Csongrád-Csanád Vármegyei Iparszövetség

Heteken belül kiírják a régóta várt munkahelyi képzési EU-pályázatokat

2018. január 30.

Heteken belül a tavaly tervezett keretekkel kiírják a munkahelyi képzési EU-pályázatokat a kkv-knak és a nagyvállalatoknak, így összesen 40,5 milliárd forintos forrásról lesz szó és a feltételek úgy lesznek kitalálva, hogy meg lehessen előzni a visszaélési kísérleteket – jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaságnak. 

A piac már régóta várja ezeket az uniós pályázatokat, hiszen tavaly tavasszal megjelentetésre kész állapotban volt a központi régión kívüli nagyvállalatoknak szóló, 21,52 milliárdos keretösszegű GINOP-6.1.5-17 kódszámú pályázat (Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok számára), illetve a központi régión kívüli mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló, 19,04 milliárd forintos keretösszegű GINOP-6.1.6-17 kódszámú pályázat. Aztán április végén, még a pályázatok megnyitása előtt, átdolgozás miatt elhalasztotta a beadás kezdetét az Irányító Hatóság. Végül tavaly nem is jelentek meg az átdolgozott pályázatok, de december 27-én kijött GINOP-6.1.8-17 kódszám mellett a nagyvállalatoknak szóló képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése 9 milliárd forintos keretösszeggel, a pályázat pedig február végén jelenik meg.

Ezek után jött tehát most a jelzés, hogy már csak hetek kérdése és végre tényleg kiírják a GINOP-6.1.5-ös és a GINOP-6.1.6-os konstrukciókat ugyanazokkal a keretösszegekkel, mint amiket már tavaly is terveztek. A tárca azt hangsúlyozta a lapnak: ezeknél a pályázatoknál tényleg törekszenek arra, hogy a kiosztott források a lehető leghatékonyabban szolgálják a versenyképesség növelését, és lehetőleg egyetlen piaci szereplőt se az anyagi haszonszerzés motiváljon. Emiatt a felhívások számos olyan előírást tartalmaznak majd, amelyek a visszaélések kizárását célozzák. Ezek az előírások részben az igénybe vehető támogatások mértékének meghatározására, a képzéstípusok belső arányaira, a bevonható munkavállalók körére, a bizonyítható képzési tapasztalatokkal rendelkező képzők alkalmazására, a képzések típusonként eltérő elektronikus rögzítési kötelezettségére vonatkozóan határoznak meg többletfeltételeket.

A lap piaci források alapján megjegyzi: a rövidesen megjelenő pályázatok keretében egyrészt a bruttó 400 ezer forintért vagy az alatt foglalkoztatottak vehetnének részt a képzésekben, másrészt pedig a cégeknek munkanélkülieket is integrálniuk kellene a képzésekbe. Ezeket azonban nehéz lesz a szakértők szerint teljesíteni, mert a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset már 323 ezer forintnál jár, másrészt a munkanélküliségi ráta országosan 3,8%-ra süllyedt. Emiatt egyesek szerint érdemes lenne bruttó 600-700 ezer forintban meghatározni a képzésben részt vevők kereseti határát, hogy minél több komplex, magasabb hozzáadott értékű munkakör képviselője fejlődhessen tovább, másrészt fokozott munkaerőhiány mellett elég nehéz lehet munkanélkülieket felvenni még a cégeknek.

A lap szerint ezekkel a kritikákkal az NGM is tisztában van és azt hangsúlyozta, hogy a felhívások célja részben azon alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb átlagkeresetű foglalkoztatottak alkalmazkodóképességének javítása, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételekhez nehezebben alkalmazkodnak. A minisztérium szerint ezeknek a munkavállalóknak a bevonása alacsonyabb mértékű, mint a magasabb iskolai végzettségű, magasabb átlagkeresettel rendelkező foglalkoztatottaké. A konstrukciók célja továbbá, hogy a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését lehetővé tegyék, mert ezáltal az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszféra szegmenseiben.

Forrás: portfolio.hu