Csongrád Megyei Iparszövetség

Cégautóadó fizetési kötelezettség – 2009.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 70. §-a szerint 2009. ja-nuár 31-ig a cég tulajdonában, használatában lévő személygépkocsi magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, mely után cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek. Az eddigi szabályozás szerint a cégautóadó megfizetése alól mentesülni lehetett, ha a magáncélú használat díját a járművet használó magánszemély megfizette, vagy ha a cég útnyilvántartás vezetésével bizonyította, hogy nem történt magáncélú használat.

A fenti törvényhelyet (az Szja tv. 70. §-át) 2009. február 1-jétől hatályon kívül helyezték, és a cégautóadót új formában, a gépjárműadóról szóló 199l. évi LXXXII. törvény IV. fejezetében, a 17/A.-17/G. paragrafusaiban élesztették újjá.
E módosítások következtében szélesebb lesz az adóztatandó adóalanyok köre, az útnyilvántartás vezetése vagy a magáncélú használat megtéríté-se nem nyújt menekülési lehetőséget az adó megtérítése alól, és esetenként magánszemélynek is keletkezhet cégautóadó fizetési kötelezettsége. (Korábbi szabályozás szerint a magánszemélynek saját gépjárműve használatára tekintettel nem merült fel cégautóadó fizetési kötelezettsége.)

cegauto_01

Mikor adóköteles, és mikor nem adóköteles a személygépkocsi? (Gjt. 17/A. §)

Adóköteles: az a személygépkocsi
– amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá
– amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költséget) számoltak el.

A nem magánszemélynek (cégnek) már akkor is cégautóadó kötelezettsége keletkezik, ha személygépjárművet tart a tulajdonában.
Magánszemélynek adókötelezettsége viszont csak akkor keletkezik, ha a személygépjárművével kapcsolatban ő, vagy ismerőse, rokona, cége, stb. költséget, illetve értékcsökkenést számol el.

Nem adóköteles: a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó költségei ellentételezésére kizárólag

–    az Szja tv. szerinti kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén teljesített kilométer-távolság figyelembevételével kapott költségtérítés, – amely nem haladja meg a jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket –, vagyis üzemanyagár + 9 Ft/km (Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja),
–    kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén teljesített kilométer-távolság figyelembevételével kapott költségtérítés, – amely meghaladja ugyan a jogszabályban, igazolás nélkül elszámolható mértéket, de a meghaladó összegre a keletkezett jövedelem után az összevont adóalap részeként a személyi jövedelemadót megfizeti,
–    a munkáltatótól (a munkába járásról szóló 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet szerint) munkába járáshoz kapott költségtérítés a munkában töltött napokra, közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra 9 Ft/km értékben (Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja),
–    a munkába járáshoz kapott költségtérítés, ha a munkáltató a 9Ft/km értéket meghaladó összegben fizeti, jövedelem a magánszemélynél, amellyel szemben költség nem számolható el,
–    nem adóköteles továbbá az olyan, magánszemély által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el,
–    az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó és
–    az átalányadózással adózó egyéni vállalkozó, miután tevékenységével szemben költséget nem érvényesít.

Fentiekből következik, cégautóadó köteles lesz az a gépjármű, amelyre a magánszemély, pl.

–    nem kiküldetési rendelvénnyel vagy nem munkába járáshoz kap gépjármű költségtérítést,
–    kiküldetési rendelvényre, a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó összegben kap költségtérítést, és gépjárművének üzemeltetéséhez költséget számol el,
–    átalányösszegben kap munkáltatótól, kifizetőtől költségtérítést gépjárművének használatához,
–    önálló tevékenységet folytató magánszemély (pl. tolmács, szakértő, magánóraadással foglalkozó, stb.) tevékenységével összefüggésben elszámolja a gépjármű költségét,
–    egyéni vállalkozó, ha elszámolja a gépjárművel kapcsolatban felmerült költségeit (saját magának kiküldetési rendelvénnyel elszámolni nem tud),
–    egyéni vállalkozó, ha az 500 km-es átalány elszámolását választja,
–    őstermelő, ha költséget számol el személygépjárműve üzemeltetéséhez,
–    az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha társas vállalkozóként személygépjárművet üzemeltet.

A cégautóadó megfizetése korábban kiváltotta a magáncélú használatot, ezt követően azonban megszűnik a magánút elszámolásának a lehetősége a magánszemélynél.  A cégeknek nem kell részletes útnyilvántartást vezetniük, személyi jövedelemadózás szempontjából nem követelmény.

Egyéni vállalkozó értékcsökkenési leírást csak átalányamortizáció címén számolhat el, – kivételekkel, kizárólag üzleti célú járműre, taxis, bérbeadással hasznosító.

Nem adóköteles azonban az átalányadózást választó vagy eva alany egyéni vállalkozó személygépjárműve, ugyanis nem számol el költséget.

Fontos változása a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek, hogy 2009-től kiküldetési rendelvénnyel nem csak a munkáltató küldheti alkalmazottját hivatali, üzleti útra, hanem kifizető is, pl. az általa megbízási jogviszonyban, vállalkozási jogviszonyban, egyéb munkavégzésre irányu-ló jogviszonyban, vagy tagi jogviszonyban foglalkoztatott személy részére is! (Ebben az esetben a fizetett gépjármű költségtérítés nem a személyi jövedelemadó köteles bevétel része.)
Szja tv. 3. § 83. pont, 7. § (1) r pont

Nincs akadálya annak, hogy ha magánszemély a megbízó is, ő adjon kiküldetési rendelvényt az általa foglalkoztatott személynek, feltéve, hogy megbízóként kifizetőnek minősül, és általános bejelentési, bevallási kötelezettségének eleget tesz.

Társasági adó szempontjából a magánszemély által igénybevett céges autó használat nem adóalap növelő, mert a Szja törvény 1. mellékletének 8.37.-es alpontja adómentes természetbeni juttatásnak minősíti a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használatát.
Bár a cégautóadó miatt útnyilvántartást vezetni nem szükséges, de ha költségmegtakarítás szempontjából fontos a vállalkozás számára, nincs a vezetésének akadálya.

(A kiküldetési rendelvénnyel, továbbá az úthasználatra jogosító bérlet, jegy biztosításával kapcsolatos fontos változásokat lásd a személyi jövedelemadó változásairól szóló cikkben!)

Mi minősül személygépkocsinak?

A cégautóadó megfizetéséhez a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 45. pontja szerinti személygépkocsi meghatározást kell figyelembe venni. A gépjárműadó törvény is tartalmaz a személygépkocsira – az Szja törvényben foglaltaktól eltérő – meghatározást, de a cégautóadóhoz nem azt alkalmazzuk!

„Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.” (Szja törvény 3. § 45. pont)

Ki köteles a cégautóadó megfizetésére, ki az adó alanya? (Gjt. 17/B. §)

Az adó alanya:
– a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa,
– több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában,
– pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén a lízingbe vevő,
a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi (pl. külföldi rendszámú személy-gépjármű) esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki a személygépkocsit használja, arra költséget számol el.

Az adókötelezettség keletkezésének, megszűnésének időpontja (Gjt. 17/C. §)


Nem magánszemély esetében:

–    adókötelezettség a tulajdonszerzést, illetve lízingbe vételt követő hó 1. napján keletkezik,
–    megszűnik az elidegenítés, illetve visszaadás hónapjának utolsó napján.

Magánszemély esetében:
–    ha a magánszemély költséget számolt el, a költségelszámolást követő hó 1. napjától az adókötelezettsége keletkezik,
–    amely megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben utoljára számolt el költséget.

Ha a magánszemély a személygépkocsit bérbe, használatba adja, és a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély számolja el:
– ha a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség az átengedést követő hó 1. napján keletkezik,
– ha a használat ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a személygépjárműre költség elszámolás történt, adókötelezettség a költségelszámolást követő hó 1. napján keletkezik,
– és megszűnik azon hónap utolsó napján, amikor a személygépkocsi használója nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.

Az adót a bérbeadó, használatba adó fizeti.

A nem magánszemély bérbevevő, használó köteles a magánszemélyt 8 napon belül írásban értesíteni arról az időpontról, amikor először költséget számolt el gépjárműre. Ha a használó a nyilatkozat tételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt terhelő adót a használó köteles megfizetni.

A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után:
– ha a személygépkocsi után költséget számoltak el, a költségelszámolást követő hó 1. napjától adókötelezettség keletkezik,
– és megszűnik azon hónap utolsó napján, amelyben a személygépkocsi után utoljára számoltak el költséget,
vagy a bérbe vevő, használó nyilatkozik ugyanerről.

Ha a személygépkocsit ellopták vagy megsemmisült, megszűnik az adókötelezettség azon hónap utolsó napján, amikor az esemény bekövetkezett.

A törvény meghatározza, hogy mely napot kell a költségelszámolás napjának tekinteni:
– amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy
– amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek,
– értékcsökkenési leírás elszámolásakor kezdésétől a teljes leírásig terjedő időszakra, minden hónap 1. napja,
– ha az értékcsökkenési leírás átalányban történik, a személygépkocsi használatba-vételének napja,
– egyéni vállalkozó havi 500 km-es (Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 11. pontja sze-rinti) átalányköltség elszámolása esetén a költségelszámolás napja a hónap 1. napja.

Adómentesség (17/D. §)

Mentes az adó alól az a személygépkocsi,
– amit megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
– egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata ellátásához üzemeltnek,
– személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerez be,
– halott szállításra szolgál,
– betegségmegelőző, gyógyító, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltet,
– kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizá-rólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

Az adó mértéke (17/E. §)

Havonta:
– 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,
– egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

A kétszeres adóztatás kizárása (17/F. §)

A negyedévente fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után fizetendő gépjárműadó azokra a hónapokra (arányosan), amelyben a személygépkocsi után cégautóadó és gép-járműadó kötelezettség is fennállt. Erre akkor jogosult, ha a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Ez a levonási lehetőség nem minden esetben lehetséges, mert
– a gépjárműadó törvény szerint gépjárműadót az üzembentartó fizeti meg, a cégautóadót pedig a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő,
– a gépjárműadó fizetési kötelezettség az adóév első napjától áll fenn, a cégautóadó viszont a tulajdonszerzés hónapjának első napjától,
– nem minden esetben azonos a mentesített adóalanyok köre.

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság (17/G. §)

Az adót az adóalany önadózással állapítja meg.
Adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettsége negyedévenként, a negyedévet köve-tő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani, várhatóan a 0901-es bevalláson.
A cégautóadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti.