Csongrád Megyei Iparszövetség

Hogyan ne dolgozzunk? – a távollét munkajogi jogcímei – 2019/7. szám

Hogyan ne dolgozzunk? – a távollét munkajogi jogcímei – 2. rész
A munkajog életünk minden percét felcímkézi valamilyen, munkaidő-beosztással kapcsolatos kategóriával. A munkamentes idők sokféle kategóriába tartozhatnak, s ezek elkülönítése a gyakorlatban igen lényeges, hiszen meghatározásukra, díjazásukra, megszakíthatóságukra eltérő szabályok vonatkoznak.

Kötelező szakmai gyakorlat
Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi felsőoktatási oklevél megszerzésének feltétele, hogy a hallgató szakmai gyakorlat keretében némi munkatapasztalatot is szerezzen, a hallgatók egyre gyakrabban keresik fel a foglalkoztatókat azzal, munkavégzésük alapján igazolják szakmai gyakorlatuk teljesítését. A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatók foglalkoztatására érvényes azonban néhány olyan speciális szabály, amelyre a hallgatót foglalkoztató munkáltatónak érdemes figyelemmel lennie.

Szélesebb körben kérhetik az erkölcsi bizonyítvány bemutatását a munkáltatók
Az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül a munkáltatók számára is lehetővé teheti, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány bemutatását írja elő – mutat rá a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

Mikor jár a végkielégítés?
A végkielégítés egy olyan juttatás, amely a munkavállaló javára jár meghatározott esetekben, méghozzá általában a munkáltatónál töltött idő „meghálálásaként”. Az alábbiakban áttekintjük a jogosultsági feltételeket.

Mikor jogellenes a sztrájk?
Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.

Bővült a gyermekekre tekintettel járó szolgálati idők köre
2019-ben új időszakkal bővült ki a gyermekekre tekintettel elismerhető szolgálati idők köre. 2020-ban újabb bővülés fog bekövetkezni.

A kinevezés egyoldalú módosítása – A közszolgálat vége?
A március 1-jével hatályba lépett új kormányzati igazgatásról szóló törvény felhatalmazza a munkáltatót, hogy egyoldalúan módosítsa a kormánytisztviselő kinevezését. Ezzel olyan túlhatalmat biztosít a munkáltató számára, ami példátlan a magyar munkajog rendszerében, és ami számos alkotmányossági aggályt vet fel.