Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

A gyermekek születése és a gyermeknevelés a társadalom és a gazdaság sarokkövét adja. Természetesen az, hogy az édesanya mikortól tér vissza a munkába, az mindig specifikus kérdés, egyéni és/vagy családi szinten hozott döntés. Vannak, akik anyagi okokból kényszerülnek munkavállalásra a gyermek születését követő rövid időn belül. Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően (a gyermek születését követő 169. naptól) lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát. A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45 százaléka volt aktív munkavállaló és dolgozott 2021-ben, miközben legalább egy 0-2 év közti gyermeket nevelt, míg Magyarországon az OECD adatai szerint az édesanyák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben.

Gyed és gyes melletti munkavállalás lehetőségei Magyarországon

A kisgyermek születését követően a szülők (elsősorban az édesanyák) többféle támogatásra, fizetett szabadságra jogosultak, azonban változó, melyik mellett végezhetnek fizetett munkát.

A csecsemőgondozási díjra (csed) alapvetően csak az édesanya jogosult, ennek keretében fizetett 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ugyanakkor nem jár a csecsemőgondozási díj, ha bármilyen jogviszonyban az édesanya keresőtevékenységet folytat. Akár munkaviszonyban, akár egy otthonról végezhető vállalkozói tevékenységről van tehát szó, a csecsemőgondozási díjról ilyenkor le kell mondani.

A gyermekgondozási díj (gyed) a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek. A gyermekgondozási díjat a cseddel ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A támogatás összege jövedelem alapján kerül meghatározásra. A gyed mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított gyed összegét is.

Fontos tudni, hogy a gyed folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul. Vagyis ez azt jelenti, ha az édesanya visszamegy dolgozni, miközben a gyermeke bölcsődébe jár, akkor az édesanya a fizetése mellett a gyermeknevelési támogatásokra is jogosult (gyes vagy a gyed).

Bölcsődefejlesztési program:

Az édesanyák munkába való visszatérését segítik a bölcsődék, ahol a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket. 2010 óta több mint háromszorosára emelkedett a bölcsődék számát Magyarországon – 1130 településen érhető el bölcsődei szolgáltatás, és összesen 65 ezerre nőtt a bölcsődei férőhelyek száma.

További gyed lehetőségek:

A diplomás gyed és a nevelőszülői gyed esetén az általánostól eltérőek a szabályok, csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet folytatni.

A nagyszülői gyed jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen. A folyósítás alatt a nagyszülő viszont nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

A gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, azt követően viszont már időkorlátozás nélkül. Továbbá aki gyerben részesül (ez a gyermeknevelési támogatás a három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám esetében) legfeljebb heti 30 órában vállalhat munkát, de ha a munkavégzést kizárólag az otthonában végzi, akkor nincs időkorlátozás.

Továbbá fontos tudni arról is, hogy 2023-tól „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” szóló T/1845. számú törvényjavaslat alapján változott a munka törvénykönyve:

A szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét.

Emellett a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását (részmunkaidőt és otthoni munkavégzést).

Valamint távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató. 

Miért éri meg kisgyermekes szülőt alkalmazni?

Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány, mely a társadalom idősödésével egyre csak fokozódhat. Ezért egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják: pl. 25 év alattiak szja-mentessége az átlagbérig, nyugdíjas munkavállalók járulékmentessége. Továbbá különféle adókedvezményeket tudnak bizonyos vállalatok igénybe venni: 2013 óta a Munkahelyvédelmi Akció keretében a bérköltségekben támogatást kapnak azon munkáltatók, akik a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportokat, köztük kisgyermekes szülőket (vagy fogyatékossággal élőket) alkalmaznak.

Tehát ami az anyagi előnyöket illeti, a kisgyermekes szülők foglalkoztatását segíti elő, hogy a gyed, a gyes, valamint a gyet folyósítása alatt, vagy ezeknek a juttatásoknak a lejártát követően munkába álló szülő után a munkáltatók szociális hozzájárulási adójukból (szocho) kedvezményre lehetnek jogosultak.

Nemcsak anyagi előnyökkel jár a kisgyermekes anyukák foglalkoztatása – amellett, hogy kellő rugalmasságot is igényel a munkáltató részéről (rugalmas munkaidőbeosztás és otthoni munkavégzés lehetősége). A gyed mellett dolgozó anyuka akár csak heti pár óra munkavégzéssel lépést tart a világgal, annak változásával (esetleg szakmai újdonságokkal, hírekkel), vagyis nem esik ki a szakma és a munka ritmusából. A gyermeknevelés pedig új készségeket is kifejleszthet az édesanyánál, melyeket a munkájában is kamatoztathat (pl. logisztika, önismeret, magabiztosság, fókuszáltság).

Kisgyermekes szülőkről mint potenciális munkaerőforrásról, a gyermekgondozásról- és ellátásról globális szinten, annak finanszírozásáról és a családi költségekről korábbi elemzésünkben írtunk részletesen.

Milyen indokok lehetnek a munkavállalás hátterében?

Legtöbb esetben nemcsak várják vissza az édesanyákat a munkáltatók – főleg azokon a területeken, ahol munkaerőhiány van –, hanem kedvezményeket is adnak a foglalkoztatásukra. A munkaerőpiac másik oldalán, az édesanyák és családok részéről azonban több szempont is mérlegre kerülhet, és különféle indokok miatt dönthetnek az édesanyák a munka vagy a „teljes munkaidős” gyermeknevelés mellett (a teljesség igénye nélkül, általánosságban, mivel egyedi specifikus esetek előfordulhatnak):

Elszakadás a gyermektől napközben (mérlegelendő kérdések: lelki teher, aggodalom, családi logisztika kérdései stb.): ebben segíthetnek a bővülői bölcsődei szolgáltatások, az otthoni munkavégzés, részmunkaidő lehetősége.

Családi költségvetés kérdései: lehetnek olyan családok is, ahol anyagi okokból kényszerül az édesanya munkát vállalni a gyermeknevelés mellett. Mindebben igyekeznek segíteni a különféle állami családtámogatási programok (pl. ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés, ingyenes tankönyvellátás, utazási kedvezmény, adókedvezmény) – amellett, hogy segítik az édesanyák visszatérését a munkába, ha úgy döntenek.

Az édesanya lelki egyensúlya az egész családra kihat: elsődleges a család, és a gyermekek szeretete, nevelése – ezt pedig a szülők, főleg az édesanya feltöltődése nagymértékben tudja támogatni. Ennek lehet egyik (!) módja – személyiségtől függően –, ha kiszakad néhány órára a családi közegből, és „visszatér régi életéhez”, munkájához. Így a világgal is lépést tart, és nem esik ki a munka ritmusából.

Mindemellett viszont fontos hozzátenni és megfontolni, mennyire éri meg a családnak az édesanya munkája kisgyermek mellett. Hogyan tudják időben megoldani a munkavégzést? Hogyan hat ki a kisgyermek nevelésére vagy épp a szülők kapcsolatára? Mikor használ vagy épp inkább árt a családi dinamikának az édesanya munkavállalása?

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azonban, hogy az édesanya visszatérése a munkába – akár rövidebb munkaidőben és/vagy otthonról – mindig egyéni és/vagy családi szinten hozott döntés kell, hogy legyen.

Mennyien dolgoznak gyermekgondozási díj mellett Magyarországon?

A KSH tájékoztatása szerint gyed és gyes mellett összesen 31,5 ezren dolgoztak 2024 harmadik negyedévében (legfrissebb rendelkezésre álló adat) Magyarországon (átlagos állományi létszám a szervezet tevékenységében résztvevők körében, az egyéni vállalkozók nélkül). Munka mellett 19 232 fő részesült gyedben, míg 12 264 ezer fő gyesben a vizsgált időszakban.

A vizsgálat körét illetően a KSH kiemeli, hogy az adatok az alkalmazásban állókat tartalmazzák, és azokat a társas vállalkozókat, akik részt vesznek a szervezetük munkájában, és a minimálbérnél magasabb bért vesznek fel, de nem minősülnek alkalmazásban állónak. Az átlagos állományi létszám számításakor a KSH figyelembe vette azt is, ha valaki a hónap csak egy részét dolgozta le, vagy egy hónapnál tovább volt távol kereset nélkül, és a létszámba így kevesebb, mint egy fővel számít bele.

A KSH adatai alapján Magyarországon az elmúlt évek során emelkedett a munka mellett gyedben és gyesben részesülők átlagos állományi létszáma, 2021 harmadik negyedévéhez képest (összesen 27,6 ezer fő) 14 százalékos bővülést tapasztalhattunk 2024 harmadik negyedévére (összesen 31,5 ezer fő).

Fontos azt látni viszont, hogy a gyed és a gyes mellett munkát végzők csoportja közt átfedés lehet, mivel egy szülő több gyermek esetén mindkét ellátásban részesülhetett, illetve az év során változhatott az ellátása.

3 év alatt 14 százalékkal nőtt a gyed és a gyes mellett munkát vállalók száma Magyarországon.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) – Munka mellett gyedben és gyesben részesülők átlagos állományi létszáma a szervezet tevékenységében résztvevők körében, az egyéni vállalkozók nélkül, 2021-2024 [fő] – egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21050328/

A kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája világszinten

Világszinten országok között eltérő, milyen mértékű szülési és gyermekgondozási szabadságot adnak az édesanyáknak, illetve milyen mértékű fizetést kapnak az otthon maradó, gyermeket nevelő szülők (erről részletesen korábbi elemzésünkben írtunk). Valahol rövidebb fizetett szabadság jár az édesanyáknak a gyermek születését követően (pl. Portugáliában 6 hét fizetett szülési szabadság), és így hamarabb térnek vissza dolgozni; míg más országokban hosszabb ideig is támogatják a szülőket, hogy otthon maradjanak gyermekükkel (pl. Szlovákiában, Finnországban és Magyarországon több mint 150 hét a nőket megillető szabadságok hossza szülést követően).

Ezek alapján is változik, mely országban mikor kezdenek munkába állni az édesanyák a gyermekek születését követően. Erre reflektál az OECD, mely a világ 32 országa tekintetében vizsgálta, hogy 0-2 év közti gyermek nevelése mellett a 15-64 éves nők mekkora aránya foglalkoztatott, és ők milyen státuszban vannak.

Az OECD átlagában a 0-2 év közti gyermeket nevelő édesanyák 45 százaléka dolgozott, miközben nem volt (szülési vagy szülői) szabadságon. Forrás: OECD. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20161852/

Az adatok alapján az OECD átlagában (ahol rendelkezésre állnak adatok) az újdonsült édesanyák (legfiatalabb gyermekük 0-2 éves korú) 64 százaléka rendelkezik foglalkoztatotti státusszal. Ezen belül, az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt (nem volt szülési vagy szülői szabadságon), 9 százalékuk a vizsgált évben szülési szabadságon volt (miközben állományban is volt), valamint 9,5 százalékuk szülői szabadságát töltötte (miközben szintén volt foglalkoztatotti státusza).

A vizsgált 32 ország közül Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak legnagyobb arányban az édesanyák 0-2 év közti gyermekük nevelése közben (mindkét országban igen rövid a fizetett szülési szabadság, rendre 16 hét és 6 hét). Legkisebb arányban Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgoztak az édesanyák (0-2 év közti gyermek mellől), majd Magyarországon, ahol az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben. Az édesanyák többsége (52,6 százalék) szülői szabadságon volt 2021-ben idehaza, miközben állományban tartották a munkahelyén. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően (több mint 150 hét, ahogy Finnországban is). Így kevésbé létszükséglet az édesanyáknak (és a családoknak), hogy anyagi okok miatt visszatérjenek a munkaerőpiacra, hanem tovább maradhatnak otthon gyermekükkel.

Következtetések – összefoglalás

A munkaerőhiánnyal, a társadalom idősödésével egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják.

A munkaerőpiac másik oldalán, az édesanyák és családok részéről azonban több szempont is mérlegre kerülhet a munkavállalási kérdések eldöntésekor: anyagi, lelki, családi vagy akár egészségi kérdések, melyek alapján saját egyéni körben, családi szinten hoznak döntést a munkába állásról.

Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően (a gyermek születését követő 169. naptól) lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát gyed, gyes és gyet mellett (utóbbi esetben lehetnek megkötések).

A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt, miközben legalább egy 0-2 év közti gyermeket nevelt. Továbbá 9 százalékuk a vizsgált évben szülési szabadságon volt (miközben állományban is volt), valamint 9,5 százalékuk szülői szabadságát töltötte (miközben szintén volt foglalkoztatotti státusza).

A vizsgált 32 ország közül Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak legnagyobb arányban az édesanyák 0-2 év közti gyermekük nevelése közben (mindkét országban igen rövid a fizetett szülési szabadság, rendre 16 hét és 6 hét). Legkisebb arányban Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgoztak az édesanyák (0-2 év közti gyermek mellől), majd Magyarországon, ahol az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)

Forrás: Piac&Profit

Ezenkívül a technológiai – digitális fejlődéssel, a szabadidő felértékelődésével a fejlett gazdaságokban folyamatosan csökken a munkaidő, mely kihat a részmunkaidős foglalkoztatásra is. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya európai összehasonlításban Magyarországon alacsonynak számít: 2023-ban majd minden ötödik munkavállaló dolgozott részmunkaidőben az EU-ban (17,8 százalék), míg Magyarországon az arányuk 4 százalék volt. Hasonlóan alacsony ez az arány a Kelet-Közép-Európa régió többi országában is, mely mögött történelmi okok is állnak.

Mit takar a részmunkaidős foglalkoztatás?

Atipikusnak tekintjük a munkavégzés azon formáit, amelyek eltérnek a szokásostól. Szokásosnak tekinthető a teljes munkaidőben (napi 8 órában, heti 5 napon), határozatlan időre szóló szerződéssel, alkalmazottként történő foglalkoztatás. Így atipikus foglalkoztatási forma a részmunkaidő is, mivel ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg. A részmunkaidőnek nincsen jogszabályban meghatározott minimum óraszáma, alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg annak minimális mértékét. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a dolgozót időarányosan kevesebb bér illeti meg a teljes munkaidőre vonatkozó munkabérhez viszonyítva. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozót.

Miért válik egyre fontosabbá és népszerűbbé a részmunkaidő, és mik az árnyoldalai?

Idősödő társadalmunkban a munkaerőhiány egyre inkább korlátozó tényezővé válik – Európa-szerte és hazánkban is, főleg bizonyos szakképzettséget igénylő foglalkozások esetén. A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a diákok és a fiatal munkavállalók, idősebb korosztály és a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők, fogyatékossággal élők. E csoportok motiválásának egyik lehetséges eszköze lehet a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének megteremtése, annak bővítése (további megoldásokról itt írtunk). Akik bizonyos okok miatt nem vállalhatnak teljes munkaidős állást – pl. diákok, nyugdíjasok, kisgyermeket nevelő szülők –, számukra köztes megoldás lehet a részmunkaidős foglalkoztatás (emellett akár a hakni munkavégzés is szóba jöhet, melyről itt írtunk részletesen).

Ahogy a KSH megfogalmazza, amennyiben az atipikus foglalkoztatási formák – a munkahelyteremtés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett – az adott ország gazdaságszerkezeti sajátosságaihoz megfelelően igazodnak, akkor elősegíthetik a foglalkoztatottság és a versenyképesség együttes növelését, ezért több uniós kezdeményezés támogatja ezek elterjedését. Ezek mellett a családok támogatása, a gyermekvállalás segítése is kiemelt fontosságú (főleg a társadalmak idősödése tekintetében). EU-irányelvek mentén 2023 elejétől változott a magyar Munka Törvénykönyve is, melyben lefektették, hogy a kisgyermekes szülők rugalmasabb feltételek mellett dolgozhatnak, így egyebek mellett a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, amennyiben ezt a munkavállalók igénylik.

Az elmúlt évszázad során jelentősen csökkent a ledolgozott munkaórák száma a fejlettebb gazdaságokban, évről évre rövidül az átlagos munkahét hossza, csökken a munkaidő. A ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma 2023-ban 36,1 óra volt az EU átlagában, ezzel közel 2 órával dolgoztak az unióban kevesebbet, mint 15 évvel ezelőtt. A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így a munkaidő további csökkentésére is adódik lehetőség a korábbival megegyező hatékonyság fenntartása mellett. Így egyre több helyen (országok, vállalatok) kísérleteznek a négy napos munkahéttel. Felértékelődik a szabadidő is egyes jóléti társadalmakban (főleg Európában, erről itt írtunk részletesen), mely szintén a kevesebb munkaidő felé tereli az igényeket – a fogyasztási szint fenntartása mellett.

Ahogy Antal 2023-as tanulmányában idézi (591. o.), „ahogy nő a háztartások jövedelmi szintje, a fogyasztás további növelése egyre kevésbé növeli a jóllétet (Kubiszewski et al. 2013). Ugyanakkor a sok munka nem feltétlen szerez örömöt: a hatékonyság érdekében fokozódó specializáció csökkenti a munka során elvégzett feladatok változatosságát és a munka tartalmát tekintve sokszor a munkavállalók autonómiáját is, illetve sok munkatípus esetében egyre kevésbé egyértelmű, hogy a munkának mennyi értelme van, vagy hogyan járul hozzá az emberek szükségleteinek kielégítéséhez (Hill 2007). További motivációt jelenthet a munkaidő csökkentésére, hogy egyes szabadidős vagy nem fizetett tevékenységek szerepe nő: ahogy például felértékelődik a tudás szerepe, a szülők egyre több időt töltenek a gyerekeikkel.”

Vannak természetesen a részmunkaidőnek árnyoldalai is, kezdve az arányosan kevesebb bérrel. Így – ahogy Antal 2023-as tanulmányában szintén idézi (595. o.) – „egy hazai távközlési cég legtöbb munkavállalójánál a sikert pénzben mérő gondolkodásmód és az anyagi kockázatok kerülése a részmunkaidős állás legfontosabb akadálya, az átlagnál jobb fizetések és a munkabér tőkejövedelemmel való kiváltásának vágya ellenére. Másoknál a részben családpolitikai eszközökkel fenntartott nemi szerepek vagy a munkahelyi kultúra miatt nem jelentett igazi vonzerőt a rövidebb munkaidő (Venczel–Antal 2023).”

Továbbá kérdésként merülhet fel, hogy a megállapodott munkaórákon felül a gyakorlatban kell-e majd többet dolgoznia a részmunkaidőben foglalkoztatottnak, amit nem fizetnek ki (unpaid, azaz fizetetlen munka). Az erre vonatkozó nemzetközi kutatások eltérő eredményeket hoztak eddig. Egy 2013-as brit kutatás eredményei szerint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak jelentősen több kifizetetlen túlórája volt a teljes munkaidőben foglalkoztatott társaikhoz képest. Nemenként azonban eltérő hatásokat találtak: a részmunkaidős férfiak több fizetetlen túlórát végeztek teljes munkaidőben foglalkoztatott társaikhoz képest, mint ahogy azt a nők esetében találták a kutatók. Továbbá gyakoribb volt a részmunkaidősek körében a kifizetetlen túlóra vezetői munkakörökben. Ugyanakkor egy 2015-ös német kutatás eredményei szerint a túlórázó munkavállalók aránya magasabb volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csoportjában (59,4 százalék), mint a részmunkaidőben foglalkoztatottak körében (49 százalék), és a túlóra ki nem fizetésének aránya is magasabb volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál (22,6 százalék vs. 10,2 százalék). A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében átlagosan mintegy 7 százalékponttal kisebb a valószínűsége annak, hogy fizetetlen túlórát vállalnak, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében (pl. családi kötelezettségek miatt időbeli korlátai lehetnek a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak.

Részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon

A részmunkaidős foglalkoztatásban a KSH adatai szerint nem volt jelentős változás Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 210-270 ezer között mozgott 2009-2023 között 240 ezer fős átlaggal, míg arányukat tekintve, a 15-64 éves foglalkoztatottak 4-6,5 százalékát tették ki a vizsgált években (átlag: 5 százalék).

„A részmunkaidős foglalkoztatás aránya európai összehasonlításban Magyarországon nagyon alacsony. A rendszerváltást követő évtized munkaerőpiaci bizonytalanságai következtében továbbra is a kétkeresős családmodell maradt a jellemző, vagyis a párok mindkét tagja dolgozott. A családok többségében a megélhetést, a stabilabb anyagi helyzetet nagyobb eséllyel tudta biztosítani, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozott, így a részmunkaidős foglalkoztatás, a többi posztszocialista államhoz hasonlóan, hazánkban sem terjedt el. 2008-tól a globális gazdasági válságra adott munkaerőpiaci válaszok egyike volt, hogy a teljes munkaidős szerződések egy részét részmunkaidőssé módosították az átmeneti piaci nehézségekkel küzdő vállalkozások. Főleg ennek következtében kezdett emelkedni a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. 2013-tól a válság hatásainak enyhülésével párhuzamosan csökkent” (KSH, 2022).

A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon a KSH adatai szerint 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben (rendre a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,8 százaléka és 2,4 százaléka).

„A nők közül közel kétszer annyian választják a részmunkaidős foglalkoztatást, mivel számukra a gyermekgondozási teendők, illetve egyéb családi kötöttségek (pl. idősek, fogyatékossággal élők gondozása) mellett gyakran csak az ilyen típusú munkavállalás adhat lehetőséget a jövedelemszerzésre, karrierépítésre. Arányuk azonban így is jóval elmarad a nyugati országokban részmunkaidőben dolgozókéhoz képest. Ennek egyik oka, hogy míg a nyugati-európai országokban a nők nagy része a gyermek születése után rövid idővel visszatér a munkaerőpiacra, addig hazánkban az ellátási rendszer támogatásai (gyermekgondozási ellátás) révén az anyák tovább maradhatnak otthon gyermekeikkel” (KSH, 2022). Elemzésünk a témában itt található.”

Magyarország régiói közül legnagyobb arányban a Dél-Alföldön (5,2 százalék) és az Észak-Alföldön (4,8 százalék) dolgoztak részmunkaidőben 2023-ban, míg legkisebb arányban a Közép-Dunántúlon (1,9 százalék) és Észak-Magyarországon (3,5 százalék).

Részmunkaidős foglalkoztatás az EU országaiban

Az Európai Unióban a legelterjedtebb atipikus munkavégzési forma a részmunkaidős foglalkoztatás. Ennek megfelelően 2023-ban közel minden ötödik munkavállaló dolgozott részmunkaidőben (EU-átlag 17,8 százalék). Magyarországon arányuk 4 százalék volt (15-64 éves korosztály).

Legnagyobb arányban Hollandiában dolgoztak részmunkaidőben a munkavállalók (42,4 százalék), őket Ausztria (30,1 százalék) és Németország (28,7 százalék) követte. Magyarországhoz hasonlóan alacsony volt 2023-ban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a KKE-régióban, így Bulgáriában (1,4 százalék), Szlovákiában (3,3 százalék), Romániában (3,4), Horvátországban (3,7 százalék), Lengyelországban (5,7 százalék), Litvániában (5,9 százalék), Lettországban (6,8 százalék) és Csehországban (6,9 százalék) is (a keleti és nyugati országok „munka-kultúrát”, munka-szemléletet illető eltérésének hátteréről itt írtunk részletesen).

Flourish chart

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21237172/

A részmunkaidős foglalkoztatás az összes tagországban a nőkre jellemző inkább; az EU27-ben a munkavállaló közül a nők körében 28,5 százalékuk, a férfiak esetében 8,4 százalékuk tekintette munkáját részmunkaidősnek (2023). (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)