Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

GKI Hírlevél

Tovább csökkent a magyar ipari termelés és a kilátások sem kedvezőek
A GKI friss elemzése szerint 2025-ben tovább csökkent a magyar ipari termelés, főként a gépjármű- és akkumulátorgyártás visszaesése miatt. A kilátások kedvezőtlenek, a rendelésállomány és a vállalkozói várakozások is romlanak, miközben más európai országokban már javulás tapasztalható.

Új korszak a világgazdaságban? – Új kihívások hazánk előtt
A GKI szerint a világgazdaságban zajló változások – mint a geopolitikai feszültségek és az energiapiaci átalakulás – komoly kihívásokat jelentenek Magyarország számára. További részletekért olvassa el a teljes cikket.

A Gyenge évkezdet és bizonytalan kilátások az építőiparban
Gyenge évkezdet az építőiparban: 2025 első negyedévében 5,7%-kal csökkent a termelés, miközben a kereslet visszaesése és a pénzügyi bizonytalanság is sújtja az ágazatot. Középtávon ugyanakkor fellendülést hozhatnak a lakásfelújítási programok, EU-s források és digitalizáció.

GKI Hírlevél

Májusban csökkent a GKI konjunktúra indexe, tovább esett a cégek inflációs várakozása
Májusban csökkent a GKI konjunktúraindex, romlott az üzleti és fogyasztói bizalom, estek az inflációs várakozások. Fedezze fel, hogyan alakultak a gazdasági kilátások a GKI felmérése szerint!

A Gyenge évkezdet és bizonytalan kilátások az építőiparban
Gyenge évkezdet az építőiparban: 2025 első negyedévében 5,7%-kal csökkent a termelés, miközben a kereslet visszaesése és a pénzügyi bizonytalanság is sújtja az ágazatot. Középtávon ugyanakkor fellendülést hozhatnak a lakásfelújítási programok, EU-s források és digitalizáció.

A gyermekes családok adókedvezményeinek költségvetései hatásai
A gyermekes családoknak nyújtott SZJA-mentesség és adókedvezmények 2026-ig több száz milliárd forintos költségvetési kiesést okoznak. Olvassa el a GKI elemzését a pénzügyi hatásokról és a program hosszú távú fenntarthatóságáról!

EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.

GKI Hírlevél

A Gyenge évkezdet és bizonytalan kilátások az építőiparban
Gyenge évkezdet az építőiparban: 2025 első negyedévében 5,7%-kal csökkent a termelés, miközben a kereslet visszaesése és a pénzügyi bizonytalanság is sújtja az ágazatot. Középtávon ugyanakkor fellendülést hozhatnak a lakásfelújítási programok, EU-s források és digitalizáció.

A gyermekes családok adókedvezményeinek költségvetései hatásai
A gyermekes családoknak nyújtott SZJA-mentesség és adókedvezmények 2026-ig több száz milliárd forintos költségvetési kiesést okoznak. Olvassa el a GKI elemzését a pénzügyi hatásokról és a program hosszú távú fenntarthatóságáról!

EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.

Az erős energiafüggés veszélyezteti szuverenitásunkat
Magyarország villamosenergia-függősége növekszik az ipari beruházások miatt, ami veszélyezteti energiafüggetlenségünket és szuverenitásunkat. Megoldás: diverzifikáció és új energiakapacitások.

GKI Hírlevél

A gyermekes családok adókedvezményeinek költségvetései hatásai
A gyermekes családoknak nyújtott SZJA-mentesség és adókedvezmények 2026-ig több száz milliárd forintos költségvetési kiesést okoznak. Olvassa el a GKI elemzését a pénzügyi hatásokról és a program hosszú távú fenntarthatóságáról!

EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Fedezze fel, hogyan járultak hozzá az EU-s támogatások a magyar gazdaság növekedéséhez 2004 és 2023 között. Elemzések, számadatok, költségvetési hatások és a GKI értékelése az uniós források szerepéről.

Az erős energiafüggés veszélyezteti szuverenitásunkat
Magyarország villamosenergia-függősége növekszik az ipari beruházások miatt, ami veszélyezteti energiafüggetlenségünket és szuverenitásunkat. Megoldás: diverzifikáció és új energiakapacitások.

A versenyképesség került előtérbe a fenntarthatósággal szemben az EU-ban? – A magyar vállalatokra gyakorolt hatások
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az utóbbi években. A fenntarthatóságot érintő szabályozások célja, hogy a vállalatok működésük során figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, valamint az átlátható vállalatirányítást…

GKI Hírlevél

Az erős energiafüggés veszélyezteti szuverenitásunkat
Magyarország villamosenergia-függősége növekszik az ipari beruházások miatt, ami veszélyezteti energiafüggetlenségünket és szuverenitásunkat. Megoldás: diverzifikáció és új energiakapacitások.

A versenyképesség került előtérbe a fenntarthatósággal szemben az EU-ban? – A magyar vállalatokra gyakorolt hatások
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az utóbbi években. A fenntarthatóságot érintő szabályozások célja, hogy a vállalatok működésük során figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, valamint az átlátható vállalatirányítást…

Áprilisban enyhén nőtt a GKI konjunktúra indexe, a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra esett
Áprilisban enyhén javult a GKI konjunktúraindex, miközben a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra csökkent. Az ipari szektor bizalma nőtt, a foglalkoztatási és árazási kilátások viszont vegyes képet mutatnak. Részletek a GKI friss felméréséből.

Felemás klímatudatosság
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a klímaváltozás hazai megítélése. A GKI és az EU reprezentatív 1000 fős lakossági felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot.

GKI Hírlevél

A versenyképesség került előtérbe a fenntarthatósággal szemben az EU-ban? – A magyar vállalatokra gyakorolt hatások
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az utóbbi években. A fenntarthatóságot érintő szabályozások célja, hogy a vállalatok működésük során figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, valamint az átlátható vállalatirányítást…

Áprilisban enyhén nőtt a GKI konjunktúra indexe, a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra esett
Áprilisban enyhén javult a GKI konjunktúraindex, miközben a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra csökkent. Az ipari szektor bizalma nőtt, a foglalkoztatási és árazási kilátások viszont vegyes képet mutatnak. Részletek a GKI friss felméréséből.

Felemás klímatudatosság
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a klímaváltozás hazai megítélése. A GKI és az EU reprezentatív 1000 fős lakossági felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot.

Gyorsan növekvő termelékenység a magyar infokommunikációs szektorban
A gazdasági szektorok körében végzett munkatermelékenységi cikksorozatunkban a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem[1] után az információs és kommunikációs ágazatot vesszük sorra. Az infokommunikáció 2023-ban az EU-ban átlagosan a GDP 5,3%-át tette ki, aminek régiós eloszlása a szlovák és lengyel 4,8%-tól a román 7,6%-os szintig terjed.

GKI Hírlevél

Áprilisban enyhén nőtt a GKI konjunktúra indexe, a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra esett
Áprilisban enyhén javult a GKI konjunktúraindex, miközben a cégek inflációs várakozása hat havi mélypontra csökkent. Az ipari szektor bizalma nőtt, a foglalkoztatási és árazási kilátások viszont vegyes képet mutatnak. Részletek a GKI friss felméréséből.

Felemás klímatudatosság
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a klímaváltozás hazai megítélése. A GKI és az EU reprezentatív 1000 fős lakossági felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot.

Gyorsan növekvő termelékenység a magyar infokommunikációs szektorban
A gazdasági szektorok körében végzett munkatermelékenységi cikksorozatunkban a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem[1] után az információs és kommunikációs ágazatot vesszük sorra. Az infokommunikáció 2023-ban az EU-ban átlagosan a GDP 5,3%-át tette ki, aminek régiós eloszlása a szlovák és lengyel 4,8%-tól a román 7,6%-os szintig terjed.

A kereskedelemben 6-szor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban
A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar és az építőipar után a kereskedelmet vesszük sorra. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3%-át, Magyarországon 10,3%-át tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, élen Lengyelországgal (14,3%).

GKI Hírlevél

Felemás klímatudatosság
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a klímaváltozás hazai megítélése. A GKI és az EU reprezentatív 1000 fős lakossági felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot.

Gyorsan növekvő termelékenység a magyar infokommunikációs szektorban
A gazdasági szektorok körében végzett munkatermelékenységi cikksorozatunkban a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem[1] után az információs és kommunikációs ágazatot vesszük sorra. Az infokommunikáció 2023-ban az EU-ban átlagosan a GDP 5,3%-át tette ki, aminek régiós eloszlása a szlovák és lengyel 4,8%-tól a román 7,6%-os szintig terjed.

A kereskedelemben 6-szor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban
A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar és az építőipar után a kereskedelmet vesszük sorra. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3%-át, Magyarországon 10,3%-át tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, élen Lengyelországgal (14,3%).

Vidéki pénzügyi infrastruktúra újratöltve – Kinek éri meg az ATM-program
A vidéki települések ATM-ekkel való ellátása jelentősen javíthatja a lakosság pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését. A kormány intézkedései keretében országszerte, különösen a kisebb, vidéki településeken zajló ATM-telepítési program célja a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a pénzügyi inklúzió erősítése. Eddig azokban a falvakban és községekben, ahol nem volt bankfiók vagy automata, a lakosok jelentős kellemetlenségekkel szembesülhettek, mivel más településekre kellett utazniuk készpénzfelvételért és egyéb egyszerű pénzügyi műveletekért.

GKI Hírlevél

A kereskedelemben 6-szor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban
A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar és az építőipar után a kereskedelmet vesszük sorra. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3%-át, Magyarországon 10,3%-át tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, élen Lengyelországgal (14,3%).

Vidéki pénzügyi infrastruktúra újratöltve – Kinek éri meg az ATM-program
A vidéki települések ATM-ekkel való ellátása jelentősen javíthatja a lakosság pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését. A kormány intézkedései keretében országszerte, különösen a kisebb, vidéki településeken zajló ATM-telepítési program célja a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a pénzügyi inklúzió erősítése. Eddig azokban a falvakban és községekben, ahol nem volt bankfiók vagy automata, a lakosok jelentős kellemetlenségekkel szembesülhettek, mivel más településekre kellett utazniuk készpénzfelvételért és egyéb egyszerű pénzügyi műveletekért.

Árrésstop: mentőöv a vásárlóknak, béklyó a piacnak
Az árrésstop hatásai rövid és hosszú távon: hogyan befolyásolja az inflációt, a fogyasztást és a kiskereskedelmet? Elemzés a 2025-ös magyar helyzet és nemzetközi tapasztalatok alapján.

Tégláról téglára: Kihívások és kitörési pontok az építőiparban
Az építőipar kihívásai és kitörési pontjai. Elemzésünkben bemutatjuk a V4 országok és az EU építőipari termelékenységét, a munkaerőpiaci trendeket és a fejlesztési lehetőségeket. Hogyan befolyásolják az uniós támogatások és a gazdasági ciklusok az ágazat jövőjét? Tudj meg többet most

GKI Hírlevél

Márciusban stagnált a GKI konkjunktúra indexe, de lényegesen csökkent az inflációs várakozás
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint márciusban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai sem változtak érdemben februárhoz képest: a GKI konjunktúra index gyakorlatilag stagnált. A cégek foglalkoztatási szándékai enyhén romlottak az előző felméréshez képest, ugyanakkor az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás lényegesen csökkent.

Kereseti egyenlőtlenségek: a hazai fogyasztás növekedésének kerékkötője
A Portfolio kikérte kereseti tizedek szerint a bruttó kereseti adatokat a KSH-tól, melyből kiderült, hogy a dolgozók 66,5%-ának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. Mindez jól mutatja, hogy az átlagot nagyban torzítják a felfelé kilógó keresetek. Ugyanakkor a kereseti különbségeken túl fontos megállapítások tehetők a kereset tömeg vonatkozásában is…

Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek – különösen a tej és a tojás – árának emelkedése, amely a lakosság széles rétegeit érinti. A magas élelmiszerárak kialakulása összetett folyamat, amelyet számos belföldi és nemzetközi tényező befolyásol. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árakat befolyásoló intézkedések – például az ársapkák – hatékonysága kérdéses lehet, hiszen ezek egyes termékek esetében hiányt eredményeznek, miközben a piaci szereplők más területeken próbálják ellensúlyozni a kieső bevételeiket…