Lakásárrobbanás az EU-ban – Magyarország az élmezőnyben
2025-ben is meredeken emelkednek a lakásárak Magyarországon – 2010 óta 260%-os növekedés! Az Otthon Start lakáshitel-program 3%-os kamattal segítené az első lakásvásárlókat. Olvassa el, hogyan hat ez a fiatalokra, a piacra és a gazdaságra!
Több lakás, kevesebb otthon – A magyar lakáspiac ellentmondásai
Bár Magyarországon több lakás van, mint háztartás, a lakhatási válság egyre súlyosabb. Dráguló ingatlanok, alacsony építési kedv, és minimális szociális bérlakás-kínálat nehezíti az otthonteremtést. Mi okozta ezt, és mi lehet a megoldás?
Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások fogyasztása az EU-ban. Miért csúsztunk az utolsó helyre, és mit lehetne tenni a felzárkózásért? Cikkünk bemutatja az okokat és a lehetséges megoldásokat
Minimálbér-emelés: július végéig pályázhatnak a vállalkozások az állami támogatásra
A munkáltatók július 31-ig igényelhetnek kompenzációs támogatást a minimálbér emeléséből származó többletköltségeik finanszírozására – jelentette be az MTI-nek kedden megküldött közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A 3 éves bérmegállapodás alapján a minimálbér 2027-re 40 százalékkal fog emelkedni. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azokat a munkáltatókat, akik minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik csúsztatva kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os minimálbér után. A 40 százalékos minimálbér-emelés 2027-re úgy jön ki, hogy a legkisebb bér
2027-re pedig további 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik.
Azok a munkáltatók, akik minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, július 31-ig igényelhetnek támogatást a minimálbér emeléséből származó többletköltségeik finanszírozására. A munkáltatók minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóik után, akiknek az alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290 800 forint volt (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve), 2025 és 2027 között mindig az előző évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szocho) összegét fizetik meg.A támogatás összege 2025-ben egy munkavállalóra vetítve éves szinten 37 459 forintot jelent.A szocho késleltetett megfizetését a “Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása” programmal biztosítja a kormány, amit egy egyszerűsített elektronikus eljárás során támogatásként kapnak meg az érintett munkáltatók. A szociális partnerekkel egyeztetett támogatás a Magyar Államkincstár felületén keresztül igényelhető. További részletek a kincstár oldalán.
Több lakás, kevesebb otthon – A magyar lakáspiac ellentmondásai
Bár Magyarországon több lakás van, mint háztartás, a lakhatási válság egyre súlyosabb. Dráguló ingatlanok, alacsony építési kedv, és minimális szociális bérlakás-kínálat nehezíti az otthonteremtést. Mi okozta ezt, és mi lehet a megoldás?
Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások fogyasztása az EU-ban. Miért csúsztunk az utolsó helyre, és mit lehetne tenni a felzárkózásért? Cikkünk bemutatja az okokat és a lehetséges megoldásokat
Júniusban nem változott a GKI konjunktúra indexe, de tovább csökkent a cégek inflációs várakozása
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint júniusban a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek májushoz képest, de az üzleti szektor valamivel derűlátóbban tekint a közeljövőre. Így a GKI konjunktúra index ebben a hónapban stagnált. A cégek foglalkoztatási hajlandósága az előző havihoz képest alig változott, míg az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás nyolchavi mélypontjára esett.
Mit jelent nekünk a külföldi turista?
A külföldi turisták költése a magyar GDP 6,5%-ához járul hozzá. Megnéztük, honnan jönnek, hol szállnak meg és miért fontos a vidéki turizmus fejlesztése.
Miért nem fenntartható a 2026-os költségvetés?
Fedezze fel, miért tartják a szakértők fenntarthatatlannak a 2026-os magyar költségvetést. Elemzésünk bemutatja a hiánycélok kockázatait, a növekedési várakozások túlzásait és a reálbér-emelkedés kérdésességét. Költségvetési politika, gazdasági kilátások és makrogazdasági realitások egy helyen.
Rengeteg magyarnak járhat kártalanítás: sokan nem ismerik a lehetőséget, így is rendezhető a tartozás
2025. július 2.
A késedelmes fizetések megelőzése, vagy a követelések azonnali behajtása számos vállalat stabilitása szempontjából kritikus fontosságú. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő szerint a kereskedelmi hitelbiztosítás, vagy követelésbiztosítás nem mágikus eszköz, amivel megszűnik a nemfizetés kockázata, ugyanakkor a szolgáltatás alkalmas a problémák megelőzésére.
Ennek egyik oka, hogy a biztosítás integrált része az előzetes kockázatfelmérés, és ezen keresztül a várhatóan nem, vagy nehezen fizető ügyfelek kiszűrése – fejtette ki a Coface szakértője. A biztosítás azokban az esetekben jelent védelmet, amelyek előre nehezen azonosítható kockázatokból fakadtak. Az ilyen késve fizetés, vagy fizetésképtelenség esetén a mindenkori önrésszel csökkentett mértékben, jellemzően 80% fölötti kártalanítást nyújt. Póka Valentin a Pénzcentrumnak kiemelte: ez azt is jelenti, hogy az előállítási, forgalmazási, illetve szolgáltatási költségek szinte biztosan megtérülnek.
A termék globálisan elérhető, együtt fejlődik a világkereskedelemmel. A magas jövedelmű OECD-országokban, vagy a fejlett gazdaságú országokban a termék igénybevétele nagyobb mértékű, mint a fejlődő országokban. Ennek természetesen oka az is, hogy egyes országokban évszázados múltra tekint vissza, míg például Közép-Európában mintegy 20-25 éve elérhető. Sok országban az ott befektető globális nagyvállalatok honosítják meg a biztosítási formát, majd a beszállítói lánc és a vevők is átveszik. Számos kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással (például: faktorálás) együtt növekedik a használati aránya.
A vállalkozások 71 százalékának legalább egy üzleti partnere késik
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet tavaly publikált felmérése szerint a vállalkozások 71 százalékának legalább egy üzleti partnere (6 százalékuk esetében a partnerek több mint fele) késedelmesen fizetett 2024 első félévében, a válaszadók 33 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak, 16 százalékuk pedig lánctartozás, azaz vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudott fizetni legalább egyszer az adatfelvétel időpontját megelőző évben.
A késedelmesen fizető üzleti partnerek problémája legnagyobb arányban a 20–49 főt foglalkoztató (77 százalék), a kereskedelmi (83 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú cégek (72 százalék) körében jelent meg, míg a beszállítók felé történő tartozás leggyakrabban az 50–99 fős cégek (36 százalék) és a 250 fő feletti nagyvállalatok (36 százalék), valamint a feldolgozóipari vállalkozások (36 százalék) esetében fordult elő. Más felmérések pedig arról tanúskodnak, hogy
négy magyar cég közül egy a nem fizető ügyfelei miatt megy tönkre.
Ezért éri meg a biztosítóknak
A kereskedelmi biztosítók is forprofit vállalkozások, így természetesen csak akkor éri meg számukra az adott biztosítási típust fenntartani, ha a kezelt portfólió összességében, és nagyobb időtávlatban nyereséget termel. A követelésbiztosítási ágazat hasonlóan épül fel bármely vagyonbiztosításhoz – a kockázati közösség elvén működik. Minél több cég alkalmazza, annál alacsonyabb díjtétel mellett lehet a közösség számára proaktív szolgáltatást nyújtani – hangsúlyozta Póka Valentin.
A lényeg az, hogy amennyiben „A” cég szembesül egy káreseménnyel (vevői nemfizetéssel, vagy fizetési késedelemmel), azt a közösség többi tagja már el tudja kerülni. Továbbá: a követelésbiztosítás jellemzően portfólió alapú biztosítási forma – azaz, minden olyan vevőre kiterjed, akik halasztott fizetéssel teljesítenek. A portfólióban lesznek alacsonyabb és magasabb kockázatú vevők is – a díjak ennek megfelelően minden partnernél egyedi kalkulációval, a saját vevői portfóliójára szabottan kerülnek megállapításra.
A kártérítések díjalapja tehát ügyfelenként, iparáganként, országonként és globálisan is megfelelően diverz ahhoz, hogy a biztosító ésszerűen profitábilis maradjon. Természetesen egy-egy kötvény, alkalmasint egy-egy iparág, de néha, komolyabb krízisek esetén akár egy ország teljes biztosítási portfóliója is veszteségbe fordulhat, ám ez megfelelő működéssel és proaktív kockázatkezeléssel normalizálható.
A menetrend
A cél olyan pénzügyi védelmi mechanizmus, amely csökkenti a cégek azon kockázatát, ha a vevők nem fizetnek a leszállított árukért vagy szolgáltatásokért. A hitelbiztosítási szerződések eltérő feltételeket tartalmazhatnak a nemfizetés kezelésére, így a pontos eljárás minden esetben a kötvényben foglaltak szerint történik. A menetrend többnyire a következőképpen néz ki.
A biztosított fél bejelenti a nemfizetést a hitelbiztosítónak.
A kártérítési igény, a nem fizetett számlák adatainak és a kapcsolódó dokumentumok benyújtása.
A biztosító megvizsgálja a biztosítási kötvényt, hogy megállapítsa, a kár fedezet alá esik-e.
Ha a kár fedezet alá esik, a biztosító kifizeti a kártérítést a szerződésben meghatározott módon (általában a kár egy részét, levonva az önrészt).
A biztosító ezután maga intézi a vevővel szembeni követelés behajtását, vagy más módon kezeli a helyzetet.
Az információ itt is megkerülhetetlen
Fizetőképességi elemzés tekintetében elérhetőek piaci szolgáltatások, illetve a nagyvállalati szektor számos tagja kiforrott belső kockázatkezelési (scoring) modelleket használ. Ugyanakkor a kis- és középvállalatok jellemzően továbbra is információ és erőforrás hiánnyal küzdenek – mutatott rá Póka Valentin. Így számukra gyakran létkérdés, hogy megalapozott hitelezési döntéseket hozzanak (hiszen a halasztott fizetés gyakorlatilag egy hitelforma).
A nagyvállalati szegmensben tehát sokkal nagyobb arányban támaszkodnak a hitelbiztosítók szolgáltatásaira, mint a kkv-szektorban. Ezek a vállalatok felismerték, hogy olyan információkhoz jutnak a szolgáltatás által, amivel a saját hitelezési (hitelnyújtási) kockázataikat minimalizálhatják, és a banki hitelezéshez hasonló (néha akár magasabb szintű) elemzési és döntés-előkészítési hátteret kapnak a szolgáltatáson keresztül. Természetesen, a biztosító (és rajta keresztül a kockázati közösség minden tagja) profitál a közös ismeretekből, információkból.
Biztosítások és díjak
A követelésbiztosítás legjellemzőbb típusa az úgynevezett forgalmi alapú portfólió-biztosítás. A fizetendő biztosítási díj tehát a vevői portfólióban szereplő cégekkel bonyolított forgalom azon részére vetül, amely halasztott fizetéssel teljesül. A jellemző díjkulcsok jelenleg 0,5% alatt vannak – ha ezt összevetjük az előre fizető vevők diszkontálási igényével (azaz árkedvezmény igényével), ez mindenképpen kedvező díjtétel.
A biztosítás belépő szintje havi 80-100 ezer forint, tehát nagyságrendileg 250 millió forintos éves biztosítható forgalom esetén éri meg az alkalmazása. Persze, alacsonyabb forgalom esetén is hasznos, főleg magas költségarányú gyártás, vagy szolgáltatás esetén – húzta alá végezetül a szakértő.
Biztonságot nyújtó, mégis viszonylag ritkán alkalmazott megoldás, ha kezesként harmadik felet bevonni a megállapodásba. Erről célszerű külön megegyezést kötni, de az adott szerződésen belül is megoldható a kezesség rögzítése. Sokszor érdemi segítséget nyújthat a cégeknek a követelés átruházása is. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ekkor az átruházó elveszíti a rendelkezési jogát a követelés felett.
Hogyan kezeljük tudatosan a vevői kockázatokat? Pénzügyi tudatosság és követeléskezelés KKV-knak
Egy-egy késedelmes vagy teljesen nem fizető ügyfél komoly hatással lehet egy kis- vagy középvállalkozás napi működésére. Sokszor elég egyetlen nagyobb összegű elmaradás ahhoz, hogy likviditási feszültséget okozzon, amely kihat a beszállítók, munkavállalók vagy az adóhivatal felé történő teljesítésre is. A fizetési fegyelem lazulása főképp válságos vagy bizonytalan gazdasági időszakokban érezhető: míg egyes vevők törekednek a pontos teljesítésre, mások gazdasági nehézségek vagy tudatos döntés miatt halogatják a fizetést.
A vevői kockázatok kezelése és a tudatos követeléskezelési rendszer nem adminisztratív többletteher, hanem a stabil működés egyik alappillére. Ha a cég időben felismeri a kockázatos vevőket, megfelelő szabályozást és megelőző pénzügyi eszközöket alkalmaz, jelentős veszteségeket előzhet meg.
Mik is azok a vevői kockázatok?
A vevői kockázat fogalma nem csupán a nem fizetést jelenti, hanem minden olyan helyzetet, amikor az ügyfél nem vagy nem időben teljesíti pénzügyi kötelezettségét. Ide tartozik a fizetési késedelmeken túl a részleges teljesítés, az elérhetetlenné válás, vagy épp a jogvitákba torkolló ügyek.
Sok KKV egy vagy két nagyobb vevőt kiszolgálva működik, ami vevői koncentrációt jelent. Ez önmagában is kockázatos: ha ez a partner fizetési nehézségekbe ütközik, a cég kitettsége kritikus szintre emelkedhet.
Nem ritka, hogy egy régi, jó kapcsolatnak hitt partner sem teljesít időben, vagy meglepetésszerűen „bedől”. A bizalom értékes, de a fizetőképesség nem morális, hanem pénzügyi kérdés. A késedelmek, és az ezekből fakadó financiális csúszások előreláthatatlan, de valódi költségeket jelentenek: például a saját beszállítók időre történő kifizetésének nehézségét, drágább hitel igénybevételét, vagy épp a cégvezetés idejének felemésztését.
A megelőzés az első lépés – Tudatos előszűrés és vevőminősítés
Az egyik leghatékonyabb védekezés a tudatos partnerválasztás. Új vevő esetén nemcsak az a fontos, hogy mit rendel, hanem az is, hogy mivel fog fizetni.
Ma már elérhetők azok a céginformációs rendszerek (pl. Opten), amelyek segítségével ellenőrizhető a partner előélete: van-e folyamatban lévő végrehajtás, mekkora az árbevétele, hány főt foglalkoztat, milyen gyorsan fizet az iparági átlaghoz képest.
De a vevőminősítés nemcsak információgyűjtést jelent. Egy egyszerű, belső minősítési rendszer is sokat segíthet: a cégvezető vagy az értékesítő munkatárs szubjektív benyomásai kiegészíthetik az objektív adatokat. Ha egy partner érdeklődése elnagyolt, alkudozik, vagy nem ad egyértelmű válaszokat a fizetési feltételekre, az általában nem jó jel.
A szerződések szerepe is meghatározó. Ahelyett, hogy általános sablonokat alkalmaznánk, érdemes az egyes partnerek sajátosságait figyelembe véve testre szabott fizetési feltételeket kidolgozni. Egy nagykereskedelmi partnerrel más szabályozás életszerű, mint egy projektalapú megrendelővel.
Írásban minden világosabb – A jól működő részletfizetési szabályzat szerepe
A fizetési fegyelem csak akkor érvényesíthető, ha annak keretei előre rögzítettek. Ezért alapvető, hogy minden partnerkapcsolatban legyen írásos dokumentum az elszámolási szabályokról. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) vagy egyedi szerződések közé rögzíthető a fizetési határidő, az elfogadott fizetési módok, a késedelmi kamat mértéke, a vitarendezés menete.
Egy KKV számára az is segítség lehet, ha kialakít egy új vevőkre alkalmazott belső részletfizetési szabályzatot. Ebben meghatározható, hogy mekkora rendelésérték felett kér előleget a cég, milyen feltételekkel enged meg részletfizetést, illetve hogyan kezeli a fizetési csúszásokat.
Fontos, hogy a kommunikáció legyen egyértelmű, de barátságos. Egy szakszerű, korrekt nyelvezetű levél vagy e-mail sablon segíthet abban, hogy a szabályozottság ne tűnjön bizalmatlanságnak. A transzparencia a hosszú távú partnerkapcsolatok alapeleme, és segít elkerülni a kellemetlen meglepetéseket mindkét fél számára.
Amikor mégis bekövetkezik: követeléskezelés okosan és fokozatosan
A leggondosabb előszűrő munka és vevőminősítés ellenére is előfordulhat, hogy egy-egy partner nem fizet időben. De mikor tekinthető valóban „problémásnak” egy számla? Nem a fizetési határidő utáni első napon, de pár nap késedelem után már érdemes elkezdeni az utókövetést. A legfontosabb, hogy ne hagyjuk kicsúszni a helyzetet a kezünkből.
A belső követeléskezelés első lépése a barátságos, de határozott emlékeztetők kiküldése. Ezek lehetnek e-mailek, telefonos megkeresések vagy fizetési felszólítások. A lényeg a tájékoztatás, nem az azonnali nyomásgyakorlás: sokszor egy figyelmes, empatikus hangvételű megkeresés is eléri a célt.
Ha a belső eszközök nem vezetnek eredményre, érdemes megfontolni egy külső, professzionális követeléskezelő bevonását. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha a kintlevőség jelentős összegű, vagy ha a partner többször is elmulasztotta a fizetést. Fontos azonban, hogy a külső partner kiválasztása körültekintő legyen, hiszen a stílusuk a saját céged megítélését is befolyásolhatja.
A megfelelő időzítés fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: az azonnali, de nem agresszív reakció képes a legnagyobb arányban eredményre vezetni. Egy határozottan kezelt kintlevőség sokszor még összetettebb jogi lépések nélkül is rendezhető.
Megelőző pénzügyi megoldások: nem kell megvárni, hogy baj legyen
A megelőzés mindig olcsóbb, mint a kármentés. A vevői kockázatokat már a szerződéskötés előtt vagy legalább az első nagyobb ügylet előtt érdemes áttekinteni. Egy egyszerű céginformációs lekérdezés, vagy egy múltbeli fizetési szokásokat értékelő riport már sokat segít, azonban a faktoring szolgáltatás igénybevétele esetén ennél sokkal részletesebb vevőminősítés történik, ami sok bosszúságtól megkímélhet, vagy épp biztonsági lépésekre sarkallhat.
A MagNet Faktor Zrt. egy megbízható és sokak által választott pénzügyi szolgáltató, amely vállalkozások számára kínál faktoring szolgáltatásokat.
Szolgáltatásaik közé tartozik:
Számla faktorálása: Lehetővé teszi a hosszú lejáratú számlák azonnali kifizetését.
Visszkereset nélküli faktoring: A finanszírozás mellett ebben a konstrukcióban a szolgáltató átvállalja a vevők nemfizetésének a kockázatát.
Export faktoring: Segítséget nyújt külföldi piacokon történő terjeszkedéshez, mérsékelve a kockázatokat a külföldi megrendelőkkel kapcsolatban.
Biztosított faktoring: Olyan konstrukció, amely követelés biztosítási szolgáltatással kiegészített, védi a vállalkozást, ha nem ismeri jól a vevő fizetési szokásait, vagy a szokásosnál nagyobb megrendelést kapott.
A társaság elkötelezett amellett, hogy gyors és rugalmas ügyintézéssel, valamint több évtizedes szakmai tapasztalattal támogassa ügyfeleit pénzügyeik hatékony kezelésében.
A biztosított faktoring az egyik legkomplexebb megelőző megoldás: a finanszírozáson túl védelmet is nyújt. Ez a biztonsági háló jól jöhet, ha új partnerrel kezdünk együttműködni, vagy esetleg egy nagyobb megrendelés van a láthatáron.
Társas pénzügyek: a cash flow stabilitása a követeléskezelés tükrében
A nemfizetés vagy a késve fizetés egyetlen vevő részéről is dominóhatással járhat a cég cash flow-jára nézve. Ha a kimenő számlák után nem érkezik be időben a pénz, a bérek, adók, beszállítói számlák fizetése is akadozhat.
A rendszeres, tudatos követeléskezelés azonban stabilizálja a cash flow-t. Egy átlátható, előre ismertetett fizetési rend, az időben küldött emlékeztetők és egy felkészült pénzügyi csapat kulcsa lehet annak, hogy a likviditás kiszámítható maradjon.
Ebben a rendszerben a pénzügyi partnerek összehangolt munkája is lényeges: a könyvelő, a bank, a faktorcég és a jogi tanácsadó is ugyanazt a célt kell szolgálja: a céged pénzügyi biztonságát.
Egy vállalkozás nem lehet erősebb, mint a leggyengébb láncszeme – és ez gyakran a vevői oldal. Ezért a tudatos vevőkezelés nem bizalmatlanság, hanem a hosszú távú partnerség egyik alappillére.
Mentesség, kedvezmények: ez változik július 1-től a munkavállalók adózásában
Emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, de más jelentős jogszabályi változások is hatályba lépnek július 1-jétől, amik közvetlenül érintik a bérszámfejtést, az adókedvezményeket és az egyszerűsített foglalkoztatást is. Az ICT Európa szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.
Családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény összegének emelkedése két lépésben valósul meg. 2025. július 1-jétől az összeg az eltartottak számától függően, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
egy eltartott esetén 100.000 Ft-ra,
két eltartott esetén 200.000 Ft-ra,
három és minden további eltartott esetén 330.000 Ft-ra emelkedik.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény 2025. júliusától, jogosultsági hónaponként 100.000 Ft-tal emelt összegben vehető igénybe.
A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a korábban leadott nyilatkozatok érvényben maradnak, új nyilatkozat leadására kizárólag akkor van szükség, ha közös érvényesítés esetén a kedvezmény összegszerűen lett meghatározva, és az igénylő ezen az összegen változtatni szeretne.
Szja-mentes lesz a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj
2025. július 1-jétől teljes egészében kikerül a személyi jövedelemadó hatálya alól a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj.
Ezután az édesanyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű CSED ellátást kapnak kézhez. A gyermek kétéves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) igénybe vehető gyermekgondozási díj után pedig csak 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, amiből ugyanakkor továbbra is érvényesíthető lesz a családi járulékkedvezmény. Jelenleg a GYED maximum összege: bruttó 407.120 Ft/hó.
Az ICT Európa szakértői azt is kiemelik, hogy a CSED alatt is lehet keresőtevékenységet folytatni.
2025. július 1.-től kezdődően az édesanya a gyermek három hónapos korát követően szabadon dönthet arról, hogy a gyermeknevelés mellett folytatni kívánja-e a keresőtevékenységét. Ebben az esetben CSED összege 100% helyett a megállapított naptári alap 70%-a lesz.
Ugyanakkor továbbra sem jár csecsemőgondozási díj, ha az anya a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Ez a direktíva nem vonatkozik a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra.
Változások a fiatal munkavállalók és az első házadók adókedvezményénél
Az idei évtől a 25 év alatti fiatalok és az első házasok kedvezményét kizárólag magyar, illetve – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – EGT tagállam vagy Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára veheti igénybe.
A 30 év alatti anyák kedvezményét és a családi kedvezményt kizárólag a magyar, továbbá – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély érvényesítheti.
Jön a 120 napos korlát az egyszerűsített foglalkoztatásban
2025. július 1-től a munkavállaló egy adott évben úgy dolgozhat legfeljebb 120 napot egyszerűsített foglalkoztatás keretében, hogy a 120 napba beleszámítanak a többi munkáltatónál, szintén az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozott munkanapok is.
„A munkáltatónak a feltétel vizsgálatához a NAV előzetes elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít” – hangsúlyozzák az ICT Európa szakértői.
A munkáltató által fizetendő közteher mértéke már 2025. február 1-jétől a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónkként:
mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 2.200 Ft/nap
alkalmi munka esetén: 4.400 Ft/nap
filmipari statiszta esetén: 8.700 Ft/nap.
Fontos változások a bírósági végrehajtásról szóló törvényben
Szintén 2025. július 1-jétől lép életbe az a jogszabálymódostás, amely szerint mentesül a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át.
Jelenleg havonta legfeljebb 60.000 Ft a kifizetett munkabérnek az a része, amely a levonás során mentes a végrehajtás alól. Az ICT Európa szakértői kiemelik, hogy a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj végrehajtása esetén. Továbbra is korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a levonás után fennmaradó összegből a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Ugyanakkor fontos új elem, hogy mentesül a letiltás alól a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege.
További változások 2025. október 1-től
Az idei év negyedik negyedévétől minden édesanya, aki legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy korábban legalább 12 éven át három gyermek után családi pótlékra volt jogosult, függetlenül életkorától, jogosult lesz az szja-mentességre.
A teljes szja-mentesség kizárólag a munkával szerzett jövedelemre (pl. munkabér, egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő jövedelme, megbízási díj) vonatkozik majd. Vagyis a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a mentesség nem terjed majd ki az olyan jövedelmekre, mint az osztalékbevétel, az árfolyamnyereségből vagy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem.
Az ICT Európa adótanácsadói hangsúlyozzák, hogy az érkező változások alkalmazása fokozott figyelmet igényel a bérszámfejtés, a nyilatkozatok és jogosultsági vizsgálatok területén, ezért érdemes időben felkészülni, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is élni tudjanak a lehetőségekkel, kedvezményekkel.
A kormány kompenzációs támogatással segíti azokat a munkáltatókat, akik minimálbéren foglalkoztatják dolgozóikat – derül ki a hétfőn megjelent Magyar Közlönyből.
A „Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása” című program 2025. július 1-jén indul, és három éven át, 2027 végéig nyújt könnyítést a vállalkozásoknak – idézi a rendelkezést a portfolio.hu.
A támogatás lényege, hogy a munkáltatók a minimálbér emelése után keletkező plusz teher egy részétől mentesülnek:
2025-ben a 2024-es,
2026-ban a 2025-ös,
2027-ben pedig a 2026-os minimálbérhez tartozó, alacsonyabb összegű szociális hozzájárulási adót (szocho) kell csak megfizetniük.
A támogatás összege egy minimálbéres munkavállalóra vetítve éves szinten közel 37.500 forintot jelent idén.
A program fedezetére a kormány összesen több mint 37 milliárd forintot különít el, ebből 2026-ban 13,5 milliárd, 2027-ben pedig 12,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A támogatás igénylését egyszerűsített elektronikus eljárás során lehet benyújtani, a Magyar Államkincstáron keresztül.
A hároméves bérmegállapodás értelmében a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290.800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328.600 forintra, 2027-ben pedig további 14 százalékkal 374.600 forintra nő.
Hatalmas összeggel emelték a KKV-k támogatására szánt keretet
A kormány a Demján Sándor „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így annak összkerete 130 milliárd forintra nőtt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről pénteken újabb 128 mikro-, kis- és középvállalkozás kapott pozitív támogatói döntést összesen 12 milliárd forint értékben – jelentette be az MTI-hez eljuttatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Mint összegezték, ezzel a támogatott vállalkozások száma 311-re nőtt, a megítélt támogatások összege pedig elérte a 31 milliárd forintot.
A mostani döntési kör a legkevésbé fejlett régiókban működő vállalkozásokat célozza. Az újonnan támogatott cégek Észak-Magyarországon, Észak Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon valósíthatják meg fejlesztéseiket.
A kormány így a rendelkezésre álló forrásokat Brüsszel nyomása ellenére a magyar háztartások és vállalkozások támogatására fordítja, nem pedig a háborúra és Ukrajnára
– fogalmazott az NGM.
A kormány Magyarország forrásait a magyar családokra és vállalkozásokra fordítja. A Demján Sándor Program ennek a törekvésnek szerves része: több mint 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése, valamint méretugrásuk elősegítése érdekében.
A Demján Sándor „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” vissza nem térítendő támogatást nyújt a hazai KKV-k technológiaváltására irányuló beruházásaihoz. A program célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzésével hozzájáruljon a gazdaság dinamizálásához, a technológiai megújuláshoz, valamint a versenyképesség javításához – idézte fel a minisztérium.
A program egyik legnagyobb előnyének nevezi a tárca, hogy közvetlenül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza, ezzel segítve elő új beruházások megvalósulását és a gazdaság hosszú távú megerősítését.
Az 1+1 program keretében a cégek elsősorban technológiai fejlesztésre, digitalizációra és megújuló energiaforrások alkalmazására fordítják a támogatást
– fejtették ki.
A program eredetileg 48 milliárd forintos kerettel indult, amelyre 1885 vállalkozás nyújtott be kérelmet, összesen 136,3 milliárd forint értékben. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kormány 82 milliárd forintos többletforrást biztosított, így lehetővé válik a csaknem 1800 vállalkozás beruházásának támogatása.
Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a közleményben hangsúlyozta: a keretemelésnek köszönhetően a korábbi 450 helyett csaknem négyszer annyi vállalkozás valósíthatja meg beruházását.
A legkevésbé fejlett négy régióban az első 183 vállalkozás már május 15-ig megkapta a pozitív döntésről szóló értesítést, közel 20 milliárd forint értékben. A következő hetekben folytatódik az értesítések kiküldése a kedvezményezettek számára
Szabályos diákfoglalkoztatás: a legfontosabb tudnivalók
A nyári kötelező szakmai gyakorlat nemcsak a diákok számára kínál valódi munkahelyi tapasztalatot, hanem a fogadó cégeknek is lehetőséget nyújt arra, hogy fiatal, motivált munkaerőt vonjanak be folyamataikba. A hatályos jogszabályok és az adminisztrációs kötelezettségek pontos ismerete nélkül azonban ez a lehetőség könnyen kockázattá válhat – figyelmeztetnek a Niveus szakértői.
Milyen szerződéssel foglalkoztatható a diák? A foglalkoztatási forma minden esetben attól függ, hogy a tanuló melyik oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló egyetemisták – akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt – hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat. A középfokú szakképzésben – például technikumban – tanulók esetében szakképzési munkaszerződést kell kötni, jellemzően a teljes képzési időszakra, de nyári gyakorlat formájában rövid távra, akár 2–12 hétre is lehetőség van. Mindkét szerződésfajtával munkaviszony jön létre, így a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait alkalmazni kell – hangsúlyozza Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere.
Mennyi bért kell fizetni a gyakorlati idő alatt?
A gyakorlatos diákokat megilleti a díjazás is. Egyetemisták esetén, ha a gyakorlat legalább hat hétig tart, a minimálbér legalább 65 százaléka jár havonta. Duális képzés esetén ez a díjazás a teljes tanévre vonatkozik, nemcsak a gyakorlat idejére. Szakképzés esetén a tanulók havi jövedelme 2025-ben legalább 100 000, legfeljebb 168 000 forint lehet, amely adómentes, és a központi költségvetésben meghatározott önköltségi összeghez igazodik. Az adómentesség a minimálbér szintjéig érvényes havonta a hallgatók esetében, az ezen felüli összeg után a 25 év alattiak adókedvezménye vehető igénybe.
Hány órát dolgozhat egy diák? A munkavégzés időtartamát is szigorúan szabályozza a jog. Egyetemi hallgató napi legfeljebb 8 órát, heti maximum 40 órát dolgozhat, túlórát azonban nem lehet elrendelni számára. A szakképzési tanulók esetében a napi munkaidő 18 év alatt legfeljebb 7 óra, felette maximum 8 óra lehet, a munkavégzés pedig kizárólag reggel 6 és este 10 óra között történhet.
Milyen juttatások adhatók?
A juttatások tekintetében is kedvező lehetőségek állnak rendelkezésre. A diákok részére adható például utazási költségtérítés, ha a munkába járás közigazgatási határon túlról történik – ez adómentes. A szakképzésben részt vevők részére évente legfeljebb 168 000 forint értékű juttatás biztosítható, amelybe beleérthető az étkezési hozzájárulás, a SZÉP-kártya és más természetbeni juttatások. Ezek a juttatások a minimálbér szintjéig szintén adómentesek, azon felül viszont már béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként adóznak a foglalkoztatónál.
Milyen adminisztrációval jár a foglalkoztatás?
Adminisztratív szempontból a foglalkoztatóknak pontos feladataik vannak. A felsőoktatásban tanuló hallgatók hallgatói munkaszerződéses jogviszonya nem eredményez biztosítási kötelezettséget, így NAV-bejelentési kötelezettség sem keletkezik. Ezzel szemben a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók biztosítottnak minősülnek, így őket a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz, és havi bevallás is szükséges a jövedelmükről. A foglalkoztató sem a hallgatói, sem a szakképzési munkaszerződés alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót.
Hogyan történik a bérszámfejtés és a kifizetés? A bérszámfejtés szempontjából ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a rendes munkavállalók esetében: havonta kell elvégezni, bérjegyzéket kell kiállítani, és az elszámolás határideje is azonos. Lényeges különbség viszont, hogy a gyakorlati díjat csak banki átutalással lehet kifizetni, készpénzes teljesítés nem megengedett, szemben a normál munkaviszonyban állókkal.
Milyen szerepe van az iskolának?
A tanintézményekkel való együttműködés is kulcsfontosságú. Egyetemek esetén a fogadó cég és az intézmény együttműködési megállapodást köt, és a gyakorlat megkezdéséhez szükség van befogadó nyilatkozatra is. Szakképzés esetén az iskolának igazolnia kell, hogy a tanuló megszerezte az ágazati alapvizsgát, ezután kezdődhet meg a gyakorlat a duális képzőhelyen. A munkavégzés során minden diáknál kötelező a munkaidő nyilvántartása – a szakképzéses tanulók esetében ez a KRÉTA rendszerben is rögzítendő – emelte ki Bartók Szandra.
Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások fogyasztása az EU-ban. Miért csúsztunk az utolsó helyre, és mit lehetne tenni a felzárkózásért? Cikkünk bemutatja az okokat és a lehetséges megoldásokat
Júniusban nem változott a GKI konjunktúra indexe, de tovább csökkent a cégek inflációs várakozása
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint júniusban a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek májushoz képest, de az üzleti szektor valamivel derűlátóbban tekint a közeljövőre. Így a GKI konjunktúra index ebben a hónapban stagnált. A cégek foglalkoztatási hajlandósága az előző havihoz képest alig változott, míg az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás nyolchavi mélypontjára esett.
Mit jelent nekünk a külföldi turista?
A külföldi turisták költése a magyar GDP 6,5%-ához járul hozzá. Megnéztük, honnan jönnek, hol szállnak meg és miért fontos a vidéki turizmus fejlesztése.
Miért nem fenntartható a 2026-os költségvetés?
Fedezze fel, miért tartják a szakértők fenntarthatatlannak a 2026-os magyar költségvetést. Elemzésünk bemutatja a hiánycélok kockázatait, a növekedési várakozások túlzásait és a reálbér-emelkedés kérdésességét. Költségvetési politika, gazdasági kilátások és makrogazdasági realitások egy helyen.
