Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Kis magyar számmisztika

2008. március 24.

(Kamarai Futár – 2008. március)

Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, Petschnig Mária Zita „anyanyelve” ezúttal is a tények és számok voltak. A legfontosabb makrogazdasági jellemzők alapján állította ki a bizonyítványt az elmúlt esztendőről, s készített prognózist 2008-ra. Az elmúlt év legnagyobb eredménye, hogy ha kőkemény megszorításokkal, drámai számokkal is, de megtörtént a gazdasági fordulat, aminek következtében az idén már valamennyi mutatóban javulás várható. Ahogy a korábbi években, most is telt ház fogadta a népszerű közgazdászt a kamara és a Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közös rendezvényén.

Hatásos dramaturgiát választva, Petschnig Mária Zita az elmúlt évi mutatókat legközvetlenebb versenytársainkhoz, sorstársainkhoz, a visegrádi országokhoz hasonlította. Megállapította: a 2007-es számokat tekintve, a magyar gazdaság kirívóan gyenge teljesítményével tűnik ki a térség országai közül. Míg a többieknél erőteljes növekedés, nálunk a lassulás volt jellemző. Míg a korábbi években a magyar gazdaság dinamikája meghaladta az unió átlagát, az elmúlt esztendőben megfordult az arány (miközben az euró-övezetben 2,6-2,7%-os volt a növekedés, nálunk 1,3%). A magyar gazdaság reálkonvergenciája, felzárkózása lényegesen lelassult. Ami pozitívum, hogy alacsony volta ellenére is, a növekedés szerkezete jó volt. Az export és beruházások jelentették a húzó erőt, míg a felhalmozás visszaesett, illetve stagnált. Az elmúlt esztendőben exportvezérelt pályán volt a magyar gazdaság.

Egyet előre, kettőt hátra
A beruházás szerkezete egészséges irányba változott, különösen a feldolgozóipar és járműipar húzott bele. 2007 első háromnegyed évében 30%-os a növekedés! Hogy az elmúlt évi egyenleg mégis a stagnálást mutat, annak az állami és lakossági beruházások visszaesése az oka. Az ipari termelés is jó dinamikát mutatott, 7-8%-os a bővülés, ami főleg az exportnak köszönhető. Az építőiparban viszont tovább tartott a recesszió: már 2006-ban is csökkent az ágazat teljesítménye, tavaly pedig már 14%-kal. A fő ok az állami beruházások és a lakásépítések csökkenése. A kereskedelmi forgalom az előző évi növekedéssel szemben tavaly 3%-kal csökkent, visszaesett a lakossági fogyasztás, lényegesen csökkentek a reálkeresetek (5%-kal). Elgondolkodtató, hogy a megszorítások ellenére az ellenére az élelmiszer-kereskedelmi forgalom nem csökkent, a gyógyszeré s főleg a benziné még nőtt is.

Infláció föl, államháztartás hiánya le
Inflációban is éllovasok voltunk az elmúlt esztendőben, megdupláztuk az előző évit, 4%-ról 8%-ra. Az infláció gyorsulásában a mezőgazdaság igen kedvezőtlen terméseredményei, az adó- és árintézkedések, és a támogatások jelentős leépítése játszott meghatározó szerepet. Abban viszont, hogy a 6,8%-os várakozás 8%-ra teljesült, alapvetően külső körülmények (olajár, mezőgazdasági árnyomás az élelmiszereken) a ludas.
A foglalkoztatásban azonban nem következett be jelentősebb változás, ami a gazdaság jelentős lassulását figyelembe véve, eredménynek tekinthető. Ami az egyensúlyi mutatókat alakulását illeti, a külkereskedelmi mérleg hiánya gyakorlatilag eltűnt, amit az előadó komoly teljesítményjavulásként értékelt. Ezzel együtt javult a folyó fizetési mérleg is, vagyis kevésbé vagyunk ráutalva a külföldi pénzpiacokra. A mumus, az államháztartás hiánya dinamikusan csökkent 9,2%-ról 5,7%-ra.

Mi történt?
Mintha Petschnig Mária Zita belelátott volna hallgatósága fejébe, maga tette fel a sokakban megfogalmazódott kérdést: Vajon minek tulajdonítható, hogy drámai növekedéslassulás és erőteljes inflációgyorsulás mellett jelentősen javult az ország külső és belső egyensúlya az elmúlt egy évben? Egyfelől természeti, másfelől társadalmi körülményeknek köszönhetően. Az előadó az előbbin a kedvezőtlen mezőgazdasági eredményeket értette (fagykár, aszálykár, ami miatt 85%-on teljesített az agrárium), ha csak stagnál, már 1%-kal magasabb lett volna az éves GDP. Ami a társadalmi körülményeket illeti, arra a gazdasági fordulatra utalt az előadó, aminek az eszköze a belső kereslet megszorító gazdaságpolitika, a fogyasztás és a beruházás mérséklése, miközben a külső piacokra nem tud hatással lenni.

Bűvös számok
A növekedés lassulása várható volt, de ilyen mértékűre senki nem számított – fogalmazott a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. A konvergencia programban a kormány 2007-re 2,2%-os növekedést prognosztizált, ami az elemzők túlságosan pesszimista várakozásnak ítéltek, maguk ennél többet vártak. Az 1,3% megdöbbentette a piacokat, utoljára a Bokros-csomag idején, 1996-ban volt ennyire alacsony a gazdasági növekedés dinamikája. Az exportnövekedés viszont megmentette az országot a recessziótól.
Petschnig Mária Zita szerint sokkal nagyobb mértékben hűtötték le a gazdaságot, mint arra szükség lett volna. Jóval erősebb volt a fiskális megszorító politika, mint amekkorát a konvergenciaprogramban vállaltunk: a 2007-re előírt 6,8%-os államháztartási hiányt az előzetes adatok szerint 5,7-re teljesítettük. Amit persze a politikusok tartalékképzésnek neveznek. Az előadó szerint a 2007-es költségvetésben a tervezetthez képest körülbelül 600 milliárdos a többletbevétel, miközben a kiadások viszont alulteljesülnek, mintegy 200 milliárdos megtakarítással, vagyis a teljes mozgástér mintegy 800 milliárd forint. Ebből visszaadnak nagyjából 400-at. Ha a másik 400 milliárdot deficitcsökkentésre fordítanák, az 5,7%-os államháztartási hiányt akár 3,2% is le lehetett volna faragni. Mennyiről? 9,2%-ról. Ilyet gazdasági kiigazító politika még nem produkált a világon! – jegyezte meg a szakember. Nem csoda, hogy a növekedés dinamikája ennyire lecsökkent.
A jövedelempolitikát is túlhúzták, az eredetileg tervezett 4%-os reálkereset-csökkenésből 5% lett, de a valóságban ennél is több, 6-7% is lehetett, hiszen a gazdaság kifehérítésével olyan korábbi bérszinteket is lejelentettek, amelyek nem képeznek tényleges vásárlóerőt, csak papíron. A monetáris politikát illetően, mind a kamat, mind az árfolyam oldalán monetáris szigor mutatkozott.

Mi várható 2008-ban?
Egy nyitott gazdaságnál mindig abból kell kiindulni, hogy milyen külső feltételekre lehet számítani – jelezte az előadó, mennyire nem egyszerű prognózist mondani. A magyar gazdaság növekedését ugyanis közel kétharmad részben az exportpiacok határozzák meg. Ráadásul a külső feltételek is differenciáltak. Befolyásolják a külkereskedelmet, az áralakulásokat, s hatnak a tőkeáramláson keresztül is. Az USA-ban csökken a fogyasztás, lassul a gazdasági dinamikája, ami óhatatlanul begyűrűzik az Európai Unióba is, csökkentve a növekedést. Világgazdasági válságról nincs szó, hiszen merőben új világjelenségnek lehetünk tanúi. A világ nagy régióinak lassulását ellensúlyozza a kínai meg az indiai gazdaság lényegesen nagyobb dinamikája. Átrendeződik a tőke áramlása is. Külkereskedelmünk szempontjából tehát kedvezőtlenebb körülményekkel kell számolnunk, pont az ellenkezője játszódik le, mint az elmúlt esztendőben. Túl nagy visszaesésre azért nem kell számítani – nyugtatta meg hallgatóságát Petschnig Mária Zita -, de az ütem mérséklődésére igen. A kedvezőtlen folyamatok hatással lesznek az inflációra és az árakra is, elsősorban az olajárak és az élelmiszerek globális áremelkedése miatt, de talán nem annyira, mint 2007-ben (elég, ha arra gondolunk, hogy Kínában és Indiában százmilliós nagyságrendben nő a fogyasztók száma).
A működő tőke beáramlása már 2007-ben is meglehetősen gyengélkedett, egyrészt mert egy bizonytalan, átalakulóban lévő gazdaságba nem szívesen jött a tőke, másrészt viszont már privatizálható vagyon is alig van Közvetlen tőkebeáramlást a visszaforgatott profit jelentett. Nagyjából ezzel számolhatunk 2008-ban is.

Oldódhat a fiskális politika
Ami a várható belső körülményeket illet, abból indult ki az előadó, hogy mi az, ami 2007-ből következik, 2008-ra. A magasabb infláció a vártnál nagyobb árnyomás átjött erre az évre is (a januári árindex 7%-ról indult), a Pénzügykutató prognózisa szerint decemberre lemegy 4,5%-ra. Az éves átlagos áremelkedést 5,5-6% körülire becsülik. Nem várt magasságú inflációval kell számolni, noha az eredeti konvergenciaprogramban 2008-ra 3,3% szerepel. A magyar gazdaság magasabb inflációs pályára került. Míg korábban azt hittük, hogy az államháztartás leszorítása lesz a legnehezebb feladat, most úgy látszik, az infláció letörése. Átjön 2007-ről a vártnál nagyobb egyensúlyjavulás is, a tavalyi 5,7%-ról viszonylag könnyen teljesíthető lesz a konvergenciaprogramban 2008-ra előirt 4,2%-os államháztartási hiány.
Mivel a 2008-as előirányzatok a 2007. évi tervadatokra épültek, várható, hogy idén is legalább akkora lesz a megtakarítás, mint tavaly, vagyis rendkívül nagy tartalékok várhatók a költségvetésben. Mivel további gazdasági megszorítások már nem várhatók, a fogyasztás várhatóan élénkülni fogy, a beruházások is emelkedhetnek, a fiskális politikában megjelenő relatív oldódás javíthatja a belgazdasági növekedési feltételeket, az adócsökkentésre már konkrét ígéretek vannak.

Bővülhet a fogyasztás
Petschnig Mária Zita prognózisa szerint a háztartások fogyasztása nem csökken, megjegyezte, hogy még az ominózus 2%-os háztartási fogyasztáscsökkenés mögött sem a háztartások vásárlói fogyasztása esett vissza, hanem az állam által finanszírozott fogyasztás csökkent (különféle természeti juttatások). Azzal, hogy tavaly körülbelül 25%-kal csökkent az orvos-beteg találkozások száma, és megváltak több tízezer foglalkoztatottól a közszférában, paradox módon romlott a GDP, ami persze a másik oldalon hosszú távú megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az idén már nem várható ilyen radikális „teljesítménycsökkenés” sem az egészségügyben, sem a közszférában.
A háztartásoknál a természetbeni illetve a közösségi fogyasztás 2008-ban már nem csökken, a vásárlói fogyasztás akár egy százalékkal bővülhet. A beruházásoknál már tapasztalható némi élénkülés a lakásépítéseknél, és az állami, központi beruházásoknál már nem várható olyam mértékű befagyasztás, mint tavaly. No és a vállalkozói beruházásoknál is élénkülésre számítanak a szakemberek. Az előadó nagyon érzékeny, 3%-os fogyasztásbővülést prognosztizál.

A világ és mi
A külső feltételek romlása miatt a nettó export zsugorodása várható, miközben javulhat az építőipari teljesítménye és bővülhet a kiskereskedelmi forgalom. A mezőgazdaságban a nagyon alacsony tavalyi bázishoz képest 10%-os növekedést prognosztizálható. A foglalkoztatottak számában némi javulás várható, mérsékelődhet a munkanélküliség, valamelyest emelkedhetnek a reálbérek, és mérséklődhet az infláció. A Pénzügykutató főmunkatársa összességében 2,2%-os GDP-növekedést tart valószínűnek (a kormányprogramban 3% szerepel). Bizarr helyzet, de 2008-ban Magyarország – pozitív érzelemben – „szembemegy a világgal”, hiszen míg a legtöbb helyen az idén lassulás várható, nálunk gyorsulás, míg másutt nő az infláció, nálunk mérséklődik, s a foglalkoztatási mutatók is javulnak.
Összességében, az elmúlt évivel ellentétes tendenciák jellemzik 2008-ban a magyar gazdaságot, kedvezőtlenebb külső körülményekkel, ugyanakkor egy lazább belső piac mentén nagyobb növekedéssel, mérsékeltebb infláció mellett javuló belső egyensúlyi mutatókkal lehet számolni. A gazdasági fordulattal elkerültük az összeomlást, de azért továbbra is nagyon sok belső feszültsége van a magyar gazdaságnak – figyelmeztetett az előadó. Mindenesetre 2008 legnagyobb kérdése a növekedés és az infláció alakulása lesz.

Ő. F.