Németországban. A tartományok közül Hamburg városállam az élen, a nagyvárosok közül München. A keleti tartományokban még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek a munkavállalók. A Stepstone.de német állásportál elkészítette átfogó statisztikáját a németországi medián fizetésekről. Ebből idézünk.
Németországban az orvosok keresnek a legjobban. Évi bruttó mediánjövedelmük 98 750 euró (40,7 millió forint) – derül ki a Stepstone állásportál Salary Report 2025 című kiadványából. Az orvosokon belül a főorvosok bére a legmagasabb, 130 000 euró/év (53,6 millió forint).
Összehasonlításképpen a teljes német munkavállalói körben évi bruttó 45 800 euró (18,9 millió forint) körüli a mediánbér.
Az orvosok után a második helyen a banki és biztosítási területen dolgozók állnak (59 500 euró – 24,5 millió forint), majd a mérnökök (58 500 euró – 24,1 millió forint) és a vezetési tanácsadók (58 250 euró – 24 millió forint) következnek.
A legalacsonyabb fizetéseket a nagy- és kiskereskedelemben (37 750 euró – 15,5 millió forint) és a vendéglátóiparban (37 250 euró – 15,3 millió forint)) kínálják a munkaadók.
Minél nagyobb egy cég annál magasabb a mediánbér is. Az 5000 fő felettieknél 57 750 euró (23 8 millió forint), míg az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatóknál 40 500 euró (16,7 millió forint).
A kutatást végzők a mediánbérekre fókuszáltak. A medián jövedelem az az érték, amely az összes jövedelemmel rendelkezőt két egyenlő csoportra osztja: Az egyik fele magasabb, a másik fele alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Az átlagjövedelemmel összehasonlítva a medián jövedelem pontosabb képet ad a valóságról, kiszűri a szélsőségek torzító hatását, megmutatja, mennyit keres a paletta közepén álló munkavállaló.
A tartományok közül Hamburgban, a városok közül Münchenben lehet a legjobban keresni
Nemcsak az egyes foglalkozási csoportok között, hanem regionálisan is vannak jövedelmi különbségek. Tartományi szinten Hamburg (“városállam”) áll az élen 52 000 euróval (21,4 millió forint). Ezt követi Baden-Württemberg, Hessen és Bajorország. Az utolsó helyen Mecklenburg-Vorpommern (39 500 euró – 16,3 millió forint).
A tartományi fővárosok közül München (58 000 euró – 23, millió forint) és Stuttgart (56 250 euró – 23,2 millió forint) emelkedik ki. Ahol még kiemelkedően lehet keresni: Frankfurt am Main (57 250 euró -23,6 millió forint), Düsseldorf (52 500 euró – 21,6 millió forint).
A felmérés szerint a nyugati tartományokban az éves mediánbér 46 900 euró (19,3 millió forint), míg a korábbi NDK területén 39 250 euró (16,2 millió forint), ami 16 százalékos különbséget jelent.
Kifizetődik a diploma és a vezetői poszt
Az adatok azt is mutatják, hogy a diplomások általában többet keresnek: az egyetemi diplomával rendelkező teljes munkaidős alkalmazottak 60 500 eurós (25 millió forint) fizetést kapnak. Ez mintegy 40 százalékkal több, mint a diplomával nem rendelkező alkalmazottaké (43 100 euró – 17,8 millió forint).
Megéri vezetőnek is lenni: Akik csapatot irányítanak, bruttó 53 250 eurós (22 millió forint) mediánbért keresnek. Személyzeti felelősség nélkül ez a szám 43 300 euró (17,8 millió forint).
Férfi és női különbségek
A kutatás szerint a férfiak mediánbére 48 000 euró, míg a nőké 42 100 euró. Ez 12,4 százalékos különbség, a torzító hatásoktól megtisztítva pedig 5,7 százalék.
A Stepstone a jelentéshez egymillió béradatot elemzett. Emellett 5800 embert kérdeztek meg, köztük több mint 800 toborzót.
Megjegyzés: az euróban megadott összegeket az MNB 2025. január 10-i árfolyamán (413 forint 1 euró) számoltuk át forintba.
Forrás: hrportal.hu
GKI Hírlevél
2025. január 23.
Tizenkilenc havi mélyponton a GKI konjunktúra indexe
Az idei év első hónapjában folytatódott az enyhén negatív trend: a GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával végzett – felmérése szerint az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is romlottak decemberhez képest, igaz, mindkét esetben csak a statisztikai hibahatáron belül…
A kormány által támogatott nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot
A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátor gyárak…
Ki fog itt gyógyítani? – Egyre több helyen csak helyettesítő háziorvos van
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon összesen 568 településen. 2023 augusztusához viszonyítva a tartósan betöltetlen praxisok száma 180-nal, vagyis 27%-kal nőtt, ezzel együtt újabb 51 település maradt állandó háziorvos nélkül…
Kevesebb lett a tőkés és a tőkejövedelmek reálértéke is csökkent 2023-ban
A NAV adatai szerint 2023-ban a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 375 ezerről 356 ezerre, mintegy 5 százalékkal csökkent. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2650 milliárd forint volt, ami 13%-os növekedés 2022-höz viszonyítva…
